Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)
1970-08-16 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó
Furcsa történetek — különös emberek Tóthpál Gyula felvétele sadalmi változások kora. A forradalmi idők megteremtették a maguk nagy alakjait, akik lángésszel, bátorsággal, elszántsággal megáldva százmilliókat ragadtak magukkal. Eszményképekké váltak. Az emberek a nagy és állandó változásokba is belefáradnak? Vagy csak hétköznapivá válnak számukra? A nagy események után talán hyugodt életre vágynak, ahol az érzésvilág kibontakozhat. Talán ... — Az emberiségnek annyi nagyja van már, van miből megválasztani a nagy eszményképeket. —• Az embereket túlságosan lefoglalják a napi gondok. Látóin a szüléimről. Az érzelmi élet szinte kiszorul hétköznapjaikból. Az állandó rohanás közben nem marad rá idejük. A fiataloknak ettől több kell... Ez a húszéves kislány, úgy érzem, nagy igazságot öntött szavakba. A munkanélküliség időszakában a nyomorgóknak is megvoltak az eszményképeik. Olyanok, akiktől szörnyű helyzetükből megváltást reméltek. A fiatalok valósága más. Túl a kenyérgondokon nagyobb tér nyílik érzésviláguk kiteljesedésére. A vonatban legkönnyebb az ismerkedés. Ahogy a száguldó gyors áthidalja a Prága—Zsolna közti távolságot, ugyanez a gyors pillanatok alatt hidat teremt az utasok között is. Velem szemben csinos, baba arcú leány ül. Olvas. Húszéves se lehet. Öltözéke választékos, kifinomult érzékre vall. Az első pillantásra megnyerő jelenség. Csak akkor veszem észre testi hibáját, ferde csipőjét, amikor felájl és bőröndjéért nyúl. Ez egyben alkalom is, hogy segítségére sietve, engedélyét kérve megszólítsam. Az első fonál, amely ezután már magától gomolyodik ... — Hová utazik? — Zólyomba. — Szolgálati út? — Ah nem ... Felcsilan a szeme. Titokzatoskodó tekintet. — Találka? — Afféle. — Ilyen messze van az imádott? Felkacag. — Imádott? Ördöge van... — Legény lehet a javából, ha ilyen utat vállal érte. — Legény ls, a javából is... Ojra nevet. — A szülei? Tudják-e merre járt? — Csak az hiányozna! Szóval a kislány tilosban jár ... Tehát szívügy ... Még mindig nevet, de egyszerre elkomolyodik. Nagyot sóhajt. — Ügy tó mondhatnánk ... Tekintetéből őszinteség sugárzik. További kérdésre nem vár. — Nem olyan förtelmes nagy titok... Karel Gott Pilzenben énekelt, ott voltam .. .• — Az ő kedvéért utazta végig a köztársaságot? — Igen, látni, hallani akartam ... — A tévében, rádióban gyakorta szerepel. Lemezeit százezres példányokban árusítják... Láthatja, hallhatja őt otthon is ... — Látja, ez az, amit nem ért meg. Igaza van. Soha nem értettem, mi az a varázs, ami mai énekeseinket körülveszi. Mi az, ami a fiatal hallgatóságot egy-egy énekszám után szinte önkívületbe ejti. Egy-egy táncdalénekesi ma jobban ünnepelnek, mint valaha a győztes hadvezéreket. Kiváló tudósok, művészek, politikai személyiségek dicsősége valósággal elhalványul mellettük Hol a gyökere ennek a rajongásnak? A sok minden Iránt közömbös fiatalok egy-egy melódia hallatán lázba jönnek, az énekes láttán tombolni tudnak ... — Szeretném megérteni. — Ritka kivétel. Mert a felnőttek többsége nem is próbálja megérteni. Szerelmes talán, csak nem meri bevallani? Bizonyára sokan szerelmesek az énekesbe ... A férfi hírneve, sikere mindig csiklandozta a leányszíveket. — Szerelem? — Ááá! A szerelem feltétlen viszonzást kíván, követel. Én csupán egy cso- , kor szegfűt adtam át neki. Ezt már régebben meg akartam tenni. Most sikeríilt. Tudja, hány ilyen csokrot kapott? Vagy húszat. Én csak egy voltam a sok néző és a sok ajándékozó közül. Többre nem is vágyom. Tudom, hogy a sok ember közt az arcom se marad meg az emlékezetében. Nem is ezt akartam ... — Lényegében mit akart hát? — A hálámat leróni. — Otthon mit mond? Hol járt? — A barátnőmnél. — Éjszaka érkezik haza, a szülei elhiszik, hogy a barátnőjétől pont ilyenkor jön? — Most valóban a barátnőmhöz megyek. Csak reggel megyek haza ... — Hazugság nélkül nem menne? — Hazugságra akkor kényszerül az ember, ha az igazat a másik fél nem értené meg. Igy egyszerűbb, jnint magyarázkodni vagy a szemrehányást hallgatni. Késő éjszaka vettünk búcsút a zólyomi állomáson. Gondolatban tovább folytattam a párbeszédet. Eszembe ötlött a prágai rádió egyik ifjúsági adása, amelyben Gott arról panaszkodott, hogy sok a haragosa ... Főképp a férfiak köréből. íme, a fiatalság kedvence más oldalról. Gott szerint a szülők azért haragszanak rá, mert a fiatalok sokszor 5a tanulás rovására is az ő számait hallgatják. A férjek pedig ... A fene tudja miért, de a legkülönfélébb híreket terjesztik róla, hogy férfiasságán csorbát ejthessenek.. > Elsősorban a feleség előtt... Lám, a népszerűségnek is megvan a fonákja. KALÁSZ LÁSZLÓ — Vagy csodálatát kifejezni? — Csodálatát? Nem is ... Más oldalról próbálom megközelíteni. — Szeretne olyan lenni, mint Gott? Kissé tétovázik. — Talán. .. Részben ... — Mennyire talán és mennyire részben? — Képzelje csak el: Gott megjelenik a mikrofon előtt, felcsendül ritka szép hangja... A képernyő előtt százezrek, talán milliók lelkében húrok rezdülnek ... A dal érzéseket vált ki. Milliókban megmozdul valami. Sokszor maguk se tudják mi, csak egyszerre jobb kedvre derülnek vagy éppen szorosabban szorítják kedvesük kezét... S mindez az ő érdeme. Jókedvet osztogat, érzéseket ébreszt, a legemberibb érzéseket. Szeretném, ha erre én is képes lennék ... — Tehát eszménykép ... — Tágabb értelemben. Békés korok fiataljai hőstettekről álmodoztak, nagy tettekre vágytak, letűnt korok hőseit tűzték eszményképül. Korunk a nagy tárA bordói ié szakszerű •elkészítése A peronoszpóra a szőlő legveszedelmesebb gombabetegsége. Európában a krónika szerint 1878ban jelent meg. A peronoszpóra ellen közel egy évszázados a küzdelem. Bizonyára sok gondot, fáradságot okozott nagyapáinknak, apáinknak, míg a kezdetleges, szalmacsutakkal történő bordóileves becsapkodástól eljutottak a repülőgépekkel működtetett magasnyomású permetezőgépekkel való, leheletfinomságú permetezésig. A nagy haladás ellenére sem lett azonban hűtlen, főleg a kistermesztő, a bordói léhez. A bordói lé előnye az új készítményekkel szemben, hogy hatóereje tartósabb, nehezebben mosódik le, ezért főleg a harmadik és a további permetezéseket ajánlatos vele végezni. Használatát indokolttá teszi még, hogy lényegesen olcsóbb az új készítményeknél. Hátránya, hogy helytelen közömbösítés esetén, főleg a zsenge hajtásokon és leveleken, égési sebeket okoz, ezért az első két permetezést ajánlatos Kuprlkollal, Novozir N—50-nel, vagy Orthophnltannal végezni. A bordói lé készítése, eredete: A bordói lé rézgálic (kékgálic) és oltott mész keveréke, amiből rézhidroxid keletkezik. Eredete: állítólag a véletlen szerencse állította a szőlősgazda szolgálatába. De erről majd máskor. A bordói lé két fő alapanyaga a rézgálic és az oltott mész, amelyekből víz hozzáadásával rézhidroxid keletkezik. A lé elkészítése nagyon fontos feladat, mivel a rézgálic és a mész helytelen aránya nem kívánt kémhatású oldatot ad, amely főleg a zsenge hajtásokon, leveleken, fürtökön káros égési sebeket okoz. Hogy az ilyen kisebb, nagyobb károsodásokat megelőzzük, szakszerűen a következőképpen készítjük el a bordói levet. Példaképül az 1 százalékos bordói lé elkészítésének a módját írom le. Egy kg rézgálicot vászonzacskóba téve betontartályban, vagy fakádban egy keresztülfektetett rúd és kötél segítségével 50 liter vízbe merítjük. A rézgálic néhány óra alatt feloldódik. Egy másik edényben 50 liter mésztejet készítünk kb. 1,5—2 kg oltott mész felhasználásával. Az oldat elkészítését meleg vízzel jelentősen meggyorsíthatjuk. A külön elkészített oldatokat állandó keverés mellett, egy harmadik edénybe öntjük a mészbe. E munkamenet megtartása fontos, mert ellenkező esetben alkalmatlan kémhatású és fizikai tulajdonságú keveréket kapunk, a tulajdonképpeni hatóanyag gyorsan leülepszik, ezáltal rosszul tapad, gombaölő hatása csökken. Ha a leírt módon készítettük el a levet, akkor is ellenőrizzük, hogy a kémhatás megfelelő e, azaz: közömbös vagy gyengén lúgos-e. A kémhatást piros lakmuszpapírral (kémlelőpapírral) ellenőrizzük. Ha a piros papírt lébe mártva azt látjuk, hogy megkékült, akkor jó n lé. Ha nem kékült meg, akkor a keverék még savanyú kémhatású. Ezen úgy segíthetünk, hogy mésztejet adagolunk mindaddig, amíg a papír meg nem kékül. Hasonlóképpen készítjük az erősebb oldatokat is, az alapanyagok mennyiségét természetesen a töménység százalékának megfelelő mennyiségben növeljük. Burgundi lé készítése: elkészítésében és hatásosságában megegyezik a bordói lével, annyi különbséggel, hogy az 1 százalékos oldat esetében az egy kg rézgálichoz nem meszet, hanem 1,25 kg kristályos, vagy por alakú szódát adagolunk. A rézgálicoldatot öntjük a szódás oldathoz. A burgundi lé nálunk csak elenyésző esetben használatos, részben talán azért is, mivel a szóda drágább a jnésznél. KÁSA MIHÁUf