Új Szó, 1970. március (23. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

Egy legenda leleplezése A tizenkettedik órában Nagyíalusi Antal tanító, a legenda teremtője négy eztendeje már, hogy a földben pihen, tehát a le­gendát leleplezhetem. Kü­lönben sem haragudna ér­te. Érsekújvár nevezetessé­ge volt valamikor, hogy a vasútállomásra érkező gyorsvonatot cigányzene fogadta. Nagyfalusi Antal tanító úr egyszer az állo­mási restiben b'orozgatott, s mikor a zenészek (tanít­ványa volt mindahány!) elhúzták a nótáját, magá­hoz intve őket „okos" ta­nácsot adott nekik: — Fábián János kano­nok nagy alapítványt tett, hogy annak kamatait adják az állomáson működő ban. dának. Születésének nap­ján kérjétek ki! A banda meg is jelent az említett napon Eŕhard Viktor plébánosnál, mond­ván: „Eljöttünk a Fábián nagyságos ár alapítványá­nak kamataiért". Hiába szabadkozott a plébános, hogy ô semmiről sem tud. Nem hittek neki. Szidta az egész péró. A városban pedig csöndes gyanúval a sikkasztásáról szóbeszéd keringett. Oly­annyira, hogy sokan még ma is ténynek hiszik a kanonok alapítványát. Nagyfalusi tanító úr te­hát okosabbnak vélte ab­ban az Időben a hallgatást. Nekem is csak bizalmasan mondta el az esetet, be­szélgetős kedvében, meg­toldva a tanulsággal: Lát­ja, mit idéz elő egy meg­gondolatlan tréfa! Kemény Rezső Zengett a dal A Csemadok diószegi helyi szervezete sikeres néjidalestet rendezett, ame­lyen Pintér Ferenc veze­tésével fellépett a kilenc­éves Iskola gyermekkara és a Csemadok mellett mű­ködő újonnan alakult ve­gyeskar. Az esten 61 szebb­nél szebb magyar népdal hangzott el. Szenk Sándor Parkosítanak Az Érsekújvári Városi Nemzeti Bizottság tanácsa kidolgozta a város parko­sításának tervét. A zöld te­rületeket a technikai osz­tály, valamint az üzemek és vállalatok fogják gon­dozni. A parkok karban­tartását az iskolák vállal­ták. Jelentős a lakosság hozzájárulása is, mert 2 millió 848 ezer korona ér­tékű munkának az elvég­zésére vállalkoztak a vá­ros polgárai. Ojvárl Győző 800 kg napraforgómagot osztottak szét a járások között a besztercebányai Műemlék- és Természetvédő Hivatal dolgozói a mada­rak téli etetésére. A tizen­kettedik órában történt, hisz a pesti és tarjáni nap­raforgómag után a dióm ls elfogyott. Balkonom törzsvendégei, a csapato­san jelentkező cinkék, sár­mányok és zöldikék szíve­sen fogadták a beszterce­bányai küldeményt. Említésre méltó, hogy a nálunk telelt északi vad­kacsák és vadhattyúk azért voltak olyan szelí­dek, mert hazájukban, Svédországban minden em­ber jó barátjuk. Felnőtt és gyermek, kis csibész és nagy kamasz egyaránt ete­ti a madarakat. Rissányl Margit Mártírok emlékműve A Komáromi Városi Nemzeti Bizottság által második ízben meghirdetett pályázatra, melyet az elhurcolt ko­máromi kommunista mártírok emlékművére írtak ki, az elmúlt hónapban öt pályamű érkezett be. A bíráló bizott­ság Emil Venkov akadémikus szobrászművésznek Ítélte oda az első díjat. A díjnyertes emlékművet háromszáz­ezer koronás költségen a komáromi Vajanský téren ál­lítják majd fel. Németh István Lassan feledésbe merülnek Nem tétlenkedtek az el­múlt télen az Alsószecsei Efsz-ben. Kis Gyula ötlete alapján az építőcsoport a meleg dohányszárítóban 15 000 szőlőhöz való beton­oszlopot készített. így az efsz 378 000 korona rend­kívüli bevételhez jutott. Kúcs Gyula Kiszehajtás Horgászgondok Az Ipoly mentén valamikor divat volt a húsvéti tojások festése. A legtöbb helyen tanulóink újra divatba hozzák ezt a szép, régi népszokást. Nem is olyan egyszerű ám a cifra minták festése! Bellus Imre Sor került rá A bajtai iskola eléggé megrongálódott a második világháború alatt, s bi­zony már nagyon rossz ál­lapotban volt. Most hozzá­láttak teljes újjáépítésé­hez; ez 398 311 koronába fog kerülni, hisz még köz­ponti fűtést és modern szociális helyiségeket is terveztek. Probléma volt a diákok elhelyezése, de meg­oldódott ez ls. Már csak a munkaerő biztosítása van hátra, de ezt a köz­ség lakosainak kell meg­oldani. Kovács József Falujáró színjátszók A Vöröskereszt keszihó­ci szervezetének színjátszói sikerrel mutatták be az „Erdők királya" című víg­játékot Turcsekné rende­zésében. Fellelkesítette őket a siker, ezért színda­rabjukat Nagycsalomja és Haraszti községek lakosai­nak ls bemutatták. A sze­replők több mint fele fér­jezett asszony, illetve nős férfi. Megérdemlik tehát falujáró színjátszásukért a dicséretet. Cseri István Dél-Szlovákia néprajzi térképén fontos jelzésű hely a Nyitra és a Zsitva összefolyásánál épült Martos község, mely egykor híres volt népviseletéről, népművészetéről, építészetéről és népszokásairól. Sajnálatos, hogy a köz­ség népi hagyományait ma egyre kevesebben ápolják. Csökken a jellegzetes parasztházak száma. Népviseletét ma már nem viselik lakói, s a népszokások is lassan feledésbe merülnek. Néprajztudósaink feladata lesz te­hát, hogy még idejében megmentsék az utókor számára azt, ami megmenthető. Németh István Kárpáti sáfrány Sztár show A gútai Madách Imre If­júsági Klub új esztrádmű­sort mutatott be. Fellép­tek: Szépe Katalin, Szlat­ky Kati, Szőlősy Ica, Szul­csányi Lajos. Dicséret il­leti a rendezőséget azért, mert az alig 15 éves Ha­csek Erzsit felléptette. Er­zsi jó hangjával, kitűnő mozgásával bebizonyította, hogy nem lesz hiány Gú­tán a táncdalénekesek utánpótlásában. A show szereplői turnéra indul­nak, és így hamarosan el­jutnak Naszvadra, Izsára és Komáromba is. Morovics Lajos Ötletesek voltak Dénes József horváti la­kos elmondta, hogy közsé­gükben utoljára 1936-ban rendeztek kiszehajtást. A szalmabábu felöltözte­tése után végighajtották a kiszét a falun: „Haj ki, ki­sze, kiszőce, jöjj be sódar, gömböcei" Majd a Selmec­pataknál a szokáshoz hí­ven vízbe dobták. Ügyet sem vetettek arra, hogy az egyik csurgónál meg­akadt. Meglátta a pásztor, aki arrafelé legeltetett. Megtetszett neki a kisze rúdja, kiemelte a vízből. Amikor a falubeliek meg­látták nála a rudat, nagy riadalom támadt. Szidták, hogy vissza akarja hozni a faluba a dögvészt. A mar­kosabb legények aztán egé­szen a patakig kísérték a meglepett pásztort, s a ki­szét másodszor is vízbe dobták. Boldis Miklós A párkányi sporthorgá­szok legutóbbi gyűlésükön megállapították, hogy bár jelentkeztek új tagok, a taglétszám mégis csök­kent. Kevés az utánpótlást jelentő fiatal! Örömmel fo­gadták a 150-es törvény kiegészítését, mely szigo­rúbb rendszabályokat he­lyez kilátásba az orvhor­gászokkal szemben. Ezek­re szabadságvesztés, sőt tízezer korona büntetés ls kiróható. Foglalkoztak a székház belső és külső javításának problémáival is. A gyűlé­sen elhangzott vita, az újonnan választott vezető­ség, az átgondolt és elfo­gadott határozatok kellő biztosítéknak látszanak a szervezet problémáinak megoldására. Vércse Miklós Ha a közismert gömöri vasúti csomóponttól, Pel­sőc állomásáról észak felé tekintünk, magunk előtt látjuk a Szlovák Karszt egyik nyúlványát, a Nagy­hegyet. Ennek a tetején, a bokrokkal körülvett „Fi­lagória" elnevezésű kis tisztáson található a ma­gas hegyvidéki flóra egyik tavaszi ékessége, a kárpá­ti sáfrány (Crocus Heuffe­lianus Herbert). Ez a lila virágú kis nö­vény a nősziromfélék (Iri­daceae) családjához tarto­zik. Szára rövid, töve hagy­magumős. A zöld levele­ken belül, még a szár tö­vén is ered 1—2 hártyás buroklevél. A lepelcimpák sötétlilás íbolyaszínűek, 2,5—5 cm hosszúak. A pelsőcl Nagyhegy a kárpáti sáfrány legdélibb előfordulási helye hazánk­ban. Amikor még nem ls olvadt el a hő teljesen, ez a kfs virág a havon ke­resztül átfúrja magát és kidugja szép lila fejét, hogy színesebbé tegye a tájat és megörvendeztes­sen minden természetbará­tot. Román Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom