Új Szó, 1973. március (26. évfolyam, 51-77. szám)
1973-03-18 / 11. szám, Vasárnapi Új Szó
. Egy fiatal szemorvos munkája és küzdelme all d KEK MENNYBOLT című új szovjet film középpontjában. A filmet a fiatal Mark, Tol macsov rendezte. Andrej Tarant, az^ orvost, IVASOV alakítja. Ivasov legutóbb a Korunk hőse Pecsorinjáť keltette életre^ filmvásznon - kitűnő Lo. montov maszkban,- Képünkön: VLAGYIMIR IVASOV . v ■' . - - - - *; ■ MARLON BRANDO újabb sikere A Keresztapa hallatlan sikere után Marlon Brando a Time szerint a legjobb úton halad, hogy Az utolsó tangó Párizsban című filmben igazolja kivételes tehetségét, és a jelenkori filmművészet legendájává váljon. Bernardo Bertolucci Az utolsó tangó Párizsban című művében Marion Brando partnere egy eddig ismeretlen francia színésznő, Maria Schneider. A Time kritikusa öt oldalon át méltatja Marion Bran- dót és Bernardo Bertoluccit. Szerinte a film igazolni fogja Brandónak, korunk egyik legnagyobb tehetségének az újjászületését, aki a hatvanas években gyakran az aggasztó hanyatlás jeleiről tett tanúbizonyságot. Már biztosra vehető, hogy a Keresztapában nyújtott alakításáért megkapja az Oscar-díjat. Az utolsó tangó Párizsban című produkcióban a kritikus szerint Marlon Brando, akárcsak első filmjeiben, mélyen átérzett ragyogó játékával dominál. Bernardo Bertolucci 31 éves olasz rendezőt pedig a Fellini és Antonioni utáni nemzedék legtehetségesebb és a világ egyik legnagyobb fiatal alkotójának tartja. Q A statisztikai adatok szerint a múlt évben hazánkban 3 296 900 tévéelőfizetőt tartottak nyilván; ebből Szlovákiában 784 000, a cseh országrészekben pedig 2 512 917 volt a tévéelőfizetők száma. |~~] A Szlovák Televízió megrendelésére a kolibai stúdióban az 1972-es évben nyolc tévéfilm készült: Adam Chvojka (Martin Ťapák rendezése), Mu- mu — Jozef Zachar munkája, František Hečko Vörös bor című regényéből Andrej Lettrich háromrészes tévé filmet készített, Tibor Rakovský rendezte az Ürvény című filmet, Pókháló — A gépek működni kezdtek (Jozef Medveď), Rinaldo Oláli címmel Jozef Zachar készített tévéfilmet, Szlovák színházak a címe Ivan Teren munkájának és Szlovákiai aranyművesek a címe a Jozef Zachar rendezte tévéfilmnek. □ A Magyar Televízió műtermeiben Lengyel György Illés Endre Krétarajzok című sorozatából a tizennyolc éve halott Nagy Lajos íróról készített portrét. Lengyel György Illés Endre ötödik Krétarajzát rendezi. A Karinthy-műsort már sugározták, a közeljövőben pedig láthatjuk majd Babits Mihály, Kosztolányi és Csáth Géza portréját. Illés Endre minden Krétarajznak másféle karaktert keresett. A Karinthy-műsorban az író sokfajtaságát jellemezte. A Kosztolányiról készült Krétarajzot úgy dramatizálta, hogy mindvégig Kosztolányi a főszereplő. A Baliits-inűsorhan a főszerep a költészeté. Irodalomtörténeti adósságtörlesztés viszont a Csáth Gézáról készült műsor. Legközelebb Móricz Zsigmond portréjának megele- venítésére szeretnék felkérni Illés Endrét. Míg JÁNOS VITÉZ“ színre lép... Az irodalmi halhatatlanságból vissza visszatérő Kukorica Jancsinak olyan hosszú kalandja még sohasem volt, mint a mostani. Rajzfilm lesz belőle. Pontosabban: a magyar rajzfilmgyártás első, egész estét betöltő rajzfilmje eleveníti meg kalandjait. Míg a terv azonban valósággá váll, az alkotók majdnem annyit kalandoztak, mint maga „János vitéz“. Miből mennyit és hogyan? — ezek voltak a legfontosabb kérdések, amelyre választ kellett találniuk. Petőfi Sándor költői műve a meseföldrajz hangulatos leírására épít, sokszor a szavak hangulata segíti képzeletünkben felidézni az érzelmeket meg a színeket is. Hogy lehet ezt a rajzfilm eszközeivel visszaadni? Melyik részből menynyit és mit őrizzen meg a képes forgatókönyv? És hogy iktathatnak be zenét a filmbe anélkül, hogy az operett hangulatát keltenék? Az effajta sok-sok kérdésre csak több kísérletezés, próbálkozás, vita után lehet pontos választ adni. Ez a magyarázata, hogy a rajzfilm János vitéze miért született több rendező, Jankovics Marcell, Szabó Sípos Tamás és Szoboszlay Péter elképzelései alapján. Bár Jankovics írói és rendező szerepe mindig dominált, a kezdetnél sokat segített az összefogás. Az az összefogás, amely a végleges elképzelés kialakítása után sem vált külön. A filmet, mely szellemében teljesen hű Petőfihez, nyolcvan percesnek álmodták meg, s míg teljesen elkészül, 65—70 000 celluloid lapra kell lerajzolni a szereplőket, a lapokat körvonalazni kell, majd ki kell őket festeni. A tervezéstől a végleges bemutató kópia elkészültéig az egész munka tizenkilenc hónapot igényel. Hogy a bemutató napjára milyen is lesz a „János vitéz“, azt szavakban nagyon nehéz elmondani. Grafikája mindenben a magyar népkultúrák motívumaira épít, de ezeket a korszerű grafika és a korszerű rajzfilm legvonzóbb megoldásaival ötvözi. így aztán valami egészen eredeti születik, amit majd látni kell, hogy valóban helyes képet alkothassunk róla. A Pannónia Filmstúdió nemcsak a jubileumi Petőfi-év eseményének részeként értékeli és fogja fel a „János vitéz“ filmet, hanem, mint egy új műfaj születését a magyar rajzfilmgyártásban, éppen ezért semmiképpen sem szeretne csalódást okozni. Az irodalmi halhatatlanságból vissza-visszatérő Kukorica Jancsinak még olyan hosszú kalandja sohasem volt, mint a mostani, s ennyi szerető, aggódó, alkotó kéz és jószándék sem kísérte még hosszú útján, mint most, a Pannónia Filmstúdióban... (fenyves) Jancsi és Iluska búcsúja (Somfai István felvétele) 1973. III. 18. Vladimir Sis cseh rendező ÉNEKL.Ö FILM címmel montázsfilmet készít; az j alkotást tulajdonképpen egy albumhoz hasonlíthatnánk, melynek lapjairól a 30-as és 40 és évek ismert cseh sláger és operetténekesei mosolyognak í ránk - de nemcsak mosolyognak, hanem - mint arra a film cime is utal, énekéinek' is. A képen: Helena Vo4ndräčková és Waldeniar fyiatuska a ké- ' sAilg film egyik jelenetébe?).' ________________________________
