Új Szó, 1973. augusztus (26. évfolyam, 181-207. szám)

1973-08-08 / 187. szám, szerda

MAGYAR MŰVÉSZ CSEHSZLOVÁKIÁRÓL (I.) Az Ordöngőstől a Hortobágyig Gyimesi György vadászkönyve K önyve fül jegyzet ében Gyi­mesi György rokonszen­ves szerénységgel megjegyzi, hogy megírásához hosszú ideig hiányzott a kellő elszántság, mert nem tartotta könnyű fel­adatnak, hogy olyan vadászírók nyomába lépjen, mint amilye­nek a magyar irodalomban Nad­ler Róbert, Bársony István, Szé- csenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán és még sokan mások. Adósságtörlesztésnek is véli munkáját, írja „bátortalanul“, hiszen „néhai Jurán Vidor Kár­páti ordasok ján és Vadászkró- niká'yďn Jdvül mást alig termett az utóbbi jó negyedszázad.“ Hadd fűzzem hozzá mindjárt elöljáróban, hogy a szerző adós­ságtörlesztése várakozáson fe lül, meglepő sikerrel járt, s könyve azt a reményt kelti, hogy személyében az olyannyi­ra elhanyagolt vadászirodal­munk meglelte szakavatott tol­lú művelőjét. Szlovákiai elődje, Jurán Vidor szerény körülmények között űz­te a vadászat nemes sportját, és kis karcolataiban, novellisz- tikus írásaiban főleg a Tátra sziklabirodalmában átélt élmé­nyeiről számolt be olvasóinak. Gyimesi — ahogy az idézett fül­szövegben írja - anyagi viszo­nyaihoz mérten ' aránytalanul nagy tételeket tett a vadászat ál­dozati oltárára, s így alkalma nyílott, hogy nem csupán a Bodrogköz vadvizeit, a hazai hegyi világot becserkészhesse, hanem az Inturiszt szolgálatai­val élve jávorszarvast vadászha­tott szovjet földön, medvét ejt­hetett el Romániában, a Visó völgyében, vad libákra puskáz­hatott a Hortobágyon. A terűlet tágulásával erősen tágult va­dászélményeinek témaköre is, ám nem csupán a változatosság, a témakör színessége az egye­düli erénye könyvének. J urán írásaiban a zsák­mánynál, a vad elejtésé­nél dominálóbb a táj, a termé­szet sokrétű, változó képének és a vad szokásainak megfes­tése. A természetbarát rajongá­sa pótolja az izgalmakat, ame­lyeket az olvasó a vadásziroda­lom művelőjétől elvár. Gyimesi szenvedélytől megszállott vér- IhíIí vadász, testi fáradságot nem kímélő edzett sportoló, aki hatalmas erőfeszítéssel küzd a zsákmányért és élete nagy pil­lanatának érzi, amikor a tró­feáját lencsevégre kaphatja. De mint igazi vadászíró nem riad vissza egy eredménytelenül zá­ruló vadásznap leírásától sem. Az esztendők során bizonyára akadtak bőven kudarcai is, s ezek rávezették, hogy a vadá­szatra való felkészülés, az ébre­dő erdő, az avar fanyar illata, a havas csúcsok felett gomoly- gó felhők, a szityós nádi világ százárnyalatú zaja, a szálló füst, a hajnalok és alkonyula- tok köde, a menetelés közben elejtett szavak, a pihenők csen­des beszélgetései felérnek a zsákmányszerzés, a vad elejté­sének izgalmával. Könyve tíz fejezetében a ter­mészet mindenütt elevenen él, vele járva érezzük az erdő illa­tait, halljuk madárvilágának füttyeit; tájleírásai érzékletesen szépek és ritka érdemük, hogy nincs bennük ismétlés, nem ön­célú stíluspróbák, funkciójuk van, belesimulnak a történelek hangulatába, gyakran kitűnően megfogott légkörébe, a vadá­szaira indulók és hazatérők gondolatvilágába. Bársony Ist- i)án legjobb lapjaira emlékeztet­nek ezek a megkapó hangulat­festések, a hajnali, koratavaszi esők, ködgomolygások leírásai, a vad felbukkanása és kergeté- se, ha nem kap halálos lövést, és a rengetegben keresni kell nyomát. Gyimesi is — és ebben Jurán jó tanítványának bizonyul — jó ismerője a vad természe­tének, akár siketfajdról, ru­cákról, vadlibákról van szó, akár nagyvadakról, szarvasbi­kákról vagy medvéről. Szinte megszállottsággal határos szen­vedélyéről, ahogy fáradságot nem kímélve törtet vagy lopa­kodik a vad felé, izgalmat kel­tő leírásokban tud számot adni. G yimesi már ebben az első könyvében olyan írás­készséggel, elbeszélő tehetség­gel jelentkezik, amely gyakor­lottabb próza íróink dicséretére válhatna. Stílusa színes és gör­dülékeny, nincs hernyón vagy görcsösen megfogalmazott mon­data, ismeri a mértéket, nem válik sehol terjengőssé, fárasz­tóan unalmassá. Barátait, va­dásztársait, a hajtókat, a vad­őröket, az erdei embereket akikkel együtt jár, együtt fala­tozik, egy fedél alatt alszik, rö­vid mondatokkal jellemzi. Ha van valami, amit a kritika szá­mon kérhet tőle — itt mutatko­zik hiányként az emberábrázo­lás elégtelensége. Helyenként ugyan egy-egy vadász vagy vad­őr oly emberi kontúrokkal ke­rül elénk, hogy elevenen véső­dik emlékezetünkbe, de több kellene, hogy ezekben a va­dásztöri énetekben az érthetően annyira előtérbe jutó saját sze­mélye és a vad mellett az em­ber is méltó szerephez jusson, íróilag megoldottabban megje­lenjen. Gyimesi írói kvalitásai elég számosak, hogy ezt a többletet tőle elvárhassuk. Bizonyára vannak bőven vadászélményei, amelyeknek elmondásával nem marad soká adósmik. És ebben az új könyvélxNi tökéletesebben, színesebben adja majd azt, amit első kötelét>en oly ígéretesen megmutatott. A széppróza mű­velőjének eml>er ábrázoló, jel- lemfestő gondosságát is. EGRI VIKTOK APROüIRDEIlS ■ 36 175 nőtlen, nyugdíjas, volt mozdony vezető megismerkedne 25 —35 éves intelligens leánnyal vagy özvegyasszonnyal. Jelige: Együttérzés. Ú 947 ■ Eladó családi ház (két szoba, konyha) mellékhelyiség'íkkol, nagy kerttel, szőlővel, gyümölcs­fákkal. Kosa Béla, Pohronský Kus­kov 305 (Oroszka). Ú 948 SN Szabó Gyulánénak Magyarból 60. születésnapja és közelgő 41. házassági évfordulója alkalmából minden jót kíván férje, lánya, ve­je és két fia családjaikkal. Ü 939 ■ A STAVOINDUSTR1A n. v. (PZ HSV), Bratislava, Benediktitio 5, felvesz: 10 takarítónőt. Szállást biztosítunk. Az érdeklő­dők a fenti címen, a vállalat sze­mélyzeti osztályán jelentkezzonok. ÚF 128 ü A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda i) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola (SPl’S) Igazgatósága az 1973—74-es tanévre felvesz: II. ciklusú iskolára való végzett­séggel rendelkező szlovák + kombi náció (lehetőleg történelem) sza kos tanárt. Nőtleneknek, Illetve hajadonoknak lakást és étkezést az iskola mel­letti diákotthonban biztosítunk, je lentkezni a fenti címen lehet. ÚF 122 B A Podunajské strojárne, nem­zeti vállalat várkonyi üzeme (du naszerdahelyi járás) azonnal fel vés z: — minőségi ellenőrt, — mestereket, — szerszámlakatosokat, — villanyszerelőket, — gépkarbantartókat. Az érdeklődők a személyzeti osz­tályon naponta 7.00—15.00 óráig jelentkezzenek. Feltételek: szakközépiskolai vagy szakiskolai végzettség, 5 éves gyu- korlat. A fizetési feltételeket a végzettség Illetve a gyakorlat be­számításával helyben fogjuk meg állapítani. ÜF-123 A bukaresti új politechnikai intézetet csaknem 15 000 diák láto­gatja. Előadótermeken, tantermeken, könyvtárakon kívül az inté* zet luborutóriumokkal és tudományos kutatási célokra szolgáló munkahelyekkel is rendelkezik. (Felvétel: ČSTK — AgerpressJ HALADÓ HAGYOMÁNYAINK ÁPOLÁSA ÉRDEKÉBEN A Kelet-szlovákiai Knb taná­csa a közelmúltban elhatározta, hogy a . duklai térségben Svid­ník mellett alapiskolát létesít, s ezzel lehetővé válik a tanulók világnézeti nevelésének az el­mélyítése s a fiatalok megis­merkedhetnek a szabadságun­kért vívott harc-történelmével. Az ország tizenkét kerületi nemzeti bizottságának együttes összefogásával építendő új is­kolát tizenhárom tantermesre s bentlakásosra tervezik. A jövő évben emlékezünk meg a duklai harcok 30. évfor­dulójáról, a szovjet és a cseh­szlovák katonai egységek em­lékezetes harcának jubileumá­ról. Sosem feledhetjük el azt az óriási áldozatot, amelyet a szovjet és a csehszlovák felsza­badítók szabadságunkért hoz­tak. Ebben a térségben 86 000 szovjet és 6300 csehszlovák ka­tona vesztette életét. A Fasisztaellenes Harcosok Szövetségének tagjai az orszá­gos kongresszuson javasolták, hogy — bentlakásos alapiskola létesítésével — a duklai térsé­get az ifjú nemzedék nevelése érdekében célszerűen kihasz­nálnánk. Az előzetes tervek szerint az új iskola alapkövét a duklai harcok 30. évfordulója alkalmá­ból, a jövő évben helyeznék el, majd 1975-ben és 1976-ban az ifjúság hathatós segítségével a tervet realizálnák. A SZISZ Köz­ponti Bizottsága legalábbis kö­telezettséget vállalt, hogy a forradalmi hagyományokat ápolva részt vesz a duklai'em­lékek védelmében. A tizenhárom tantermes kor­szerű alapiskola előreláthatóan 400—520 férőhelyes lesz, s a kollégiumban 550 tanuló nyer­het elhelyezést. Az iskola mel­lett 8—10 lakásegységet, torna­termet, játszótereket, sportpá­lyát stb. is építenek. Az iskola lehetővé tennéd hogy az egykori harcok színhe­lyén a fiatalság hazafias és in­ternacionalista szellemben ne­velkedjék és megismerje a kör­nyék gazdag haladó és forra­dalmi hagyományait, a 30 év előtti történelmi eseményeket, melyek elmélyítették és megszi­lárdították a csehek ós a szlo­vákok és a többi nemzetiség egységét és testvériségét, vala­mint a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat. Az iskola építésének nemes gondolata minden bizonnyal teljes megértésre talál a párt­ós állami szervek és a társadal­mi szervezetek illetékeseinek körében is. BOHUŠ NEMCEK Szőnyi Jenő, budapesti grafikus a közelmúltban Csehszlovákiá­ban járt. Élményeit papírra vetette és elküldte szerkesztőségünk­nek. A rajzok érdekesen vallanak arról, hogyan látta a külföldi művész Csehszlovákiát. Utazásunk első állomása Puprád. Innen már csak egy macska­ugrás a villamosvasútiul Tatranská Lomnica a múlt századból itt maradt vasútállomásával. A régi állomásépülettel szöges ellentét­ben a Mladosí áruház emelkedik a magasba. A századeleji és a mai stílusok keveredése sok helyen bizarr benyomást kelt. így a Csorba tó melletti szanatóriumok sorát meglepő módon váltja fel a félkör alakban elnyúló, a végén toronyban emelkedő betonépü- iet — a Panoráma szálló. A Csorba-tó partjára érve, szemünkbe ötlik a merész ívű vasbe ton-síugrósánc, melyet két- és félezer méter magasságú szikla- Csúesok öveznek. Verőfényes, szép őszi napon érkeztünk Liptovský Mikulásra. A kis városkában lüktet az élet. Figyelmünket megragadta a Fő­téren álló 1290-ben épült gótikus templom. Egy másik ér­dekes látnivaló ígérkezik Pa- ludzkán, ahol Szlovákia egyik legnagyobb fa­temploma talál­ható. Keletkezé­sének érdekes sége, hogy a pro­testáns vallású lakosságnak a katolikus Habs­burg háztól kel­lett engedélyt kérnie a felépí­téséhez. Az ak­kori uralkodó súlyos feltéte­lekhez kötötte az építést. Csak fából lehet min­den része, még a szegek is. A bejárat nem le­het a falu felől, s a toron,»/ban nem lehet ha­rang. Egy év alatt fel kell építeni ... A fel­tételek ellenére, már nyolc hó­nap múlva ké­szen állt a temp­lom. ifji m

Next

/
Oldalképek
Tartalom