Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)
1971-08-12 / 190. szám, csütörtök
SZÜLÖK, NE VELŐ K FÓRUMA 1 Szép élmenvekkel gazdagodtak Gyermekeink nyári szünidejének hasznos eltöltése egése társadalmunk érdeke. Államunk számos lehetőséget biztosít és jelentős anyagi eszközöket fordít erre a célra. Ma már úgyszólván valamennyi nagyobb üzem, vállalat vagy efsz rendelkezik üdülővel, ahol a dolgozók gyermekei vakációjukat tölthetik. Tehát lehetőség van mindenki .számára. De vajon kihasználjuk-e kellőképpen ezeket a lehetőségeket? A válasz, sajnos, az, hogy nem. Erről győződtem meg a Dunaszerdahelyl Járási Mezőgazdasági Társuiás illetékes osztályán való beszélgetés során. A társulás már évek óta intézi a járás efsztagjai gyermekeinek a hazai és külföldi üdültetését. Egyes szövetkezetek részéről az érdeklődés azonban minimális, a lehetőségek nincsenek kihasználva. Ogy látszik, helyenként nem tartják rentábilisnak a gyermekek üdültetését, s talán ezért idegenkednek tőle. De vajon tehet-e a szövetkezet a tagok gyermekei számára jobb, humánusabb intézkedést, mint azt, hogy biztosítja szünidei üdültetésüket? Valamennyien azt akarjuk, hogy gyermekeink frissen, gazdag élményekkel, üj ismeretekkel térjenek vissza az iskola padjaiba. Ennek pedig egyik legjobb módja a nyár' pionírtáborokban való üdültetés. Dicséretet érdemelnek azok a szövetkezetek, melyek gyermekeiket évről évre üdülőtáborokban nyaraltatják. A külföldi üdüléseket a.Szlovák Parasztszövetség illetékes osztályán keresztül intézi a járási mezőgazdasági társulás. Magyarországon kívül Bulgáriában és Jugoszláviában szerveznek táborokat. Tengerparton leginkább gyógykezeltetéses üdülők vannak, ezért ezekre a helyekre elsősorban azokat a gyermekeket küldik, akik légzőszervi-, vagy bőrbetegségekben szenvednek. Magyarországon a Balaton mellett három pionírtábort létesítettek: Balatonföldváron, Balatonszárszón, illetve Fonyódon. A csallóközi gyermekek kéthetes üdülésen vettek részt. Velük együtt felügyelőként számos pedagógus, valamint egészségügyi nővér és orvos is utatott, aki a gyerekek egészségére ügyelt. A kezdeti hűvösebb napokat ls kellemesen, vidám szórakozással töltötték. Megismerkaitek a környék nevezetességeivel, sok új irodalmi és történelmi ismeretet gyűjtöttek. Megnézték a József Attila Múzeumot Balatonszárszón, hajókiránduláson vettek részt Tihanyban, ahol a helyi műemlékeket tekintették meg. S persze, nem maradhatott el a foci, s az egyéb labdajáték sem. Sőt, „baráti" nemzetközi találkozóra is sor került, ahol a csehszlovák pionírok magyar pajtásaikkal mérték össze erejüket. Vajon lehet-e szebb, kellemesebb élménye a csallóközi gyermeknek, mint a Balaton sokszínű vize, gyönyörű hegyes környéke? Ám a jó idő sem váratott soká magára. A Balaton vize hamarosan fürdésre alkalmas lett. S ekkor volt csak igazán öröm a pajtások körében! Reggeltől késő délutánig lubickoltak a vízben, persze, kellő felügyelet mellett. A fürdés után ízlett a finoman elkészített ebéd és vacsora. Tisztaság fél egészség, mondja a közmondás, s ennek jegyében esténként az egyes szobák között tisztasági vetélkedőt tartottak. Így aztán serény munka folyt minden portán, mindenki bizonyítani akart, hisz a győztesek jutalmat ls kaptak. Gyakran csendült fel dal a pajtások ajkán. Egy kirándulás alkalmával megcsodálták a török korból származó Csillagvár erődítményét, ahol megismerkedtek a korabeli fegyverekkel és egyéb használati tárgyakkal. Ügyességi vetélkedőre is sor került, méghozzá nemzetközi részvétellel. Nem a győzelem volt a fontos, hanem a részvétel. Mindnyájan jól szórakoztak, s a magyar úttörők uzsonnával is megvendégelték csehszlovákiai pajtásaikat. A vacsora a fonyódi Pano"ráma étteremben volt, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Balatonra, s ez sem mindennapi látvány a csallóközi szemnek. Az est fénypontja a tábortűz volt, melyet a fonyődligetl úttörőtáborban raktak. Itt a magyar és csehszlovák pionírok műsort adtak. Egymás után csendültek fel a szlovák és a magyar népdalok, táncok, jelenetek és szavalatok. A ropogó tábortűz mellett baráti beszélgetésre, ismerkedésre került sor. Előkerült a papír és a ceruza, s a pionírok nagy szorgalommal jegyezték fel egymás címét. Reméljük, hogy az itt kötött barátság a pajtások közt elmélyül, megerősödik. így aztán a gyerekek nem is várták a hazatérés napját. Mindannyian még maradtak volna, ám az idő lejárt, s így a pajtások fájó szívvel mondtak búcsút a Balatonnak, új Ismerőseiknek. Valamennyien azzal indultak útnak, hogy nem örökre búcsúznak, mert a jövőben ismét visszajönnek, hiszen felejthetetlen, szép élményekben volt részük. SVINGER ISTVÁN (Prcmdl felvétele) Magyarország az idei brnói nemzetközi vásáron Ebben az évben immár tizenharmadszor nyitja meg kapuit a brnói nemzetközi vásár. A magyar külkereskedelem ezúttal is nagy gonddal készült fel erre a fontos nemzetközi eseményre. Az idén a magyar külkereskedelmi vállalatok 1408 négyzetméteres területen mutatják be kiállítási tárgyaikat. Ebből 1219 négyzetméter fedett és 189 négyzetméter szabad rész. A kiállítók sorában 17 vállalat neve szerepel. A Budavox híradástechnikai gyártmányokat, a Chemokomplex gyógyszeripari felszereléseket, az Egyesült Izzó tranzisztorokat, valamint TV képcsöveket, a Ferunion kéziszerszámokat állít ki. Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat fénymásolókat, irodagépeket, a Komplex élelmiszeripari gépeket, a Labor Műszeripari Művek vegyipari műszereket vonultat fel. A Lampart autóklávokkal, a Licencia találmányokkal, a Metalimpex Jól forgácsolható acélokkal jelentkezik Brnóban. A Metrimpex műszereknek, a Nikex csavarszivattyúknak, a Pannónia konfekcióipari gépeknek ad helyet. A Technoimpex szerszámkábel és híradástechnikai gépeket, valamint műanyagipari berendezéseket mutat be. A Transelektro, az Elektroimpex és az Elektromodul információs irodával képviselteti magát. Már a gyártmánycsoportok megemlítéséből kitűnik, hogy a Hungexpo rendezésében a magyar külkereskedelem ebben az évben ls több száz gyártmánynyal ismerteti majd meg a külföldi látogatókat. A rendelkezésre álló lehetőségek nem idnak módot a felsorolásra. ?gy elsősorban azokat az új berendezéseket szeretnénk röviden bemutatni, amelyek az őszi vásáron különös érdeklődésre tarthatnak számot. A Takátsy-féle mikrotitrálóval a vizsgálandó biológiai anyagból ismert mértékű hígítás készíthető és meghatározható az a higítás, amely mellett az anyag még reagálni képes. Előnye, hogy minimális menynyiségű vizsgálati anyaggal is kielégítő pontosságú titrálásokat lehet végezni. A BA 111 típusú, asztalra helyezhető fénymásoló előnyös9n használható 650 mm rajzszélességig dokumentációk gyors másolására gyárakban, tervezőirodákban és egyéb intézményekben. A géppel korlátlan számú, azonnal felhasználható másolat készíthető hajlékony és fényáteresztő anyagra készült rajzokról, szövegekről stb. A gépbe a másolandó anyagot és a fénymásoló papírt egyszerre kell bevezetni. A dlázó papír az etető asztalba beépített papírvágó késsel az eredeti méretének megfelelő, kívánt hosszúságra vágható. A papír és az eredeti együtt kerül a megvilágító részbe, a forgó megvilágító henger és a szállító hevederek közé. A gép az eredetit és a másolatot automatikusan szétválasztja. Az FK-320-05 típusú, csigaköves, fogaskerék-köszörűgép az Iparban felhasználásra kerülő fogaskerekek nagy tömegű gyártási és pontossági igényét elégíti £i. A lefejtő eljárás elvén működő szerszámgépen elvégezhető a köszörülésen kívül a kőprofilozás is gyémánt szerszámmal. A gép félautomatikus működésű, tehát a munkadarab behelyezését, a hozzáállást és a kész munkadarab kivételét kézzel kell végezni. A gép az előre beállított fogásvételt automatikusan végzi a kész méret eléréséig, amikor is alaphelyzetbe visszaáll. Az FM-08 A típusú elemiszálhajlítható készülék, elemiszálak ismételt hajlítóigénybevétellel és állandó húzóigénybevétellel szembeni ellenállóképességének és kifáradási tulajdonságainak vizsgálatára szolgál. A korábbi, 10 fejes típussal szemben a készülék már 20 elemiszál egyidejű vizsgálatára alkalmas, valamint szálszakadás esetén a szakadást jelző berregőn kívül a készülék automatikusan leáll, majd a szakadáskor leesett terhelő súly eltávolításával a készülék önműködően újra megindul. Az elvégzett igénybevételi ciklusok száma a számlálószerkezeten leolvasható. Az FC-03 típusú szőnyegtaposó készülék a vizsgálógépek azon csoportjához tartozik, amelyek ismételt taposó igénybevételének teszik ki a vizsgálati mintát. A készülék padlóbevonatokhoz alkalmazott laza szerkezetű anyagok pl. gépi szőnyegek, nemezeit padlókárpit stb. használati szempontjából egyik legfontosabb minőségi jellemzőjének —, a járás okozta mechanikus taposó igénybevétellel szembeni ellenállóságának — laboratóriumi körülmények közötti vizsgálatára alkalmas. A készülékről levett minták kiértékelő mérése a vastagságmérő készüléken lehetséges. A Hungexpo által megrendezendő kiállításon jól felkészült informátorokból álló csoport áll majd az érdeklődők rendelkezésére, akik kívánságra további részletes felvilágosítást adnak a külföldi szakembereknek. s. J. Az önképzés eszköze: a könyvtár A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ óriási térhódítása ellenére a könyvek és a sajtótermékek továbbra is nélkülözhetetlenek az általános műveltség és a tájékozódás megszerzésében. Ám a legnagyobb törekvésünk mellett sem szerezhetünk be minden számunkra érdekes kiadványt, ugyanis problémát jelentene már maga a válogatás is és az anyag beszerzése, de anyagilag sem bírnánk. Milyen megoldás kínálkozik tehát? Egyszerű: mindent egy helyen! Ez a jelszó .pedig csak a könyvtárban realizálható. Voltaképpen mit jelent az iskolába még nem járó és az iskolás gyerekek számára a könyvtár? A családi otthon és az iskola mellett a gyermekek társadalmi életének egyre fontosabb területévé válik. De csak az „igazi" könyvtár! Vagyis, amely nemcsak a könyvek tárolóhelye, hanem olyan pedagógiai intézmény, amely új ismereteket nyújt és rendszerez, a gyerekek érdeklődését formálja, szélesíti és mélyíti, kíváncsiságukat megfelelően kielégíti, aktiv közreműködésre serkenti»őket, egyszóval a gyermeki személyiség formálásában tevékenyen részt vesz, figyelembevéve általános és specifikus életkori sajátosságaikat, olvasási szokásaikat stb. A gyermek a könyvvel — amelyről köztudott, hogy jelentősen hozzájárul az érzelmi élet, szépérzék, fantázia, értelmi képesség fejlesztéséhez — nem az iskolában találkozik először. Már a legkisebb korban adódik alkalom a könyvekkel való megismerkedésre, igaz, hogy ekkor még a szülői közvetítés szükséges. A szülők közül ki ne ismerné azt a rendszeresen visszatérő kérést: „Anyu mesélj!", amely kifejezi a kicsik csillapíthatatlan szomját a mese után. Kezdetben főleg képeskönyveket olvasnak, majd ezeket fokozatosan felváltják az egyre több szöveggel rendelkező kiadványok. Ez utóbbiakat kezdetben a szülők olvassák fel, majd amikor a gyermekek már ismerik a betűket, akkor maguk is böngészgetik ezeket. VAN, AKI MÁR OTTHON, de a többség az iskolában ismerkedik meg a betűkkel. Megtanulnak olvasni. Ekkor még a rendszeres szülői segítség ós ellenőrzés elmaradhatatlan feltétele az olvasáskészség kialakításának. A tanulás alapja: a jó, kifejező, értelmes olvasás. Mert hogyan is értené meg a tanuló a szöveges számtanpéldát, amikor nem a szövegre koncentrál, a szavak értelmére, összefüggésére, hanem arra, hogy a „z" betű után milyen következik. Nem tudja magát érthetően kifejezni, kicsi a szókincse. A gyerekek megfelelő foglalkozás és irányítás mellett, a gondos és rendszeres olvasástanítás eredményeként fokozatosan önálló és rendszeres olvasóvá válnak. Azonban nem elégedhetünk meg azzal, hogy ismerik a betűket és tudnak olvasni, hanem fokoznunk kell a tanulók érdeklődését az olvasás Iránt. A megvalósítás egyik formája, hogy mind gyakrabban alkalmat nyújtunk nekik az olvasottak elmeséléséhez. Ezáltal felcserélődik az eddigi megszokott szerep, a gyermek inkább átveszi a felolvasó szerepét, a szülő pedig a hallgatóét. Már az önálló olvasás szakaszában is — amikor a gyermek rátér a néma olvasásra — valódi szükségletté válhat az olvasás, ezért már ekkor hozzá kell őket szoktatni a könyvgyűjtéshez és a gyermekfolyóiratok beszerzéséhez. A gyermekek vagy ajándékok formájában jutnak könyvekhez, folyóiratokhoz vagy megvásárolják azokat. A másik út: legyenek gyermekeink rendszeres könyvtárlátogatók. Az utóbbira nemcsak anyagi okokból van szükség, hanem nevelési szempontból is. Ugyanis körülbelül a 10. és 15. életév között beszélhetünk az ún. extenzív olvasási szakaszról, amelynek egyik fő jellemzője, hogy nagyon sokat, de szinte válogatás nélkül, rendszertelenül olvasnak a gyerekek. Ekkor a szülőknek is különös éberiággel kell figyelniük gyermekeiK olvasmányait, tehát feltétlenül irányításra szorulnak. De nemcsak ekkor, hanem később is. A „mélyreható", azaz intenzív és lassúbb, de elmélyültebb olvasás szakaszában, amely kb. a 15. és 18. év között jelenik meg, ugyancsak nélkülözhetetlen a szülők, a nevelők és különösen a könyvtárosok segítsége. A gyerekek igénylik, hogy olvasmányaikat megvitassák szüleikkel vagy nevelőikkel, elmondhassák kritikai megjegy-zéseiket az olvasottakról, legyen az könyv vagy folyóirat, vagy akár egy érdekes cikk. Már maguk a gyerekek is rájöttek arra, hogy nemcsak jó, szórakoztató olvasni, lianem szükséges is. HA A KÖNYVEK ESETÉBEN igaz az az állításunk, hogy képtelenek vagyunk a könyvpiacon megjelent kiadványokkal lépést tartani, akkor ez még inkább érvényes a sajtótermékekre. A könyvek mellett elsősorban az újságok, folyóiratok tükrözik rohanó életünk ezerarcúságát, nap mint nap tudósítanak bennünket a világ eseményeiről. Mindent megvenni és elolvasni képtelenség, ugyanakkor mégis az a cél, hogy sokoldalúbb műveltséget szerezzünk, s megfelelően eligazodjunk a világ dolgaiban. Nos, az újságok, könyvek birodalma: a könyvtár. Az eddig elmondott szempontok mellett (beszerzési és anyagi) van ,még egy harmadik is, amely ugyancsak igazolja, hogy napjainkban még inkább fokozódik az igény és a szükséglet a könyvtárak iránt. A könyvtári környezet, az ülőhelyek elrendezése és a köpyvek, folyóiratok, újságok, bibliográfiák, a különféle kiállítási anyagok által nyújtott szemelvényanyag igen alkalmas csoportfoglalkozásra, játékos foglalkozásokra. A tanítási órák könyvtárban való megtartása még meglehetősen újszerű kezdeményezés, módszerel még nincsenek kimunkálva, de anynyi mindenesetre megállapítható, hogy segítséget nyújt a tanulóknak az ismeretek önálló megszerzésében, segíti a tanulók olvasóvá nevelését, továbbá legalább elemi ismereteket nyújt a könyvtárban való otthonosabb mozgáshoz, a folyóiratok, könyvek kiválasztásához. Ugyanis, sajnos, nagyon kevés azoknak a száma, akik jól tudnák használni a lexikonokat, szótárakat vagy ismernék a könyvek kiválasztásának módját. A könyvtár nagyszerűen alkalmas a játékos foglalkozásokra is. A legkisebbeknél játékba ágyazhatjuk az ismeretek felfedezését, közlését vagy rendszerezését (játszhatnak verssel, rigmussal, mesével, rejtvénnyel, bábbal), a 9—12 évesekkel a különböző témákról színesen elbeszélgethetünk (az illusztráció is biztosított ebben az esetben). A játékot, versmondást a két téma közötti pihenésként is alkalmazhatjuk. A nagyobbakkal komoly beszélgetéseket, vetélkedőket szervezhetünk. Az ötletes játékok, játékos ötletek vonzzák a gyerekeket a közös foglalkozásra. A jókedvű gyermek pedig könnyebben bevonható a közösség tevékenységébe. Ha azt akarjuk, hogy gyermekeink valóban szeressenek olvasni, akkor mielőbb olvasóvá kell őket nevelni! A könyvet, amely gyakran csak a tanítási, tanulási folyamat alkalmi, előkelő vendége, tegyük állandó meghívottá. FELADATUNK tehát abban foglalható össze: gyermekeinket ne csak olvasásra ösztönözzük, az olvasást ne csak életszükségletté tegyük, hanem ezen túlmenően erőteljesebb hangsúlyt kapjon az olvasni tudásra nevelés, az olvasási igényesség felkeltése és az olvasói ízlés fejlesztése. Tehát nem csupán a mennyiség a lényeg, hanem elsősorban a mit és a hogyan kérdése. Az elmondottak megvalósítására a legkitűnőbb lehetőség a könyvtárak rendszeres látogatása. Dr. MÉRŐ SVA 6