Új Szó, 1973. november (26. évfolyam, 260-285. szám)

1973-11-13 / 270. szám, kedd

Vallomás a küzdelmekkel terhes évekről Emil Fiíia alkotásai a bratislavai Városi Képtárban Húsz évvel ezelőtt, amikor Emil Filla élet és halál mezs­gyéjén gyötrő fájdalmak között még mindig tudatosan jegyezte le utolsó gondolatait, Horatius szavait vélte hallani: „Nem ha­lok meg egészen (mert műveim tovább élnek). S most két év­tized távlatából érezzük a Non omnis moriar igazát. A sokol­dalú alkotó, a festő, szobrász, grafikus elméleti író és költő, a modern cseh képzőművészet szelletmi vezére, embernek is haladó, népének sorsát féltő, szinte jövőbe látó egyéniség volt. Európa művészei közül talán az első, aki riasztó han­gon figyelmeztetett a fasizmus egyre közeledő, elháríthatatlan veszélyére. Filla emlékét a Városi Kép­tár novemberi kiállítása idézi. S ha életművéről a néző a Prágai Nelmzeti Galéria tulajdonát ké­pező anyagból nem is kaphat teljes képet, sem jellegzetes ke­pestis veszélyétől akarja meg­óvni népét. Politikai témák fog­lalkoztatják szüntelen. Már 1935-ben kezd hozzá a görög mitológiai, hős „Héraklész mun­káihoz“, az oroszlánnal, a hid­rával és a többi szörnyetegek­kel való harcaihoz. Filla az ir- racionalizmus ellen vívott küz­delmekben látja az emberi tör­ténelem értelmét. Tudja, hogy népét úgy segítheti legjobban, ha'műveivel a haladó erők har­cát fejezi ki. A könnyen sok­szorosítható grafikák lehetővé teszik a társadalmi hatású mozgósítást. Sorozatának nyitó lapja a Nácizmus, a fasizmus elleni harc általános érvényű, világnézeti jelképe. A gyűlöle­tes porosz egyenruha, „a tiszta faj“ jelvénye: a horogkereszt, a férfit, az asszonyt és méhében a magzatot is elpusztító fegyve­rek könyörtelensége mintegy szörnyű előérzete a Fülára is váró gyűjtőtábor rémségeinek. Emil Filla: Kilátás a Mánes közelében levő toronyra. resztmetszetet, mégis közellebb kerül Fillához. S a forradalmi szellemi alkotó iránti tisztelete elmélyül. Ifjúkori műveivel nem találkozunk. Az 1930 körül fes­tett,, fehér korszakot“ néhány olaj-, és száraztű csendélete, újjáfogalmazott virágok, gyü­mölcsök, a való élet tárgyai, a híres metaforás és tárgyias lá­tású Asszony sorozat egy-egy lapja képviseli. A szigorú rend­del szerkesztett fekete-fehér műfajbeli alkotások kis mére­tük melleitt is monumentális hatásúak. Sajnos, nem láthatjuk az 1937-es, sűrű eszmei tartal­mú, lüktetően érzékletes, Húr cokat és Küzdelmeket, melyek­kel a visszahúzó erők, a barna Realizmusa formáit az akadé- mizmusnak hátat fordítva, a cselh népművészet forrásaiból merítve frissíti fel. Hat hosszú év leírhatatlan gyötrelmei után 1945-ben nyíl­nak meg a tábor kapui az élet­ben maradt kevesek előtt. Kö­zöttük van Filla is, felismerhe- tetlen fizikai roncs. Otthon, ágyban, később valamennyire erőre kapva „felszabadult ke­zekkel“ lát ismét munkához, Oj grafikai sorozatának kiinduló­pontja a tárlaton is bemutatott Halas. A reménység torzója cí­mű verskötetéhez készült rajzai. Buchenwald szelleme azonban tovább kísért. Az új mű emlé­kezés és utószó a megelőzők­Ismeretterjesztő vetélkedő Ki tud többet o Szlovák Nemzeti Felkelésről 1973. XI. IS. A CSEMADOK Központi Bi­zottsága, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma és a bratislavai Népművelési Intézet „Ki tud többet az SZNF-röl“ címmel or­szágos vetélkedőt hirdet a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója alkalmából. A vetél­kedő 1973. december 1-én kez­dődik és 1974. augusztusában ér véget. A vetélkedő négyfor­dulós: helyi verseny, járási döntő, országos elődöntő, or­szágos döntő.' A rendező szervek a vetélke­dő első fordulóját (helyi) 1974. február 28-ig, a járási döntő­ket 1974. április 3Í)-ig, az or­szágos elődöntőket 1974. június 30-ig rendezik meg Levicén (Léván), Lučenecen (Loson­con), és Košicén. Az országos döntőre 1974. augusztusában ke­rül sor Bratislavában. A vetél­kedő anyagát a benevezési la­pot, valamint az ünnepi rendez­vényekhez szükséges műsor­anyagot stb., — a rendező szervek, illetve a járási előké­szítő bizottság biztosítja. A benevezési lap a CSEMADOK já­rási titkárságain, a helyi nem­zeti bizottságokon, valamint a 9 éves iskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák igazgatósá­gain szerezhető be. A vetélke­dőre benevezhet minden cseh­szlovákiai magyar állampolgár, CSEMADOK helyi szervezetek, könyvtárak, népművelési köz­pontok, iskolák, üzemi klubok stb., kollektívái. A benevezés lehet egyéni és csoportos (leg­több 3 személy). A továbbjutás­ban és a helyezésnél a pontok száma határoz. Egy versenyző etgyén, vagy csoport egy kér­désre 0—5 pontot kaphat. A négyfordulós vetélkedőre benevezett résztvevők kizárólag a központi előkészítő bizottság által elkészített kérdésekre kö­telesek válaszolni. Elégtelen válasz esetében a zsűri a kö­zönségnek adja fel a kérdést. Minden versenyzőnek (csoport vagy egyén) 3 kérdésre kell vá­laszolnia, de jogában áll 1 pót­kérdést kérnie a zsűritől. A vetélkedő kérdéseinek he­lyek válaszait a zsűri az illeté­kes járási előkészítő bizottság­tól (JEB) kapja meg zárt borí­tékban, melyet a zsűri elnöke csak egy órával a vetélkedő megkezdése előtt bonthat fel a zsűri többi tagjainak jelenlété­ben, majd a verseny után ugyancsak zárt borítékban kö­teles átadni a járási előkészítő bizottságnak. Az I. és II. fordu­ló zsűrijét a JEB, az országos elődöntők és az országos dön­tő zsűrijét a központi előkészí­tő bizottság nevezi ki. Minden versenyző a II. III. és IV. for­dulóban az előző fordulókban elért pontszámokkal kezd. A vetélkedő első és második for­dulójával járó költségeket a résztveh/ők, az országos elődön­tők és döntővel járó kiadásokat a rendező szerv Jedezi. Az or­szágos vetélkedő döntőjének résztvevőit és győzteseit a ver­senyt meghirdető szervek és intézmények értékes díjakkal jutalmazza. E nagyméretű, or­szágos jellegű akciónak az a célja, hogy a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók jobban megis­merjék a Szlovák Nemzeti Fel­kelés eseményeit, jelentőségét, internacionalista jellegét. (krj höz. A verskötet címlapján a Háború sárkányai megragad­ják a teuton kardot. A követ­kező lapon mérges kígyók bi­lincsként tekeregnek az ember kezére. Majd vérszomjas raga­dozók tépik szét a védtelen, megtört tekintetű lovat. Apát és fiát is a Háború tüzes sár­kánya fenyegeti. A szenvedések végét, a győzelmet a Gorgo (görög mitológiai szörny), le­vágott feje jelképezi. Amint Filla erelje lassan visszatér, újból a hős Héraklész pokoli erők ellen küzdő bátor­ságát ünnepli. A háború előtti Héraklész-sorozat a hős élet­halál harcának monumentális epikai megjelenítése. Az újból a ma harcos emberének akarat­ereje árad. Filla lágy körvona­lakkal érzékelteti az elmúlt eseményeket: a Gyermek Hé­raklész agyonüti a kígyókat, harcok Anteuszszal, a krétai Bikával, elűzi a szinfaloni madarakat s végül bevonul az Olümposzra. Az egyes képeket keretszerűetii veszik körül az új élet szimbólumai, a friss virá­gok, termő gyümölcsök, finom női arcélek, megnyugvás, béke. A mindennapi élet dolgos kép­viselői, a Varrónő, az Ablak- tisztító asszony alakját is ér­zékenyen rögzíti száraz tűvel. Végül visszatér ifjúkori témá­jához, a szülőföld szépségének magasztalásához. Újra képbe foglalja a cseh Középhegység tájait, most is tollal, tussal, akvarellal oldottan alakítja a. nagyszerű panorámákat. A táj kimeríthetetlen táplálója ihle­tének. Legapróbb elemeit is is­meri, saját képére formálja, s felfedezi benne a kozmikus rendet. A hatalmas hegygerinc­ből kiugró vulkanikus eredetű kúpok, a fák ősi erejét jelző göcsörtös törzs, a lombosán szétterülő ágak, a barnás fakó rozsdaszínek, kékek, halvány viszfénye az Elba tükrében a Hazumburk felett lenyugvó Nap árnyalt szín játéka, mind a haza átszellemült dicsőítése. A Prágai Nemzeti Galéria Filla féltveőrzött hagyatékának to­vábbi kiegészítésére törekszik bArkAny jenöné ÉrMifesel várjuk Két bemutató előtt A nézőtér még üres. A szín pádon a díszlet is hevenyé­szett. Néhány kulisszajelzés csu­pán. De ;j színészeknek ez már mindent jelent, mert képzele­tük ide varázsolja a területet, ahol a cselekmény bonyolódik. A Magyar Területi Színház Ko­márnói Fučík utcai próbater­mében Jaroslav Hašek — E. F. Burinan: Švejk című két ré­szek, 12 képből álló szatirikus komédiáját próbálják. Ez a no­vember 23-ra tervezett bemu­tató igazi színházi csemegének ígérkezik, örülünk, hogy a cseh irodalom egyik világszer­te ismert, szituációkban gazdag remekműve került az idei mű­sortervbe. Alig van ugyanis színház, amelyben — már fél évszázada — ne játszanék szinte állandóan a derék kato­na, bonyodalmakban gazdag történetét. A címszerepet Dráji Mátyás alakítja. Bizonyára „igazi“ Švej- ket látunk, aki — Konrád Jó­zsef rendezésébeln — érti és érzékelteti majd mindazt a lé­nyegest, ami körülötte törté­nik. Jelentős bemutatónak Ígérke­zik a Thália Színpad harmadik idei bemutatója is. Itt Arbuzov Jó reggelt, boldogság című színművét viszik színre. Košicén ezekben a napokban még csak az első jeleneteket próbálják. De alig telik el egy hónap, és itt is felragyog a ri­valdafény. Színészeink a közön­ség elé lépnek és a Jó reggelt, boldogság története felellevene- dik. a beállított jelenetekből úgy tűnik, hogy a színészek és a rendező is megtalálta az al­kalmas hangot, és a megfelelő ritmusváltást. A szereposztás itt is jónak tűnik. A főszerepekben Gyur- kovics Mihályt, Csendes Lászlót és Tóth Erzsébetet láthatjuk. A bemutatót december 12-re ter­vezik. A díszleteket Štefan Bunta, a jelmezekeit Jozef Has- csák készíti. SUCHÝ M. EMIL A zselizi pionírházban Ary'' ■ Tibor igazgató vezeti a sakk-kürt. (Tóthpál Gyula felvétele) A népművelők feladata A bratislavai Népművelési Intézet munkája 0 Az ifjúság és a népművelés £ A klubok jelentősége Az őszi hónapokban a járási pártszefvek, a nemzeti bizott­ságok minden évben értékelik a népművelők munkáját. A mérleg serpenyője ez évben is azok javára billent, akik sza­bad idejük nagy részét a lakos­ság kultúrpolitikai nevelésének szentelték. A galántai járásban 36 nép­művelőt, könyvtárost, színját­szókör- és énekkarvezetőt em­lékéremmel, elismerő oklevél­lel és pénzjutalommal tüntet tek ki. Az elismerés egyben előlegezem bizalmat is jelent. A népművelőnek gyorsan kell reagálnia az eseményekre, mert munkájának sorrendjét mindig uz adott helyzet és' a cél viszonya határozza meg. Feladata a szdwializmus építése a tudatformálás terén, egyre magasabb szinten. Ez a közeli cél, ennek áldozzák „apró“, hétköznapi munkájukat. A népművelési intézmények kötelessége felkarolni az ön­kéntes népművelők áldozatos munkáját. Együttműködni az üzemek és a tömegszervezettek aktivistáival, és együttesen se­gíteni a szocialista ember kor­szerű műveltségének, tartalmas életformájának a kialakítását. A CSKP KB ideológiai plénu- mán hozott határozat világo­san kijelöli a népművelők fel­adatát: hatékonyabbá tenni a világnézeti nevelést a szocia­lista hazafiság, a proletár nem­zetköziség elveinek alapján. Rögzíleni polgáraink tudatá­ban, milyen értékei vannak a szocialista társadalomnak. Nemcsak azért, hogy felfegy- verelzzük Őket az ellenséges, propagandával szemben, ha­nem azért is, hogy a szocializ­mus eredményeit maguk is ké­pesek legyenek terjeszteni, és erről másokat is meggyőzni. Mindezt a bratislavai Nép­művelési Intézet, melynek szaktanácsadó és szakember- képző szerepe is van, munká­jával nagyban elősegíti. Az in­tézet nemzetiségi osztálya ez évben három alkalommal ren­dezett többnapos aktívát, és ugyanannyiszor két-háromnapos szemináriumot, amellyeken 250 magyar nemzetiségű népműve­lő ismerkedett meg az időszerű teendőkkel, feladatokkal. Az intézet a kerületi, a járási nép­művelési központok által ren­dezett szemináriumokra is szak­képzett előadókat küldött ki. Az állampolgári és a világné­zeti neveléssel foglalkozó nép­művelők számára négy magyar tannyelvű segédanyagot adott ki. A tudás egyre inkább terme­lőerővé válik. Elsajátítása nem magánügy többé, hanem köz­ügy. Magasabb szinten gazdál­kodni, telrmelni, államügyeket intézni, politizálni csak sokol­dalúan képzett emberekkel le­het. Olyan emberekre van szük­ség, akik érzelmileg és értel­mileg is igenük a szocializ­must. Pártunk XIV. kongresszusa határozatának alapján tovább kell haladni a kulturális tevé­kenység egységesítésének az útján. Erősíteni az állami veze­tést a kultúra minden terüle­tén, a központi, a járási és a falusi intézményekben egy­aránt. Egységesen irányítani va­lamennyi kultúrmunkát v^gző szervet. Ide tartoznak a kultu­rális és a tömegszervezetek is, amelyek viszonylag önálló kul­turális és népművelő munkát végeznek. Az erről szóló irány­elvek megtalálhatók a nemzeti bizottságok, valamint a népmű­velésről hozott törvényerejű rendeletekben. Felmérve vala­mennyi kulturális tényező lehe­tőségét, az erőket összponto­sítva, magas szinten lehet és kell állandó nevelő hatást gya­korolni a lakosság legszélesebb rétegeire. Az összehangolt munka még fokozottabban érvényes az ifjú­ság iskolán kívüli nevelésére, mely egész társadalmunk ügye. Ifjúságunk szocialista társadal­munk részét alkotja. Érdekei és céljai azonosak a felnőtt nemzedék érdekeivel. Együtt építi a szocializmust, küzd a társadalmi haladásért, kész szo­cialista hazája és a béke vé­delmére. Szocialista társadal­munk éppen ezért különös gondot fordít fejlődésére, ok­tatására, nevelésére, marxista világnézetének állandó fejlesz­tésére, hogy képes legyen fel­adatának teljesítésére. Pártunk és népünk már az elmúlt vá­lasztásokon is kifejezte» bizal­mát az ifjúsággal szembén. Több mint 59 000 fiatal van jelenleg a nemzeti bizottságok különböző képviseleti szervei­ben. Az ifjúságról való gondos­kodást hangsúlyozza pártunk júliusi plénumának az ifjúság neveléséről hozott határozata is. Ennek értelmében a nép­művelési intézmények hatéko­nyabban támogatják az ifjúság művelődését, kulturálódását. A bratislavai Népművelési Intézet külön tervet dolgozott ki az ifjúság állampolgári és világnézeti nevelését elősegítő intézkedésekre, hogy módszer­tani és más segédanyaggal még hatékonyabban támogat­hassa az ifjúság ne /érésével foglalkozó szakembereket. Az ifjúság kulturális nevelé­sében számottevő munkát vé­geznek a klubok. A klub nem egyéb, mint közösség, mely az önként jelentkező, azonos ér­deklődésű, vagy életkorú tag­ságból alakul ki. Tevékenysé­gének színtere a klubhelyiség. Ez ad keretet és lehetőséget a közösség kialakulásához, a programok megvalósításához. Fenntartói lehetnek a művelő­dési intézmények, az iskolák, de mindig a nelmzeti bizottsá­gok felügyelete alatt. A múlt­ban a rossz szervezés, a hely­telen szemlélet a lakótelepi klubok megszüntetéséhez veze­tett. A klubmunka zavartalan működésének alapfeltétele a megfelelő helyiség, berendezés, felszerelés, a rendszeres nyit­va tartás. A klubnak kell, hogy legyein felelős fenntartó szerve, amely biztosítja műkö­dési költségeit, és felügyel munkája tartalmára. Nem lehet klubmunkának nevezni azt, amikor egy-egy kijelölt helyen egy-két nyugdíjas „ifjúsági megőrző“ szerepet vállal. A klubhelyiség — tagok és vá­lasztott vezetőség nélkül — nem sokat ér. A klubmunka az ifjúság közművelődésének ha­tékony formája. Keretekbe fog­lalja a különböző népművelési módszereket. Lehetőséget tel remt a kulturált szórakozás, és á nevelés célkitűzéseinek a megvalósítására. Az ifjúsági klubokban sokfé­le nevelési lehetőség rejlik. Ennek kiaknázása nemcsak a népművelési intézmények és szervek feladata, hanem az üzemek és a vállalatok érde­ke is. Az iskolák a jövő számá­ra készítik elő az ifjúságot. A népművelők feladata, hogy a szocialista jelennek nevelje- nelk. Ez az állandóan szemünk előtt lebegő cél. Megvalósítása nehéz, szép és megtisztelő fel­adat. LÉVAY ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom