Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-21 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

A múltban valahányszor Kelet-Szlovákia metropolisában járlunk, utunk mindig Plešive cen (Pelsőcön) vitt keresztül. Sosem volt időnTc azon tu*n arra, hogy megálljunk, és a Rožňavától (Rozsnyó tói] 17 kilométerre fekvő 2500 lakost számláló község sportélete felől érdeklődjünk. Terveinket az idén végre sikerült valóra váltanunk.

Először az iskolába látogattunk. Balogh Miklós test nevelő tanár kalauzolt bennünket. Meglepődve hallottuk, hogy a magyar és a szlovák kilencéves alapiskolát csaknem 900 diák látogatja.

Itt azután nem lehet panasz arra, hogy nincs miből válogatni, sportolókat nevelni — adtunk hangosan kifejezést gondolatainknak.

— Hát ami a mennyiséget illeti — mondotta a testnevelő ■>— jól állunk, hiszen a környékbeli falvak fiataljai is a mi iskolánkban tanulnak, nevelődnek. Ami pedig még örvendetesebb, a minőségre sem lehet panaszunk. Drahomír Janda kollégámmal közösen évek óta nemzetiségre való tekintet nélkül foglalkozunk a fiatalokkal, és mindig arra törekedtünk, hogy néhány sportágban jó eredményeket tudjunk felmutatni. Tavaly óta Kristóf Ernő személyében kaptunk erősítést, így most már hármunk vállán nyugszik a község ifjúságának testnevelése.

— Iskolánkon az atlétika, kosárlabda, futball és kézilabda iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Növendékeink több mint tizenöt százaléka spor tol versenyszerűen — mondja megelégedéssel. — Fiatal atlétáink rendszeresen rajtolnak az ifjúsági sportversenyeken, valamint a „gömöri játékokon“. Az utóbbin szeptember közepén több első és második helyet szereztünk — és büszkén mutatja a nyolc oklevelet.

— A járási csapatversenyben a fiúk a második helyen végeztek, az összesített pontversenyben a lányokkal közösen az értékes harmadik helyet szerez

A kerületi baf•> nokságban má sodik helyen végzett ifjúsági női kosárlabda- csapat: Éva Se bošíková ViJ rágh, Lipták. Kováčová, Trvá* cová, Kižlinová, Kövér, Dovcová. Szabados, Viera Sebošíková.

ték meg. Egyéniben a legjobb helyezést a hetedikes Berec Erzsébet érte el, aki a távolugrásban 423 centiméterrel az előkelő második helyen végzett. Nagyon tehetséges, és ha a jövőben is ilyen lelkesen végzi edzéseit, akkor megfelelően fejlődhet, és akár kerületi bajnokságot is nyerhet.

Jártuk az iskolát és a társadalmi munkában épített sportlétesítmények láttán jóleső érzés lett úrrá rajtunk. Ismételten meg kellett állapítanunk, hogy ott, ahol a testnevelő nemcsak tanár, hanem a sport lelkes híve is, az meglátszik a létesítményeken, az eredményeken is.

Közben csatlakozott hozzánk Drahomír Janda, aki most testnevelő, de egykor hat éven át a VSS Košice

I. ligás kosárlabdacsapatának volt tagja. Csodálkozhatunk-e, hogy ez a sport nőtt leginkább a szívéhez?

Amikor az iskola szép tornaterme és a rendezett szertár láttán elismeréssel bólogatunk, Janda testnevelő megjegyzése figyelmeztet arra, hogy az életben minden relatív.

— A tornaterem lehetne bizony nagyobb is — és derül, amikor látja, mennyire meglepődtünk kijelentésén, majd így folytatja — 1958-ban épült az iskola, és a tornaterem még ma is korszerűnek számít. Igen ám, csakhogy akkor senki sem sejtette, hogy női kosárlabdázóink idővel az I. ligába jutásért versengnek majd eséllyel.

— Lányaink a kerületi bajnokságban Bardejovval azonos pontaránnyal végeztek az ifjúságiak csoportjában a második helyen. Az egymás elleni mérkőzések eredményei döntöttek a bardejovi csapat javára. Viszont kérdés, ha egy osztállyal feljebb jutunk, engedélyezik-e tornatermünkben a bajnoki mérkőzések lejátszását. Lehet, hogy Rožňaván (Rozsnyón) kellett volna fogadni ellenfeleinket. Lényegében ők alkották a felnőtt csapatot is, és a kerületi bajnokságban az értékes negyedik helyet szerezték meg. Ez a gárda két évvel ezelőtt alakult, akkor a fiatalabb ifjúságiak (16 éves korig] csoportjában a szlovákiai bajnokságon az előkelő harmadik helyen végeztek.

— Nagyon nehéz a dolgunk, hiszen közismert, hogy ott, ahol nincsenek üzemek, nehéz az ifikorból kinőtt sportolókat megtartani. Általában szétszélednek a szélrózsa minden irányába. Pedig a lányoknál a rozs- nyói járásban egyedül Pelsőc képviseli ilyen színvonalon a járás színeit. De a fiúk sem sokkal rosszabbak. A serdülők megnyerve a járási bajnokságot, jutottak a kerületi osztályba.

Mi van a téli sportokkal?

— Sajnos erre nincsenek meg a feltételek. Nálunk

tél alig tart egy hétig. A község „öregjei“ úgy

vélik, a mészkő meleget sugároz ki, s ezért olvad el a hó itt olyan gyorsan, és a jég sem tartós. Természetesen mi is járunk a diákokkal síkiképzésre, de versenyszerűen egyetlen téli sportot sem űzünk.

Vajon az úszósporttal hogy állnak?

Gömörhorkán van egy huszonöt méteres medence, viiét a Cellulóze és Papírgyár melegíti. Ott szoktunk úszótanfolyamokat rendezni, és oda járunk diákjainkkal. Azt talán nem is kell hangsúlyoznom, hogy a nyári évad néhány hónapja valóban kevés ahhoz, hogy valamirevaló úszókat neveljünk. így is képviselve voltunk három évvel ezelőtt a szlovákiai bajnokságon. Eredményeink alapján járásunkból ketten rajtolhattak, az egyik a mi diákunk volt.

Balogh Miklós, a fiatal futballisták edzője:

— Ä serdülők korosztályában Lokomotíva néven képviseljük a község színeit, és részt veszünk a járási iskolai versenyeken is. Eredményeink váltakozóak, de mindenesetre olyanok, hogy okkal szeretnénk bejutni a pionír-ligába.

— A Lokomotíva,ifjúsági együttese az elmúlt évben alakult. Közel 12 éven át nem volt Pelsőcön ificsapat. Már az első esztendőben az évad végén a második helyen végeztünk. Sajnos, érezzük a közép- és tanonciskolák hiányát. A fiúk zöme Košicén tanul, s a hét végén jár haza. Nem egy esetben a szülők vasárnap délután az állomáson várják gyermekeiket, táskával, útravalóval s ők a mérkőzésekről jövet egyik vonalból a másikba szállnak, s utaznak tovább. Hát ilyen nehézségekkel kell megküzdenünk.

Pásztor László, a TJ Lokomotíva Plešivec titkára 13 éve különböző funkciókban igyekszik a sportegyesület tevékenységét segíteni. Most is ő a mindenes. Elkísér a labdarúgópályáig s közben emlékezik a

múltról, boncolgatja a jelenlegi helyzetet és a jövőt.

— Egyesületünk tavaly volt ötvenéves. Valamikor nálunk is kizárólag a labdarúgásnak hódoltak. Vagy tíz esztendővel ezelőtt asztalitenisz, kosárlabda, sakk, sőt súlyemelő szakosztályunk is működött. Mi van most? Sajnos, csak labdarúgás. Három csapatunk — diák-, ifjúsági és felnőtt — a bajnoki küzdelmek résztvevője.

— Több mint tíz évvel ezelőtt a felnőtt labdarúgócsapat a kerületi I/A osztályban játszott, de kiesett, s azóta a járási bajnokság tagja. Sajnos, a mi életünk sem problémáktól mentes. A legnagyobb baj, hogy nem tudjuk a játékosokat elhelyezni. Pedig ha nem tudunk Itt számukra megfelelő megélhetést biztosítani, akkor nem maradnak, érthetően oda mennek, ahol jobbak a feltételek. Lubeníkra, Rozsnyóra már nem egy játékosunk távozott.

— Az utóbbi időben szerencsére javult a helyzetünk, különösen amióta Ondrej Benedik személyében új, nagyon agilis elnököt kapott az egyesület. 1969-ben vette át tisztségét, s azonnal bekapcsolódott a közös munkába. Sokat tett a helyi testnevelési mozgalom továbbfejlesztéséért. Legnagyobb érdeme, hogy 1972-ben, amikor a Sajó kiöntött és elvitte a pálya kerítését, ő szervezte az újjáépítési munkálatokat. A szükséges anyag felvásárlására 120 ezer koronát kaptunk, a többit társadalmi munkában végeztük.

— Nyugodtan kijelenthetem — mondja Benedik elnök — a jövő biztató, anyagi helyzetünk javul, annak ellenére, hogy labdarúgócsapatunk tevékenysége nem aktív. Az utóbbi időben a bratislavai vasútigaz- gatóságtól rendszeresen kapunk anyagi támogatást, de segít bennünket a hnb, a testnevelési szervezet, és a szakszervezet is.

— Még aktívabbak lehelnénk, ha többen vállalnának funkciót, és kezükbe vennék az egyes szakosztályok irányítását. Elhatároztuk ugyanis, hogy az idén felélesztjük a sakk-, asztalitenisz- és röplabda-szakosztályt. A természetjáró szakosztály sem aktív.

— Az idén öt falu szövetkezete Vörös Csillag néven egyesül, és itt Pelsőcön lesz az igazgatóság székhelye. Farkas István igazgatóval — aki a sport lelkes híve — már néhányszor beszélgettünk a helyi testnevelés jövőjéről, az együttműködés lehetőségéről. A Lokomotíva és a Vörös Csillag közösen egészségesen befolyásolhatná a pelsőci testnevelési és sport- mozgalmat.

Kialakulóban van tehát a község testnevelési mozgalmának jövője. Úgy hírlik, Pelsőcön szép szállodát és kultúrházat építenek. Remélhetőleg akadnak majd sportbarátok is, akik funkciót vállalva aktívan kiveszik részüket a helyi sportszervezet életéből. Fölösleges hangsúlyoznunk, hogy ezzel nemes ügyet szolgálnának, amiért nemcsak a pelsőci, hanem a környékbeli fiatalok és öregek is egyaránt nagyon hálásak lennének.

KOLLÁR JÓZSEF

.i „mini futball* nagyon közked veit és az isko* láb aj nők Ságban minden osztály indítja csapata• it. Felvételűnkön a nyolca* dikos és kilencedikes csapat tagjai, az isko- labajnokság döntősei.

Klodja Szlovákio Kommunista Pártjo Központi Bizottsága. Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrlncz Gyula. Szerkesztőság: 893 38 Brotlslova, Gorki* utca 10 Telefon: 16Ö 31? 52 323 01. főszerkesztő: 532 20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506 39. Távfró: 092308. Pravda Kiadóvállolat,,

Bratislava, Volgogrodskr b •Xycmjo a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hlrdetőlroda: Vajonského nábrežie 13/A, II. emelet, tei* fon: 551-83, 544-51. Előfizetési di| havonta 14,70 korona, a Vasárnapi 0| Szó negyedévre 13,— korona. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálat. Előfizetéseket elfoga« minden postai kézbesítő. Küllöldi megrendelések PNS — Ústredná exped|cia tloče, Bratislava, Gottwaidovo námestie 48/VII.

V '-'/»e. #V'"’ M#4 **••• .

VA ^BH