Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-04 / 208. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1972. szeptember 4. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXVI. ÉVFOLYAM 208. szám Ára 50 fillér A KENYÉR ÉS A BÉKE ÜNNEPE Szövetkezeti parasztságunk színpompás seregszemléje ' (Tudósítónktól) Az országos aratóünnepély második napján, vasárnap reggel pattogó indulók hangjai ébresztették a várost, köszöntötték dol­gozó parasztságunk hagyományos ünnepét. Ki­lenc óra után pártunk és kormányunk képvise­lői Jozef Lenárt elvtárssal, a CSKP KB elnökségi tagjával, az SZLKP KB első titkárával az élén az Ünneplők lelkes tapsa kíséretében elfoglalták helyüket a díszemelvényen. Jelen voltak: Peter Colotka, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Václat) Svoboda, a CSKP KB titkára, František Hamouz, a szövetségi kormány alelnöke, Ján Janik és Václav Vačok, az SZLKP KB elnökségi tagjai, a KB titkárai. Jelen volt M. M. Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja, valamint a bratislavai konzuláris testület többi tagja, Alekszandr Alekszandrovics Bulgakov, az SZKP KB tagja, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság elnöke, a Cseh és a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormányának tagjai, a minisz­tériumok, a Szlovákiai és a Csehországi Paraszt­szövetség képviselői, a kerületi pártbizottságok vezető titkárai, valamint politikai és társadalmi életünk számos más képviselője. A himnusz elhangzása után Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­tere lépett a mikrofon elé. Üdvözölte a vendége­ket és megnyitotta a nagygyűlést. Majd Jozef Le­nárt elvtárs mondott ünnepi beszédet, melyet az ünneplők tapsvihara gyakran félbeszakított. Ezt követően került sor az élen járó szövetkezetek kitüntetésére. (thf Magas állami kitüntetések a kiemelkedő sikerekért A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a VII. szlová­kiai aratási ünnepségek alkalmából állami kitüntetéseket ado­mányozott a mezőgazdasági vállalatoknak és dolgozóknak: I. MUNKA ÉRDEMRENDET KAPOTT: traktoros-kombájno­Jozef Lenárt elvtárs ünnepi beszéde Tisztelt Elvtársak, tisztelt Ba­rátaim! Engedjék meg, hogy szívélye­sen üdvözöljem önöket e ha­gyományos nagygyűlésen, arató- ünnepélyünkön, kedves találko­zónkon. Ebből az alkalomból szeretném átadni a jelenlevők­nek, de kiváltképp a szövetke­zeti tagoknak, az állami gazda­ságok, a gép- és traktorállomá­sok, a felvásárló üzemek dol­gozóinak és mindazoknak, akik népünk élelmiszerellátásáról gondoskodnak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága, Szlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága, a szövetségi és a szlovák kor­mány, a Szlovák Nemzeti Ta­nács és a Nemzeti Front elvtár­si üdvözletét, és őszinte jókí­vánságait azért a hősiességért és áldozatos munkáért, melyet az idei aratási munkálatok so­rán tanúsítottak. Örömmel tölt el, hogy mtndannyluknak átad­hatom Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára és Ludvík Svoboda elvtárs, köztársasági elnök elvtársi üdvözletét és köszönetét. Az ősrégi nagy múltú Nitrán évről évre megrendezett arató­ünnepély nemcsak az új termés betakarításának jelképe, hanem jelentős politikai esemény is. A nagygyűlésen népünk kifejezés­re juttatja, hogy teljes mérték­ben támogatja kommunista pár­tunk politikáját. Az ünnepség szocialista mezőgazdaságunk sikereinek a szemléje, a mun­kásság és a parasztság szoros szövetségének a megnyilvánu­lása, a szocialista internacio­nalizmus és a béke ünnepe. Az ünnepélyes és örömteli légkörben zajló nagygyűlésre röviddel a Szlovák Nemzeti Fel­kelés 28. évfordulója után ke­rült sor. A jubileum lehetővé tette, hogy ismét bizonyságot adjunk a forradalmi eszmék iránti odaadásunkról és hűsé­günkről, s megemlékezzünk azokról, akik áldozatot vállal­va életük árán fegyverrel a kézben harcoltak. A jubileumi ünnepségek során kifejezésre juttattuk a nemzeti és a forra­dalmi eszmék és hagyományok, a csehek és a szlovákok közös hazája iránti hűségünket, de­monstráltunk Csehszlovákiának a Szovjetunióhoz fűződő testvé­ri kapcsolatain alapuló szilárd nemzetközi pozíciójáért, hazánk­ban a szocializmus győzelmé­ért. A Szlovák Nemzeti Felke­lés hagyatéka napjainkban épí­tő szellemmel és munkával te­lítődik meg, amellyel hazánkat gyarapítjuk, szilárdítjuk a szo­cialista országok közösségét, s ezáltal a világ haladásának és békéjének ügyét szolgáljuk. Tisztelt szövetkezeti tagok, állami gazdaságok dolgozói, kedves barátaim! Hetedszer gyűlünk Itt egybe, hogy tanúi legyünk a szlová­kiai aratóünnepélynek, örülünk, hogy ismét jó eredményekről számolhatunk be, melyeket Szlovákia az utóbbi években a gabonatermesztés, illetve a me­zőgazdasági termelés más ága­zataiban elért. Örömmel tölt el bennünket, hogy földműveseink teljesítik és túlteljesítik tervfe- feladataikat, melyeket pártunk tűz ki. A múlt évi rekord-gabonater­mést követően földműveseink (Folytatás a 2. oldalon) 1. A Topofníkyi (Nyárasdj Egységes Földművesszövetke­zet, Dunajská Streda-i járás. 2. A TuriecI- Egységes Föld­művesszövetkezet dubovái szék­hellyel, martini járás. 3. A Budulovi (Bodoló) Efsz- ek Vili. kongresszusa Egységes Földművesszövetkezet, košicei járás. II. AZ ÉPÍTÉSBEN SZERZETT ÉRDEMEKÉRT KITÜNTETÉST KAPTA: 1. A Lubai (Libád) Svornosť Egységes Földművesszövetkezet, Nové Zámky-i (Érsekújvár) já­rás. 2. A Mostovái (Hidaskürt) Egységes Földművesszövetkezet, galántai járás. 3. Ján Rejk, a Breznói Egysé­ges Földművesszövetkezet fő- agronómusa, Banská Bystrica-i járás. 4. Anton Kamenský, a Luče­neci (Losonc) Gép- és Traktor­állomás sa. 5. Ján Tomašík, a Parchova- nyi Egységes Földművesszövet­kezet traktorosa-kombájnosa, michalovcei járás. 6. A Košicei Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat. III. A KIVALÖ MUNKÁÉRT KITÜNTETÉST KAPTA: 1. A Koválovi Egységes Föld­művesszövetkezet, senicai járás. 2. A Lehotai Egységes Föld­művesszövetkezet, nitrai járás. 3. Az Uhorskéi Egységes Föld­művesszövetkezet traktorosai­nak és kombájnosainak kollek­tívája, lučeneci (Losonc) járás. 4. A Bzovíky Egységes Föld­művesszövetkezet, zvoleni já­rás. 5. A Falkušovcei Egységes Földművesszövetkezet, micha­lovcei járás. 6. Eduard Kožela, a Kežmaro- ki Gép- és Traktorállomás trak­torosa-kombájnosa. Erős láncszeme népgazdaságunknak Alois Indra elvtárs az észak-morvaországi kerületben Az észak-morvaországi kerü­let földművesei az Olomouc melletti Námésť községben meg­tartott aratóünnepélyen szívé­lyesen üdvözölték körükben Alois Indra elvtársat, a CSKP KB elnökségi tagját, a Szövetsé­gi Gyűlés elnökét. A vendégek közt voltak a CSKP ostravai kerületi bizott­sága elnökségének tagjai, aki­ket dr. Miroslav Mamula vezető titkár és Jan Mušala, a knb el­nöke vezetett. A náméšfi kas­tély kerthelyiségében megren­dezett ünnepségen a díszemel­vényen foglaltak helyet a kerü­A pionírtáborok rétjei, tarka virágai felett elandalodott a csend, s aki vi­rág tehette, elindult az iskolák ün­nepélyesre tárt kapui felé. A hamvas szir­mú, döngicsélő méhek hajdani csókjairól álmodozó virágok nem mind tehették, de a füstös szemű, égszínkék szemű, mogyoró­barna szemű szőke-barna virágok mind el­indultak: bizonyára az a karcsú, táncos léptű virág is közöttük van, aki néhány he­te egy nemzetközi pionírtáborban csipke­lődve feltett kérdésünkre — Ugye szere­ted a matematikát? — gondolkodás nélkül így fogalmazta meg a választ: — Bizony szereteml Azért szeretem, mert ez az egyet­len tantárgy, amelyben sohasem lehet va­lótlant állítani! Ö, Pythagorasz, aki a számok varázsere­jéből építetted fel a világot, Euklidész, Thalész és a többiek; mosolyogtok-e most büszkeségetekben a halhatatlanság elí- ziumi mezőin? De azért kis táncos léptű, karcsú virág, aki most végképp elhagyva az alapfokú iskola falait, immár az álta­lános műveltség iskolája felé haladsz, ugye, a többi tantárgyban sem lehet, nem szabad valótlanságokat állítani? Ugye, csak értékszemléletünk élesedik, s tegnapi, avitt igazságokon túllépve új, egyetemes és oszthatatlan igazságok felé törekszünk, önmagunk tökéletesítésére s azok számára, akik utánunk fognak élni. Mert előttünk is emberek éltek, s utánunk Is emberek fognak élni: talán egy kissé mások, mint amilyenek mi vagyunk, de ahogyan ben­nünk, bennük is élni fog a szellemi fel- emelkedés, az általános műveltség oltha- tatlan igénye. Csakhogy az általános műveltség anya­ga, kerete, iránya nem határozható meg pontosan; mennyisége sohasem volt ponto­san meghatározható. És mi gyakran még­is a mennyiséggel szeretnénk megbirkóz­ni. Pedig számunkra a minőség a fontos, s ezért — jó utat, táncos léptű virág: en­gedd meg, hogy most már a pedagógusaid­hoz szóljak, akik beléd csepegtették az igazság szeretetét, s akikkel nekünk most már a minőségi fejlesztés útjára kell lép­nünk. Sok a tantárgy és napról napra bővül a tanítási anyag. Az a veszély fenyeget, hogy modern pedagógiánk minden elméleti útja Szeptember elején Irta: dr. Rácz Olivér, az SZSZK oktatásügyi miniszterhelyettese és gyakorlati segédeszköze sem képes to­vább bővíteni, tágítani a gyermeki agy és értelem befogadó képességét: tantárgyak közötti kapcsolatokról beszélünk, s a tan­tárgyak közben védekezve húzódnak visz- sza elszigetelt, pattanásig feszült s még egyre terjeszkedni vágyó korlátaik közé, az agy és értelem védekezik és természet szabta jogán megpróbál osztályozni, sze­lektálni. Az az egy azonban bizonyos, hogy a szelektálást nem lehet a tanuló ösztönére, hangulatára vagy egyszerűen a gyengébb ellenállás fizikai törvényére bízni — a mértéket a pedagógusnak kell felismernie és megszabnia: beszéljük meg végre közös dolgainkat. Meg kell tanulnunk gazdálkodni az idő­vel és a mennyiséggel. Azt akarjuk, hogy a ma szocialista iskolájának az alkotó mun­ka legyen a legfontosabb tényezője és az önállóság az irányítója. Minden gyerek ké­pes az önállóságra. Önállósága viszonyla­gos: ki kell fejlesztenünk benne az önálló gondolkodás képességét, a tapasztalatok megismerésének az útját, a munka örömét és felelősségét. Enélkül hasztalanul kíván­nánk tőle, hogy átérezze és vállalja azt a felelősséget, amelyet alig' néhány kurta év múlva, felnőtt korában majd vállalnia kell. De vajon melyik az a perc vagy sorsdön­tő esemény, amelynek során a diák felnőt­té, a gyermek emberré válik? A lepke her­nyóból és bábból szépül pillangóvá, de az ember embernek születik: a gyermek teljes értékű emberi lény, fáradsággal és küzde­lemmel jön a világra, fáradsággal szívja magába élete első táplálékát, az anyate­jet, s amikor iskolán innen, anyaölön túl játszik és dünnyög, már alkot és dolgozik. Éltető eleme a munka, mint mindannyiun­ké. De bennünket, immár emberré vált em­bereket sem kizárólag a munkánk határoz meg, hanem munkánkon és munkahelyün­kön kívül eltöltött hosszú óráink tartalma is; szabad időnket is különféle tevékenysé­gek hosszú és bonyolult sorozata tölti ki: szükségünk van erre a szabad időre, mert ez teszi teljessé életünket, sőt jellemünket is. Vajon így van-e ez a gyermekek és ser- dülőkorúak beat-zenés és farmer-nadrágos világában is? Bizonyára így. De akkor a beat-zenétől és a farmer-nadrágtól, ame­lyek önmagukban éppoly kedvesek és vonzók, mint amilyen ősanyáink korában a keringő és a krinolin volt, még végte­lenül hosszú az út a szertelenségek jel­lemromboló talajtalanságáig, s a késő meg­döbbenések és értetlenségek holtpontja he­lyett az okok és okozatok örök összefüggé­seivel kell szembenéznünk. Azzal, hogy a szabad idő oktalan elfecsérlését gyakran a szervezett szabad idő hiánya okozza, az­zal, hogy a túlterhelés vagy az egyoldalú megterhelés bukáshoz s az önbizalom fel­adásához vezet. (Folytatás a 2. oldalon] let kilenc járásának legjobb földművesei és mezőgazdasági dolgozói. A nagygyűlésen a szovjet hadsereg képviselői is részt vettek. A. Indra elvtárs beszédét mintegy 30 ezren halgatták vé­gig. Indra elvtárs beszédében többek közt köszönetét mondott azoknak, akik aktívan bekap­csolódtak az Idei gabonabeta­karításba, a felvásárlási mun­kálatokba. Hangsúlyozta, hogy mezőgazdasági politikánk sike­rei évről évre jelentősebbek, s ez meggyőzően igazolja a szö­vetkezetesítés helyes voltát. A nagyüzemi termelésre való át­térés, a korszerű technika al­kalmazása lehetővé tette a ter­melés gyors növelését. Ez bi­zonyítja, hogy helyes útra lép­tünk, hiszen az eredmények földműveseink és az egész tár­sadalom javát szolgálják. Mező- gazdaságunk ma a szocialista népgazdaság Jelentős része, erős láncszeme, a földművesek semmivel sem alacsonyabbren- dűek, mint a többi dolgozó, munkájukat megbecsülik, akár­csak minden más dolgozó be­csületes munkáját. Ez a tár­sadalmi megbecsülés és felis­merés mint ismeretes a föld­művesek munka- és életkörül­ményének javulását jövedel­mük növelését, nyugdíjuk bizto­sítását és az ingyenes egész­ségügyi gondoskodást eredmé­nyezte. A szónok beszédének további részében a földművesek életében bekövetkezett változá­sokról beszélt, majd az utóbbi három évben elért népgazdasá­gi sikereinkről szólt. Ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy si­kereink titka a kommunista párt egységében, a vezetés egy­ségében rejlik. Hazánk belpoli­tikai eseményeit vázolva Indra elvtárs külpolitikai problémák­ról is szólt. A vietnami kérdést, illetve az amerikaiak vietnami barbárságát érintve hangoztat­ta, hogy Vietnam tőlünk ugyan messze van, de becsületes népe közel áll hozzánk, a vietnami nép sorsa számunkra nem kö­zömbös. A. Indra elvtárs beszéde befe­jező részében Husák és Svobo­da elvtárs üdvözletét tolmá­csolta a jelenlevőknek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom