Új Szó, 1972. szeptember (25. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám, szerda

Járásunk jelentős gazdasá­gi fejlődésének korszakát éli, melynek irányításában, szervezésében, a meghatáro­zott feladatok valóra váltá sában fontos feladat hárul járási nemzeti bizottságunk­ra. Jelenleg két jelentős gaz­dasági feladat áll előttünk: biztosítani kell a gazdaság’ élet olyan alakulását, amely célkitűzéseiben megfelel a CSKP KB februári határoza tainak Ez a munkafolyamat a hatékonyság eívének sok rétű alkalmazásában és a lakosság igényeinek mind teljesebb kielégítésében való­sul meg. Következetes mun­káról van szó, amely felöle li a jelenlegi gazdasági kon­cepció végrehajtását. A má sik fontos feladat a távlati tervek helyes kidolgozása. A trebišovi járás gazdasági élete A gazdasági életet illetően az elmúlt időszak értékelése sok tekintetben pozitívnak mi nősíthető. Legnagyobb sikerünk a mezőgazdaság területén szü letett. Elsőként végeztük el ha­zánkban az aratást és teljest tettük a gabonafelvásárlást. A kelet-szlovákiai kerületben meghirdetett járások közti ver senyben is megálljuk a helyün­ket. Azonos gazdasági jellegű szomszédos járásokkal, a koši ceivel és a michalovceivel ver senyezünk. Az idén mi nyertük el az elsőséget, ami nem vol* könnyű, hiszen tíz „verseny számban“, ezeken belül negy­ven mutatóban mértük összp erőnket, tudásunkat és elért eredményeinket. Különösen a termelési folyamat gazdaságos ságát tükröző mutatóknál ér­tünk el sikereket; önköltség csökkenése, a lakosságnak nyúj. tott szolgáltatások bővítése, * piaci termelést és a mezőgazda, ságunk termelési volumenjét ér tékelő mutatók területén vol tun erősebbek szomszédaink nál. Az elsőség méltó társadal­mi elismerést jelent számunkra. Eredményeink nem véletle­nül születtek, elérésük a járás' irányítószervek jó szervezőké­pességének köszönhetőek. Szer­vező munkánkban a gazdasági felemelkedés két elengedhetet­lenül szükséges tényezőjéből indultunk ki: a tervfeladatok helyes szétírásából és a dolgo­zók széles rétegei aktivizálá­sának lehetőségeiből. A terv szétírásánál a legoptimálisabb megoldá­sokat kerestük. Ennek érdeké­ben a tervvariációk egész so­rát felülvizsgáltuk. Tény^ az, hogy már tervünk is figyelem­be vette és érvényesítette a CSKP KB-nak a gazdaságosság elve elmélyítéséi célzó határo­zatait. Emellett a gazdasági fel­emelkedés növelése érdekében nagyon fontos szerepet szán­tunk a vállalati és szövetkezeti dolgozók, valamint az egész la­kosság kötelezettségvállalásai­nak. Vállalati szinten a racio­nalizálási programok helyes al­kalmazását kellett felölelni, a lakosság körében pedig a falu- és városfejlesztési ügyet szor­galmazni, különös tekintettel a választási programok időbeni teljesítésére. Arra is szeretnénk utalni, hogy a járási nemzeti bizottsá­gon munkaverseny-bizottság alakult, melynek ténykedése a járás egész területére kiterjed, tekintet nélkül arra, hogy köz­pontilag, avagy a nemzeti bi­zottságok által irányított válla­latokról van szó. Már a tervek jóváhagyása idején megszüle­tett a járás 1972. évre szóló kö­telezettségvállalása. Ennek ér­téke abban az időben 79 millió korona volt. Tekintettel azon­ban arra, hogy a vállalási mozgalom egy olyan folyamat, amely főleg a munka racionali­zálása folytán egyre nő, kötele­zettségvállalásunk értéke június végére elérte a 86 millió ko­ronát. Ez a szám a trebišovi já­rás szemszögéből nézve azt je­lenti, hogy járásunk dolgozói vállalták a tervezett termelés 1,5 százalékos túllépését, az ön­költségek több mint 10 millió koronával történő csökkentését s a falu- és városfejlesztés sza­kaszán 50 millió koronát kitevő érték létrehozását. A féléves értékelésnél kitűnik, hogy vállalataink és efsz-eink dolgozói, a többi lakossággal karöltve már az első fél év alatt teljesítették egész évi vál­lalásukat, 87 millió koronát ki­tevő terven felüli értékekkel ajándékozták meg társadal­munkat, városainkat, falvain- kat, így saját magukat is. A mozgalom tovább nő, újabb kö­telezettségvállalások születnek a munka és az étet minden sza­kaszán. Az említett pozitív gazdasági és társadalmi jelenségek mel­lett vannak hiányosságok is. Építővállalataink nem tudnak lépést tartani a gyorsan növek- kedő iparral és a kitűnő ered­ményeket felmutató mezőgaz­daságunkkal. Bár a lakásépítés menete a múlt évihez képest jóval erőteljesebb, a tervhez vi­szonyítva bizonyos lemaradás mutatkozik. Hasonló a helyzet egyéb építkezéseken is. Az op­timális eredményekhez képest az első fél évben 2 százalékkal megkéstek az építkezési mun­kálatok. Kórházaink, iskoláink, a szerződésekben meghatáro­zott idővel szemben némi ké­séssel épülnek járásunk terü­letén. Nem kis gondot okoz a járá­si nemzeti bizottságnak a távlati tervek munkája. Községeinkben és városaink­ban a nemzeti bizottságok ple náris ülései arról tanúskodnak, hogy lakosságunk óriási érdek­lődést mutat a prognózisok, koncepciók és távlati tervek iránt. A választási program megvalósítása kulcsfontosságú feladatává vált járásunk dolgo­zó népének. Városaink választási prog­ramját külön-külön tárgyalta a jnb tanácsa Trebišovon, Sečov- cén. Kráľ. Chlmecen (Királyhel- mec), Vei. Kapušanyban (Nagy- kapos), Čierna nad Tisoun. Va­lamennyi fontos akcióra a jnb tanácsa külön kezest jelölt ki. Említést érdemel, hogy járá­sunk két városának (V. Kapu­šany, Čierna nad Tisou) válasz- tási programja rendkívül nagy fontosságú, ezek megvalósítá­sát rendszeresen értékeli az SZLKP kerületi bizottságának elnöksége és a kerületi nemze­ti bizottság tanácsa. Mindkét városkának prioritás jellege van, tekintettel a Vojanyi Hő­erőmű, valamint a Čierna nad Tisou-i rakodóállomás gazdasá­gi jelentőségére. Távlati terveink alakulására döntő fontosságúan hatnak azok a kormányrendeletek, amelyek a hőerőmű végleges felépítését, illetve a rakodóállo­más rendezését vannak hívatva megoldani. Ezek a kormányrendeletek végeredményben az egész járás fejlesztésére kihatnak, a sok­rétű fejlődést komplexen érté­kelik, illetve határozzák meg. Például az említett két fontos ipari gócpont eddig főleg férfi munkaerőt foglalkoztatott. De ezeken a helyeken nők is él­nek, tehát olyan iparágak léte­sítésére is szükség van, melyek 60—80 százalékban női munka­erőt foglalkoztatnak. A távlati terv szerint 5—10 év alatt meg közelítőleg 4500 személynek kell biztosítani új munkahelyet járásunkban. Elsősorban a Kráí Chlmec—Čierna nad Tisou-i kör­zetben, V. Kapušanyban, Trebi- šovon és Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahelyj városokban Ezzel párhuzamosan az emlí­tett városokban megfelelő szá mú lakás, középület épül, ren deződik a gáz- és vízellátás is. A távlati tervek kidolgozása folyamatban van. A járási nem­zeti bizottság illetékes szervei — figyelembe véve a szükség­leteket és lehetőségeket — úgy. szólván naponta tárgyalnak az érdekeltekkel, hogy fokról-fok ra megvalósulhassanak a járá­sunk szempontjából igen fon­tos kormányrendeletek. Tudatá­ban vagyunk, hogy ezért első­sorban mi vagyunk felelősék. Az elmúlt fél évben elért eredmények és a gazdasági táv­lati terv között nagyon fontos kapcsolat van. Járásunk távlati terve serkentőleg hat dolgozó­ink aktivitására és a JNB min­dent megtesz ennek a pozitív cselekvési vágynak további ösz­tönzésére. VERES SÁNDOR mérnök, a Trebišovi Jnb alelnöke Ha a sportpályán a bíró nem vesz észre valamilyen szabály­talanságot, mindjárt kiabálnak, a szurkolók: Pápaszemet a bí­rónak! Ha étteremben, vendég­lőben, üzletben történik sza­bálytalanság, szinte észre sem veszik a vendégek, a vásárlók. Ha netán észreveszik, a leg­többször akkor sem szólnak. De nem úgy a népi ellenőrök. Legutóbb a rožňavai (Rozs­nyó) járásban 41 étteremben, vendéglőben és üzletben tartot­tak ellenőrzést. Főleg arra vol­tak kíváncsiak, milyen az ellá­tás színvonala, betartják-e a higiéniai előírásokat, és meg­felelő-e a vendégek, a vásárlók kiszolgálása. Ha csak tessék- lássék módra történt mindez, bizony szóltak. A GÖMÖR ÉTTEREM, mely a RAJ 401-07 számú munkahelye, harmadosztályú. Ügy látszik, hogy feltétlenül ki akarták ér­demelni a kiszolgálók a har­madosztályú minősítést, mert az étteremben az ellenőrök egyik napon 25 percig, a másik napon 35 percig várakoztak, amíg ész­revették őket. Az étlapon nem volt feltüntetve az ételhez já­ró hús mennyisége. Ugyanak­kor megállapítást nyert, hogy a konyhában a 10 dekás sült tokányszeletek a valóságban csak 8,5 dkg súlyúak voltak. Két próbavásárlásnál pedig 2,30 koronával károsították meg a vásárlókat, pedig csak 60 koronás összegről volt szó. Ter­mészetesen az ellenőrök alapo­san szétnéztek. S mit láttak? Patkányokat a raktárban. És mit nem láttak? Szappant és törülközőt. A másik étteremben, mely DRUŽBA néven ugyancsak a RAJ munkahelye, csak 20,50 ko­rona értékű próbavásárlás tör­tént, mégis megkárosították a vásárlót 2,20 koronával. A fő­pincér 99,15 korona értékű árut inkasszált, de a nála levő kész. TESSÉK-LÁSSÉK MÓDRA MIT TAPASZTALTAK A NÉPI ELLENÖRÖK? pénz 158,40 korona volt. Arra hivatkozott, hogy a műszak kezdetekor 60 korona aprópénzt a sajátjából tett a pénztárcába. Erről azonban csak az ellen­őrzés után szólt. MEGLÁTOGATTÁK az ellenőrök a járási székhelytől távolabbi éttermeket, vendéglőket is. Dob- šinán (DobsinaJ a RAJ 417 szá­mú munkahelyén 27,50 koronás próbavásárlásnál 1,90 koronával károsították meg a vásárlót. A konyha, melletti raktár hűtő- szekrényében pedig 16,75 kg súlyú romlott húst találtak az ellenőrök, annak ellenére, hogy a higiéniai ellenőrzéskor (OHS) már figyelmeztették a vezetőt. Végül is a többhetes húst el­égették. Plešivecen (Pelsőc) a KORO­NA SZÁLLÓ éttermében pedig úgy mértek ki féldeci konya­kot, hogy 7 ml mennyiségű hi­ányzott belőle. Így egyetlen fél deci kimérésénél 1,05 koronával károsították meg a vendéget. Revúcán (Rőce) a JEDNOTA fogyasztási szövetkezet vendég­lőjében a próbavásárlás értéke 34,60 korona volt. A vásárlói 2,80 koronával károsították meg. A 750-07 számú hentes üzletben pedig csak sertésol­dalast kínált megvételre az el­árusító, hiába kértek másfajta húst az ellenőrök. Persze ké­sőbb, az ellenőrzés során a hű­tőszekrényben megtaláltak 65 kg sertéshúst, de hát ezt a ki­vételezettek számára tették fél­re. Csak az ellenőrök szigorú utasítása után kezdték meg áru­sítását. Krásna Hôrka Podhradién IKrasznahorka-Váralja) a JED­NOTA fogyasztási szövetkezet 69-610 számú vendéglőjében négy féldeci vodkát olyan tes­sék-lássék módra mértek ki, hogy 23 ml mennyiségű hiány­zott. Így 19,20 korona értékű rendelésnél 2,30 koronával ká­rosult a vendég. A HÁROM RÓZSA borozóban Rožňaván (Rozsnyó) olyan kol­bászt tettek a vendég elé, me­lyet a vezető utasítására már előzőleg kiselejteztek. Ráadá­sul a kiszolgálásnál úgy visel­kedett az elárusító, hogy még azon a napon leváltották, hisz nem a vendég, hanem a kiszol­gáló volt italos. Ugyancsak furcsa magatar­tásról tett tanúbizonyságot Dob- šinán (Dobsina) a BANlK ét­terem egyik vezető dolgozója, aki minden különösebb indok­lás nélkül magukra hagyta az ellenőröket, s még az ismételt felszólítás ellenére sem volt hajlandó „tárgyalni“ velük. Természetesen mindkét eset következménye olyan példás in­tézkedés, melynek nyomán majd véget ér a tessék-lássék munka. SZOMORÚ STATfSZTIKA bizo­nyítja, hogy szükség van ilyen intézkedésekre, hisz a 41 helyen végzett ellenőrzés megállapítot. ta: mintegy 6,4 százalékos ár­drágítást tapasztaltak. Ennek egyik oka az, hogy a használat­ban levő poharak, főleg a félde- cis poharak, mértéke kisebb, nem olyan, mint azt az állami normák előírják. Nem minden helyen, de a legtöbb esetben. Az ellenőrök a 60/61 számú törvényrendelet értelmében 21 esetben azonnali pénzbüntetést róttak ki, összesen 1900 koro­nát. Nyolc esetben a 103/71. szá­mú törvényrendelet 13. parag­rafusa értelmében megróvásban részesítették a kárt okozókat, akiket összesen 5460 korona büntetéssel sújtottak. Négy al­kalommal 200 koronás bünte­tést írtak elő, két ízben 668,85 korona értékű kármegtérítést. Két esetben pedig a munkatör­vénykönyv rendelkezése értel­mében intésben részesítették azokat, akik csak úgy tessék- lássék módra végezték munká­jukat. Egy esetben komoly ká derintézkedésre került sor. TANULSÁG, nagyon komoly ta­nulság, hogy megkapják méltó büntetésüket azok, akik véte­nek az előírások, a rendelke­zések ellen. De ezen túlmenően ez az ellenőrzés azt is tanúsít­ja, hogy bizony elég könnyel­műek vagyunk, ügyet sem ve­tünk rá, ha valamilyen szabály talanságot látunk, tapasztalunk A sportpályán bekiabálnak a szurkolók a bírónak, ha nem vesz észre valamilyen szabály­talanságot: Pápaszemet a bíró­nak! Étteremben, vendéglőben üzletben, nem szólunk, hallga­tunk. Persze nagyon csúnya, szocia. lista emberhez méltatlan csele­kedet volna, ha a vendéglőben elkiáltanánk magunkat: Pápa­szemet a főúrnakt Nem erre gondolunk. Hanem arra, hogy pénzünk, a korona vásárlóérté­kének biztosítása érdekében ügyeljünk: mit, mennyit, milyen minőséget kapunk pénzünkért. Csak akkor dolgozhatnak tes- sék-lássók módra a kiszolgálók, ha mi is csak tessék-lássék módra ügyelünk a rendre. Illő formában, közös ügyünk érde­kében szóljunk mi js, ha hibát látunk. Ne csak az ellenőrök. HAJDÚ ANDRÁS Megérdemelt kitüntetés A Béke-üzem topolčanyi vál­lalati igazgatósághoz tartozó bútorgyárak dolgozói a válla­lat üdülőhelyén, Duchonkán ün­nepi összüzemi ülést tartottak abból az alkalomból, hogy több feladataik kiváló teljesítésének eredményeképpen elnyerték a Drevounia központi igazgatósá­nak vörös zászlaját Hazánk bútorgyárai közül éppen a Béke-bútorgyárhoz tartozó üzemegységek — To- polčanyban, Fiľakovón (Fűte­ken), Hlohovcén, Bánovcén, Lu­čenecen (Losonc) Uhrovcén — termelési feladataikat a szo­cialista brigádmozgalom kiszé­lesítésének eredményeképpen az év elejétől jól, egyenlete­sen teljesítik. A vállalat az áru- termelési előirányzatát 101,2, nyereségi tervét 104,2 száza­lékra teljesítette, s nagy sike­reket könyvelhet el a műszaki fejlesztésben is. Gyártmányaik nagy sikert arattak az idei brnói árumintavásáron és az ország határain túl is — mind a szocialista tábor országaiban, mind a tőkés országokban — nagy irántuk a kereslet. (thJ Épül a cementgyár Az ötödik ötéves terv utolsó esztendejében Szlovákiában több mint négymillió tonna ce­mentet gyártanak. Az eddigi évi gyártással összehasonlítva ez a mennyiség egymillió 150 ezer tonnával több. Az építés­ügyi ágazat a feladat teljesí­tését a Turňa nad Bodvou-1 (Torna) Cementgyár felépíté­sével kívánja teljesíteni. A gyárépítés befejezése után az üzem évi kapacitása 770 000 tonna lesz. A cementgyár néhány épü­lete már elkészült. Felépítették a kőmalmot, a zúzót, a szárí­tót és a kemencét, és néhány további üzemrészleg vár a technológiai berendezés besze­relésére. Befejezték a központi munkairányító épület építését is. A cementgyár építése állan­dóan az SZSZK Építésügyi Mi­nisztériuma figyelmének kö­zéppontjában áll. Mintegy ezer dolgozót összpontosítanak az építkezésen, hogy kiküszöböl­hessék a lemaradásokat, amit az 1970. és 1971. évi hiányos tervteljesítés okozott. 1972. IX. 27. (Huszár Tibor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom