Új Szó, 1971. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-16 / 13. szám, szombat

| Hétvégi hirmagyaréiatunk | KINEK AZ ÉRDEKÉBEN? B ár a közel-keleti kérdés rendezésével kapcsolatos diplo­máciai tevékenység a világsajtó állandó témája, e hé­ten a kudarcba fulladt bolíviai jobboldali puccskísérlet mel­lett éppen a közel-keleti események egyik új fejleménye tet­te mozgalmassá a világtörténést. Sajnálatos eseményről van szó: a szeptemberi nagy vérontás óta e héten ismét kiújult Jordá­niában a királyi hadsereg és a palesztin gerillák ellenséges­kedése, amelyet csak a hét végére sikerült újabb megállapodás­sal megfékezni. Az arab ügy és a béke hívei azonban joggal teszik fel a kérdést: meddig fog tartani a jordániai nyugalmi 'állapot, hisz a múltban többször elhangzottak ünnepélyes fo­gadkozások, hogy kerülni fogják az incidenseket stb. Emel­lett mindenki előtt teljesen világos, hogy a testvérgyilkos vil­longások csakis az arabok ellenségeinek — a Tel Aviv-i szélső­séges izraeli köröknek és az imperialistáknak kedveznek. A „TANULSÁGOK" NEMZETKÖZI VISSZHANGJA # Az elentétek gyökere Az ammani hatóságok és a palesztinai gerillák ellentétei­nek gyökere a második világ­háborút követő időkbe nyúlik vissza, amikor egy szabad pa­lesztin állam megalakulásának reménye kecsegtette az itt élő népeket. A 10 ezer négyzetkilo­méter területűre tervezett Arab Palesztina, mint tudjuk, nem jött létre. Az újonnan született" Izrael állam a nemzetközileg engedélyezettnél nagyobb terű-* letet foglalt el, nyilván a pa­lesztinai arabok rovására, vi­szont a palesztinai arab moz­galom az egykori Transzjordá­nia helyén 1946-ban létrejött Jordánia bizonyos területeire is igényt tart. Izrael területi hódításai a legutóbbi negyedszázadban nemcsak általában a közel-ke­leti helyzetet mérgesítették el, hanem szaporították a paleszti­nai arab menekültek számát, egyre kilátástalanabbá és elvi­selhetetlenebbé tették helyze­tüket. Érthető, hogy ezek után radikalizálódott a palesztinai szabadságmozgalom. A legtöbb palesztinai mene­kült Jordániában él. Ám az arab államok zömével, elsősorban a haladó politikát folytató arab államokkal szemben az ammani királyi kormány nem viszonyul barátságosan a menekültekhez, főként fegyveres szervezeteik­hez, s az utóbbi években az Iz­rael-ellenes arab front erősödé­sével és tömörülésével szinte párhuzamosan nyílt fegyveres harcot kezdett ellenük. Szep­temberben a királyi hadsereg és a gerillák összecsapása már polgárháborúvá fajulással fe­nyegetett, s több arab állam fejezte ki szándékát, hogy in­terveniálni óhajt a menekültek érdekében. Az arabközi fel­ügyelő bizottság valahogy tető alá hozta a tűzszünetet, ám úgy látszik, az ellentétek a két fél között olyan élesek, hogy semmilyen tűzszüneti megálla­podás nem tekinthető szilárd­nak és biztosnak. Az e heti jor­dániai ellenségeskedésnek sa­játos vonása volt még az is, hogy a jordániai tüzérség és az izraeli légierő egyidőben kezdte a gerillák állomáshelyei­nek támadását. Ez pedig több, mint elgondolkoztató jelenség. 0 A király utazgat A jordániai villongásokkal kapcsolatos sajtójelentések gyakran emlegetik a király be­duinjait. A királyi udvarhoz hű beduin törzsekről és a nyugati, főként brit nevelésű tisztikar­ról van szó, amelytől Idegen az arabok szabadságmozgalma, s amely bármikor a nyugati, im­perialista befolyás engedelmes eszközének bizonyul. Ilyen vágású katonatiszt ma­ga az uralkodó is. Husszein mindenkor többre tartotta a nyugati imperialisták pártfogá­sát az arab testvérállamok szo­lidaritásánál. A szeptemberi vál­ság után nyilván nem véletlen ballépés volt, hogy Vaszfi Telit, az ammani kabinetek szürke eminenciását, a haladó arab mozgalmak és különösen a pa­lesztinai partizánok nyílt ellen­ségét nevezte ki miniszterel­nökké. Akkor számos arab ál­lam kormánya tiltakozott e lé­pés ellen, mert éppen ebben nem láttak garanciát a jordá­niai viszály elsimítására. Való­ban, amint a király hosszú kül­földi körútra indult és a palesz­tinaiakkal szemben szintén el­lenségesen viseltető öccsére, Hasszán alkirályra bízta a kor­mányzást, újból kitört az ellen­ségeskedés. A palesztinai geril­lák, akik ellen a múltban az volt a vád, hogy nem törődnek az őket befogadó ország rend­jével, az arabközi felügyelő bi­zottság megállapításai szerint is példásan betartják a fegyel­met és a megállapodásoknak előírt szabályokat, s egy csep­pet sem adtak okot a jordániai hadsereg közbelépésére. így aztán felmerül a kérdés, mi célt szolgál, milyen érdeke­ket követ a királyi hadsereg? Hitelt érdemlő állítások sze­rint Husszein nemcsak Ameri­kában és Angliában tárgyalt Jordániának nyújtandó segít­ségről, hanem az Izraeli kor­mány megbízottjaival is felvet­te a kapcsolatot. Ha tekintetbe vesszük, hogy a jordániai had­sereg ellenségeskedése az iz­raeli repülők támadásával egy­idejűleg kezdődött a palesztinai gerillák ellen, s hogy farring ENSZ-megbízott, valamint az arab diplomaták lázas békekUl­detése idején történt ez a kí­sérlet az arab keleti front meg­gyengítésére, nem vitás, kinek az érdekeit szolgálja Husszein, kinek használ egységbontó mes­terkedéseivel az arab mozga­lomban. I. L. Felavatták az asszuáni gátat (FaifUtéi u 1. oldalról) niai eseményekben, ugyanúgy, mint a szeptemberi polgárhábo­rúban. Az Al Fatah vezetője többek között kijelentette, hogy a pa­lesztinai ellenállók nem foglal­nak állást Jarring missziójával kapcsolatban. Abdallah Szaldh jordániai külügyminiszter csütörtökön fo­gadta a négy nagyhatalom am­mani nagyköveteit és megvitat­ta velük a közel-keleti válság legújabb fejleményeit — közöl­ték a jordániai fővárosban. Szalah ugyancsak csütörtö­kön találkozott Egyiptom am­mani nagykövetével. A megbe­szélésen a két ország politiká­jának összehangolásáról volt sző, tekintettel a Jarring vezet­^_ te közvetlen tárgyalásokra. {2] New York — El Zajjat, az Egyesült Arab Köztársaság meg­bízottja New Yorkban külön-kü­" lön megbeszéléseket folytatott I la. Ounnar Jarringgal és U Thant ENSZ-főtitkárral. A tanácskozá­3 sokról nem aktad ki közle­ményt. Jólértesült körök úgy tudják, hogy El Zajjat nem adott hivatalos válásit' a közel­múltban farringnak átadott újabb izraeli elgondolásokra, de a tanácskozásokon vázolta Egyiptom álláspontját. Kifejtet­te, hogy Egyiptom ragaszkodik az izraeli csapatok teljes kivo­násához és helyeselné, ha a kö­zel-keleti határokat a négy nagyhatalom szavatolná. Eközben New Yorkban mind több diplomata vélekedik úgy, hogy az ENSZ Biztonsági Taná­csa mégis összeül a közel-kele­ti helyzet megvitatására. A dip­lomaták úgy tudják, hogy a Biztonsági Tanács javasolja majd a február 5-én lejáró tűz­szünet meghosszabbítását. Az Al Fatah bejrúti irodája péntek reggel közleményt adott ki. Ez hangoztatja: ellenséges helikopterek és hadihajók tá­madást intéztek a Szarafand térségében levő állásaink ellen. Csapataink felvették a harcot és visszaűzték az ellenséges helikoptereket, megakadályoz­va, hogy elérjék a palesztinai ellenállók fő támaszpontját — hangoztatja a közlemény. Az AFP szerint péntek hajnal­ban lezárták Bejrút repülőterét. Budapest — A magyarországi sajtó, valamint a rádió az el­múlt napokban bő terjedelem­ben foglalkozott Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága decemberi plénumá­nak egyik felfogadott dokumen­tumával. „A CSKP XIII. kong­resszusa óta a pártban és a tár­sadalomban kialakult válság tanulságai", elmet viselő doku­mentum széles körű figyelmet keltett, s ugyanakkor elismerést is, hiszen alapos és kimerítő tájékoztatást, elemzést nyújt az 1968^as, illetve 1969-es év ese­ményeiről, válságos helyzetei­ről. Az MSZMP központi lapja, a Népszabadság kiemeli az 1968-as pártvezetés felelősségét és rá­mutat, hogy a jobboldal éles tá­madásokat intézett a szövetsé­ges csapatok internacionalista segítségével összefüggésben. A Magyar Nemzet a dokumentum­nak azokat a részeit is közli, amelyek a Duböek-féle vezetés felelősségéről szólnak. Moszkva — A tposzkvai Prav­da, a Szovjetszkaja Rosszija és a Krasznaja zvezda szintén bő terjedelemben foglalkozik a „Tanulságok"-kal. A szóban for­gó lapok rámutatnak, hogy An­tonín Novotný, a CSKP KB volt első titkára nem állt a marxis­ta—leninista erők élére, tehát objektíve fékezte a párt tevé­kenységét, illetve a XIII. kong­resszus határozatainak valóra váltását, ugyanakkor ez a ma­gatartás károsan hatott a párt eszmei és akcióegységére. A szovjet lapok a dokumentum anyagával foglalkozva kiemelik, hogy a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága az ágcsernyöi tanácskozások során figyelmeztette a CSKP KB veze­tőségét: tudatosítsa kommunista és internacionalista kötelessé­gét, hozza saját erejébOl hely­re a hibákat. 1968 augusztusá­ban Csehszlovákiában feszült ellenforradalmi helyzet kelet­kezett, az ország a polgárhábo­rú szélére sodródott. A szövet­séges csapatok bevonulása meg­akadályozta a vérontást, s az egyedüli helyes megoldás volt — emelik ki a szovjet lapok. Bécs — Az Osztrák Kommu­nista Párt központi sajtóorgá­numa, a Volksstimme szintén bő terjedelmet szentel a CSKP KB decemberi plénuma doku­mentumának. A lap megjegyzi, hogy a „Tanulságok" kritikus álláspontot foglal el Novotný politikájával szemben, rávilágít arra, hogy a CSKP akkori veze­tői nem teljesítették a párt ha­tározatait. A Volksstimme idézi a „Tanulságok" DubCekkel és a dubfieki vezetéssel foglalkozó fejezeteit is. London — A Morning Star szintén felfigyeltető terjedelem­ben foglalkozik a „Tanulságok­kal. „Fehér terror" címmel a lap rámutat, hogy a szövetséges csapatok bevonulása Csehszlo­vákia területére lehetetlenné tette az antiszocialista erők ter­rorját. Magyar—csehszlovák együttműködési jegyzőkönyv Budapest — Dr.'Ajtai Miklós, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési vegyesbi­zottság magyar tagozatának el­nöke és Miloslav Hruškovič, a bizottság csehszlovák tagozatá­nak elnöke, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Köztponti Bizott­ságának titkára Budapesten alá­irta az együttműködési vegyes­bizottság 8. ülésszakának jegy­zőkönyvét. A bizottság áttekintette az előző ülésszak óta végzett mun­kát s megállapította, hogy a két ország együttműködése di­namikusan fejlődik. A vegyesbizottság megvizs­gált számos olyan módszert, amelyek segítségével a leghaté­konyabban valósíthatják meg majd a KGST tagországai által kidolgozandó szocialista gazda­sági integrációs programot a két ország gazdasági együttmű­ködésében. Miloslav HruškoviC az aláírás után adott nyilatkozatában töb­bek között azt mondotta: Delegációnk örvendetesnek tartja, hogy a két ország gaz­dasági kapcsolatai túljutottak a hagyományos formákon, s ma már nemcsak a kereskedelmi árucsere bővül, hanem az ipari kooperáció és a szakosítás is kibontakozott és gyors ütemben fejlődik. Kohl—Bahr találkozó Bonn — Péntek délelőtt meg­kezdődött a bonni kancellári hivatalban az NDK és az NSZK delegációjának eszmecseréje. A Micbael Kohl miniszterta­nácsi államtitkár vezette NDK­kütdöttság kevéssel 11 óra előtt érkezett meg gépkocsikon Bonnba. A kancellári hivatal előtt várakozó újságírók kérdé­sei elől Kohl államtitkár azzal tárt ki, hogy a megállapodás értelmében az eszmecsere bi­zalmas. Az NDK küldöttségéhez tar­tozik Kohlon kívül Seidel, az NDK külügyminisztériumának nyugatnémet osztályírói, vala­mint Görner, aki a közlekedés­ügyi ügyek szakértője. Az eszmecsere Kohl és Bahr államtitkárok négyszemközti beszélgetésével kezdődött meg. Pénteken kora délután három ds háromnegyed órás eszme­csere után véget ért a találkozó. A tanácskozás befejezése után kiadott kommüniké csupán azt közli, hogy a két küldöttség ja­nuár 26-án ismét találkozik, ez­úttal Berlinben. Egon Bahr bonni államtitkár a találkozó után újságíróknak kijelentette, hogy reméli: a Ja­nuár 26-i berlini találkozó után Kohl államtitkár később ismét Bonnba látogat el. Bahr ezzel közvetett módon arra célzott, hogy a két német állam tárgya­lásait hosszabb időn át folytat­ni fogfák. Berlinben pénteken délután közleményt adtak ki Kohl és Bahr államtitkárok délelőtti ta­lálkozójáról. A közlemény meg­erősíti, hogy az NDK és az NSZK küldöttségei 1971. január 28-án Berlinben ismét találkoz­nak egymással. Bucher még mindig nem került elo Rio de Janeiro — Huszon­négy órával azután, hogy Bra­zília szabadon engedett 70 poli­tikai foglyot, cserében Giovanni Bucher szabadságáért, a svájci nagykövet még mindig nem ke­rült elő — jelentik a hírügy­nökségek Rio de Janeiróból. Időközben Santiagóban a sza­badon bocsátott foglyokat egy szociális otthonban helyezték el. összeesküvés Marokkóban Rabat — II. Hasszán rend­szerének megdöntésére irányu­ld államcsíny-kísérletet leplez­tek le és hiúsítottak meg Ma­rokkóban — közölte csütörtök esti adásában a rabatl rádió és televízió. A puccsot „külföldről készí­tettök elő, országunk érdekeitől idegen belső erők támogatásá­val" — mondotta a rádió, hoz­»á fűzve, hogy az ügyben letar­tóztatott 180 személy már ko­rábban is — 1962—64 között — hasonló összeesküvésben vett részt. A letartóztatottakat ha­marosan bíróság elé állítják Marrakechben. A letartóztatottak között szá­mos baloldali érzelmű, ismert politikus van, köztük a Népi Erók Nemzeti Szövetségének tagjai. néhány 9VILLI STOPH, az NDK mi­niszterelnöke tegnap Berlinben fogadta František Hamouzt, a csehszlovák kormány elnökének helyettesét s a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztéséről és elmélyíté­séről tárgyalt vele. SCHRÜDER volt bonni külügy­miniszter, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke csütörtö­kön csaknem két órán át tár­gyalt Vlagyimir Szemjonov szov­jet külügyminiszter-helyettessel a moszkvai külügyminisztéri­umban. Schröder tegnap este Leningrádba utazott, ahol két napot tölt. JOZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke tegnap Var­sóban fogadta Rudolf Kirch­schläger osztrák külügyminisz. tert. A TEXASI HOUSTONBAN befe­jezte munkáját a 2. holdkutatá­si tudományos értekezlet. DUVALIER, Haiti diktátor-el­nöke megszavaztatta parlament* jével azt az alkotmánymódosí­tást, amely szabad kezet ad ne­ki ahhoz, hogy maga jelölje ki utódját. Erre a posztra saját fiát, a 20 éves Jean Claude-ot akarja elfogadtatni. BELFASTBAN a hót elején ki­újult zavargások péntekre vir­radó éjjel tovább folytatódtak. A városnak főleg katolikusok lakta Ballymurphy negyedében kövekkel és bombákkal dobál­ták meg az angol katonaság őr­járatait. Az angol hadsereg rendfenntartó osztagai az éjsza­ka folyamán 12 embert őrizetbe vettek. A PENTAGON biztonsági em­berei csütörtökön ismeretlen te­lefonáló bejelentésére 95 per­cen át kutatták az amerikai hadügyminisztérium épületét. A névtelen telefonáló azt közölte, hogy az épületben ismeretlen tettes bombát rejtett el. A ku­tatás eredménytelen volt. JAHJA KHAN pakisztáni elnök kijelentette, hogy Wolniak len­gyel külügyminiszter-helyettes meggyilkolása mögött „semmi­féle összeesküvés nem állt". TÜBB SZÁZ New York-i rend­őr lépett sztrájkba. A rendőrök, akik magasabb fizetést követel­nek, nem végzik ellenőrző kör­útjaikat, csupán segélykérések­nek tesznek eleget. KÓRHÁZBA SZÁLLÍTOTTAK Lyndon B. Johnson volt ameri­kai elnököt. Johnson vírusos tü­dőgyulladásban szenved, de ál­lapota nem ad okot aggodalom­ra. A NÜRNBERGI BÜNÜGYl RENDŐRSÉG Nürnberg és más nyugatnémet városok régiség­kereskedéseiben kilenc olyan festményt foglalt le, amelyeket csehszlovákiai múzeumokból loptak el. A megtalált képek ér­tőkét összesen 270 000 márká­ra becsülik. CARACASBAN tegnap megkez­dődött Venezuela Kommunista Pártja Központi Bizottságának 21. plenári3 ülése. INDIRA GANDHI miniszterel­nök tegnap megkezdte hatna­pos választási körútját az indiai államokban, hogy akciótöbbsé­get szerezzen az uralkodó Nem­zeti kongresszus Pártnak a kü­szöbön álló választásokon. TEGNAP 24 ÓRÁRA MEGB&­NULT valamennyi olasz kikötő forgalma. A kikötőmunkások szakszervezete e sztrájkot tilta­kozásul hirdette ki az ellen, hogy „súlyosan megromlott a viszony" a szekszervezetek és a kereskedelmi hajózási minisz­térium között. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nöke pénteken a Kremlben fo­gadta Muskie amerikai szená­tort és Avarell Harriman-t, a» ismert demokrata párti szemé­lyiséget, az Egyesült Államok egykori moszkvai nagykövetét. Muskie rövid látogatásra érke­zett a Szovjetunióba. A nem hi­vatalos beszélgetés során érin­tették a nemzetközt helyzet As a szovjet—amerikai kapcsola­tok számos időszerű kérdését

Next

/
Oldalképek
Tartalom