Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-09 / 161. szám, péntek

PYRAMÍDA, 3 modern ember enciklopédiái folyóirata A Slovakopress könyvkiadó kiadásában <; hónaptól kezdő dóén jelenik meg szlovák nyelven a Pyramída, a modern ember enciklopédiái folyóira ta A kiadó abból a meggoii dolásból indult ki. hogy ma napság az egész világun a legkeresettebb müvek közé tartoznak a különféle enciklo­pédiák. Grthető ez a termé­szetes könyvéhség. Ha a mu­dern ember lépést akar tar tani korával, mely napról­napra új ismereteket, felfeda zéseket hoz magával, nem győzi erővel. hogy mindent saját maga tanulmányozzon, osztályozzon és értékeljen. Szüksége van arra, hogy va laini segédeszköz legyen a ke zeügyében. mely megkönnyíti szamara a gyors tájékozódást bármiféle problémában. Ilyen segédeszközöknek kell tekin­tenünk a különféle tudományos szótárakat és enciklopédiákat. Az utóbbi időben több or­szágban rendkívül közkedvelt­té váltak a füzetesen, vagy fotyólratszeríien kiadott en ciklupédlák, amelyek elkerü­lik a fogalmazás szárazságát, és népszerű, hozzáférhető stílusban ismertetik meg az olvasót a tudomány és a tech nika legújabb ismereteivel, amelyek nélkül a mai modern ember nem tud meglenni. A megkapó illusztrációk, a ki­tűnő térképek és tábláxatok ugyanakkor segítik az olvasót abhan. hogy könnyen és gyor san elmélyüljön az adott tárgyban. A lap kiadója feltételezi, hogy a modern embernek ná tnnk Csehszlovákiába n is szűk sége vau ilyen segédeszközre ismereteinek kiegészítésére ús kiszélesítésére. Azért adja ki ezt az enciklopédiái folyóira rot, mely a maga nemében egyedülálló, és megfelel min den jelenkori kritériumnak. Havonta egyszer jelenik meg, de idővel 14 naponként adjak majd ki, hogy az ul­vasó, aki rendszeresen járat ja, öt éven belül a modern ember komplex enciklopédiá­jára tegyen szert. Reméljük, hogy aki bírja a szlovák nyelvet, nem mulaszt­ja el ezt a jó alkalmat, és idejében megrendeli a folyó iratot, mely — tekintettel igé­nyes kiállítására — korlátolt példányszámban jelenik meg. A megrendeléseket a Slovako­press lapterjesztő irodájának kell címezni. A pontos cím: Bratislava, Odbytové oddele­nie Slnvakopressu, Sládkovi­čova 4. JELENTÉS A MAGAS TÄTRÄBÔL Megkezdődött a nyári idény A naptár szerint nyár van, s a Magas-Tátrában is a tiyári szezon elején járunk. A ked­vezőtlen időjárás ellenére be­népesedett hazánk hegyóriásá : nak környéke. Vojtech Tokar­fiík elvtárssal, a Mugas-látrai Városi Nemzeti Bizottság elnö­kével a nyári problémákról be­szélgettünk. • Elnök elvtárs, kezdjük ta­lán a látogatottsággal .. . — Nem tagadjuk, a múlt év­ben megrendezett tátrai sfvilág­bajnokság az egész világon óriási népszerűsítést végzett. Ezt lemérhetjük a Magas-Tátra iránti érdeklődésben már a nyá­ri idény küszöbén is. Külföldről egyszerannyi vendég érkezik, mint az elözö években. Népie­sen szólva, a Magas-Tátrát már „eladtuk" nemcsak erre, hanem a következő szezonra is. Sőt, a külföldi vendégek részére fenn­tartott helyeket az Interhotel szállodái már 1972-re is elad­ták. Újból szükséges, hogy a la­kosság „szálláskapacitását" is igénybe vegyük. • A Magas-Tátra melyik ré­szén van erre leginkább lehető­ség? — Közismert, hogy a Magas­Tátra legnagyobb „szállodája" 2diar község. Ebben, a több mint hét kilométer hosszú köz­ségben csaknem négyszáz tipi­kus faház, s ezekben közel két­ezer ágy áll a turisták rendel­kezésére. Aránylag olcsó áron, 15—25 koronáért egy éjjelre. Sajnos, ezekkel a szálláshelyek­kel nem lehetünk teljesen elé­gedettek. Ellátottságuk nem ki­elégítő. Nincs bennük vízveze­ték, kanalizáció és a községben működő vendéglátóipari üze­mek kapacitása is minimális. Ez azt jelenti, hogy a Zdiarou meg­szállt vendégeknek másutt kell étkezniük. Nagyon sokan, főleg az NDK-ból érkező turisták ezt is vállalják. Egyébként ezt a problémát sürgősen meg kell oldani. A városi nemzeti bizott­ság legutóbbi plenáris ülésén — amikor értékelte a téli szezont és megtárgyalta a nyári idény előkészületeit — a szálláshe­lyek biztosításával kapcsolatban sajnálattal állapította meg, hogy a Csorba-tónál az Interho­tel n. v. által épített „Lux" szál­loda, valamint a poprádi „Jed­nota" létesítményeként Tátra Loinnicon épülő „B" szálloda építésének határideje már le­telt, de az építkezést nem fejez­ték be. Talán mondanom sem kell, mit jelent ez számunkra. • Az utak sem válnak dicsé­retünkre . .. — Valóban, a léi nagyon megviselte az utakat, rendbeho­zásuk jelentős összeget igényel, ami nein áll rendelkezésünkre. Tudjuk, vendégeink bírálni fog­nak és joggal, de ennek az ügy­nek rendezése meghaladja a mi hatáskörünket, főleg ami az anyagi eszközök előteremtéséi illeti. • Biztosították a közellátási? — Általában igen, a modern áruházakban bő választék áll a vásárlóközönség rendelkezésé­re. Jó a hús- és hústermékellá­tás, üdítőitalokból is van ele­gendő. A sörök között nem hiányzik a „pilzeni" sem ... A teljes igazság kedvéért azt is meg kell mondanom, hogy ezen a téren még sok hiányossággal, bosszantó jelenségekkel találko­zunk. Ezek közé tartozik pél­dául a zöldségellátás. Nagyon bosszant bennünket, hogy a Starý Smokovecen épülő üzlet­központ a tervezett időben nem került átadásra. Ez szaporítja gondjainkat. • Hallottuk, liogy kevés az utyan vendéglátóipari létesít­mény, ahol olcsón lehet étkez­ni... — A szolgáltatásokkal kap­csolatos tárgyalásaink során ál­landóan találkozunk ezzel a „visszatérő" kérdéssel. Az igény jogos, nem kívánhatjuk min­denkitől, aki a Tátrába látogat, hogy első osztályú éttermekben, vendéglökben étkezzen. Az ön­kiszolgáló vendéglátóipari léte­sítmények hálózatának bővíté­sét mi magunk is szorgalmaz­zuk. Problémáink közismertek központi szerveink előtt. Remél­jük, gyors' segítséget kapunk a kormányszervektől. Szolgáltaid üzemeink vezetőitől is elvárjuk ígéreteik betartását. (kulik) Iliiül BELPOLITIKAI KOMMMENTÄR AZ ÉRTELMISÉGRŐL Az ötödik ötéves terv igé­nyes feladatai maradékta­lan teljesítésének a feltétele, hogy kivétel nélkül valameny­nyien — ki-ki legjobb tudása és képessége szerint — segí­tn kezünket nyújtsuk megkez­dett nagy inűviink befejezésé­hez. A munkások és az értel­miség összefogása léhát közös érdek, mely nélkül elképzel­hetetlen volna társadalmunk tuvábbi fejlődése. Ezért szá­mol a párt — amint az a XIV. kongresszus tanácskozásaiból is kitűnik — a műszaki és tu­dományos értelmiség, vala­mim a művészek aktív alkotó­munkájával, melyet teljes mértékben támogatni kíván. Nem is lehel ez másként a szocializmust építő társada­lunibaii, melynek minden dol­gos kézre, minden becsületes gondolkodó fejre oly nagy szükség van. Igaz. a közelmúlt éveinek valsága itt-ott még mindig kí­sért. Különösen az értelmiség körében okozott nagy károkat az a szomorú időszak. Még­sem vulna indokult a kishitű­ség. Hiszen az elért eredmé­nyek is igazolják, a legjobb ulat választottuk a nehézsé­gek mielőbbi kiküszöbölésére, a hibák helyrehozására. Biz tosíték erre nézve a párt bölcs irányítása és értelmisé­günk tehetséges, megingatha­tatlan tagjai, akik mindig tisz­tában vultak a szocialista tár­sadalom iránti kötelezettsé­geikkel. akik képességeiket — példát mutatva — továbbra is a követelményeknek megfele­lően igyekeznek fejleszteni és gyümölcsöztetni. A kungresszusi tanácskozá­suk fényt derítettek a megol­dásra váró problémákra is, melyek különösen a tudo­mányban, az oktatásügyben és a művészetben észlelhetők. Htisák elvtárs ezekkel kapcso­latban fuglalkuzott az ideolú giai harccal, és az azzal üsz­szefiiggó alapvető feladatokra is rámutatott a kongresszuson. Hangsúlyozta, hugy az okta­tásügy számos problémájának megoldása az ifjúság marxi— lenini szellemben történő ne­velésétol, a részletkérdésekre is kiterjedő, az eddiginél sok­kal gondosabb oktatásától fiigg. Es mert a strukturális módosítások mielőbbi megva­lósítása a tudományos-műsza­ki forradalom, illetve a gaz­dasági hatékonyság szempont­jából elengedhetetlen követel­mény, ez az elv a főiskolák esetében is érvényesítendő. A pártkongresszus mindenre kiterjedő figyelmét természe­tesen a művészet sem kerülte el. Nem vitás, hogy a párt nagyra becsüli a szocialista művészetet, melynek a szocia­lista jellem formálásában is rendkívül nagy a szerepe. Ezért kívánja támogatni a te­hetséges művészeket, azokat, akik teljesen tudatában van­nak a társadalommal szembe ni felelősségüknek és külön­féle ürügyek alatt nem élnek vissza művészetükkel. A párt, szocialista társadalmunk meg­szilárdítását tartva szem elutt, minden kertelés nélkül, nyíl­tan megmondta, melyek aznk a nézetek, amelyekkel nem ért egyet, és azt sem hallgat­ta el a kongresszuson, mit vár a művészektől dolgozóink kul­turális igényeinek kielégítése érdekében. Ezekkel az elvekkel ma a XIV. kongresszus után min­denkinek tisztában kell len­nie, hiszen a kongresszuson jóváhagyott irányelvek min­denkire nézve kötelezőek. Szu­cialista társadalmunk útirá­nyáról tehát végleges döntés történt a kongresszusén. Ezért, aki a művészet társa­dalmi funkciójával kapcsolat­ban a párt engedékenységére, a normák meglazulására szá­mit, az alaposan téved. A pártkongresszus egész lefolyá­súból arra következtethetünk, hogy azoktól a művészektől, akik a válságos években tájé­kozatlanságuk folytán hibát követtek el, a párt bizonyus feltételek esetén nem tartja távol magát. A legfőbb felté­tel az, hogy mindenki becsü­letesen belássa és bevallja té­vedését, és levonja belőle a következtetést. Kétségtelenül indokolt ez a követelmény, és nem okozhat nehézséget azok­nak a művészeknek, akik to­vábbra is szocialista hazán­kat és népünket kívánják szol­gálni. — km — 14. A Jelnyo körzetében vívott harcokban mintegy öt ellenséges hadosztályt zúz­tunk szét, oz ellenség halottakban és se­besültekben 45 - 47 000 embert vesztett, s tüzérségünk és repülőink rengeteg gép­puskát, aknavetőt és löveget semmisí­tettek meg. Augusztus 18-án a következő táviratot küldtem Sztálinnak: „Miután az ellenség meggyőződött róla, hogy a Moszkvo felé vezető úton : nagy erőink összpontosultok, és szárnyai előtt ott áll a Központi Front és o Vélikije luki-i csoportosítás, ideiglenesen lemon­dott a Moszkva elleni csapásról, s a Nyugati és Tartalék Fronttal, szemben aktív védelembe menve át, valamennyi csapásmérő gyorscspportját és páncélos kötelékét a Központi, a Délnyugati és o Déli Front ellen vetette be. Az ellenség valószínű szándéka az, hogy szétzúzza a Központi Frontot, és Csernyigov - Konotop - Priluki körzetéig előrenyomulva hátba támadja és szétzúz­za a Délnyugati Front hadseregeit. Ulá­no a brjanszki erdők megkerülésével a Moszkva elleni főcsapás és a Donyec-me­dence elleni csapós következik. Az ellenség e veszélyes szándékának a meghiúsitáso érdekében célszerűnek tar­tanám, ha lehetőleg minél hamarabb nagy csoportosítást képeznénk Gluhov - Cser­nyigov - Konotop körzetében, és ezzel ol­dalba támadnánk oz előrenyomuló ellen­séget. Csapásmérő csoportosításunknak 11 ­12 lövészhadosztályból, 2-3 lovashad­osztálybői, legalább 1000 harckocsiból és 400 - 500 repülőgépből kell óllnio. Ezeket az erőket ki lehet állítani a Távol­keleti Front, a moszkvai védőövezet és légvédelem, valamint a belső körzetek csapataiból." Az ellenség e manőverének a meghiú­sítására több intézkedést javasoltom a főhadiszállásnak, köztük egy erős ellentá­madást Brjanszk körzetéből. Másnap, augusztus 19-én o következő táviratot kaptam a Legfelsőbb Főpa­rancsnokság Főhadiszállásáról: „Azokat a megfontolásait, hogy a né­metek valószínűleg előrenyomulnak Cser­nyigov, Konotop, Priluki irányában, he­lyesnek tartjuk A németek előrenyomulá­sa .. . azt íogjo jelenleni, hogy a Dnye­per keleti partja felöl megkerülik kijevi csoportunkat és bekerítik a 3. és 21. had­seregünket. Előrelátva ezt a nemkívána­tos eseményt, annak megakadólyozáso végett Jerjomenkoval oz élen megalakí­tottuk o Brjanszki Frontot. Mós intézke­déseket is teszünk, amelyeket majd külön közlünk. Reméljük, hogy elvágjuk a né­metek előrenyomulását. Sztálin. Sopos­nyikov". Borisz Mihajlovics tájékoztatott e sza­kaszok helyzetéről és a főhadiszállás in­tézkedéseiről, amelyekkel szándékában áll megakadályozni Guderian hadseregé­nek és o „Közép" hadseregcsoport jobb szárnyának a manőverét. Közölte, hogy a legfelsőbb főparoncs­nok engedélyt adott, hogy a Délnyugati Front jobbszórny-csapatainak egy részét visszavonják a Dnyeper keleti partjára. Csapataink kijevi csoportosítása azon­ban a helyén marad és védeni fogja Ki­jev megközelítési útjait, mivel úgy hatá­roztak, hogy a várost az utolsó lehetősé­gig tartani kell. Tudtam, hogy harci szempontból mit jelentenek a Brajnszki Front sebtében megalakított csapatai, és éppen ezért rendkívül szükségesnek tartottam, liogy közvetlen vonalon még egyszer sürgősen jelentsem a legfelsőbb főparancsnoknak: a Délnyugati Front egész jobb szárnyát a leggyorsabban visza kell vonni a Dnye­per mögé. Javaslatom semmitéle eredménnyel sem járt. Sztálin ázt mondta, hogy éppen most tanácskozott ismét Hruscsovval és Kripo­nosszal, és ők állítólag meggyőzték or­ról, hogy Kijevet semmilyen körülmények között sem szabad feladni. Neki maga nak is meggyőződése, hogy ha a Brjan­szki Front nem is zúzza szét az ellensé­get, mindenesetre fel fogja tartóztatni. Mint ismeretes, a Délnyugoti Front csapatai később súlyos árat fizettek a helyzet komoly elemzése nélkül hozott döntésekért. Szeptember 8-án Sztálinhoz hívottak. Késő este volt, amikor a titkári szobá­ba léptem Közölték velem, hogy Sztálin kremli lákásában vár. Néhány perc múl­va nála voltam. Az asztalnál Scserbakov, Molotov, Malenkov és a Politikai Iroda más tagjai ültek. Sztálin szívélyesen fo­gadott. - Jól oldotta meg c teladatót a jel­nyai kiszögellésben - moridto. ft most hova menne? -v Vissza az arcvonalra. - Melyik szokaszára? Ahová ön szükségesnek tartja. Menjen Leningrád környékére. Le­ningrád rendkívül súlyos helyzetben van. Ha ci németek beveszik és egyesülnek a finnekkel, északkeletről megkerülve csa­pást mérhetnek Moszkvára, és akkor még jobban bonyolódik a helyzet. Már búcsúzni készültem, amikor Sztá­lin megkérdezte: - Hogyan értékeli az ellenség további terveit és lehetőségeit? - A jelen pillanatban - feleltem - . Leningrádon kívül a Délnyugati Front arcvonalszakasza a legveszélyesebb szá­munkra. Szerintem itt a legközelebbi na­pokbon súlyos helyzet alakult ki. - No és mi legyen Kijevvel? - Nehéz szívvel, de ki kell ürítenünk a várost. Más megoldás nincs. 1941. szeptember 9-én M. Sz. Hozin al­tábornaggyal és I. I. Fegyunyinszkij ve­zérőrnaggyal oz ostromolt Leningrádba repültem. . Ebben oz időben a leningrádiak való­ban rendkívül nehéz napokat éltek át. A csapotok és a lakosság helyzete annyira súlyos volt, hogy azt a szovjet embere­ken kívül bizonyára senki más nem visel­te volna el. Siettünk a Szmolnijba, o Leningrádi Front törzséhez. A Szmolnijba menet meg­állított bennünket az őrség és igazol­ványt követelt, amellyel nem rendelkez­tünk. Megmondtam, ki vogyok, ez azon­ban nem segített. Hiába, a szolgálat, oz szolgálat. - Várniuk kell - felelte az őrség tiszt­je. Legalább tizenöt percet vesztegeltünk a kapunál, mire a törzs kommendáns meg­adta az engedélyt arra, hogy behajtsunk c Szmolnijba. Szeptember 10-én átvettem o Leningrá­di Front parancsnokságát. Vorosilov szeptember 11-én Sztálin megbízásából G. I. Kulik tábornok 54. hadseregéhez re pult. I Folyiatjuk J 1971. tffl. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom