Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)
1973-11-15 / 272. szám, csütörtök
Á ,,C^éhsÉcvÍK^Sízm^^ barátság építkezése“ Egy év múlva felépül... A csehszlovák—szovjet országhatártól s hazánk legnagyobb vasúti átrakodó állomásától nem messze, Dobrá község határában hatalmas központi termónyátrakodó épül. Közel százhetvenegymillió korona ráfordítást igényel az 1971 februárjában megkezdett építkezés. A központi termény* átrakodó népgazdasági jelentőségére utal az a tény, hogy nagymértékben tehermentesíti a Čierna nad Tisou-l átrakó- állomást, ahová évente sok-sok termény érkezik a Szovjetunióból. Itt rakják majd át az évente hazánkba érkező 1,3 millió tonna gabonát, a terv szerint 1974 decemberében, illetve az építők vállalása alapján már két hónappal korábban, az NOSZF 57. évfordulója előtti napokban. Addig még igen sok munka vár az építőkre, a szerelőkre. Több alkalommal jártunk fontos építkezésen, s mindig éreztük: a munkaközösségek nagy felelősséggel végzik feladataikat. Pedig megnehezíti a helyzetet, hogy több vállalat, üzem munkáját szükséges összhangba hozni. A fő kivitelező vállalaton, a humennéi OhemkostaSzóvá tesszük KENYÉRGONDOK Nálunk, Trsticén (Nádsze gén] komoly bajok vannak a kenyérellátással. Az üzletekben még délelőtt 9, sőt 10 órakor sincs kenyér. Mint sertésgondozó reggel 4 órakor kelek, 7-re megetetem az állatokat, de én még 9-kor sem reggelizhetek, mert nincs kenyér. Nekem pontosan kell a munkába járni, de akkor miért nem törődnek azzal is, hogy az ember idejében hozzájuthasson a mindennapi kenyérhez. Gyakran megtörténik, hogy sokan kerékpárral Nyárasdra járnak kenyérért. Áldatlan állapot ez, amelyen az illetékeseknek mielőbb segíteni Hell. Szabó Lajos A (komárnói járásba tartozó Vojnice (Bátorkeszi) községben yossz a kenyérellátás. A 4000 lakost számláló községnek 1973. október 26-ig saját péksége volt. Az utóbbi időben a pékség már nem tudta kellően ellátni a falu lakosságát kenyérrel, de nem az történt, hogy az ellátáson javítottak volna, hanem a fenti dátummal a helyi nemzeti bizottság tudta nélkül a komáromi igazgatóság bezáratta a pékséget. Á helyi pékség alkalmazottai az új komáromi kenyérgyárba járnak dolgozni. Most a helyzet Bátorkeszin tarthatatlan. Az asszonyok — már akik ráérnek — reggel 6-tól sorban állnak kenyérért, sokszor egész délelőtt, mivel délután már egyik üzletben sem kapni kenyeret. Kérdezzük: meddig fog ez tartani, s a dolgozó asszonyok honnan vesznek kenyeret? Szabóné, főzetik Edit és társai MEDDIG KELL MÉG VÄRNI? 'A Malý Horeš-i (kisgéresi) óvodának ugyan van vízvezetéke, de vize már több mint három hónapja nincs, mivel a vezeték elromlott. Tekintve, hogy a vezetéket csak üzemi szerelők javíthatják meg, mi kérelmünket beadtuk a király- helmeci építőipari vállalathoz, ahol megígérték, hogy megjavítják az elromlott vezetéket. Sajnos többszöri reklamációnkra csak ígéreteket kapunk. Vizünk a mai napig nincs, s a szakáscnők az udvari kútról hordják a vizet a főzéshez — mosogatáshoz 50 gyermek számára. Ilyen körülmények között a gyermekek tisztán tartása sem felel meg a követelményeknek. Ügy vélem, joggal kérdezzük: meddig kell még várni, hogy a vízvezetéket megjavítsák? Tarcali Erzsébet óvónő von kívül további öt vállalat vesz részt a munkában. A Košicei Kohóépítő Vállalatnak jutott az alapozás elvégzése, a talajvíz lecsapolása, ami elég sok gondot okozott. A bratislavai Stavoindustria biztosította az építkezésen igen nagy szolgálatot teljesítő csúszózsalut. A szigetelési munkálatokat a bratislavai Termostav végezte, a košicei Szovjet Hadsereg Gépgyár melléküzeme, a Slov- šport szállította és szerelte a gabonaszállításra szolgáló hatalmas acéltölcséreket, s a breznói Hídgyár vé^jzi a túlnyomórészt a Szovjetunióból érkezett műszaki berendezések szerelését. Ez óv februárjában nagy megtiszteltetés érte a dobrái termónyátrakodó építőit. A CSSZBSZ Központi Bizottságának vezetői ünnepélyes keretek közt adták át nekik a „Csehszlovák—Szovjet Barátság Építkezése“ megtisztelő címet. Az építők és a szerelők éhből az alkalomból is hangsúlyozták, hogy az NOSZF 57. évfordulójának napjaiban már befuthat ide a terménnyel megrakott első szovjet szerelvény. A napokban kétféle hír jutott el hozzánk. Az egyik szerint a humennéi Cheankostav közel négymillió korona értékben nem teljesíti az idei tervfeladatokat, a másik értesülés pedig arról tájékoztat, hogy a szerelőmunkálatokat a Breznói Hídgyár 140 százalékra teljesíti. Ez a két hír feltétlenül „kon- frontálást“ igényel, meri logikus következtetés alapján csak olyan építkezéseken teljesíthető túl a műszaki berendezések szerelési terve, ahol ehhez az építővállalat megteremtette a feltételeket. Először a košicei beruhálzó vállalat, a Kelet-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat műszaki osztályának vezetője, Vítkovský elvtárs véleményét hallgattuk meg. — A hum énéi Cheankostav az idén megkésett a tervtel jesítés- sel, mégpedig közel négymillió korona értékben, viszont a Breznói Hídgyár jóval túlteljesíti a műszaki berendezések szerelési tervét. A nehézségek ellenére derűlátók vagyunk. Hisszük, hogy a jövő év októberében megkezdhetjük a dobrái terményátrakodó próbaüzemeltetését. Ellátogattunk az építkezésre. A humennéi Chemkostav n. v. képviselője, Liska Tibor főépítésvezető arckifejezésén látszik, tudja, mi célból kerestük. ELŐADÁS A SZLOVÁK—MAGYAR KAPCSOLATOKRÓL A Szocialista Akadémia és a bratislavai Városi Könyvtár idegennyelvű részlegének rendezésében kedden este az említett könyvtár termében előadást tartott dr. Sziklay László budapesti egyetemi tanár a szlovák—magyar kulturális és irodalmi kapcsolatokról, Csokonai, Petőfi és Hviezdoslav költészetéről. Az összejövetelen mintegy ötvenen vettek részt. A könyvtár a jövőben is rendez hasonló ismeretterjesztő, a szlovák-magyar - barátságot szolgáló előadásokat —zs— Jóformán kérdezés nélkül tájékoztat. Annak ellenére, hogy nem teljesítettük a tervet, vállalatunk dolgozóinak nincs miért szégyenkezniük. Nyugodt lelkiismerettel mondom, amit csak lehetett, elvégeztünk annak érdekében, hogy az építkezésen zavartalanul folyhassanak a szerelési munkálatok. Ezen a téren pedig nincs hiba, hiszen a breznói szerelők csaknem 140 százalékos teljesítményt érnek el, ami azt is jelenti, hogy a munka nem áll, sőt a tervezettnél gyorsabban folyik a műszaki berendezések szerelése. Ebből az is következik, hogy a legfontosabb építőmunkálatokat elvégeztük. Tehát mi nem gátoljuk a folyamatos munkát. Ami pedig a néhány milliós késést jelenti, meg kell mondanom, hogy eredetileg — ismerve a lehetőségeket és kapacitásunkat — erre az évre húszmillió korona értékű munka elvégzését ajánlottuk fel. Hzt elvégeztük. A beruházó 26,3 millió korona értékű munkát igényelt, végül is a tervbe 23 millió korona került. Elsősorban az ún. belső vasúti vágányok építésénél nem teljesítettük a tervfeladatokat. Miért? Mert még most is tanácskoznak a Csehszlovák Államvasutak képviselőivel: hogyan épüljön fel, ki fogja üzemeltetni stb? Ennek eldöntése nem rajtunk múlik! ... Ezenkívül például a Villamossági Szerelővállalat dolgozói még nem kezdték el az építkezésen a munkát. Amíg nem jönnek — májustól itt kellene lenniük —, képtelenek vagyunk számukra bármilyen munkát is elvégezni. Tehát ez a helyizet. A lényeg, hogy nem gátoljuk a legalapvetőbb munkálatokat, a szerelést a tervezettnél gyorsabb ütemben végzik. Kijelenthetem, hogy lerövidítjük a határidőt, befejezzük a munkát és a jövő évben, az NOSZF 57. évfordulójának időszakában befuthat ide az első szovjet szerelvény. Nem feszegetjük, kinek van igaza. Az a fontos, hogy az alapyető kérdésben mind a beruházó, mind a kivitelező vállalat képviselőinek azonos a véleménye: egy év múlva felépül a dobrái központi terményátrakodó. KULIK GELLÉRT SZOVJET MŰVÉSZEK A HANGVERSENYDOBOGÓM Hangverseny a Nagy Október évfordulójának tiszteletére Az est ünnepi jellegét két szovjet művész vendégszereplése adta meg. Igor Bezrodnij, a szovjet hegedűiskola egyik kiváló képviselője Sibelius hegedűversenyét választotta erre az alkalomra. A versenymű tolmácsolása bravúros technikai tudást kíván, főleg két tétel állítja nehéz, de egybeln hálás feladatat elé az előadót, és így egy olyan jól képzett hegedűsnek, mint Igor Bezrodnij biztos sikerszámot jelent. Szovjet vendégünk művészetét értékelve elsősorban a hegedűhangjáról kell szólnunk, erről a lágyan, melegen éneklő, tiszta tónusról, amely már az első hangoknál megkapja a hallgatót. Bezrodnij tónusa érezhetően nemeís zenei anyagokból nyerte összetételét, néha mégis úgy tűnik, mintha a művész túlságosan is átadná magát a ,széphangzás“ varázsának, mintha inkább a hangot mint a muzsikát venné alapul. De minden modorosságtól mentes művészetben a hang főszerepe távolról sem egyértelmű. Az érzéssel telített, poétikus Adagióban, amelyben a művész roman- tizáló kedve tág teret talált, megmutatkozott, hogy Bezrodnij művészetében a hízelgő hang lényegében mégis a kifejezés eszköze marad. Az est másik velndége, Eduard Serov karmester stílusos hangkulisszát teremtett a produkcióhoz, hangulatos keretet, amely aláfestette az előtérben lezajló zenei eseményeket. A hangversenyt egy fiatal szovjet komponista, Borisz Tis- csenko Sinfonia Robusta című műve nyitotta meg. Az est zárótömbjét pedig Csajkovszkij IV. szimfóniája alkotta. A rendkívül muzikális szovjet karmester temperamentumos fiatalságával kissé „megfiatalított“ Csajkovszkijt állított elénk. A mű romantikus pátoszának háttérbe szorításával inkább a szenvedély elemeit bontakoztatta ki, s az optimista életigenlés kifejezésére megr győzőbb eszközöket talált, mint a tragikus kétségbeesés hangjaira. A zener költő „lélekgyónása“ (maga Csajkovszkij nevezte így) nem kapott elég levegőt, de a fiatal karmester egyfajta „korszerű pátoszon“ alapuló elgondolása, amihez a gradációk erőkirobbanásai is hozzátartoztak, talán inkább szólt azokhoz is, akiknek Csajkovszkij romantikus vi? lága már kissé idegein. A bratislavai közönség nagy tetszésével fogadta a vendégművészek produkcióját. HAVAS MÁRTA A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS KÖLCSÖNÖS ELŐNYEI Nincs is talán olyan ágazata népgazdaságunknak, mely ne tükrözné a Szovjetunióval való együttműködésünk jótékony hatását. Különösen a tudományos-műszaki téren nyújtott segítséget becsüljük nagyra, mely megkönnyíti munkánkat és termékeink színvonalasabbá tételét, sőt az új iparágak bevezetését is lehetővé teszi. A prágai sajtóértekezleten kapott tájékoztatások értelmében az elmúlt 26 esztendő tapasztalatai a fejlődés további feltételeire is utalnak. Ezeknek egyike a csehszlovák és a szovjet tudományos-műszaki intézetek, illetve termelő vállalatok közvetlen kapcsolatának a megteremtése, együttműködésük ki- terjesztése, a szerződéses alapon történő közös kísérletek és kutatások nagyobb mértékben való megvalósítása, valamint további közös tudományos-műszaki munkahelyek létesítése a közös feladatok megoldására. Ebbe aiz együttműködésbe a mai napig bekapcsolódott kb. 215 csehszlovák és 280 szovjet tudományos-műszaki szervezet A kezdeti eredmények — pl. a műbőr fejlesztése terén — máris jelentős devizamegtakarításokban észlelhetők. Oj módszerekre felépített számítástechnikánk előnyei a píseki Jitex, a Nővé Zámky-i Elektrosvit és a prágai Avia üzemekben ellenőrizhetők. Noha hasonló példákban nincs hiány, a munkamegosE- tás elve a kutatástól és fejlesztéstől kezdve a termelés szakosításáig, illetve a kooperációig még nem mindenütt érvényesül. Tudományos-műszaki intézeteinktől és termelő vállalatainktól függ. milyen mértékben használják ki a jövőben életszínvonalunk további emelkedése érdekében az országaink tudományos-műszakt együttműködésének sokoldalú lehetőségeit. —km— „Az élet szépsége“ Érdekes kiállítás Dunajská Stredán Ez a címe annak a kiállításnak, melyet e hét elején nyitottak meg Dunajská Stredán (Dunaszerdahelyen) a marxizmus—leninizmus esti egyetemének nagytermében. A gazdag anyagot bemutató kiállításon, melyet a Szlovák Nőszövetség A Csorba-tó partján Berenhout felvétele járási bizottsága rendezett, a járás asszonyainak kézimunkái láthatók, főleg szőttesek, subák, hímzések, horgalások, fafaragások, festett tányérok, kukoricaháncsból készült tárgyak, táskák, papucsok. A kiállítás érdekessége, hogy a bemutatott tárgyakat a látogatók értékelik. A kiállított tárgyak készítőinek a neve ismeretlen a látogatók számára. Az egyes tárgyaknak csupán száma van. A látogatók azoknak a tárgyaknak a számát, melyek a legjobban tetszettek nekik, felírják egy cédulára, majd a cédulát egy urnába dobják. Minden látogató öt cédulát kap, vagyis a neki legjobban tetsző öt tárgyra szavazhat. A szavazatokat a kiállítás bezárása után összegezik. A díjazott tárgyak készítői pénzjutalomban részesülnek. A kiállítás megtekintése díjmentes. A kiállítókat a járás községeiben a Nőszövetség helyi szervezetei toborozták. A kiállítók életkora igen különböző — 80 évesnél idősebb asszonyok is beneveztek a versenynyel egybekötött kiállításra, melyet Anna Ferenceiová, a Nőszövetség járási bizottsága kulturális bizottságának az elnöke nyitott meg. A kiállítás a hét végén tekinthető meg. —111.—
