Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-21 / 261. szám, szombat

« Kapunyitás után Többnapos késéssel — szeptember 13-án — a Nem angyal a feleségem komáromi akJadásával nyitotta meg kapuit a Magyar Területi Színház, hogy megkezdje 16. évadját. Az augusztus-végi események meggátoltak bennünket abban, hogy terveink szerint Kassán, valamint Kelet-Szlovákia más városaiban nyissuk meg előadásaink sorozatát és bemutathassuk műsoron levő darabjainkat az ottani magyar dolgozóknak. Halgattunk, színpadjaink függönye nem mehetett fel és bizony színházunk érzékeny anyagi veszteséget szenvedett. De ez nem is fáj annyira nekünk, inkább az bánt bennünket, hogy nem találkozhattunk újra kedves kassai és keletszlovákiai közönségünkkel. Nos, igyekszünk majd bepótolni, amit hibánkon kívül mulasztottunk. Az eltelt időszak alatt előadásokat ugyan nem tartottunk, de együtt voltunk, dolgoztunk, megkezdtük a soron következő darabok előkészítését. Lassan már a rbi dolgaink is rendeződnek és a betervezett előadásainkat is megkezdjük NyugatSzlovákiában, műsoron tartva darabjaink közül a Ludas Matyit, az Url murit és a Bosszút. Szeptember végén felújítjuk a Rómeó és Júliát, melyben Rómeó szerepét újra Gálán Géza játssza, vendégként. Közben Konrád József rendező vezetésével az együttes Arthur Miller A szálemi boszorkányok című drámáját tanulja be. A próbák sikeresen folynak, a bemutató — terv szerint — október 25-én lesz Komáromban. A darab díszleteit Platzner Tibor, jelmezeit Nagy Eszter tervezi. A bemutató után a színhíz, pótolni akarván a nyári kiesést, Kelet-Szlovákiában és Rozsnyó környékére készül, tájelőadásokra. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című vígjátéka, valamint Leopold Lahola a Bosszú színművének bemutatását tervezzük erre a vendégjátékra. Ezután kezdjük ei a további darabok próbáit. Beke Sándor rendezésében Oscar Wilde híres vígjátékát a Bumbury-t tanuljuk be, valamint államdíjas írónk, Egri Viktor 70. születésnapját megünnepelendő, az Író Ének a romok felett című verses drámáját visszük színre, új betanulásban, Konrád József rendezésében. Igényes műsortervünket különös műgonddal és szeretettel készítjük elő, remélve, hogy bemutatásra kerülő darabjainkkal, azok művészi előadásával kiérdemeljük közönségünk szeretetét és támogatását. SIPOSS JENŐ Bel- és külföldi társasutazásokat szervez a ČEDOK Ismét lehet utazni Az utóbbi hetek váratlan eseményei érzékenyen érintették a fontos devizaforrást jelentő turistaforgalmat is. A nyugati államok turistái számára határaink — sajnos — továbbra is zárva vannak még, ezért az év végéig nincs is már kilátás a Jelentős veszteségek pótlására. A CEDOK és a REKREA utazási irodák dolgozói arról tájékoztattak bennünket, hogy mind saját üdülési központjaik, mind az Interhotel létesítményei ezekben a napokban többnyire továbbra is üresek. Gyors kiutat keresve e kedvezőtlen helyzetből, elhatározták: a küzsöbönállő őszi idényben jelentős árengedménnyel üzemelnek majd, hogy a szokottnál több ember kapjon kedvet az utóidényben nyaralásra. Fontos tudnivaló továbbá, hogy az esztendő elején meghirdetett bel- és külföldi társasutazásokat az eredetileg megállapított időpontokban lebonyolítják. Igy tehát senkinek sem kell aggódnia, hogy a politikai helyzet miatt esetleg lemarad Róma, Párizs vagy egyéb világvárosok nevezetességeinek megtekintéséről. Az előzetes műsoron kívül azonban — a veszteségek csökkentésére — számos attraktív belföldi társasutazást is kínál mostanában a CEDOK, melyeket különösen az iskolák vagy üzemek használhatnának kl. Az előre megállapított külföldi utak zökkenőmentes lebonyolítása — természetesen — nemcsak a társasutazásokra vonatkozik, hanem az egyéni utakra is, ha valamelyik iroda szolgálatait veszik igénybe. Az útlevelek és vízumok kiadásában ugyanis belügyi szerveink továbbra is az érvényes törvények, rendelkezések, illetve a CSKP akcióprogramjának erre vonatkozó fejezete értelmében járnak el. Az idegenforgalom részleges bénultságának mielőbbi feloldásához nagyban hozzájárul, hogy a szocialista országok közül nemcsak Románia és Jugoszlávia, hanem Magyarország ls fogadja már a csehszlovákiai turistákat. A fentiek alapján tehát nyilvánvaló, hogy ismét lehet utazni, ami különösen a közelgő téli turistaidény szempontjából fontos, amikoris évről évre a kül- és belföldi látogatók ezrei lepik el a Magas-Tátra és a többi hazai hegység sportolásra alkalmas terepeit. (mikJ Sok látnivaló — kevés újdonság Megnyílt az I. országos gyümölcs-, zöldség-, virág- és élelmiszeripari kiállítás tTudósítónktól) — Bratislavában tegnap dr. Koloman BODA, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági megbízottja rövid beszéde után megnyitotta a Kultúra és Pihenés Parkja sportcsarnokában és a Dunamenti sétányon az /. országos gyümölcs-, zöldség-, vtrág- és élelmiszeripari kiállítást. A rendezvény a jól sikerült BRATISLAVA 68 tavaszi virágkiállítás folytatása. Célja: a tavaszi és az őszi kiállítást hagyományosá tenni Szlovákia fővárosában, lehetőleg évről évre nagyobb számú külföldi kiállító részvételével. Igaz, a kiállítás anyagát ezúttal nemcsak a szebbnél szebb virágok képezik, mégis, párhuzamot vonva a BRATISLAVA 68 tavaszi részével, a látogató arra a megállapodásra jut, hogy a rendezőségnek ezúttal nem sikerült úgy a szervezés és dekoráció, mint júniusban. Ezúttal is a nagy kelyhű rózsák és a számtalan színárnyalatban pompázó krizantémok a legszebbek. A kiállított gyümölcsök többsége hatalmas alma, körte, őszibarack és dús fürtű szőlő. A rendezőség meglepetésnek szánta az itt látható friss málnát és epret, melyek naptárt tévesztve piroslanak a neonok sajátos fényében. Ami ellenben rendkívül zavarja e részleg összbenyomását, az a termelők és a termények neveit hirdető rendezetlen, sokszor csupán füzetből kitépett, rojtos szélű számtalan cédulácska — a szöveg ákombákomszerű olvashatatlanságáról nem is szólva...! Az élelmiszerek között, sajnos, alig látni újdonságot. A termelő üzemek jobbára azt az árut hozták a bratislavai kiállításra, melyeket a fogyasztók az üzletekből már évek óta ismernek. Újszerű csomagolással vagy egyéb apró módosításokkal pedig nemcsak gyártmányaikat tehették volna vonzóvá, hanem egyúttal kiváló hírverési lehetőséget mulasztottak el... összegezve tehát a látottakat, joggal elmondhatjuk: sok a szép, szemet-szájat ingerlő látnivaló; kevés az újdonság és sok az érthetetlen szépséghibái (M) A komáromi járásban már 18 MISZ-klub működik Életképes szervezet Komáromban csütörtökön ülésezett a MISZ ideiglenes járási tanácsa. Az ülésen részt vettek a MISZ központi tanácsának képviselői, Gáspár Tibor és Varga Sándor. Az ideiglenes járási tanács beszámolójában a fiatalok értékelték a tanács eddigi munkáját és rögzítették a szervezés terén felmerülő fogyatékosságokat. Rámutattak a CSISZ munkájának eddigi eredménytelenségére a magyar fiatalok körében és a Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozásának szükségességére, amely a járás magyar fiataljainak egyöntetű óhaja. Ezután az egyes klubok képviselői számoltak be tevékenységükről. Kitűnt, hogy a járásban 18 magyar ifjúsági klub működik, mintegy 1200 taggal, és további klubok vannak alakulóban. A beszámolókból kiderült, hogy a nehézségek ellenére ls minden klubban már rendszeres munka folyik. Zenekarokat szerveznek, teaesteket, vetélkedőket rendeznek a fiatalok, segítenek a faluszépítési akcióban, valamint az EFSZszel együttműködve több klub fiataljai önkéntes brigádokkal részt vesznek a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Munkájuk elismeréséül élvezik a szövetkezetek anyagi támogatását és részben megoldást nyernek a helyiségproblémák is. A klubok küldöttet ezután megválasztották a MISZ rendes járási tanácsát és küldötteiket a MISZ II. országos konferenciájára. (v. ».) KORSZERŰ VASÚT A MAGAS-TÁTRÁBAN Az ALWEG túl költséges lett volna A Magas-Tátra közlekedési viszonyai már régóta foglalkoztatják Illetékes szerveinket. Kormányunk legutóbb ez év februárjában foglalkozott e kérdéssel, akkor a tátrai közlekedés komplex megoldása mellett döntölt, s erről határozatot is hozott. Ma már 9 szakbizottság dolgozik a kormányhatározat megvalósításán. A munkából a cseh és a szlovák tudományos Intézmények egyaránt kiveszik részüket, s munkájuk során a legjobb külföldi műszaki terveket is felhasználják. Műszaki-tervező intézeteink az alaposabb Információk megszerzése érdekében kapcsolatba léptek az Alweg-céggel, s több szakembert küldtek kl külföldi tanulmányútra. A Csorba és a Csorba-tó közötti szakaszt illetően már végleges döntés született, s 118 millió koronás befektetéssel rövidesen megkezdik a két helyet összekötő, több mint 4 kilométer hosszú fogaskerekű építését. A forgalom megindítása 1970-ben várható. Szakembereink az Alweg rendszerű nyeregvasút felépítésének lehetőségeit is fontolgatták, azonban felépítése nagy költséggel járna. Nem 118, hanem 233 millió korona beruházást követelne, s hatékonyságát illetően is megoszlottak a vélemények. Szakembereink egyértelműen a fogaskerekű vasút építését javasolták. Reméljük, hogy ezzel új és látványos közlekedési eszközt kap majd tátrai közlekedési hálózatunk. Meg kell még mondani, hogy az új vasútvonal az eredeti, 35 évvel ezelőtt épült fogaskerekű sínpálya nyomán fog haladni. B. NEMCEK • •••••••••• r DODDDDDODOD y j íiiiíK • •••••••••O •••••••••OLi Tegnap este mutatták be Bratislavában a szlovák kinematográfia legújabb alkotásait, a „Nincs más út" című jozef Zachar rendezte filmet. Ľudovít S túrról szól az 1848 —49-es szlovák felkelés keretében. Sajnos, sem történelmi, sem művészeti vonatkozásban nem elégíti ki a vele szemben támasztott igényeket. Képünkön: štúr (Štefan Kvietik) a pozsonyi országgyűlésen. EURÓPA SZIVÉBEN (cseh) Történelmet tanulni netn a moziban szoktunk, de kivételesen előfordul, hogy a film többet és igazabbat mond, mint a tankönyvek. Ez most a mi történelmünkre is vonatkozik. Drahoslav Holub rendező hiteles dokumentumfelvételekből összevágott filmje egyrészt tisztelgés köztársaságunk félévszázados jubileumára, másrészt olyan objektív visszapillantás az ötven esztendő vígkeserves valóságára, amilyet az utóbbi húsz évben hiába kerestünk. Az emberiség történelménél alighanem csak maga az emberiség élete bonyolultabb. Látszólag nincs ebben logika, pedig mégis van. A történelmet filozófiai kritériumok alapján magyarázzák, s ugyancsak ebben a pillanatban is hányféle kritérium vanl És vannak-e „tisztán" értelmezett kategóriák és kritériumok, vannak-e ezerféle sajátos szempontoktól nem befolyásolt értelmezések? Mint már sokszor beigazolódott: majdhogynem vak vezet világtalant. Egy kis túlzással. Holub filmje a köztársaság sorsfordulós eseményeiről készült a január utáni szellemben és szemléletben. Európa lüktető szívének egy-egy dobbanását láttatják a filmkockák, s természetes, hogy a dobbanásokba A HAZUDÓS FÉRFI 'A azoknak a szívverése is belejátszik, akik az eseményeket fényképezték és akik a kísérőszöveget megírták. Ez a „beleJátszás" eleve nem lehet saját szemlélettől, érzelmektől mentes, de a film még így is teljesebb, tehát igazabb, mint az utóbbi évek súlyos torzulásoktól terhes történelemtanítása. A szerzők láthatóan elsősorban| ezeket a torzulásokat akarták ellensúlyozni, s a filmben ezért is jutott aránytalanul nagyobb rész az 1918—48-as korszaknak, mint az utána következő két évtizednek. Ezt az utóbbi húsz esztendőt alighanem a sok tisztázatlan kérdés miatt is kurtábbra fogták, de valószínűleg azért is, mert a közönség többsége számára ez még jóformán jelen és nem történelem. Drámai időben érkezik ez a film a nézők elé. Csehszlovákia rövid, félévszázados történelme is bővelkedik drámai eseményekben, olyanokban, amelyek több vonatkozásban is emlékeztetnek a mára. A történelem tehát mintha valóban ismétlődne. Európa szíve a nagyhatalmi erőviszonyoknak olyan zónája, amelyben a népi-nemzeti önrealizáció nemcsak a népek, nemzetek saját akaratának függvénye. Így volt ez az ötvenes múltban, nincs rá jel, hogy másképp lesz a jövőben. „Jr (francia-szlovák) Pontosan nem tudni, hol és mikor játszódik a történet, csak sejtjük, hogy színhelye akár itt, nálunk is lehetett néhány évvel a második világháború után. Egy férfi jelenik meg a vásznon, s erdők sűrűjén, hegyenvölgyön át katonák üldözik. Kutyák ugatnak, lövések dördülnek, megbotlik, elesik, majd néhány perc múlva úgy ébred, mintha mindezt csak" képzelte volna. Aztán mesélni kezd: Jánnak hívják, s megpróbálja elbeszélni történetét Eleinte volt egy olyasféle, mint a gyalogösvény ... erdei, eléggé bizonytalan. Vagyis alighanem inkább rét volt, valamilyen kisváros vagy nagyobb falu közelében ... Borisz Varissza a nevem, de Jánnak hívnak, néha Ukránnak is, de sosem tudtam meg, hogy miért..." A néző ennek a bevezető néhány mondatnak alig szentel figyelmet, pedig érdemes odafigyelni, ugyanis a későbbiek során ugyancsak szükséges lesz tudni az itt elhangzottakat. A hazudós férfi — mert kezdettől fogva sejtjük, hogy ő az —, vagyis Ján, illetve Borisz elvetődik abba a faluba, amelyről mesélni kezdett. A kocsmában hall valamit Ján Rubinról, az egykori partizánparancsnokról, özvegynek vélt szép feleségéről, még szebb húgáról és szolgálólányukról. A hallottakat saját fantáziája szerint kiszínezve arra használja fel, hogy mindhármukat elcsábítja ... Ha a filmnek ez a története — mert azért ezt sem tudni minden kétséget kizáróan —, akkor ez semmi más, mint a néző megtréfálása a határtalanul csapongó képzelet szeszélyes játékával. A tréfát tetézi, hogy végül a főh6s bejelenti, most elmondja a történetet úgy, ahogy valóban megtörtént. De nem mond el semmit, mert vége a filmnek. Vagyis talán nem ls volt semmi, azaz lehetett, de éppenséggel egészen más, mint amit láttunk. A néhány évvel ezelőtt filmrendezővé vált hírneves író, Alain Robbe-Grillet nem először űz tréfát a közönséggel. Amikor 1965-ben ezt a franciaszlovák koprodukciót megbeszélni Pozsonyban járt, kijelentette, hogy véleménye szerint a film amint film, már nem valóság, s ha nem valóság, eleve a képzelet szüleménye, s mint ilyen, nem szükséges, hogy kötöttségei legyenek. A hazudós férfi is ennek az elvnek az alapján született; a nézőre van bízva, mit vesz benne komolyan, milyen erkölcsi, etikai tanulságokat von le belőle. Vehetjük akár képrejtvénynek, akár művészeti kísérletnek ezt a hat hét alatt rögtönzött, helyenként ötletesen, igényesen megkomponált, fényképezett filmet, de egy bizonyos, sokat nem mond, nem ad a nézőnek. (szó) A hazudós férfi cimü film egy jelenete.