Új Szó, 1973. december (26. évfolyam, 286-310. szám)

1973-12-24 / 306. szám, hétfő

Moszkva és az olimpia Roland Matlhes, az NDK csodaúszója, aki eddig 19 al­kalommal állított fel világcsú­csot, négy olimpiai aranyérem és két világbajnoki érem büsz­ke tulajdonosa. Hat év óta egyetlen hátúszó versenyen sem szenvedett senkitől veresé­get. Matthes, mint ember egyál­talán nem tetszeleg a megkö­zelíthetetlen sztár szerepében. Kedvesen csevegő fiatalember, aki a maga 22 évével éppen úgv szereti a táncot, mint kor­társai mindenütt a világon. — Az úszás az én hobbym — szokta mondani. — A sporttól sokat kaptam, sok érdekes emberrel ismerkedtem meg és úgy hiszem, hogy a sport jel­lememet is lényegesen formálta. Tanulmányait rendkívül ko­molyan veszi és egy pillanatra sem hanyagolja el. A lipcsei Testnevelési Főiskola hallgató­ja és 1975-ben kapja meg test­nevelő tanári oklevelét. Arra a kérdésre, hogy tanulmányai befejezése után úszóedző lesz-e, tagadólag válaszolt: — Azt hi­szem, hogy erre a hivatásra nem leszek alkalmas. Nem sza­bály az, hogy minden jó úszó egyúttal jó edző is legyen. Az úszás mellett másik ked­venc szórakozása a motorke­rékpározás. Ha ideje engedi, egy 150 kcm-es MZ típusú mo­torkerékpárral száguld haza Erfurtba, de — mint mondja — ez a gép 115 km-nél nem tud gyorsabban menni. Almai netovábbja egy Harley Davúd- son típusú motorkerékpár. Gépkocsija nincs, saját háza nincs, szülei erfurti házában lakik. A családi otthon légköre most is nagyon kiegyensúlyo­zott és harmonikus. Sikereinek egyik titka ana­tómiai adottságaiban rejlik. Magassága 190 cm, súlya 73 kg, vízfekvése eszményi, kar- és iábmunkája a lehető legjobb. I. labdarúgó-ligás csapataink névjegye Gyakran előfordul, hogy egy-egy kiállítás segítségével bepil­lanthatunk a jövőbe. így történt ez azzal a fényképkiállítással is, amellyel a várnai spnrtpalotában megismerkedhettek a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság kongresszusának résztvevői. A fény­képek ízelítőt adtak arról, hogyan várja Moszkva az 1980-as olimpia évét. Az olimpiáig hátralevő hét esztendő nem kis idő, de a szovjet fővárosban már ina is felfedezhetjük a leendő olimpiai létesít­mények körvonalait. Ennek láttán a NOB sok tagja kifejezte meggyőződését, hogy Moszkva meg tud birkózni a nagy világ- verseny megrendezésével. Nagy érdeklődés kísérte Szergej Pav- lovnak, a Szovjet Sportbizottság elnökének nyilatkozatát, amely mintegy biztosítékot jelentett arra, hogyha Moszkva kapja az 1980-as olimpiai jáékok rendezést! jogát, a tervezett olimpiai létesítmények időre elkészülnek. Erről szólt a szovjet kormány hiavtalos levele is, amelyet ugyancsak ott adtak át Lord Killa- ninnak, a NOB elnökének. Ez a levél biztosította mindazoknak a követelményeknek a teljesítését, amelyeket elvárnak az olimpiai játékokat rendező városoktól. Moszkvában az olimpia megrendezéséhez harminc stadionra, uszodára, és sportcsarnokra van szükség. A szovjet fővárosnak már ma is húsz olyan létesítménye van, amely kielégíti a le­helő legkényesebb igényeket is. Moszkva távlati fejlesztési ter­vében pedig szerepel a hiányzó tíz stadion megépítése is. Idén már átadták rendeltetésének az új evezőspályát. Szokolnyikiben pedig elkészült az új sportpalota. Most kezdik egy 30 000 nézőt befogadó játékcsarnok építését. Függetlenül attól, hogy a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság döntése alapján Moszkvában rendezik-e az 1980-as olimpiai játékokat, valamennyi létesítmény határidőre elkészül, hiszen a Szovjetunióban rendkívül nagy gondot fordí­tanak a testnevelésre és a sportra. Sokrétű munkát végeznek Az elmúlt idény során több alkalommal kérte egyik-másik olvasónk egy-egy I. ligás lab­darúgó-csapatunk felállításá­nak közlését, de arra helyszű­ke miatt nem kerülhetett sor. Ezúttal pótoljuk a hiányossá­got, teszünk eleget a kérések­nek. — Minden esetben az őszi idény utolsó mérkőzésének fel­állítása szerepel. SLOVAN BRATISLAVA: Ven­cel, — Pivarník, Jozef Capko- vič, Mutkovič, Gogh, — Med- vid, Novotný, Masný, — Šveh- lík, Bizoň, Ján Čapkovič. DUKLA PRAHA: Viktor, — Macela, Samek, Dvorák, Štam- bacher, Gerhát, Fandel, Gajdu- šek, Rott, Nehoda, Slaný. BANlK OSTRAVA: Schmucker, — Kvasnica, Vojáček, Knapp, Vojkűvka, Határ, Mička, Ra- dimec, Tondra, Klement, Alb­recht. SPARTA PRAHA: Kislinger, — Melichar, Urban, Chovanec, Rosický, Princ, Stránský, Čer- mák, B. Veselý, Kára, Bartoň. BOHEMIANS PRAHA: Ledec- ký, — Králiček, Valent, Pac- kert, Vejvoda, Knébort, Panen­ka, Jílek, Ivančík, Jarkovský, Jelinek. VSS KOŠICE: Švajlen, — Králkat Batthyányi, Jutka, Ta­más, Štafura, Pollák, Daňko, Andrejko, Gális, Boroš. SPARTAK TRNAVA: — Ge­yyk, Varadin, Dobiáš, Zvarík, Hagara, Hrušecký, Kuna, Hor­váth, Masrna, Kramlík, Kabát. SLÁVIA PRAHA: Stárek, — Biroš, Mareš, Luza, Smolík, Lechman, GrospiC, Herda, Fr. Veselý, Zd. Jurkanin, Voborník. SKLOUNION TEPLICE: Stude­ný, — Mixa, Vitú, Novák, Kou- bek, Melichar, Bičovský, Fin- dejs, Thorovský, Stratil, Žení- &0K. TATRAN PREŠOV: — Červe­ňan, — Sopko, Mikita, Turcsá­nyi, Mačupa, Baláž, I. Novák, Škorupa, Sobota, Bubenko, Fat­ra. ŠKODA PLZEŇ: Caloun, — Sudík, Plass, Körinek, Hoff­mann, Süss, Pressl, Uličný, Strune, Forman, Kribala. AC NITRA: Vincúr, — Ro- simský, Porubský, Pozdech, Jenčák, Rapan, Horh, Termény!, Štarke, Takács, Szkladányi. LOKOMOTÍVA KOŠICE: Fle­sar, — Mantič, Pencák, Šuchá- nek, Slosiarik, Ondó, Hric, Far­kas, Móder, Józsa, Jackó. INTER BRATISLAVA: Kova­?ík, — Hrica, Šolfn, Jurkemiik, Barmoš, Luprich, Goga, Bajza, Levický, Petráš, Mráz. ZBROjOVKA BRNO: Padúch, — J. Klimeš, Pospíšil, Uvízl, Lauko, Kotásek, Václavííek, Hajský, Hamar, Kroupa, Mik­lós. ZVL ŽILINA: Cepo, — A. Rus- nák, Zigo, Šulgan, Podolák, V. Rusnák, J. Tománek, Št. To­mánek, Vojtek. Slezák, Chobot. Dolný Pial (Alsópél) Družs­tevník nevet viselo sportegye­sülete kerületi méretben is el­ismerő munkát végez. A levi- cei (lévai) járásban ott talál­hatjuk a legrendezet tebb sportpályát. Bekerítették. Mel­lette úszómedence. Gyönyörű fedett tekepálya, amelyet az idén építettek társadalmi mun­kában, körülbelül 300 ezer ko­rona értékben. A sporttelep mellett rendezett park és gyer­mek játszó terek. Az idegen azt hinné, hogy egy nagyváros parkjában találja magát, pedig csak egy 1300 lelket számláló kisközségről van szó, ahol a hnb elnöke Dvorák Anton és a Nőszövetség helyi csoportjá­nak tagjai mindig találnak annyi szabad időt, hogy virá­gokat ültessenek a parkija, azo­kat gondozzák, a sporttelepet csinosítsák. A labdarúgó-csapat igyekszik visszaszerezni három évvel ez­előtt elvesztett előkelő helyét, és lelkes szurkolóit. Három év alatt ugyanis két osztállyal ke­rült lejjebb. A kerületi I/B osz­tályból a járási II/B osztályba. Keserű volt elviselni a szom­szédos községek derültségét, mivel Dolný Piaion mindiig jó labdarúgócsapat működött és a járási II/A osztályban előkelő helyet foglalt el. Egy, de nagy hibát követtek el a vezetők: az ifjúsági csa­patot nem nevezték a járási bajnokságba, és négy év múlva nem akadt játékos, aki pótol­hatta volna az aktív szerep­léssel felhagyó társaikat. Két osztállyal lejjebb süly- lyedt az együttes, s ennek is meglett a tapasztalata. Az őszi bajnoki fordulók után Dolný Piai 17 ponttal áll a táblázat élén és minden remény meg­van arra, hogy feljut a II/A osztályba. Újra működik az ifjúsági csapat, s bár egyelőre csupán a hetedik helyen áll, de ez bíztató. A sportegyesü let vezetői ki­tartó, szorgalmas emberek. Kü­lönösen a CSKP KB júliusi plé- nunia után foglalkoznak sokat a fiatalok sportolásával, sza­bad idejük helyes kihasználá­sával. A helyi pártszervezet Valentko pártelnökkel az élen sajátjának tekinti a labdarú­gók ügyét. Ugyanígy messze­menően támogatja a csapatot a szövetkezet. A község vezetői viszont a sportolók viszontse- gítségére mindig számíthatnak. VERESS VILMOS A SPORT CSILLAGAI Egymásután jélennek meg a különböző ankétok eredményei, s ezekből kitűnik, hogy a nem- zetköziiileg elismert szakembe­rek egyre sűrűbben tüntetik föl a legelőkelőbb helyeken INTERSKI 1975 a Magas-Tátrában 1973. X" 24. Napjainkban a sísport világ- viszonylatban is a legelterjed­tebb sportágak közé tartozik. Mint minden sportágnak, így ennek is a legnagyobb jelentő­sege abban nyilvánul meg, hogy a természetben, a friss ózondús levegőn eltöltött szabad idő na­gyon kedvező hatással van az egészségre. Fiataloknál és öre­geknél egyaránt megerősíti az egészséget, kikapcsol rohanó élettempónk mindennapjainak fárasztó sodrából és örömet szerez. Világjelenség a sísport roha­mos terjedése és fejlődése s ez lehetővé tette, sőt megkövetel­te, hogy nemzetközi szövetség jöjjön létre, amely egyesíti a különböző országok síegyesüle­teit. így jött létre a Nemzetkö­zi Sí Szövetség, a FIS [Federa­tion International de Ski). Ezen belül pedig bizottságok alakutltak a versenyszerű sí­zés és a síoktatás fejlesztésére. A síoktatással foglalkozó nem­zetközi bizottság INTERSKI né­ven jött létre. Ez ideig mint­egy 25 ország a tagja és két­évenként tartottak nemzetközi összejöveteleket. Az első ilyen kongresszus jellegű találkozó 1951-ben volt az ausztriai Zürs- ben. Ekkor még csak alig tíz országból jöttek szakemberek, összesen mintegy 115. S hogy mennyire nőtt azóta az érdek­lődés a sísport iránt, azt a ki­lencedik találkozó résztvevői­nek a száma bizonyítja legin­kább: 1971-ben az NSZK-beli. Garmisch-Partenkirchenben már közel 1200 küldött képviselte a negyedszáz tagországot. Köz­ben a hetedik Interski találko­zón az osztrák Bad Gadstein- ben az 580 küldöttből 21 volt csehszlovák élsportoló és szak­ember. Itt a csehszlovák kül­döttek javaslatára # nemzetközi bizottságot alakítottak, amely a síoktatással foglalkozik az is­kolák különböző fokozatain. A kilencedik kongresszuson elha­tározták, hogy negyedévenként fognak találkozni. Nagyra érté­kelték a csehszlovák sízők munkáját és több szakembe­rünket beválasztották a vezető­ségbe. Az Interski kongresszusok legfőbb célja az együttműkö­dés és a kölcsönös tapasztalat- csere a sízés, technikájában és a síoktatás legkorszerűbb mód­jának a megvitatása. Az egyes, országok képviselői rendszere­sen bemutatják az országukban elért eredményeket a sízés technikájában és oktatásában. Az elméleti szakemberek pe­dig szakelőadások formájában ismertetik eredményeiket, ta­pasztalataikat. Ezen kívül az egyes államokat az eredmé­nyes sísporthoz szükséges fel­szereléseket gyártó vállalatok is, képviselik világszínvonalú gyártniúnyaikkal. A sífelszere­lések kiállítása iránt nagy ér­deklődés szokott megnyilvánul­ni a közönség, a sízés iránt érdeklődő nem szakemberek ré­széről is, akik rendszerint a világból összesereglett síokta­tók látványos bemutatóit is megtekinthetik. A tizedik, jubileumi kong­resszus megrendezését Franeia- ország és Csehszlovákia kérte. A Garmisch-Partenkirchen-i tit­kos szavazás, után Csehszlová­kia kapta meg a rendezés jo­gát 1975-ben. Nagy jelentősé­gű a nemzetközi szervezet e döntése és egyben a hazai test­nevelés és sport színvonalának az elismerése is, és arra köte­lez, hogy az illetékesek a lehe­tő legjobban előkészítsék a ta­lálkozót. Annál is inkább, mert egy ilyen rendezvény a külföl­di résztvevőket tekintve nem sokkal kisebb, mint egy sívi­lágbajnokság. Megrendezve is az 1970-es sfvilágbajnokság színhelyén lesz, a tátrai Csor­ba-tónál. A rendező bizottság a sízés iránt mutatkozó érdeklődésből a világban mintegy 1500—1600 szakember részvételére számít. Az érdeklődés tehát valameny- nyi eddigit felülmúl, ami nem kis feladatot jelent a Csehszlo­vák Sí Szövetség számára. Is­mét maradéktalanul helyt kell állnia, mert az egész sportvi­lág érdeklődik majd az 1975- ben megrendezendő INTERSKI találkozó iránt. Sztropkay A. Turiscsevát, Korbutot, Melnyi- ket, Csizsovát. Az azonban ritkán fordul elő, hogy ugyanazon sportág legjobbjai álljanak az értékelés élén. Ez történt a szovjet női tor­nászokkal. Turiscseva az EB során mind az öt aranyérmet megszerezte, míg Korbut min­den esetben a második helyen végzett, viszont az Universiade összetett versenyének győztese volt. Melnyik és Csizsova az év során több alkalommal megja­vította a világcsúcsot. Ugyancsak nagyra értékelik Ender és Stecher teljesítmé­nyeit. Sokan szavaznak a ma­gasugrás új világcsúcstartójá­ra, Stonesra, valamint Jan Ko- dešra, aki wimbledoni győzel­mével szerzett nagy hírt ma­gának és hazájának. Az olaszok segítenek magukon Olaszországban a labdarúgás a legnépszerűbb sportág és látogatottságával az elmúlt esztendők során nem volt baj. Az őszi idényben itt is kedve­zőtlenre fordult a helyzet. Elő­fordult az. hogy nyolc találko­zónak mindössze 162 000 néző­je volt. Egy évvel előbb 174 000, két esztendővel előbb pedig 188 000 néző esett ugyanilyen időszakban a nyolc mérkőzés­re, három éve pedig 209 000. Az olaszok azonban feltalál­ták magukat ebben a helyzet­ben is. Felemelték a helyek órát. Míg tavaly mindössze 1730 lírát tett ki egy belépő­jegy átlagos ára, az 1973-as őszi idényben ez az összeg 2522 lírára emelkedett. Vegyenyin győzni akar Annak ellenére, hogy még csak a sí-idény elején tartunk, a szakemberek és a sportág hí­vei mind gyakrabban teszik fel a kérdést: „Sikerül-e a február közepén Falunban lebonyolítás­ra kerülő világbajnokságon megőrizniük a szovjet sífutók­nak a Magas-Tátrában és Sap- poróban kivívott pozíciójukat?" Egyes nyugati újságírók és skandináv szakemberek esély- latolgatás közijén szinte csak­nem figyelmen kívül hagyják a 33 éves, 169 cm magas és 64 kg súlyú szovjet Vjacseszlav Vegyenyint, (képünkui íki már sok borsot tört az északi sífutók orra alá. Többé kevés­bé nekrológot írnak Vegyenyin- ről, mert szerintük az elmúlt idényben eredményeivel visz- szaesett az átlagos képességfl futók közé. Ogy tűnik, a „próféták“ lé­nyeges dolgokról megfeledkez­tek: mégpedig arról, hogy Ve­gyenyin az elmúlt télen nyu-.« godtan edzett, csak két ver­senyen vett részt, s közben ki­tüntetéssel befejezte a testne­velési főiskolát. Kolcsin edző­vel való megbeszélése után csökkentette az edzésadagokat. Most azonban újra jelentkezett a régi szorgalmas Vjacseszlav és újra kész véghezvinni vala­mi hihetetlent. Egy ilyen „Vegyenyin-csoda" örökre az emlékezetekbe véső­dött. A sapporói olimpián meg­nyerte a 30 kilométeres futást, majd mint a szovjet váltó utol­só tagjának győzelemre kellett vinnie a szovjet színeket. Igen ám, csakhogy amikor felváltot­ta a harmadik szovjet futót, a norvégok előnye már több mint egy perc volt. A norvég szurko­lók abban a tudatban, hogy az ő váltójuk győz, már éne­kelni kezdték a norvég him­nuszt. Egyszereseik síri csönd lett és az emberek egymástól kérdezgették: „Lehetséges ez?“ Ugyanis a hangosanbeszélő beje­lentette, hogy egy kilométerrel a cél előtt Vegyenyin befogta a norvég futót és a célegyenes­ben meg is előzte őt. A stadi­onban bombameglepetés szüle­tett: Vegyenyin jóvoltából a férfi sífutás második aranyér­me vándorolt a Szovjetunióba. Kolocsin edző így méltatta Ve­gyenyin teljesítményét: „Ez az ember talán csodákat is képes művelni Az 1972. évi olimpia előtt — akárcsak most — nem sokat hallatott magáról. Ő azonban nyugodtan ed­zett és Japánban elkápráztatta a világot. Mintha valami hasonlóság lenne az 1971. és 1973. évi Ve­gyenyin között. És minden bi­zonnyal van is. Vegyenyin je­lenleg céltudatosan készül a főidényre, hogy a csúcsformá­ját éppen a faluni világbajnok­ságon érje el. Vegyenyin most készül a fa­luni VB-re, pontosabban a sí- maratonra, az 50 kilométeres futásra. Eddig a világversenyen még sohasem győzött ezen a legklasszikusabb távon. A gre- noble-i olimpián ugyan nagyon közel állt az elsőséghez, de csak a második lett. de a má­sodik helyért n«m adtak csak ezüstérmet, 5 pedig aranyérem­re pályáztk. Most itt van a nagy lehetőség és ezért min­dent a nagy célnak rendel alá: az edzéseket, a technikát, a taktikát és a sífutáshoz elen­gedhetetlenül szükséges akara­ti-erkölcsi tulajdonságokat. Ki tudja, hogyan végződik a faluni világbajnokság 50 kilométeres sífutása? Ügy hisszük azonban, hogy a nyugati újságírók és a szakemberek nekrológja *ég egy kicsit korai volt Vjacse- szlav Vegyenyinnel kapcsolat­ban. (T. V.J Hat éve veretlen a csodaúszó

Next

/
Oldalképek
Tartalom