Új Szó, 1973. október (26. évfolyam, 233-259. szám)

1973-10-13 / 244. szám, szombat

ünnepel a lengyel néphadsereg A lengyel hadsereg törté­nelme a lengyel nép bátorsá­gát és hősiességét bizonyítja. 1918-ban alakult meg az önál­ló lengyel állam, amelyre nagy hatással volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Már 1917 novemberében megalakult a blelogorszkiji tartalékos ‘ez­redből az első lengyel forra­dalmi ezred. Más lengyel egy­ségekkel együtt küzdött a pol­gárháború harcterein is. A for radalom oldalán körülbelül 30 ezer lengyel harcolt, akik közül sokan magas tisztsége­ket töltöttek be. Például F. Dzieržinski jelentős és fontos munkavonalnak az irányítója — mint a Cseka vezető funk­cionáriusa irányította az ellen- forradalom elleni harcot. Lengyelországnak a fasiszta Németország által történt meg támadásával kezdődött meg a II. világháború, az emberiség történelmének egyik legször­nyűbb tragédiája. A lengyel ka­tonák a háború első óráitól fogva nagy harci jártasságot és hősiességet tanúsítottak. A Kutnóért folytatott har­cokban megállították, sőt visz- szaszorították az ellenséget és hatalmukba kerítették a német tüzérség egy részét. En­nek a lengyel ellentámadás­nak köszönhető, hogy a Varsó elleni fasiszta támadás lelas­sult. A hősiesség, ragyogó pél dája a gdanszki Westerplatte védőinek harca is. Október közepén elhallgattak a lengyel fegyverek. Mindjárt Lengyelország megszállása után megalakulnak azonban a Népi Gárdák partizánegységei. A „Batalion Chlopszki“ egysé­geivel való közös harcnak nemcsak katonai, de politikai jelentősége is volt. Ezekben a küzdelmekben alakult ki az a demokratikus .nemzeti arcvonal, amely a jövőben pozitív mó­don hatott az Országos Nem­zeti Front létesítésére. 1943. december 31-e éjszakáján meg alakították Varsóban a Krajo- wa Rada Narodowá-t (Orszá gos Nemzeti Tanács). A tanács elnöke B. Bierut lett. Az ülésen határozatot hoz­tak a lengyel néphadsereg lé­tesítéséről és felépítéséről, a főparancsnokság megszervezé­séről, valamint a néphadsereg vezérkara főparancsnokának kinevezéséről. A Lengyel Haza­fiak Szövetségének kívánságára a Szovjetunióban lengyel had­osztály alakul meg, és 1943. május 14-én adják ki az első parancsot. Valamivel később a hadosztály tízezer katonája le­teszi a katonai esküt. A Szov- jelunió hatásos támogatásával augusztusban megalakul a len­gyel fegyveres erők első had­teste, amely 25 ezer katoná­ból áll. Alapos katonai kiképzés után a szovjet fegyveres erők hatásos segítségével a T. Kos­ciuszko lengyel hadosztály 1943 őszén készen ál] a fasisz­ta megszállók elleni harcra. J943 októberében találkoznak a lengyel katonák első ízben Lenino község melleit az ellen­séggel. A hadosztály becsület­tel teljesítette kötelességét. A leninói hősök emlékére október 12-e a lengyel néphad­sereg napja. 1944 júliusának közepén az Országos Nemzeti Tanács határozatot hozott ar­ról, hogy a hazai lengyel had­sereg és a szovjetunióbeli len­gyel hadsereg egységes lengyel néphadsereggé egyesüljön. Az első lengyel katonai egység lassanként százezres hadsereggé növekedett, amely hatékony segítséget jelentett a II. világháború különböző frontjain. A lengyel néphadse­A lengyel tengerészeti iskolának jó hírneve van reg aktív módon vett részt a szovjet hadseregnek a „pomo- rániai fal“ áttörésére irányuló hadműveleteiben és Lengyelor­szágnak a német megszállás alól való felszabadításában. A lengyel katonák részt vettek a II. világháború berlini és prá­gai utolsó nagy hadműveleté­ben is. Az első Belorusz front hadtestének keretében vettek részt a Berlinért folyó harcok­ban. A második lengyel had­sereg a csehszlovák katonaság segítségére sietett a lengyel vidékek felszabadítása során. A csehszlovák és a lengyel ka­tonák közös harcaiban vérük­kel pecsételték meg a meg­bonthatatlan barátságot, és megvetették a mai együttmű­ködés és kölcsönös segítség­nyújtás alapjait. A szocialista hadsereg hábo­rú utáni fejlesztésének fő fel­tétele a párt vezető szerepé­nek biztosítása volt. A sok akadály ellenére ez is sikerült, a demokratikus rend állandóan szilárdult, és elmélyült a had­sereg népi jellege. A hordák elleni harc, a gazdasági fel­adatok teljesítése terén nyúj­tott segítség gyakorlati politi­kai iskolává vált a hadsereg számára. A lengyel néphadsereg alap­vető változásokon ment át Megváltozott az egész belső felépítése. Ma a légierő és a légvédelmi katonaság kb. a fegyveres erők 30 százalékát teszi ki. Változtatásokat eszkö­zöltek a páncé­los és a tüzér­ségi egységek­ben Is. Más had­seregekhez ha­sonlóan korsze­rű rakétatechni­kával rendelke­zik. A lengyel hadsereget ma a legkorszerűbb haditechnikával szerelték fel és a Varsói Szerző­dés további had­seregeivel együtt szilárdan őrzi a békét. JÁN MIČÁTEK, alezredes A TÖRTÉNELEM MINKET IGAZOL SALVADOR ALLENDE ÁLLAMELNÖK 1973. SZEPTEMBER 11 ÉN ELHANGZOTT UTOLSÓ RÁDIÓBESZÉDE A rádióbeszéd magnószalag­ját egy chiftei harcosnak si­került külföldre csempész­nie. Egyedülálló dokumen­tuma ez a hősiességnek és a nép iránti hűségnek. A hangszalagra rögzített fel­jegyzés, amelyet a Chile har­coló népével való szolidari­tási nemzetközi konferencia résztvevői meghallgattak — a konferenciát a minap tar­tották meg Helsinkiben — visszaadja a puska- és gép­puskaropogást, valamint a gránátrobbanások zaját is, amely a chilei elnök utolsó szavait kísérte, akit nem sokkal azután a fasiszta puccsisták meggyilkoltak. Polgártársaim! Ez minden valószínűség sze­rint az utolsó alkalom, amikor önökhöz fordulhatok. A légierő bombázta a Portales és a Cor- poracion rádióadókat. Szavaim nem tartalmaznak semmi keserűséget, legfeljebb csalódást. Beszédem erkölcsi büntetés lesz azok számára, akik megszegték esküjüket: Chile katonái számára, a kine­vezett legfelsőbb parancsnokok, Merino tengernagy, az aljas tá­bornok számára, aki önmagát nevezte ki, aki tegnap még hű­ségéről és odaadásáról biztosí­totta a kormányt, és ma kine­vezte magát a csendőrség főfel­ügyelőjévé. E tényekre való tekintettel nem marad más a számomra, minthogy a dolgozók előtt is­mételten kijelentsem: Én nem mondok le! A történelmi átmenet korá­ban életemmel fizetek a nép iránti hűségemért. És mondom nektek: Bizonyos vagyok benne, hogy a magot, melyet a chi­leiek ezreinek és ezreinek büsz­ke tudatába vehettünk el, nem lehet kitépni. Ellenfeleink ke­zében az erő, leigázhatnak minket, a szociális haladást azonban nem lehet megállítani sem gaztettel, sem erővel. A történelem a miénk, a történel­met a népek írják. Hazám dolgozói! Köszönetét mondok nektek az állandóan kinyilvánított hűsé­gért, a bizalomért, amelyet az iránt a férfi iránt tanúsította­tok, aki csak az igazság utáni vágy megtestesítője volt, aki szavát adta, hogy tisztelni fog­ja az alkotmányt és a törvénye­ket, és aki ezt meg is tette. Ebben a sorsdöntő pillanatban, az utolsóban, amikor hozzátok fordulhatok — emlékezzetek e tanulságra! Az idegen tőke, a reakcióval szövetkezett imperia­lizmus olyan légkört alakított ki, hogy a fegyveres erők hűt­lenek legyenek hagyományuk­hoz, amelyre Schneider tábor­nok tanította őket, és amelyet Araya százados szilárdított meg. Áldozatai lettek ugyanannak a szociális szektornak, amely ma arra les, hogy idegen segítség­gel újra átvegye a hatalmat, hogy mentse vagyonát és ki­váltságait. Mindenekelőtt országunk egy­szerű asszonyához fordulok, a parasztasszonyhoz, aki hitt ben­netek, és még többet dolgozott, az anyához, aki megismerte, hogyan gondoskodunk a gyere­kekről. Országunk tudományos­műszaki értelmiségéhez fordu­lok, közöttük azokhoz a haza­fiakhoz is, akik már régen dol­goztak az egyes alkalmazotti szövetségek, ama osztály sző vei- ségek összeesküvése ellen, ame­lyek csupán azokat az előnyö­ket védelmezték, amelyeket a kapitalista társadalom egyesek­nek ad. Az ifjúsághoz fordulok, azok­hoz, akik énekelnek, akik örömmel és harci kedvvel vesz­nek részt a küzdelemben. A chilei férfiakhoz fordulok, a munkásokhoz, parasztokhoz és értelmiségiekhez, akiknek üldö­zés lesz az osztályrészük; mert országunkban már tombol a fasizmus, terrorista akcióival hidakat repít a levegőbe, eltor­laszolja a vasútvonalakat, olaj- és gázvezetékeket tesz tönkre. Ezzel áll szemben azoknak a hallgatása, akiknek kötelessége lett volna fellépni ez ellen. A történelem elítéli őket! A Ma- gallanes rádióállomást biztosan elhallgatatják, és hángom nyu­godt csengése nem jut el hoz­zátok. Nem számít. Továbbra is hallgatni fogtok engem, tovább­ra is közöttetek leszek, leg­alábbis emlékem, emléke annak a becsüleites embernek, aki hű maradt a dolgozó nép ügyéhez. A népnek védekeznie kell, de nem szabad feláldoznia magát. A nép nem hagyhatja leigázni és kínozni magát, de ugyanak­kor megalázni sem hagyhatja magát. Hazám dolgozói! Hiszek Chilében és jövőjében. Utánam mások túlélik ezeket a keserű és sötét pillanatokat, amikor az árulás igyekszik úr­rá lenni. Tudjátok meg, hogy inkább előbb, mint később igazi eanberek fognak felvonulni a széles utcákon, hogy felépítse­nek egy jobb társadalmat. Éljen Chile! Éljen a Nép! Éljenek a dolgozók! Ezek utol­só szavaim. Biztos vagyok ben­ne, hogy áldozatom nem lesz hiábavaló. Biztos vagyok ben­ne, hogy legalábbis erkölcsi ta­nulság lesz ez, mely megbélyeg- zi a gyávaságot és az árulást. KULTURÁLIS HÍREK □ A COSTA RICA-I Nemzeti Nagydíjat ebben az -‘é-vben a kommunista Joachim Gutierrez kapta Federico című könyvé­ért. □ MICK NICHOLS televíziós dokumentumfilmet forgat, amelyben Jackie Onassiis is megjelenik — a kísérőszöveg szerzője szintén neves ameri­kai író, Truman Capote, ÉLETÉNEK ÉRTELME A MUNKA Egy fiatalos mozgású, negy­ven-ötvenévesnek látszó ember sietett az országúton. Amikor kocsink utolérte, a sofőrrel szinte egyszerre kiáltottunk fel: Ez a Patócs elvtárs! Nem tévedtünk. Somorja és Szarva közölt az autóbuszmegálló fe­lé igyekezett. Amikor megáll­tunk, az első pillanatban nem tudta, kik vagyunk. Néhány másodperc eltelte után azon­ban mosolyogva szállt be a ko­csiba. Patócs Gábor — Igen, maguk „újszósok“, ismerem mindkettőjüket. El­vűin ének Szerdahelyre? Természetesen elvittük. Na­gyon szívesen, nagy szeretettel. A 74 éves somorjai Patócs Gábor elvtársat sokan ismerik és tisztelik. Pártunk egyik ala­pító tagja és ma is több tiszt­séget tölt be. Hogy csak néhá­nyat említsünk: az SZLKP helyi szervezetének elnöke, a városi pártbizottság és a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetség járási elnökségének tagja. Szeretjük és tiszteljük mi is, mert 50 éven át kifejtett aktív munkás­sága folyamán minden csele­kedetét a humanizmus, a pro­letár nemzetköziség eszméi hatották át. Helyt állt és nem ingott meg a válságos években sem s lehetőségeihez mérten részt vesz ma is a politikai munkában. Sok fontos tanácskozáson találkoztunk. Küldöttként részt vett az SZLKP legutóbbi járási konferenciáján is. Patócs elvtárs munkáját — persze egészen más szemmel és szempontból —• figyelte a fasiszta rendőrség „toloncügy­osztálya“ is. A Horthy-rend- szer idején raboskodott Buda­pesten a Mosonyi utcában, a kistarcsai és a garanyi inter­nálótáborban. Furcsa és cikornyás, körmön­font és nyakatokért mondato­kat írtak róla a bizalmas rendőrségi jelentésekben, me­lyeket nemcsak a kommunisták elleni gyűlölet, hanem az esz­me elterjedésétől való félelem is diktált. Idézünk az egyik korabeli rendőrfőkapitánysági jelentésből. „Patócs Gábor 1899. évi somorjai születésű, fe lekezetnélküli cipész foglalko zású az 1.944. évi február 7. nap ján 13389/2 fk. III. 1943 int. sz. a. meghozott véghatározattal fenntartott rendőrségi őrizetét (internálását) az 1939. évi 760./B. M. sz. rendelet 18. pa­ragrafusának első bekezdése alapján a 200000/1942 VII. a B. M. számú rendelet 11, illet­ve 13. paragrafusában foglalt rendelkezéseket felülvizsgálván rendőrhatósági őrizetét (inter­nálását) továbbra is fenntar­tom.“ Beleszédül az ember, bele- gabaj'odik a neurotikus, egy ólajozat+án varrógép üres za­katolásához hasonló szövege­zésbe. A tartalmatlan, vergődő mondatok valamit bizonyítani akarnak. De mit? Ilyen pa­ragrafus, olyan B. M. (belügy­minisztériumi) rendelet, meg ez, meg az, egyszóval — ahogy mondani szokás — a sok bába között elveszik a gyerek. Egyetlen érthető mondat azon­ban található ebben a szelle­mi (vagy inkább ördögi) ter­mékben: „rendőrhatósági őri­zetét (internálását) továbbra is fenntartom...“ Hiszen erre ment a játék, ez volt a tét, a többi csak „szósz“, értelmet­len gyatraság. De lényegében mivel is vádaskodhatott volna a fogalmazó úr? Patócs elv­társ soha senkit nem rabolt ki, nem volt útonálló, se ínun- kakerülő. Azt pedig nem ír­hatták meg a kegyelmes bel­ügyminiszter úrnak, hogy az egyszerű és szegénysorsú ci­pész egy igaz és nagyszerű ügy, a boldog jövőbe vetett hit szószólója, harcosa egy olyan eszmének, mely le tud­ja — és le is tudta — dönteni a nagy urak bevehetetlennek hitt várait. Patócs Gábor már fiatalon elkötelezte magát a kommuniz­mus eszméivel, kitartott jóban és rosszban és pártunknak ma is hasznos és lelkes katonája. — Hia a lábaim jobban bír­nák, még többet is tennék — mondja —, de hiába: a het­vennégy év az hetvennégy. Közeleg a barátság hónapja és járási, valamint városi vi­szonylatban rengeteg a tenni­való. Az iskolákban ünnepi előadásokat rendezünk. Váro­sunkba látogat egy szovjet kultúrcsoport. Mozgósítanunk kell a CSSZBSZ napról napra népesedő táborát. Somorján a mezőgazdasági szaktanintézet­ben 96, az efsz-ben 160, a Ko- žatex vállalatban 140 tagja van a szövetségnek. Létesült egy alapszervezet a városi nemzeti bizottság mellett is, a CSSZBSZ városi helyi szervezetének pedig 30 tagja van. Vala- mennyiüket be akarjuk kap­csolni a szervező és előkészítő munkába. Csak tisztelettel és elismer réssel írhatunk egy olyan em­berről, aki ebben u hónapban tölti be 74. életévét, és ilyen gondjai vannak. Szép nyugdíjat kap, bezárkózhatna meghitt so­morjai lakásába, pihenhetne, rádió vagy tévé mellett szóra­kozhatna, de őt nem ilyen fá­ból faragták. Nem járunk mesz- sze az igazságtól, ha azt állít­juk: megölné őt a semmittevés. Mindig a munkából élt, most is az élteti. — Minden tőlem telhetőt megteszek — mondja. E héten a városi nemzeti bizottság tanácsterme mellett egy emlék­szobát rendeztünk be. írásos és fényképes dokumentumok­kal múltatjuk be, milyen utat tett meg ezen a környéken a munkásmozgalom. Somor járói} Doborgazról, Vajkáról és Nagy­magyarról gyűjtöttük össze až anyagokat. Ébben a forradalmi hagyo­mányokat őrző emlékszobában megtalálhatjuk az egykori nincstelenek kérvényeit, me­lyeket az urak nem intéztek el-, tömeggyűlést betiltó rendőri rendeleteket, de az üröm mel­lett látható az az örömteli fejlődés is, mely főleg Šamo- rint (Somorját) érinti. Oj la­kótelepek épültek ebben a városban, és olyan nagyszerű létesítményekkel gazdagodott; melyekről a múltban nem is ál­modoztak az emberek. „Az építésben szerzett ér­demekért“, „A szakszervezet fennállásának 50. és 100. ju­bileumi emlékérme“, a „Februárt Győzelem plakettje“... kitün­A Sanioríni (Somorjai) Városi Nemzeti Bizottság épületében e héten megnyílt emlékszobában látható Nagy Gyuia pártalapító tag, a parlament első magyar nemzetiségű kommunista kép­viselőjének a fényképe is, aki sokat tett azért, hogy a mai emberek szabadon és boldogan éljenek. tetések ezek, melyeknek fel­sorolása koránt sem teljes, mert Patócs elvtárs kapott még kitüntetéseket, emlékérmeket a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetségtől és más szerveze­tektől is. Az idős emberek ál­talában visszafelé tekintenek, ő azonban inkább a jövőt ku­tatja, annak még szebbé, jobbá tételén munkálkodik. Életének nemcsak a múltban, de a je­lenben is legfőbb értelme a munka. KOMLŰSI LAJOS ÚJ szó 1973. X. 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom