Új Szó, 1972. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-06 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
Színvonalasabb szolgáltatást! a vásárló Érdeke w+v* ww vWA á A A Ai VéVé iVéV v;v AV Amikor a háború utáni években — főleg Szlovákiában — lépten-nyomon új gyárkémények emelkedtek a magasba, s az egykor kopár tájakon tala jegyengető gépekkel a nagyüzemek alapozó munkálatait végezték, kevesen gondoltak arra, hogy idővel a társadalmi szükségletek kielégítésében rések keletkeznek, amelyeket egy ideig tanácstalanul szemléltünk. Ha betörött egy ablak, nem vihettük az üres rámát egy csehországi üveggyárba, a lakások falát díszítő képek kereteit sem készítette el a galantai vagy a topofčanyi bútorgyár. Problémát okozott a meghibásodott ablakredőny, sok helyen még a cipő megjavítása is. Az államosítás érintette a kisiparosokat is, de intézményes helyettesítésükről a nehézipar kiépítésével kapcsolatos teendők elvonták az akkori vezetők figyelmét. Mint minden új kezdeményezés, a gyakorlatban ez is több fogyatékosság „kiugrását“ eredményezte menet közben, melyek kiküszöbölésére hozták létre a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó helyi gazdálkodási, ipari és kommunális üzemeket. A legmagasabb pártszervek, valamint a CSKP XIV. kongresszusa olyan döntéseket hoztak, hogy a helyi gazdálkodási üzemeknek a társadalmi érdekekkel összhangban rendszeresen fejleszteniük és szélesíteniük kell a különféle szolgáltatásokat. Mivel azonban a nagy kapacitású termelőüzemek jelentős jövedelemmel dolgoznak, s így dolgozóik érdemben történő jutalmazása sem okoz különösebb gondot, a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó szolgáltatások fejlesztése elmarad a kívánt színvonaltól. Hosszú időt igényel, míg a kis létszámmal dolgozó és sokrétű tevékenységet kifejtő kommunális üzemek új, hatékony munkamódszereket vezetnek be a gyakorlatba. A helyi gazdálkodási üzemek részére kifizetődőbb, ha a nagyobb árumennyiség legyártását igénylő szocialista szektor és nem a polgárok kisebb megrendeléseit elégíti ki. Ez a gyakorlat eredményezi azután, hogy évről évre csökken a helyi gazdálkodási üzemeknek a polgároktól eredő bevétele, ami végső fokon azt is jelenti, hogy ezek az üzemek nem mindig a küldetésükkel összhangban levő munkát végzik. A párthatározatok értelmében az ötödik ötéves terv folyamán a szolgáltatások minden szakágazatának az eddiginél gyorsabban kell fejlődnie, termelési skálájának pedig bővülnie. Keleti problémák, gondok A kelet-szlovákiai járásokban mindenekelőtt a szolgáltatások fejlesztését gátló tényezők felszámolására helyezik a fő súlyt. Ezen a vidéken — de nyilván másutt is — a szolgáltatások rugalmasságával és a színvonalukban bekövetkezett eséssel van baj. A fogyatékosságokat főleg az idézi elő, hogy az említett ágazatban — néhány munkahely kivételével — nem szakképzett munkaerőket alkalmaznak. Ez vonatkozik vezetőkre és beosztott munkásokra egyaránt. Kevés figyelmet fordítanak a dolgozók szakmai képzettségének emelésére, s ha kitanult iparost vesznek fel, nem győződnek meg róla, vajon az illető ismeri-e az új munkamódszereket, képes-e elsajátítani a mai igényes tudnivalókat? A szolgáltatások színvonalának tervszerű javítása érdekében a Košice-vidék Járási Nemzeti Bizottsága tervezetet dolgozott ki a helyi gazdálkodási üzemek és a szolgáltatások 1975-ig történő fejlesztésére. A minden részletre kitérő aprólékossággal kidolgozott tervben olvashatjuk: „A fogyatékosságok eltávolítása érdekében mozgósítanunk kell azokat az erőket, melyek rejtett tartalékként, ki nem használt nyersanyagforrásként passzív szerepet töltenek be, és nem járulnak hozzá a szolgáltatások színvonalának emeléséhez“. A keleti metropolis környékén a polgárok szükségleteinek maradéktalan kielégítésére törekednek. Korszerű, „embert-kímélő“, vagyis olyan munkamódszereket vezetnek be, melyek megszüntetik a nehéz testi munkát. „Kár — olvashatjuk a tervezetben —, hogy eddig még nem dolgozták ki a szolgáltatások színvonalának emelését előmozdító országos alapszabályzatot, amely iránytűként szolgálhatna munkatervünk kidolgozásához“. Ennek ellenére nem ültek és a jövőben sem ülnek ölbe tett kézzel. Erről tanúskodnak a Košicén, Moldava nad Bodvoun (Szepsi) és Micha- lovcén működő Drevovýroba (fafeldolgozó üzem) eredményei. Saját készítésű bútorokkal, ablakredőnyökkel látják el a lakosságot. Gyártási programjuk azonban nem „merev“, ugyanis figyelemmel kísérik a piac szükségleteit, és mind a termelést, mind a szolgáltatások skáláját a követelményeknek megfelelően bővítik vagy csökkentik. Košicén asztalos és kárpitos munkát végeznek, üvegeznek, képkeretezéssel foglalkoznak, ablakredőnyt gyártanak és árulnak. Mivel a legnagyobb kereslet az asztalosmunkák végzése iránt mutatkozik, mind a košicei, mind a Moldava nad Bod- vou-i üzemrészleg bevezette a kis sorozatok gyártását. Ezzel a módszerrel, s minimális létszámbővítéssel sikerült jelentékenyen növelniük a munkatermelékenységet. Azonban nem mind arany, ami fénylik, mivel idővel megmutatkozott, hogy a vásárlók egyéni kívánságait nem tudják kielégíteni. Többen vásárolnának egyedi darabokat — ezt többször a lakásváltoztatás teszi szükségessé — kiegészítenék bútorukat egy fiókos szekrénnyel vagy más bútordarabbal, de problémákba ütköznek, mert a sorozatgyártás skálája ezeknek az igényeknek a teljesítésére nem terjed ki. Ugyancsak kívánnivalót hagy maga után az üvegezés. Napjában sok helyen törik ki az ablak, az üzem üvegező részlegének dolgozói azonban főleg tükrök megmunkálásával és csiszolásával foglalkoznak. Felmerül a kérdés: miért? A felmérések azt bizonyítják, hogy a Drevovýroba nem nyilvánít kellő készséget a lakosság jogos, de nem nagy horderejű igényeinek kielégítésére. A szabványoktól eltérő bútordarabok legyártását nem vállalja, az elhasználódott lakberendezési tárgyak felújítását sem végzi el minden esetben, és így tovább. A Košice-vidék Járási Nemzeti Bizottságának illetékes osztálya a többi között az alábbiakban ad választ a „miértekre“. — Az üzem helyszűkével küzd. Főleg a közvetlen termelésre és raktározásra szánt területe kicsi. A városi nemzeti bizottság kevés megértést tanúsít e jogos problémák megoldása iránt. A műszaki fejlesztést illetően a múltban semmilyen előrehaladásra nem került sor. Több munkahelyen még ma is olyan berendezésekkel dolgoznak, melyeket egykor a magániparosok használtak. Kevés szakképzett dolgozója van az üzemnek. Főleg technikusokra és mérnökökre lenne szükség. Ezek tények, azonban elgondolkoztató, hogy míg a kárpitosrészleg jó, a redőnyöket készítő műhely pedig kitűnő eredményeket ér el (nemcsak a hazai piacot elégíti ki, hanem az utóbbi időben külföldre is szállít), az asztalosok, üvegezők az üzem jellegétől eltérő tevékenységet fejtenek ki. Meg kell érteniük, hogy a vásárlókért vannak, nem pedig a vásárlók értük! Társadalmunknak szüksége van olyan üzemekre is, melyeknek dolgozói a hétköznapok apró-cseprő gondjain, problémáin segítsenek! Ilyen küldetése van a Moldava nad Bodvou-i kommunális üzemnek is, melyben huszonnégy féle tevékenységet végeznek. Mivel főleg szolgáltatások nyújtásával kell hozzájárulniuk a lakosság életszínvonalának emeléséhez, meghökkentő, hogy az asztalosok, cipészek, kőművesek, bádogosok, lakatosok és üvegezők eddigi tevékenysége — főleg ami a szolgáltatások terjedelmét illeti — nem elégíti ki a lakosság szükségleteit. Végre ebben az üzemben is meg kellene teremteni a zavartalan és igényes munkához szükséges feltételeket. Ugyanis az üzem vezetői nem „fizethetik ki“ a különféle szolgáltatásokra jogosan igényt tartó polgárokat azzal, hogy kicsi az üzemben a termelésre szánt terület, s az egyes munkálatokat alkalmatlan helyen kell végezniük! Anyagi fedezetet kell biztosítani a régen tervezett és kivitelezésre ki tudja mikor sorra kerülő szolgáltatások házának felépítésére, és az üzemben úgy kell megszervezni a munkát, hogy a jelenlegi gyakorlatot minél előbb felszámolhassák. Konkrétan arról van szó, hogy az üzem any- nyira ráfizetéses, hogy a rentabilitás biztosítása érdekében olyan munkálatokat végez, melyek nem egyeztethetők össze az üzem tulajdonképpeni küldetésével. A kelet-szlovákiai kerületben még 1968-ban a helyi és városi nemzeti bizottságok jogkörének emelése után Medzeven egy, főleg szolgáltatásokkal foglalkozó — és jól bevált — üzemet létesítettek. Komoly komplexum ez, melynek férfi és női fodrászata, péksége, virágüzlete, cukrászdája, teherszállítást lebonyolító járműve van. Annak ellenére, hogy mindössze alig három éve működik ez a főleg Medzevre és környékére kiterjedő üzem, színvonalas munkát végez. Ez azt jelenti, hogy átgondolt szervezéssel, alkalmas propagációval jó eredmények érhetők el. Az említett üzemben is gondot okoz a vezetőknek a szakképzett munkaerők hiánya és a szűk gyártási terület! Hasznos segítőtársak A kommunális szolgáltatásokat nyújtó üzemek kisegítésére a Košice- vidéki járásban 75 olyan munkahelyet létesítettek, melyeket kizárólag a helyi, illetve a városi nemzeti bizottságok irányítanak. Főleg a helyi nyersanyagforrásokat hasznosítják, egészségügyi-műszaki tevékenységet végeznek, segítséget nyújtanak a motorosoknak, kellemesebbé teszik az üdülést és segítkeznek a lakóházak karbantartásában is. Mintegy 800— 850 személyt foglalkoztatnak ezekben a létesítményekben. Ez eddig mind nagyon szép és jó, az elért eredmények dicséretet érdemelnek. 1966— 1967 után — amikor ezek az üzemek nagyon jó munkát végeztek — visz- szaesés következett be. Fő oka a nagyobb nyereség utáni hajszával magyarázható. Végül már olyan munkálatokat is végeztek, melyek a szabályzatba ütköznek. Homályos és áttekinthetetlen, később ellenőrizhetetlen tevékenységet fejtettek ki. A járási nemzeti bizottságok azonban a sarkukra álltak, és javulást eredményező intézkedéseket foganatosítottak, Rendkívül hasznos segítőtársaknak bizonyultak azonban Turnianskom Podhradiu, Čanán, Hraničnán, Jasovon (Jászó), Nagyidán és Medzeven, valamint ugyancsak a megalakulásuktól napjainkig kielégítő munkát végeztek ezek az üzemek Moldava nad Bodvoun, Družstevnán és Poprádon. Lapunk jövő heti számában ismertetjük olvasóinkkal azokat a már konkretizált és határidőkhöz kötött intézkedéseket, melyek a szolgáltatások és a nemzeti bizottságok irányítása alá tartozó üzemek munkájának javítását szolgálják a kelet-szlovákiai járásokban. KOMLÖSI LAJOS & s ’ , . .. ,.T • '■ ;;'*1 v. :V; . '.o > . ' . rí'; ■ •- v. . ' *.> • • . • "Vv í; BOŽENA GERDOVÁ A nemrég lezajló választások idején is sokat hangoztatott jeladat volt a nők nagyobb arányú képviseletének biztosítása az egyes állami szervekben. Most, a választások után bátran elmondhatjukhogy ez a határozat megvalósult, több nőt helyeztek felelősségteljes tisztségbe. Ezek közé tartozik a munkáscsaládból származó Božena Gerdává, a Košice-vidéki Járási Nemzeti Bizottság alelnöke is. 1958- tól dolgozik nemzeti bizottságon. Volt hnb titkár, elnök, és vezetett körzeti hivatalt. A Nemzeti Front jelölte a jnb képviselőjévé. Megválasztása után pedig megbízták a járási nemzeti bizottság alelnöki tisztségével, s egyben a forgalmi, utazási, helyi gazdálkodási, kereskedelmi és a szolgáltatási szakosztályok irányításával. Az említett munkakörön kívül példás munkát fejt ki a pártszervezetekben és a társadalmi szervezetekben is. — A napi munkák mellett — mondja Gerdová elvtársnő — egyéb elfoglaltságom is van. Két gyermek anyja vagyok, és mintegy húsz kilométerről utazom munkába. De már megszoktam. Szere- tek az emberek között lenni, hogy jobban megismerjem problémáikat. A férjem egyetért velem abban, hogy a közérdek képviselete fontos. s együtt örülünk az elért eredményeknek is. Bizalommal fordulnak hozzá problémáikkal az emberek mind a munkahelyén, mind munka után — szombaton vagy ünnepnapon is — a lakóhelyén. A panaszokat, kérelmeket erejéhez mérten igyekszik intézni, esetleg tanácsot ad az intézésükkel kapcsolatban. Szívügyének tartja lakóhelyének fejlődését, ezért segíti a helyi nemzeti bizottság és a társadalmi szervezetek működését is. — Most — jegyzi meg az alel- nöknő — a legnagyobb gondot járási méretben a választási program és a távlati tervek megvalósítása okozza. Nagy feladatok előtt állunk, szeretnénk a célkitűzéseket maradéktalanul teljesíteni. Ebben számítunk a lakosok és a társadalmi szervezetek segítségére is. Božena Gerdová a továbbiakban elmondotta, hogy a most megkezdett választási időszakban tervezik az utak több mint 80 százalékának portalanítását. a közellátás és a közszolgáltatás állandó javítását, új üdülőközpontok létesítését, a dolgozók kulturáltabb utazásának megteremtését, valamint a lakó. és életkörnyezet javítását. E feladatok megvalósításának egyik előfeltétele a választott szervek, a képviselők és a lakosok közötti kapcsolatok bővítése. Az alelnöknő — aki egy személyben anya, képviselő és funkcionárius — e kapcsolatok szilárdítását szorgalmazta a múltban, és a jövőben is ezt szándékozik tenni. KOVÁCS JÓZSEF Ilii isiül Hifim
