Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-25 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó
i. VÁLTOZÁSOK A VÁG VÖLGYÉBEN A Vág gazdasági szempontból a legfontosabb szlovákiai folyó, különösen ha figyelentbe vesszük vízgazdasági és energetikai kihasználásának széles lehetőségeit. Kedvező földrajzi fekvése jelentősen hozzájárult a Vág mentén elhelyezkedő terül etek iparosításához, különböző iparvállalatok, cellulóz és bőrgyárak, textilipari kombinát tik, fémjel dolgozó, gépipari és vegyipari üzemek, mészégetők és cementgyárak, élelmiszeri pari üzemek építéséh ez. A Vágnak nagy jelentősége van a mezőgazdasági területek öntözésében is, különösen a folyó alsó szakasza mentén. Szlovákia iparosítási programjának e(ii/ik kiemelkedő eredménye, hogy a Váq hajdan csupán mezőgazdasági jelentőségű völgye az egész Szlovák Szocialista Köztársaság iparilaq legfejlettebb területévé változott. A Királyhegy lábától a Kis Dunáig A. Vág folyót több forrás táplálja, amelyek a két ]p£tipikusabb szlovákiai hegység, a Magas- és az Alacsony Tátra vizeit házasítják össze. Az egyik forrás, a Féhér-Vág a Kriváň hegy lábánál, a festői szépségű Zöld tó alatt ered. Važec, Východná és Hybe községeket érintve Liptovský Hrádoknál találkozik a Fekete-Vággal, melynek forrását az Ala- csony-Tátraban, a Királyliegy tövében, a Jánošík asztalának nevezett szikla közelében találhatjuk. A Fekete-Vág gyorsan csörgedez Liptovská Teplič- kán keresztül, majd egy gyönyörű völgyben halad Kráľova Lehotáig, hogy végül is összetalálkozzon aszaki testvérével, a Fehór-Vággnl. A Fekete-Vág völgye megőrizte csodálatos természeti szépségét, vadállománya is igen gazdag, összesen 360 szarvast, 170 őzt, 30 vaddisznót, 6 med vet, ugyanannyi hiözt, 50 rókát, 70 nyestet, néhány vidrát és borzot számoltak itt össze, néha még a farkasok is megjelennek. A félreeső zugokban körülbelül 160 süketfajd él, s néha a madarak királya, a sas is széttekint a magasból erdőkkel borított vadászterületére. Az itteni tűlevelű erdők gazdagságát az ipari központoktól való nagy távolság miatt régebben csak helyszíni faszénégetésre használták fel. A faszénre a Vág és a Garam mentén működő kezdetleges kohókban volt szükség. A Fekete-Vág első hídját nyolc gerenda alkotja, az utolsó hidat Komárnoban vasbetonból építették. A két híd közötti szintkülönbség körülbelül egy kilométer. Ez az ezer méter okozza, hogy Szlovákia területén egyszerre három, sőt négy évszakot is találhatunk. Megtörténhet, hogy a Vág valamelyik forrásánál frissen hullott puha hóból hógolyókat készíthetünk, valamivel lejjebb a zöld színárnyalatok ü des égé a tavaszt idézi, valahol a középső szakaszon éppen kombájnok vágják a beérett gabonát, délebbre azonban már a tarlót is beszántották, s a déli városok piacain már az első őszirózsák is megjelentek. A tutajozás már csők emlékekben él A Vág már a germán kvádok idejében is fontos szállítási útvonalai képezett, akik felső folyásának partjainál tutajokat szerkesztettek, s ezeken szállították a fémeket, prémeket és a különböző fából készült tárgyakat lefelé a Dunán a pannónlai váró- sokba, s egészen a Balkán-félszigetre. A kvádok után szláv törzsek fejlesztették tovább a tutaios mesterség hírnevét. A szállításnak ez a formája a múlt évszázadban érte el tetőfokát. Még ma is él e különös foglalkozás néhány veteránja, például a tepličkai Ján Matejko és Matej Dudoš, továbbá a tőlük valamivel fiatalabb Michal Baher- ník. Kráfová Lehotán három olyan 'volt tutajossal is találkozhatunk, akik mindhárman a Lehotský nevet viselik. További tutajosok élnek Štrbáň és Po- rúbkán. A legbátrabb tutajosok Liptóból származtak, ők állították össze a legnagyobb tutajokat, még az asszonyokat is magukkal vitték, akik a tutajon főztek. A Bytča melletti Hlboké legidősebb lakosa a 86 éves Martin Gaňa három évtizeden át tutajozott. Mindössze 14 éves volt, amikor apja magával vitte őt Strážov falu alá, ahol a tutajokat készítették. A fiatal Martinnak megtetszett a mesterség, és ő Is felcsapott tutajosnak. Egy gazdag bytCai fakereskedő megbízásából vezette a tutajokat Strážovból Komáromig. A tutaj lassan haladt a folyón, egy út 4 —5 napig is eltartott. Keserű és nehéz volt a tuta- joskenyér, olyan nehéz, mint a tutaj vízzel átitatott geredidai. Ott. ahol még sebes volt a Vág folyása, többen is álltuk a tutajon, Suta (Vagsellye) alatt azonban már csak egy tutajos vezette a szállítmányt, a többiek hazamentek. Az említett. Martin Gaňa egy év alatt 15—20 tutajt szállított Komáromig. Egy-egy tutaj 40—50 m3 fát tartalmazott, egy év alatt tehát csaknem 800 m3 fát vezetett le a Vágón. Bar a tutajos mesterség nehéz, gyakran veszélyes foglalkozás volt, mégis nagyon gyengén fizették. Amíg arannyal fizettek, egy-egy szállítmányért 20— 22 aranyat kaptak a tutajosok, ezt egymás között elosztották. Ez bizony nem volt sok, ha meggondoljuk, hogy egy pár ökör abban a/, időben 100 aranyba került. A Fekete Vág tntajósainak dicső korszaka 1923- ban zárult, amikor a Királyhegy alatti völgyekben először füttyentett az erdei vasút gőzmozdonya. Ez a füttyszó azt jelentette, hogy Teplička, Štrba, Vi- kartovce és Porúbka tutajosai letemették az evezőket és a többi tutajos felszerelést. Azóta már bozót nőtte be a Fekete-Vág gondosan erősített partjait, s azokat a faházikókat is elpusztította az enyészet, amelyekben a tutajosok a gyakori tátrai viharok elől kerestek menedéket. A Fekete-Vág ezután idegenkedve és haragosan tekintgetett a völgyekben kanyargó vasútra, amely minden időjárásban fáradhatatlanul szállította a iát a közeli hegyoldalakból. Az erdei vasút több mint 80 kilométer hosszú, s ha egy fával megrakott szerelvényt útnak indítanak az e«ti szürkületben, ez úgy hat, mintha egy óriáskígyó indult volna el hatalmas robajjal kétségbeesetten menekülő zsákmánya után. A vonat zaja felveri a völgyek és a hegyoldalak szűzi csendjéig felriasztja a vadállományt, s bodor füstfelhőket eresztve hirdeti a műszaki haladás diadalát. Az életben ugyanis nem a költészet és a romantika, hanem a tudományos-műszaki fejlődéssel támogatott gazdasági fejlődés könyörtelen törvényszerűsége uralkodik. Ugyanaz a törvényszerűség, amely egykor a tutajosok munkáját megszüntette, ma az erdei vasutat számolja fel, hogy az is megtalálhassa végleges és nyugalmas helyéi — a technikai mű zeumban. Vízi erőmüvek a Vágón A Vág arculatát a második világháború után a vízi erőművek építése változtatta meg a legjobban. Az építés azonban nem volt egyenletes és folyamatos, Amíg például az 1951 — 1960-as években az átlagos évi növekedés évente 34 megawatt beépített telje sítményt, illetve 1,18 milliárd kWó villanyáram tér melést tett ki, ez az 1961—70 es években 19 megawattra, illetve 0,35 milliárd kWó villanyáram-termelésre csökkent. Jelenleg Szlovákia hidroenergetikaj potenciáljának mintegy 28 százalékát hasznosítjuk, amit gya korlatilag a Vágón felépített 15 vízi erőmű képvisel. A megépült vízi erőművek beépített összteljesítménye 552,2 MVV, a villanyáram-termelés P'-dig évi átlagban fáz árvái gát erőművében termelt áramot is beleszámítva) eléri az 1,72 milliárd kWó villanyáramot. A Vágón felépített vízi erőművek évi teljesítményét lényegesen befolyásolja a folyó vízhozama. A legnagyobb villanyenergia-termelést, 2.01 milliárd kWó-t 1965-ben sikerült elérni, amikor rendkl\ ül kedvezőek voltak a Vág vízviszonyai. A Csehszlovák -Szocialista Köztársaságban működő vízi erőművek összteljesítményének Ti2 adalékát a Vág szolgáltatja. A váglépcső vízhozamának kiegyenlítettségét két nagy víztároló biztosítja, 'éspedig a 345 millió m3 víztartalmú Árvái Duzzad/tógát, valamint a 360 millió m3 víztartalmú Liptovská Mara-i víztároló. Mindkét tároló a folyó felső szakaszán helyezkedik el, a folyó vízhozamát hosszabb időre is befolyásolják, míg a folyó alsó szakaszán megépített tárolók csupán a napi kilengések kiegyen- fitésére szolgálnak. A váglépesőt jelenleg fontos energetikai kapacitásokkal bővítik ki a folyó felső szakaszán, it* épül a Liptovská Mara-i hidroenergetikaj komplexum, valamint a Fekete-Vág nevét viselő nagy teljesítményű átszivattyúzó vízi erőmű. A Vág felső szakaszának széles kiterjedésű folyó- hálózata van. Jobb oldalról a Vágba ömlik a Belá, az Orava, a Varínka, a Kysuca és a Vlára, bal oldalról pedig a Boca, a Demänovská, a Ľupčianka, a Revúca, a Eubochnianka, a Turiec és a Rajčianka. Az egész vízrendszer legyezőalakú, amelyben nagyobb áradás! hullámok keletkeznek. A Vág vízgyűjtő területe Liptovský Mikulášnál már eléri az 1100 négyzetkilométert, az átlagos vízhozam pí’d.g a másodpercenkénti 23,2 köbmétert, tgv a hegyi patak Liptovský Mikulás alatt már tekintélyes folvót képez, amely a nép életében a múltban is fontos gazdasági szerepet töltött be, s most is nagy. a le- lentősége. Ezért épül itt a 202,2 MW teljesítményű Liptovsák Mara-i vízi erőmű. A Liptovská Mara-i vízmű népgazdasági jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy mini a Vág legnagyobb víztárolója, felfogja majd a tavaszi vízhozamot és az áradásokat. Eddig ez a több ezer és több millió köbméter víz csaknem kihasználatlanul futott le a váglépcsőn, csupán egy töredéke forgatta meg a Kaplan-turblnákat. A száraz nyárban viszont a vízi erőművek vízhiány miatt nem tudnak nvúüa ni teljes teljesítményt, ilyenkor a villanyáram érmé lés rohamosan csökken. A Liptovská Mara-i víztároló lényegesen megváltoztatja ezt a helyzetet, az idényszerű vízhozamot ugyanis arányosan elosztja a szárazabb időszakokra. Ezzel a beavatkozással a váglépcső teljesítménye tekintélyes 500 megawattal növekszik, ami sokat jelent az egész CSSZSZK, különösen Szlovákia feszült villanyenergia-mérlegé- nek kiegyenlítésében. Az új víztároló egyúttal ártalmatlanná teszi a több tízmilliós károkat okozó árvizeket is. A tároló vizének szintkülönbségét 25 méterre tervezték. A felfo gott vizet még a dél-szlovákiai mezőgazdasági üzemek is hasznosíthatják: a liptói tárolóból évente több mint 200 millió köbméter vizet nyerhetnek a növények öntözéséhez. A Liptovská Mara-i vízmű beruházási költsége 2.2 milliárd korona, s átadására a jövő évben kerül sor. A vlllanyenergia-ellátás csúcsfogyasztás Idejére való biztosítása szükségessé tette a Fekete Vág át- szivatlyúzó vízi erőmű megépítését. Ebben az erőműben célszerűen hasznosítják majd az éjjeli energiafeleslegeket a 400 méterrel magasabban fekvő víztároló feltöltésére. Az így nyert energiatartalékokat napközben fogják felhasználni, amikor az iparnak a legtöbb villanyáramra van szüksége. A Fekete-Vág áramfejlesztőjének 6110 megawattos blokkja napi hat órára 656,8 MW beépített relie- sítményt nyújt. Ha a turboaggregátok elérik ezt a teljesítményt, ez naponta 3 millió kWó villanyenergia-termelést jelent majd a csúcsfogyasztás idején. A Fekete-Vág vízi erőmű 2,25 milliárd koronás költséggel épül, a beruházás megtérülési idejét 11,4 évre irányozták elő. Ebben az erőműben a tervek szerint 1980-ban kezdik meg a villanyáram termelést. Dr. ing. VINCENT BALÁŽ, CSc* Következik: 11. Tervek a Vág alsó szakaszának kihasználására Az Ifjúság Duzzasztógátját több mint 50 000 ifjú brigades építette az 1950—1957-es években Nosicén, Púchov közelében. 1974. VIII. 25. 4
