Új Szó, 1972. október (25. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-22 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

fiatalokról Fiataloknak SZÉP EREDMÉNYEKET ÉRNEK ÉL A komárnói (Komárom) já­rás ifjúsági alapszervezetei kö­zül a pribetai (Perbete) alap­szervezet egyike a legnagyob­baknak. 151 tagja van, s e je­lentős időszakban, a SZISZ I. kongresszusának évében a leg­aktívabbak közé tartozik a já­rásban. A közel négyezer lakosú köz­ségben szeretik a kultúrát. Kul­túrházuk nem éppen új már, mert tíz éve, hogy fest.ették, de nagyon szép. A fiatalok, akik között nagyon sok az érettsé­gizett, szakiskolát végzett, in­kább a kultúrházban töltik ide­jüket, mintsem a kocsmában. Belan Ernő, a SZISZ kultúrfo­lelőse elmondta, hogy a hnb vezetősége bármikor rendelke­zésükre bocsátja a kultúrházat. Az ifjúsági szervezet megala­kulása után a SZISZ tagjai munkatervet dolgoztak ki, mely­nek alapján Belan Ernő, Lacza Erzsébet és Lampert Irén ösz­szeállításában egész estét be­töltő esztrádműsor betanulásá­ba kezdtek. Aki nem dolgozott művelődési téren, bekapcsoló­dott a faluszépítési munkála­tokba. Az esztrádműsorral azonban nem merült ki a kultúrmunka. Közben a lányok, ugyancsak lAdamková ötlete nyomán, be­tanultak egy mutatós és hatá­sos „jazz-balettet", a fiúk stílu­sosan játszó beat-zenekart hoz­tak össze, a későbbiek során citerazenekart is. A zenekaro­kat a kultúrfelelős, Belan Ernő vezeti. Felfedezték, hogy soraik­ban van egy nagyon tehetséges paródista, Zsemlovics László, és egy szlovák népi mesélő, Za­horan Pavol. A nyári és a kora őszi hónapokban nem volt meg­állás: hétköznap próbák, hét végén vendégszereplések, kü­lönböző ifjúsági vetélkedőkön. Ezeken szinte halmozták a dí­jakat, okleveleket. Hogy csak a legértékesebbeket említsem: Brestovecen (Szilas) a mező­gazdasági ifjúság napján a beat-zenekar nyert díjat, Bru­tyn (Bart), az érsekújvári (No­vé Zámky) járásban rendezett ifjúsági kultúrcsoportok vetél­kedőjén a tánccsoport első dí­jat kapott, a zenekar a zsűri különdíját nyerte el. Svodínban (Szőgyén), a kultúrcsoportok vetélkedőjén a beat-zenekar a második helyen végzett, míg a tánccsoport a zsűri különdíját nyerte el. A szavalók versenyé­ben Lacza Erzsébet a harmadik lett. Itt sportvetélkedőre is sor került: Szetey Ernő a sakkozók versenyében III., Eisele István az asztaliteniszezők versenyé­ben I. helyezést ért el. Ugyan­csak első helyen végeztek a labdarúgók is. A sok vendégszereplés után a pribetai fiatalok is bebizonyít­hatták jő szervezőképességü­ket. A SZISZ járási bizottsága őket bízta meg egy körzeti if­júsági találkozó megrendezésé­vel. Mind a rendezés, mind a szereplés sikeres volt. A közön­ség büszke volt a fiatalokra. A sok munka után nagy meg tisztelés érte a fiatalokat: au­gusztus utolsó napjaiban, az országos Ifjúsági találkozón a Ponitran és a Velickové hiva­tásos együttesek mellett a pri­betai kultúrcsoport szolgáltatta a kulúrműsort. E műsor kere­tén belül mutatkozott be siker­rel a citerazenekär is. A SZISZ-tagok eredményes munkája további fiatalokat von. zott a szervezetbe, így alakult ki a jelenlegi 151-es létszám. A szervezet két fő irányítója Szetey Ernő és B e i a n Ernő nagyon örülnek, hogy a község vezetősége lehetővé tette szá­mukra a tevékenységet a kul­túrházban. Egyet mégis hiányo­lok: nincs a fiataloknak egy olyan helyiségük, amelyre azt mondhatnák: ez csak a miénk. E gondolatra az vezetett, hogy sehol sem láttam kitéve egy oklevelet, díjat stb. Megtudtam, hogy ki-ki otthon, a saját szo­bájában őrzi azokat. Igaz, min­den egyszerre nem megy. A hnb vezetősége eddig is szíve­sen támogatta a fiatalokat, re­mélhetőleg, a jövőben (tán a közeljövőben) e problémára is talál megoldást. KOLOZSI ERNŐ Táncra perdülnek a lányok A SZISZ vinicei (ipolynyéki) alapszervezete, annak ellenére, hogy 62 tagja van, hosszabb idő óta érthetetlen „nyugalomban" élte szervezeti, élptét. Terveik, elképzeléseik voltak, néhány esetben tettekre is sor került, de munkájukból hiányzott a lendület, kevés volt a kitartás, s szalmalángként húnyt ki a cselekvés fellobbanó heve. A közelmúltban azonban je­lentős változás történt a szer­vezet életében. Az egyik va­sárnap délután a helyi hang­szóró rendszeres adása után felhangzott egy új műsor szig­nálja, melyet egyórás gazdag műsor követett. A műsort a SZISZ tagjai állították össze, és „Szivárvány" címmel azóta is rendszeresen jelentkeznek vele. Ma már a 14. adásnál tartanak, ami azt Jelenti: nem „fellobba­násról" van szó. Ez a biztató Jel arra késztetett, hogy felke­ressem a „szerkesztőséget", és megérdeklődjek egyet-mást a műsorról. Egyik összejövetelükön, ép­pen amikor műsort „vettek fel", leptem meg őket, s azt tapasz­taltam, hogy a tizenöt fiatal: Petrezsél László, Tóth Agi, Pet­rezsel Marika, Dobos Gita, Si­ket Ági, Petrezsel Erzsi, Tóth SZIVÁRVÁNY Teri, Annus Imre, Zsigmond Tibor, Danko Marika, Molnár László, Bálik Gita, Baksa Sán­dor, Tóth Ibolya, Csáky Teri szorgalmasan és rendkívüli lel­kesedéssel állítják össze a mű­sort. A „szerkesztőség" tagjait különböző csoportokra osztot­ták, s mindenki a maga szaka­szán igyekszik jót alkotni. így nem csoda, ha a politikai, is­meretterjesztő, zenei, irodalmi és kritikai csoport olyan mű­sort állít össze, melyet már kí­váncsian várnak vasárnap dél­után a község fiataljai. slMil A műsor szerkesztők egy csoportja Petrezsel Lászlóval, aki egy­ben a SZISZ elnöke is, a szer­vezet életéről terveiről, problé­máiról beszélgettünk. — Valóban igaz, hogy szer­vezetünk eddig nem működött úgy, ahogy • kellett volna — mondta. — Terveink sok eset­ben papíron maradtak, de azért így Is értünk el eredményeket. A jól felszerelt Ifjúsági klub­ban hetente háromszor jött ösz­sze a fiatalság, ahol legtöbb esetben szervezett szórakozás­sal töltötte idejét. A szórako­zást tv, rádió, magnó, különfé­le társasjátékok és háromféle újság biztosítja. — Tagjaink több esetben se­gítettek a hnb dolgozóinak sta­tisztikai munkák elvégzésében, ápolják a kultúrház előtti par­kot, befestették a körülötte le­vő kerítést. Az aratási munkák­nál 850 órát dolgoztak. Szep­temberben, a SZISZ kongresszu­sa jegyében növekvő aktivitás jellemezte munkánkat. Két ösz­szejövetelen „Szocialista társa, dalműnk és az ifjúság" címmel vitaestet rendeztünk. Már most készülünk a barátsági hónap gazdag tartalommal való meg­töltésére, hathatós segítséget nyújtva a CSSZBSZ szervezeté­nek. — A községfejlesztés terén is szeretnénk jó munkát végezni. Legnagyobb vágyunk, hogy a feltárt húszfokos gyógyvíz fel­használására megkezdődjék a tervezett fürdő építése. íme, a SZISZ vinicai alapszer­vezetének rövid keresztmetsze­te. Az utóbbi hetek eredményei azt bizonyítják, hogy a szerve­zet komoly munkába kezdett, és ha a jó kezdeményezés más szakaszokra is kiterjed, akkor a szervezet munkája gazdag lesz és színes, mint a felfris­sült mező fölött a sokszínű szivárvány. BŰJTÜS JÁNOS Bemutatjuk MITS KLÁRIT "A Csemadok által ren­dezett népdalfesztiválo­kon már több alkalommal is nagy sikerrel szerepelt egy csinos, barna šahyi (ipolysági) kislány, M i t s Klári. E fesztiválok részvevői már ismerik őt, és sokan olvashatták róla a lapok hasábjain ls. Kö­zelebbről azonban keve­sen ismerik a kedves, rendkívül szerény, min­dig mosolygós és igen tehetséges Klárit. • Hogyan is lett Mits Klári a konzervatórium hallgatója? — Mióta az eszemet tudom, nálunk mindig mindenki énekelt. Édes­apám három hangszeren játszik: hegedül, cimbal­mozik és citerázik. Test­véreim is játszanak vala­milyen hangszeren. Én 18 éves koromig közönség előtt nem énekeltem. A színpadot azonban már ismertem, ugyanis egé­szen kicsi koromtól sza­valtam. öt esztendőn át tagja voltam a helyi Jó­zsef Attila Irodalmi Szín­padnak, és számos szava­lóversenyen vettem részt. Amikor 1968-ban megren­dezték az első népdal­fesztivált, édesapám ta­nácsára jelentkeztem. Az első helyen végeztem. Ez az eredmény talán engem lepett meg a legjobban. Abban az évben érettsé­giztem, és sikeres felvéte­li vizsga alapján felvet­tek a műszaki egyetem vegyészmérnöki karára. 1970-ben ismét benevez­tem a „Tavaszi szél vizet áraszt" címmel megren­dezett népdalversenyre, és két éneklőcsoport után a harmadik helyen végeztem. Ezután érlelő­dött meg bennem az el­határozás, hogy énekesnő leszek. Héthónapl gondos felkészülés után felvettek a zeneművészeti főiskolá­ra, az ének szakra. Ez volt életem legszebb nap­ja. • A zenei tanulmá­nyok mellett van-e ideje, és azt mivel tölti? — A szabad Idő nagyon kevés. A zene- és az ope­rairodalom annyira terje­delmes, hogy állandóan tanulni, látni, hallani kell, hogy csak egy kicsit is tájékozódni tudjak. Na­gyon szeretem az irodal­mat, ez a zene mellett a második nagy szenvedé­lyem. Nekem egy szép vers csupa muzsika, és a szép zene a legtökélete­sebb költemény. • Kapcsolatban van az ijjúsági szervezettel? — Természetesen. Ná­lunk elsősorban innen in­dulnak ki az egészséges kezdeményezések. Közö­sen szervezünk kulturális rendezvényeket, klubdél­utánokat. Ha valamely neves énekes Bratislavá­ba látogat, mi is meghív­juk őt a klubunkba, és ezáltal „emberközelből" ismerkedünk meg számos nagy művésszel. Ezek a találkozások számunkra mindig rendkívül tanulsá­gosak. • Tervei? • — Röviden talán így fogalmaznám meg leg­főbb tervemet: szeretnék jó énekesnő lenni. Gyak­ran járok színházba is, mert színésznő is szeret­nék lenni, énekes szí­nésznő, és a gyakori színházlátogatások során sokat tanulok. Szeretek Iskolába járni, tanulni, és ügy érzem, megtaláltam az életem értelmét. SÁGI TÖTH TIBOR Megvalósítható tervek A Stúrovói (párkányi J Gimnázium folyosóján tornatrikóba öl­tözött fiúk sorakoztak. Közöttük találtam meg a SZISZ iskolai szervezetének alelnökét, V a 1 e n t Andrást. Diákkoromra visszaemlékezve, biztosra vettem, szívesebben vet­te volna, ha egy matematika-, kémia- vagy valamilyen más „rá­zós" óráról kérem el. Beszélgetésünk során viszont rájött sm, hogy tévedtem, mert a másodikos gimnazista Valent András érett­ségi után atomfizikát szeretne tanulni, s így a torna mellett sze­reti a sokaknak nehéz tantárgyakat is. A földrajz sem idegen számára; szabad idejében képeslapokat gyűjt, és nagyon szeret utazni. Számára ez az iskolaév Jól kezdődött. Kéthetes szovjätúnióbell kiránduláson vett részt. Az 1690 koronás résztvételi díjból ezer koronát az ifjúsági szervezet fedezett. Az útvonal Kijev—Odessza —Lvov volt. Sokat látott, tapasztalt ezen a kiránduláson. Részt vettek ifjúsági szervezetek vezatőivel való beszélgetéseken is^ Megcsodálták a városokat, melyeket elsősorban a sok park és virágos terek, utcák különböztetnek meg hazai városainktól. Az élmények mellett, amelyek még frissek, a SZISZ iskolai szervezetének munkájáról ls beszélgettünk. A SZISZ munkája három fő részre tagozódik: politikai nevelő­munkára, szervezett társadalmi munkákra és kulturális tovább­képzésre. A politikai nevelőmunka a pedagógusok munkáját ls segíti. Az ifjúsági szervezet tagjai a beszélgetéseken gátlások nélkül kifejezik, megvitatják a politikai kérdéseket, témákat. A SZISZ-kongresszus tiszteletére 1602 brigádóra ledolgozását vállalták. Ezt 300 órával túlteljesítették. Nemcsak az iskola kör­nyékén, ďe a város különböző részein ls részt vettek a városszé­pítési akciókban. „Elán" néven havonta megjelenő iskolai újságot szerkesztenek, amelyben többek között a tanulók első irodalmi próbálkozásai is napvilágot látnak. Az 1972/73-as iskolai évbsn szeretnék kiszélesíteni tevékeny­ségüket. Az utolsó tagsági gyűlésen négy tervjavaslat hangzott el. Szeretnénk megalakítani az asztaliteniszezők, sakkozók, film­vetítők és színjátszók köreit. A sportkörök tagjai egész éven át egymás között versenyeznének, a filmvetítő körben hetente vagy kéthetente ismeretterjesztő és szórakoztató filmeket vetítenének, — erre rendslkezésükre áll az iskola vetítőgépe, a színjátszó kör pedig a régi és modern irodalmi alkotások színrevitelével akar­ja a tanulóifjúságot az igényes Irodalom megszerettetésére ne­velni. — mer

Next

/
Oldalképek
Tartalom