Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-16 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

Furcsa történetek — különös emberek Tóthpál Gyula felvétele sadalmi változások kora. A forradalmi idők megte­remtették a maguk nagy alakjait, akik lángésszel, bátorsággal, elszántsággal megáldva százmilliókat ra­gadtak magukkal. Eszmény­képekké váltak. Az emberek a nagy és ál­landó változásokba is bele­fáradnak? Vagy csak hét­köznapivá válnak számuk­ra? A nagy események után talán hyugodt életre vágy­nak, ahol az érzésvilág ki­bontakozhat. Talán ... — Az emberiségnek annyi nagyja van már, van miből megválasztani a nagy esz­ményképeket. —• Az embereket túlságo­san lefoglalják a napi gon­dok. Látóin a szüléimről. Az érzelmi élet szinte kiszorul hétköznapjaikból. Az állandó rohanás közben nem marad rá idejük. A fiataloknak et­től több kell... Ez a húszéves kislány, úgy érzem, nagy igazságot öntött szavakba. A munka­nélküliség időszakában a nyomorgóknak is megvol­tak az eszményképeik. Olya­nok, akiktől szörnyű helyze­tükből megváltást reméltek. A fiatalok valósága más. Túl a kenyérgondokon nagyobb tér nyílik érzésviláguk ki­teljesedésére. A vonatban legkönnyebb az ismerkedés. Ahogy a szá­guldó gyors áthidalja a Prá­ga—Zsolna közti távolságot, ugyanez a gyors pillanatok alatt hidat teremt az uta­sok között is. Velem szemben csinos, baba arcú leány ül. Olvas. Húszéves se lehet. Öltözé­ke választékos, kifinomult érzékre vall. Az első pillan­tásra megnyerő jelenség. Csak akkor veszem észre testi hibáját, ferde csipőjét, amikor felájl és bőröndjéért nyúl. Ez egyben alkalom is, hogy segítségére sietve, en­gedélyét kérve megszólít­sam. Az első fonál, amely ezután már magától gomo­lyodik ... — Hová utazik? — Zólyomba. — Szolgálati út? — Ah nem ... Felcsilan a szeme. Titok­zatoskodó tekintet. — Találka? — Afféle. — Ilyen messze van az imádott? Felkacag. — Imádott? Ördöge van... — Legény lehet a javából, ha ilyen utat vállal érte. — Legény ls, a javából is... Ojra nevet. — A szülei? Tudják-e merre járt? — Csak az hiányozna! Szóval a kislány tilos­ban jár ... Tehát szívügy ... Még mindig nevet, de egy­szerre elkomolyodik. Na­gyot sóhajt. — Ügy tó mondhatnánk ... Tekintetéből őszinteség sugárzik. További kérdésre nem vár. — Nem olyan förtelmes nagy titok... Karel Gott Pilzenben énekelt, ott vol­tam .. .• — Az ő kedvéért utazta végig a köztársaságot? — Igen, látni, hallani akartam ... — A tévében, rádióban gyakorta szerepel. Lemezeit százezres példányokban áru­sítják... Láthatja, hallhatja őt otthon is ... — Látja, ez az, amit nem ért meg. Igaza van. Soha nem ér­tettem, mi az a varázs, ami mai énekeseinket körülve­szi. Mi az, ami a fiatal hall­gatóságot egy-egy énekszám után szinte önkívületbe ej­ti. Egy-egy táncdalénekesi ma jobban ünnepelnek, mint valaha a győztes had­vezéreket. Kiváló tudósok, művészek, politikai szemé­lyiségek dicsősége valóság­gal elhalványul mellettük Hol a gyökere ennek a ra­jongásnak? A sok minden Iránt közömbös fiatalok egy-egy melódia hallatán lázba jönnek, az énekes lát­tán tombolni tudnak ... — Szeretném megérteni. — Ritka kivétel. Mert a felnőttek többsége nem is próbálja megérteni. Szerelmes talán, csak nem meri bevallani? Bizonyára sokan szerelmesek az éne­kesbe ... A férfi hírneve, sikere mindig csiklandozta a leányszíveket. — Szerelem? — Ááá! A szerelem fel­tétlen viszonzást kíván, kö­vetel. Én csupán egy cso- , kor szegfűt adtam át neki. Ezt már régebben meg akar­tam tenni. Most sikeríilt. Tudja, hány ilyen csokrot kapott? Vagy húszat. Én csak egy voltam a sok né­ző és a sok ajándékozó kö­zül. Többre nem is vágyom. Tudom, hogy a sok ember közt az arcom se marad meg az emlékezetében. Nem is ezt akartam ... — Lényegében mit akart hát? — A hálámat leróni. — Otthon mit mond? Hol járt? — A barátnőmnél. — Éjszaka érkezik haza, a szülei elhiszik, hogy a ba­rátnőjétől pont ilyenkor jön? — Most valóban a barát­nőmhöz megyek. Csak reg­gel megyek haza ... — Hazugság nélkül nem menne? — Hazugságra akkor kényszerül az ember, ha az igazat a másik fél nem ér­tené meg. Igy egyszerűbb, jnint magyarázkodni vagy a szemrehányást hallgatni. Késő éjszaka vettünk bú­csút a zólyomi állomáson. Gondolatban tovább folytat­tam a párbeszédet. Eszembe ötlött a prágai rádió egyik ifjúsági adása, amelyben Gott arról panaszkodott, hogy sok a haragosa ... Fő­képp a férfiak köréből. íme, a fiatalság kedvence más oldalról. Gott szerint a szülők azért haragszanak rá, mert a fia­talok sokszor 5a tanulás ro­vására is az ő számait hall­gatják. A férjek pedig ... A fene tudja miért, de a legkülönfélébb híreket ter­jesztik róla, hogy férfias­ságán csorbát ejthessenek.. > Elsősorban a feleség előtt... Lám, a népszerűségnek is megvan a fonákja. KALÁSZ LÁSZLÓ — Vagy csodálatát kife­jezni? — Csodálatát? Nem is ... Más oldalról próbálom megközelíteni. — Szeretne olyan lenni, mint Gott? Kissé tétovázik. — Talán. .. Részben ... — Mennyire talán és mennyire részben? — Képzelje csak el: Gott megjelenik a mikrofon előtt, felcsendül ritka szép hang­ja... A képernyő előtt száz­ezrek, talán milliók lelké­ben húrok rezdülnek ... A dal érzéseket vált ki. Mil­liókban megmozdul valami. Sokszor maguk se tudják mi, csak egyszerre jobb kedvre derülnek vagy ép­pen szorosabban szorítják kedvesük kezét... S mind­ez az ő érdeme. Jókedvet osztogat, érzéseket ébreszt, a legemberibb érzéseket. Szeretném, ha erre én is képes lennék ... — Tehát eszménykép ... — Tágabb értelemben. Békés korok fiataljai hős­tettekről álmodoztak, nagy tettekre vágytak, letűnt ko­rok hőseit tűzték eszmény­képül. Korunk a nagy tár­A bordói ié szakszerű •elkészítése A peronoszpóra a szőlő legve­szedelmesebb gombabetegsége. Európában a krónika szerint 1878­ban jelent meg. A peronoszpóra ellen közel egy évszázados a küz­delem. Bizonyára sok gondot, fá­radságot okozott nagyapáinknak, apáinknak, míg a kezdetleges, szalmacsutakkal történő bordóile­ves becsapkodástól eljutottak a repülőgépekkel működtetett ma­gasnyomású permetezőgépekkel va­ló, leheletfinomságú permetezésig. A nagy haladás ellenére sem lett azonban hűtlen, főleg a kister­mesztő, a bordói léhez. A bordói lé előnye az új ké­szítményekkel szemben, hogy ha­tóereje tartósabb, nehezebben mo­sódik le, ezért főleg a harmadik és a további permetezéseket aján­latos vele végezni. Használatát in­dokolttá teszi még, hogy lényege­sen olcsóbb az új készítményeknél. Hátránya, hogy helytelen közöm­bösítés esetén, főleg a zsenge haj­tásokon és leveleken, égési sebe­ket okoz, ezért az első két perme­tezést ajánlatos Kuprlkollal, No­vozir N—50-nel, vagy Orthophnl­tannal végezni. A bordói lé készítése, eredete: A bordói lé rézgálic (kékgálic) és oltott mész keveréke, amiből rézhidroxid keletkezik. Eredete: állítólag a véletlen szerencse állí­totta a szőlősgazda szolgálatába. De erről majd máskor. A bordói lé két fő alapanyaga a rézgálic és az oltott mész, ame­lyekből víz hozzáadásával rézhid­roxid keletkezik. A lé elkészítése nagyon fontos feladat, mivel a réz­gálic és a mész helytelen aránya nem kívánt kémhatású oldatot ad, amely főleg a zsenge hajtásokon, leveleken, fürtökön káros égési se­beket okoz. Hogy az ilyen kisebb­, nagyobb károsodásokat megelőz­zük, szakszerűen a következőkép­pen készítjük el a bordói levet. Példaképül az 1 százalékos bordói lé elkészítésének a módját írom le. Egy kg rézgálicot vászonzacs­kóba téve betontartályban, vagy fakádban egy keresztülfektetett rúd és kötél segítségével 50 liter vízbe merítjük. A rézgálic néhány óra alatt feloldódik. Egy másik edényben 50 liter mésztejet készí­tünk kb. 1,5—2 kg oltott mész fel­használásával. Az oldat elkészíté­sét meleg vízzel jelentősen meg­gyorsíthatjuk. A külön elkészített oldatokat állandó keverés mellett, egy harmadik edénybe öntjük a mészbe. E munkamenet megtartása fontos, mert ellenkező esetben al­kalmatlan kémhatású és fizikai tulajdonságú keveréket kapunk, a tulajdonképpeni hatóanyag gyor­san leülepszik, ezáltal rosszul ta­pad, gombaölő hatása csökken. Ha a leírt módon készítettük el a le­vet, akkor is ellenőrizzük, hogy a kémhatás megfelelő e, azaz: közöm­bös vagy gyengén lúgos-e. A kém­hatást piros lakmuszpapírral (kém­lelőpapírral) ellenőrizzük. Ha a pi­ros papírt lébe mártva azt látjuk, hogy megkékült, akkor jó n lé. Ha nem kékült meg, akkor a keverék még savanyú kémhatású. Ezen úgy segíthetünk, hogy mésztejet adago­lunk mindaddig, amíg a papír meg nem kékül. Hasonlóképpen készítjük az erő­sebb oldatokat is, az alapanyagok mennyiségét természetesen a tö­ménység százalékának megfelelő mennyiségben növeljük. Burgundi lé készítése: elkészí­tésében és hatásosságában meg­egyezik a bordói lével, annyi kü­lönbséggel, hogy az 1 százalékos oldat esetében az egy kg rézgálic­hoz nem meszet, hanem 1,25 kg kristályos, vagy por alakú szódát adagolunk. A rézgálicoldatot önt­jük a szódás oldathoz. A burgun­di lé nálunk csak elenyésző eset­ben használatos, részben talán azért is, mivel a szóda drágább a jnésznél. KÁSA MIHÁUf

Next

/
Oldalképek
Tartalom