Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám, szerda

Több megértésre várnak A rozsnyói járás az utóbbi években nagy lépést tett a fejlődés útján. Ám mindezek mellett még igen sok a megoldásra váró probléma. Ezek közé tartozik az Iskolák és az egészségügyi központok rossz állapota, a női munkaerő-felesleg és nem utolsósorban a magnezitipar okozta károk. Hogy olvasóinknak a járás fejlődéséről és távlati terveiről, valamint problémáiról átfogó képet adjunk, felkerestük ALEXANDER DUBOVSKY elvtársat, a jnb alelnökét, akinek az említettekkel kapcsolatban néhány kérdést tettünk fel. • A járás iparosítása terén mit hozott az elmúlt év? — A jolsvai magnezitüzemben átadták rendeltetésének az új rotációs kemencét, és így Itt a nyers és a pörkölt magnezit gyártása az 1968-os évhez viszonyítva évi 8,7 százalékkal növekedik. Ennek a ténynek mindnyájan örülünk. Az örömünkbe azonban üröm is vegyül. A járásunk területén levő magnezit üzemek óriási károkat okoznak a lakosságnak és a mezőgazdasági üzemeknek. Csupán Jolsva környékén 5248 hektár mezőgazdasági területet szennyez a helybeli gyárból származó por. A károkat 1 millió 115 000 koronára becsüljük. Ezzel a tarthatatlan helyzettel foglalkozott a jnb elnöksége is, amely az SZSZK kormányához fordult segítségért. • Milyenek az eredmények az iskolaépítés terén? — Berzétén és Krasznahorka • váralján átadtuk rendeltetésének a 9 éves alapfokú iskolát, Lubeníkon, Rozsnyón és Dobsinán pedig megkezdtük építésüket. Befejezés előtt áll Rozsnyón a gazdasági iskola 6 tantermének és a jablonovói iskola második szakaszának építése. A „nép a tanulóknak" akció keretében főleg a kisebb iskolák-. építését szorgalmaztuk, mint például Revúökán, Hoszszúszón, Nandráson és másutt. Rozsnyón 120 férőhelyes óvodát és 55 férőhelyes bölcsődét adtunk át rendeltetésének, amelyet a vasércbánya és a vnb társas beruházással épített fel. — Amint ebből is látható, értünk el e téren is némi eredményt, ám a szükséglet, az iskolák túlzsúfoltsága gyorsabb ütemet követelne meg. Ugyanis a szükséges tantermek mintegy húsz százalékát nélkülözzük. Több mint kétezer tanuló kénytelen második műszakban tanulni. Dobsinán és Pelsőcön a harmadik műszak bevezetésének veszélye is fennáll. Rozsnyón, Görgőn, Jolsván, Nagyrőcén, Murányban, Alsórajón és másutt is az egyes osztályokat a napközi otthonokban kellett elhelyezni. Rejdován az iskolai helyiségek egyáltalán nem megfelelőek. Pénz az új iskola építésére volna, csakhogy nincs építővállalat, amely az építkezéseket elvállalná. Egyszóval kritikus helyzetbe kerültünk, és éppen ezért szorgalmazni fogjuk a „nép a gyermekeknek" olnevezésű országos akciót. • Teljesítették-e a lakásépítkezés tervét? — Sajnos, az a helyzet, hogy a tervezett 280 lakás átadása nem történt meg. Az idén 284 lakás építését kezdték meg, ezek a jövő évben készülnek EZ AZTÁN SEGÍTSÉG Abban a katonai egységben, amelyben Lapin elvtárs a politikai tiszt, jó és hasznos munkával fejezték be a múlt évet. A Breclavi Városi Nemzeti Bizottság kérésére 240 lakás fűtését tették lehetővé. Egy kiselejtezett gőzmozdonyt — sínpár lefektetésével — eljuttattak az egyik háztömbhöz, s rákapcsolták a 240 lakás központi fűtését. Húsz katona három nap alatt végezte el a munkálatokat, amelyek értéke 15 000 korona. Ha nem segítettek volna a katonák, a 240 család nem tölthette volna az új lakásban a karácsonyi és az újévi ünnepeket. Csak május elején költözhettek volna be a várva-várt családi fészekbe. A határidő előtti beköltözés lakbérek címén 180 000 koronát hoz az állami kasszába, s ugyanakkor a gőzmozdonyt kihasználva az építővállalat dolgozói a téli hónapokban 1 500 000 korona értékű munkálatokat végezhetnek el, amelyekre a katonák segítsége nélkül csak a tavaszi hónapokban kerülhetett volna sor. —né— el. Az említetteken kívül az elmúlt évben 180 családi ház és 12 lakás épült fel önsegéllyel. Sajnos meg kell mondanom, hogy jóval több lakásra volna szükség. A Poprádi Magasépítő Vállalat azonban vidéken nem vállal lakásépítést. Ezenkívül érthetetlen számunkra az is, hogy miért lesznek drágábbak a lakások, amikor az idén már nem a hagyományos módszerrel, hanem előre gyártott elemekből készülnek, és az átadási határidő is rövidebb. Ugyanakkor középületek építését sem vállalják. Itt van például a kórház, amelynek a tervrajzaiért már több mint 1 millió koronát fizettünk ki. A 200 millió 300 ezer koronás beruházást igénylő, korszerű és igen szükséges létesítmény sorsáról jó volna, ha ®az illetékes minisztériumok mielőbb döntenének. • Közismert tény, hogy a járásban az ivóvízhiány is gondot okoz — Igen, éppen ezért az akciótervben lefektettük, hogy 1972-ig a lakosságunk 72 százaléka jó minőségű vízvezetéki ivóvizet kap. Az eddigi beruházás sorén már több mint 5 millió koronát fektettünk be. A kisebb, helyi jellegű vízvezetékhálózatot a lakosság a „Z" akció keretében építi. így az akciótervben meghatározott feladatainkat teljesíteni fogjuk. • Milyen eredményt értek el tavaly a helyi ipari vállalatok és a hnb-k melléktermelési üzemei. — Ott kezdeném, hogy a múlt évben 4 helyi jellegű téglagyár kezdte meg a termelést. Ezek az idén már 4 millió téglát gyártanak, összegezve tehát, 1968-hoz viszonyítva tavaly a hnb üzemeinek ösztermelése 75 százalékkal, a járási ipari vállalaté 10 százalékkal, a vendéglátó iparé 13 százalékkal, míg a járási építővállalaté 6 százalékkal növekedett. A számbeli növekedés azonban, még nem jelent minőségi javulást is, ezért erre a jövőben még nagyobb figyelmet kell fordítanunk. • Az elért eredmények mellett, hogyan értékeli a képviselők munkáját? — Elég jól. Persze, ezzel még nem azt akarom mondani, hogy a jelenlegi helyzettel elégedettek vagyunk. Minden erőnkkel arra fogunk törekedni, hogy aktivizáljuk a munkájukat. Azokat, akik nem fejtenek ki aktív munkát, rátermett, odaadó emberekkel cseréljük fel. Ha már a múlt értékelésénél tartunk, el kell mondanom, hogy a helyi nemzeti bizottságok plenáris és elnökségi ülésén a képviselők több mint 70 százaléka, a járási szinten pedig a 75—80 százaléka jelent meg. Ami a szakbizottságok munkáját illeA napokban éppen akkor fordultam meg a Párkányi Vnb-n, amikor a városatyák plenáris, majd tanácsülést tartottak. A munkaértekezletek egyik fontos napirendi pontja a városfejlesztés volt. Értékelték az 1969-ben elért eredményeket és megvitatták a további teendőket. Tájékoztatót Filakovszky Gábor mérnök, az építésügyi osztály vezetője nyújtott. A városfejlesztés terén elért eredményeket nagyban befolyásolja a papírgyár létezése. Működése óta bontakozott ki tulajdonképpen az az akcióképesség, amely lendítőkereke a városiasodásnak, városszépítésnek. A közeljövő nagy jelentőségű terveket tartogat tarsolyában. Ilyen a gyermejátszótér is, amely az új lakótelepen szolgálja majd a jövő generációját. Itt ezenkívül további lakások épülnek, államiak és vállalatiak. ti, azt általában jónak mondhatom. • Mit hoz az 1970-es esztendő? — Sok gondot és nehézséget. No, de vegyük csak szép sorjában. A legjelentősebb dolog a 215,9 millió korona beruházást igénylő alsósajói vasércpörkölő és dúsító építésének megkezdése. A nagyrőcei egykori Tatralan átépítése is napirenden van. Ha kész lesz, a gyártási program bővítésével és megváltoztatásával 200 új munkás talál itt majd kereseti lehetőséget. A rozsnyói kórház építése, amint már említettem, még kérdéses. A tavaly megkezdett gombaszögi mészégető tovább épül, a dernői régi iskolában berendezett fehérnemű gyárban 60-an találnak munkalehetőséget. Szeretném remélni, hogy végre — jóval a határidő után — átadják az építők rendeltetésének az almási üzletet és a dobsinai Kovo üzem részlegeit. A „Z" akció keretében elkészül a páskaházi kultúrotthon, valamint a társas beruházással épülő hosszúszói művelődési otthon, amelynek átadása ablaküveghiány miatt késik. Természetesen a helyi jellegű vízvezeték építését is tovább szorgalmazzuk. Terveinkben több más tétel is szerepelhetne, ha nálunk is nem kísértene az az országos jelenség, hogy az építkezések ütemét nem a pénzügyi lehetőségek, hanem az építővállalatok kapacitáshiánya szabja meg. • Az említett okok miatt, melyek azok az akciók, amelyek előreláthatólag nem kerülnek be az építővállalatok idei tervébe. — Igen sok beruházás nem valósulhat meg. Első helyen említem meg, hogy a vidéki lakásépítkezésről a Poprádi Magasépítő Vállalat hallani sem akar. Nem vállalták el Rozsnyón az aggok háza építését sem. Hasonló sorsra jutott Rozsnyón a 182 ágyas munkásszállás is, amelynek építését már 1966 óta tervezzük. A szolgáltatások házát a járási építővállalat hajlandó elkészíteni kazánház nélkül. Az említett poprádi cég ezt a kazánházat csak 1975 után hajlandó az évi tervébe felvenni. A dobsinai jégbarlang és környékének fejlesztési terve is veszélyben van és ezzel együtt több iskola és egészségügyi létesítmény építése is. Eddig a magas-tátrai építkezések voltak az „objektív" okok, most pedig a kapacitás hiánya, a nemtörődömség és a nem akarás. • Önök ezek után természetesen borúlátók? — Mit mondjak? Részben igen, de ennek ellenére keresni fogjuk a járható utat, és mindent megteszünk, hogy járásunk az idén is tovább gyarapodjon. A már felsorolt nehézségeket betetőzi még az a tény is, hogy 6813 nőnek kellene munkalehetőséget találnunk. Ebből a rozsnyói körzetben csaknem háromezer lakik. Az illetékesek segítségével ezt is megoldjuk. NÉMETH JÁNOS Párkány büszkesége eddig is a főtér volt. A közeljövőben még szebb lesz. Rózsákkal ültetik tele, és természetesen a főutcát is. Előbb azonban befejezik az útépítést. A kivitelező kötelességét a nyitrai útépítő vállalat teljesíti. Az utak kérdése ma általános gond. E kisvárosban ezenkívül az összekötő utak építése sem kis feladat. Ehhez kapcsolódik a közvilágítás. Az állomástól egész a vnb-ig. Az építővállalat ígérete az 1969-es év végéig szólt. Beleértve a belvárost is. Ezenkívül vízvezeték, a nemzeti bizottság épülete, amely 4 millió koronás beruházást igényel stb. szerepel a tervekben. Eddig a tervek. Hisszük, hogy gyakorlati megvalósításuk sem ütközik komolyabb nehézségekbe. NAGY LÉPTEKKEL... íMmmmms ti m... M MaH— FEGYELMEZETLENSÉG, AMELY KARAKANSÁGNAK SZERETNE TŰNNI Lapunkban is már röviden hírt adtunk arról, hogy Roger Garaudy, az ismert nevű filozófus, nemrég — s nem első ízben — ellentmondásba került pártjának, a Francia Kommunista Pártnak vezetőségével. Garaudy, aki különben a politikai bizottság tagja, még december 4-én szerepelt a párizsi televízió Panoráma című műsorszámában, s ennek keretében A szocializmus nagy fordulója című új művéről beszélt. Ebben a könyvében szembehelyezkedik az osztályharccal, tagadja a munkásosztály vezető szerepét a forradalmi mozgalomban, szükségtelennek tartja a kizsákmányolás és az imperializmus elleni harcot. Az FKP-vel kapcsolatban kifogásolja a baloldali akcióegység megteremtésének törekvését, éllenzi a demokratikus centralizmust, fenntartásokkal él a párt ideológiai egységével és a határozatok egységes végrehajtásának kötelezettségével szemben. Természetesen ezek a gondolatok szót kaptak az említett tv-interjúban is. Fábián Ferenc, a NÉPSZABADSÁG január 4h számában, részletesen foglalkozik nemcsak ezzel a tv-szerepléssel, hanem általában az egész „Garaudy-ügy" hátterével. Rámutat arra, hogy Garaudy a tv-riporter kérdéseire válaszolva a többi között hangsúlyozta: nézetei kifejtésére ugyan „a párton belül minden lehetséges fórum rendelkezésemre áll", de szava nem jut el a tagságig. Fábián Ferenc meggyőző érvekkel cáfolja ezt az állítást, hiszen Garaudy valóban felszólalhat a taggyűléseken, a pártaktívaüléseken, vagy akár a kongresszuson is. Márpedig, ha élhet ezzel a lehetőséggel, akkor sorozatosan miért lép fel pártonkívüli fórumokon, az egynéhány milliós nyilvánosság előtt, kifejezetten a pártot érintő mondanivalóval? Ez a gyakorlat tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor az FKP állást foglalt a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatban. A párt ugyan bírálta a szövetségesek 1968. augusztusi akcióját, de ugyanakkor a leghatározottabban síkra szállt az ellen, hogy a csehszlovákiai eseményeket szovjetellenes hangulatkeltésre használják fel. Az ismert nevű tudós ennek ellenére több nyilatkozatot tett a párt keretén kívül, s ezekben szembehelyezkedett pártja határozatával. A központi bizottság ezért már 1968. októberében nyilvános megrovásban részesítette. Egy évvel később, tavaly szeptemberben, Garaudy új témát választott. Fábián szavai szerint: „... Egy külföldi folyóiratnak adott interjújában több vonatkozásban bírálta a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásán elfogadott dokumentumokat. Kifejtette továbbá több — kifejezetten csak a pártra tartozó, sót az FKP szervezeti felépítésére vonatkozó — kérdésről alkotott egyéni véleményét, amely ellentétes a párt politikájával, valamint a központi bizottság határozataival." Az FKP Politikai Bizottsága Roger Garaudyt ezért nyilatkozatilag elítélte. Garaudy egy hónappal később részletesen kifejtette nézeteit a központi bizottság ülésén s a vitában egyetlen felszólaló sem értett vele egyet. Az elszigetelődés e nyilvánvaló jele alapján a központi bizottság nem alkalmazott ellene szankciót. A legújabb fejlemény volt éppen az említett tv-beszélgetés, amelyet az FKP Politikai Bizottsága úgy minősített, hogy ellenkezik a párt politikájával. Érdekes, hogy Garaudy ilyen módszereit elítélik még azok is, akik különben rokonszenveznek egyes nézeteivel. (Fábián Ferenc megállapítása szerint ide legfejlebb az értelmiség eléggé szűk, ultra^aloldali rétegét sorolhatjuk.) Garaudy álláspontjával kapcsolatban a legtaláióbbnak Lukács György véleményét tekintjük, aki néhány héttel ezelőtt egy interjúban ezt mondotta R. Garaudy nézeteit jellemezve: „Felcserélte a sztálinizmus dogmatizmusát a liberális szentimentalizmussal". NEMCSAK A CSEH MŰVÉSZET NAGY VESZTESÉGE Alig néhány napja világszerte elterjedt a gyászos hír, hogy meghalt Jiŕi Trnka, a bábjátszás nagy cseh művésze, akit például fean Cocteau úgy jellemzett, mint gyermekálmokat felelevenítő varázslót. Richard Blech a SMENA január 4-i számában, nagy anyagismeretről tanúskodó cikkében, emlékezik meg a művész életpályájáról, s annak legfontosabb mezsgyeköveiről. Még tízéves sem volt a kicsi Jirí, amikor felfigyelt rá Josef Skupa professzor, a cseh bábjátszás egyik nagy művészegyénisége. Az ő vezetésével ismerte meg a kisfiú a rajznak, a bábok, a kosztümök készítésének, a bábszínjátszásnak szépségeit és titkait. Volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, hogy Trnka festő, vagy könyveket illusztráló raizművész lesz. Már akkoriban felfedezte a világ, kiállításai voltak több országban, s a gyermekmesék egyik legjobb illusztrálójának számított. Tulajdonképpen a mesék világából jutott el törvényszerűen a rajzolt filmig. Ö volt az, aki utánozhatatlan stílust kölcsönzött a cseh rajzfilmnek, és tulajdonképpen egy új iskolát nyitott. Ennek köszönhető, hogy a cseh rajzfilm, jóval megelőzve a játékfilmet, betört a világ élvonalába. R. Blech erről az időszakról szólva megállapítja, hogy J. Trnka „Kerülte a modernizmus buktatóit, a kitaposott idegen utakat és létrehozta a saját poétikus, élő és gyönyörű világát." Itt sem torpant meg. A rajzfilmnél mindig akadályként érezte törvényszerűen groteszk jellegét, amely lehetetlenné tette a drámai mondanivaló tökéletes kifejezését. Ezért évek múltán ismét visszatért a báb játszáshoz, elsősorban a bábfilmekhez. Műveiben váltakozva felhasználta a hazai és a külföldi motívumokat és sorra halmozta a világsikereket. Voltak ugyan olyan kritikusok, akik feltették a kérdést, hogy tehetségét miért nem próbálja meg gyümölcsöztetni más művészágazatokban ls, miért nem törekszik „többre". Erre a kérdésre a választ megadja az a tény, hogy Jirí Trnka még az életében a filmpoézis legnagyobb alakja lett Chaplin mellett. Művében — helyesen állapítja meg ezt a cikk írója — kiteljesedik a cseh bábjátszó művészet gazdag nemzeti hagyománya. S igaz az is, hogy. ez a művészet csak a szocialista társadalom adta feltételek között ostromolhatott meg ilyen magas métákat. Trnka neve és Trnka műve tehát él... A BARTÓK BÉLA-ÉV ELŐTT Ebben az esztendőben emlékezik meg nemcsak Magyaro hanem az egész kulturált világ is Bartók Béláról, a nagy magyar zeneszerzőről. Halálának negyedszázados évfordulója alkalmából, amely ez év őszére esik, majd születésének 90. évfordulója tiszteletére (1971. március 25.) számos akcióra kerül sor Magyarországon éppúgy, mint világszerte. A MAGYARORSZÁG című folyóirat 52. számában részletesen foglalkozik ezekkel az ünnepségekkel. Megemlíti például, hogy sor kerül nemzetközi Bartók-kongresszus megrendezésére is. A MAGYAR NEMZET december 21-1 számában g. I. jelzéssel rencenziót közölt Egri Viktor Agnus Dei című regényéről. A kritikus kiemeli, hogy Egri meggyőzően ábrázolja, „a különféle nacionalista, antiszemita, soviniszta eszmék hogyan ejtik rabul egy gyönge akaratú, társainál korlátoltabb fiatalember gondolatvilágát". A többi között megállapítja, hogy ennek a műnek környezetrajza és a problémák köre „sokban emlékeztet Illés Béla híres regényére, a Kárpáti rapszódiára." (9- i')