Új Szó, 1968. szeptember (21. évfolyam, 241-270. szám)

1968-09-21 / 261. szám, szombat

« Kapunyitás után Többnapos késéssel — szep­tember 13-án — a Nem angyal a feleségem komáromi akJadá­sával nyitotta meg kapuit a Ma­gyar Területi Színház, hogy megkezdje 16. évadját. Az au­gusztus-végi események meg­gátoltak bennünket abban, hogy terveink szerint Kassán, vala­mint Kelet-Szlovákia más vá­rosaiban nyissuk meg előadá­saink sorozatát és bemutathas­suk műsoron levő darabjainkat az ottani magyar dolgozóknak. Halgattunk, színpadjaink füg­gönye nem mehetett fel és bi­zony színházunk érzékeny anyagi veszteséget szenvedett. De ez nem is fáj annyira ne­künk, inkább az bánt bennün­ket, hogy nem találkozhattunk újra kedves kassai és kelet­szlovákiai közönségünkkel. Nos, igyekszünk majd bepótol­ni, amit hibánkon kívül mu­lasztottunk. Az eltelt időszak alatt elő­adásokat ugyan nem tartottunk, de együtt voltunk, dolgoztunk, megkezdtük a soron következő darabok előkészítését. Lassan már a rbi dolgaink is rendeződ­nek és a betervezett előadá­sainkat is megkezdjük Nyugat­Szlovákiában, műsoron tartva darabjaink közül a Ludas Ma­tyit, az Url murit és a Bosszút. Szeptember végén felújítjuk a Rómeó és Júliát, melyben Ró­meó szerepét újra Gálán Géza játssza, vendégként. Közben Konrád József rendező vezeté­sével az együttes Arthur Miller A szálemi boszorkányok című drámáját tanulja be. A próbák sikeresen folynak, a bemutató — terv szerint — október 25-én lesz Komáromban. A darab díszleteit Platzner Tibor, jelme­zeit Nagy Eszter tervezi. A bemutató után a színhíz, pótolni akarván a nyári ki­esést, Kelet-Szlovákiában és Rozsnyó környékére készül, tájelőadásokra. Mikszáth Kál­mán Szent Péter esernyője cí­mű vígjátéka, valamint Leopold Lahola a Bosszú színművének bemutatását tervezzük erre a vendégjátékra. Ezután kezdjük ei a további darabok próbáit. Beke Sándor rendezésében Os­car Wilde híres vígjátékát a Bumbury-t tanuljuk be, vala­mint államdíjas írónk, Egri Vik­tor 70. születésnapját megün­nepelendő, az Író Ének a ro­mok felett című verses drámá­ját visszük színre, új betanulás­ban, Konrád József rendezésé­ben. Igényes műsortervünket kü­lönös műgonddal és szeretettel készítjük elő, remélve, hogy bemutatásra kerülő darabjaink­kal, azok művészi előadásával kiérdemeljük közönségünk sze­retetét és támogatását. SIPOSS JENŐ Bel- és külföldi társasutazásokat szervez a ČEDOK Ismét lehet utazni Az utóbbi hetek váratlan ese­ményei érzékenyen érintették a fontos devizaforrást jelentő tu­ristaforgalmat is. A nyugati ál­lamok turistái számára hatá­raink — sajnos — továbbra is zárva vannak még, ezért az év végéig nincs is már kilátás a Jelentős veszteségek pótlására. A CEDOK és a REKREA uta­zási irodák dolgozói arról tá­jékoztattak bennünket, hogy mind saját üdülési központja­ik, mind az Interhotel létesít­ményei ezekben a napokban többnyire továbbra is üresek. Gyors kiutat keresve e kedve­zőtlen helyzetből, elhatározták: a küzsöbönállő őszi idényben jelentős árengedménnyel üze­melnek majd, hogy a szokott­nál több ember kapjon kedvet az utóidényben nyaralásra. Fon­tos tudnivaló továbbá, hogy az esztendő elején meghirdetett bel- és külföldi társasutazáso­kat az eredetileg megállapított időpontokban lebonyolítják. Igy tehát senkinek sem kell ag­gódnia, hogy a politikai hely­zet miatt esetleg lemarad Ró­ma, Párizs vagy egyéb világ­városok nevezetességeinek meg­tekintéséről. Az előzetes mű­soron kívül azonban — a vesz­teségek csökkentésére — szá­mos attraktív belföldi társas­utazást is kínál mostanában a CEDOK, melyeket különösen az iskolák vagy üzemek használ­hatnának kl. Az előre megállapított kül­földi utak zökkenőmentes le­bonyolítása — természetesen — nemcsak a társasutazásokra vo­natkozik, hanem az egyéni utakra is, ha valamelyik iroda szolgálatait veszik igénybe. Az útlevelek és vízumok kiadásá­ban ugyanis belügyi szerveink továbbra is az érvényes törvé­nyek, rendelkezések, illetve a CSKP akcióprogramjának erre vonatkozó fejezete értelmében járnak el. Az idegenforgalom részleges bénultságának mielőbbi feloldá­sához nagyban hozzájárul, hogy a szocialista országok közül nemcsak Románia és Jugoszlá­via, hanem Magyarország ls fogadja már a csehszlovákiai turistákat. A fentiek alapján tehát nyil­vánvaló, hogy ismét lehet utaz­ni, ami különösen a közelgő téli turistaidény szempontjából fontos, amikoris évről évre a kül- és belföldi látogatók ezrei lepik el a Magas-Tátra és a többi hazai hegység sportolás­ra alkalmas terepeit. (mik­J Sok látnivaló — kevés újdonság Megnyílt az I. országos gyümölcs-, zöldség-, virág- és élelmiszeripari kiállítás tTudósítónktól) — Bratisla­vában tegnap dr. Koloman BODA, a Szlovák Nemzeti Ta­nács mezőgazdasági megbízott­ja rövid beszéde után megnyi­totta a Kultúra és Pihenés Park­ja sportcsarnokában és a Duna­menti sétányon az /. országos gyümölcs-, zöldség-, vtrág- és élelmiszeripari kiállítást. A rendezvény a jól sikerült BRATISLAVA 68 tavaszi virág­kiállítás folytatása. Célja: a ta­vaszi és az őszi kiállítást ha­gyományosá tenni Szlovákia fő­városában, lehetőleg évről évre nagyobb számú külföldi kiállító részvételével. Igaz, a kiállítás anyagát ezúttal nemcsak a szebbnél szebb virágok képezik, mégis, párhuzamot vonva a BRATISLAVA 68 tavaszi részé­vel, a látogató arra a megállapo­dásra jut, hogy a rendezőség­nek ezúttal nem sikerült úgy a szervezés és dekoráció, mint júniusban. Ezúttal is a nagy kelyhű ró­zsák és a számtalan színárnya­latban pompázó krizantémok a legszebbek. A kiállított gyümöl­csök többsége hatalmas alma, körte, őszibarack és dús fürtű szőlő. A rendezőség meglepe­tésnek szánta az itt látható friss málnát és epret, melyek naptárt tévesztve piroslanak a neonok sajátos fényében. Ami ellenben rendkívül zavarja e részleg összbenyomását, az a termelők és a termények neveit hirdető rendezetlen, sokszor csupán füzetből kitépett, rojtos szélű számtalan cédulácska — a szöveg ákombákomszerű olvas­hatatlanságáról nem is szól­va...! Az élelmiszerek között, saj­nos, alig látni újdonságot. A termelő üzemek jobbára azt az árut hozták a bratislavai kiál­lításra, melyeket a fogyasztók az üzletekből már évek óta is­mernek. Újszerű csomagolással vagy egyéb apró módosítások­kal pedig nemcsak gyártmá­nyaikat tehették volna vonzóvá, hanem egyúttal kiváló hírverési lehetőséget mulasztottak el... összegezve tehát a látotta­kat, joggal elmondhatjuk: sok a szép, szemet-szájat ingerlő látnivaló; kevés az újdonság és sok az érthetetlen szépséghibái (M) A komáromi járásban már 18 MISZ-klub működik Életképes szervezet Komáromban csütörtökön ülé­sezett a MISZ ideiglenes járási tanácsa. Az ülésen részt vettek a MISZ központi tanácsának képviselői, Gáspár Tibor és Varga Sándor. Az ideiglenes járási tanács beszámolójában a fiatalok érté­kelték a tanács eddigi munká­ját és rögzítették a szervezés terén felmerülő fogyatékossá­gokat. Rámutattak a CSISZ munkájának eddigi eredmény­telenségére a magyar fiatalok körében és a Magyar Ifjúsági Szövetség létrehozásának szük­ségességére, amely a járás ma­gyar fiataljainak egyöntetű óhaja. Ezután az egyes klubok kép­viselői számoltak be tevékeny­ségükről. Kitűnt, hogy a járás­ban 18 magyar ifjúsági klub működik, mintegy 1200 taggal, és további klubok vannak ala­kulóban. A beszámolókból ki­derült, hogy a nehézségek elle­nére ls minden klubban már rendszeres munka folyik. Zene­karokat szerveznek, teaesteket, vetélkedőket rendeznek a fia­talok, segítenek a faluszépítési akcióban, valamint az EFSZ­szel együttműködve több klub fiataljai önkéntes brigádokkal részt vesznek a mezőgazdasági munkák elvégzésében. Munká­juk elismeréséül élvezik a szö­vetkezetek anyagi támogatását és részben megoldást nyernek a helyiségproblémák is. A klubok küldöttet ezután megválasztották a MISZ rendes járási tanácsát és küldötteiket a MISZ II. országos konferen­ciájára. (v. ».) KORSZERŰ VASÚT A MAGAS-TÁTRÁBAN Az ALWEG túl költséges lett volna A Magas-Tátra közlekedési viszonyai már régóta foglalkoz­tatják Illetékes szerveinket. Kormányunk legutóbb ez év februárjában foglalkozott e kérdéssel, akkor a tátrai köz­lekedés komplex megoldása mellett döntölt, s erről határo­zatot is hozott. Ma már 9 szak­bizottság dolgozik a kormány­határozat megvalósításán. A munkából a cseh és a szlovák tudományos Intézmények egy­aránt kiveszik részüket, s mun­kájuk során a legjobb külföldi műszaki terveket is felhasznál­ják. Műszaki-tervező intéze­teink az alaposabb Információk megszerzése érdekében kapcso­latba léptek az Alweg-céggel, s több szakembert küldtek kl külföldi tanulmányútra. A Csorba és a Csorba-tó kö­zötti szakaszt illetően már vég­leges döntés született, s 118 millió koronás befektetéssel rö­videsen megkezdik a két he­lyet összekötő, több mint 4 ki­lométer hosszú fogaskerekű építését. A forgalom megindí­tása 1970-ben várható. Szakembereink az Alweg rendszerű nyeregvasút felépíté­sének lehetőségeit is fontolgat­ták, azonban felépítése nagy költséggel járna. Nem 118, ha­nem 233 millió korona beruhá­zást követelne, s hatékonyságát illetően is megoszlottak a vé­lemények. Szakembereink egy­értelműen a fogaskerekű vasút építését javasolták. Reméljük, hogy ezzel új és látványos közlekedési eszközt kap majd tátrai közlekedési hálózatunk. Meg kell még mon­dani, hogy az új vasútvonal az eredeti, 35 évvel ezelőtt épült fogaskerekű sínpálya nyomán fog haladni. B. NEMCEK • •••••••••• r DODDDDDODOD y j íiiiíK • •••••••••O •••••••••OLi Tegnap este mutatták be Bratislavában a szlovák kinematográ­fia legújabb alkotásait, a „Nincs más út" című jozef Zachar rendezte filmet. Ľudovít S túrról szól az 1848 —49-es szlovák felkelés keretében. Sajnos, sem történelmi, sem művészeti vo­natkozásban nem elégíti ki a vele szemben támasztott igénye­ket. Képünkön: štúr (Štefan Kvietik) a pozsonyi országgyűlé­sen. EURÓPA SZIVÉBEN (cseh) Történelmet tanulni netn a moziban szoktunk, de kivétele­sen előfordul, hogy a film töb­bet és igazabbat mond, mint a tankönyvek. Ez most a mi tör­ténelmünkre is vonatkozik. Drahoslav Holub rendező hi­teles dokumentumfelvételekből összevágott filmje egyrészt tisztelgés köztársaságunk fél­évszázados jubileumára, más­részt olyan objektív visszapil­lantás az ötven esztendő víg­keserves valóságára, amilyet az utóbbi húsz évben hiába keres­tünk. Az emberiség történelménél alighanem csak maga az embe­riség élete bonyolultabb. Lát­szólag nincs ebben logika, pe­dig mégis van. A történelmet filozófiai kritériumok alapján magyarázzák, s ugyancsak eb­ben a pillanatban is hányféle kritérium vanl És vannak-e „tisztán" értelmezett kategó­riák és kritériumok, vannak-e ezerféle sajátos szempontoktól nem befolyásolt értelmezések? Mint már sokszor beigazolódott: majdhogynem vak vezet világ­talant. Egy kis túlzással. Holub filmje a köztársaság sorsfordulós eseményeiről ké­szült a január utáni szellemben és szemléletben. Európa lüktető szívének egy-egy dobbanását láttatják a filmkockák, s ter­mészetes, hogy a dobbanásokba A HAZUDÓS FÉRFI 'A azoknak a szívverése is bele­játszik, akik az eseményeket fényképezték és akik a kísérő­szöveget megírták. Ez a „bele­Játszás" eleve nem lehet saját szemlélettől, érzelmektől men­tes, de a film még így is tel­jesebb, tehát igazabb, mint az utóbbi évek súlyos torzulások­tól terhes történelemtanítása. A szerzők láthatóan elsősorban| ezeket a torzulásokat akarták ellensúlyozni, s a filmben ezért is jutott aránytalanul nagyobb rész az 1918—48-as korszak­nak, mint az utána következő két évtizednek. Ezt az utóbbi húsz esztendőt alighanem a sok tisztázatlan kérdés miatt is kurtábbra fogták, de valószínű­leg azért is, mert a közönség többsége számára ez még jófor­mán jelen és nem történelem. Drámai időben érkezik ez a film a nézők elé. Csehszlovákia rövid, félévszázados történelme is bővelkedik drámai esemé­nyekben, olyanokban, amelyek több vonatkozásban is emlékez­tetnek a mára. A történelem te­hát mintha valóban ismétlődne. Európa szíve a nagyhatalmi erő­viszonyoknak olyan zónája, amelyben a népi-nemzeti ön­realizáció nemcsak a népek, nemzetek saját akaratának függvénye. Így volt ez az ötve­nes múltban, nincs rá jel, hogy másképp lesz a jövőben. „Jr (francia-szlovák) Pontosan nem tudni, hol és mikor játszódik a történet, csak sejtjük, hogy színhelye akár itt, nálunk is lehetett néhány év­vel a második világháború után. Egy férfi jelenik meg a vász­non, s erdők sűrűjén, hegyen­völgyön át katonák üldözik. Kutyák ugatnak, lövések dör­dülnek, megbotlik, elesik, majd néhány perc múlva úgy ébred, mintha mindezt csak" képzelte volna. Aztán mesélni kezd: Jánnak hívják, s megpróbálja elbeszélni történetét Eleinte volt egy olyasféle, mint a gyalogösvény ... erdei, eléggé bizonytalan. Vagyis alighanem inkább rét volt, valamilyen kis­város vagy nagyobb falu köze­lében ... Borisz Varissza a ne­vem, de Jánnak hívnak, néha Ukránnak is, de sosem tudtam meg, hogy miért..." A néző ennek a bevezető né­hány mondatnak alig szentel fi­gyelmet, pedig érdemes odafi­gyelni, ugyanis a későbbiek so­rán ugyancsak szükséges lesz tudni az itt elhangzottakat. A hazudós férfi — mert kez­dettől fogva sejtjük, hogy ő az —, vagyis Ján, illetve Borisz elvetődik abba a faluba, amely­ről mesélni kezdett. A kocsmá­ban hall valamit Ján Rubinról, az egykori partizánparancsnok­ról, özvegynek vélt szép fele­ségéről, még szebb húgáról és szolgálólányukról. A hallottakat saját fantáziája szerint kiszí­nezve arra használja fel, hogy mindhármukat elcsábítja ... Ha a filmnek ez a története — mert azért ezt sem tudni minden kétséget kizáróan —, akkor ez semmi más, mint a né­ző megtréfálása a határtalanul csapongó képzelet szeszélyes játékával. A tréfát tetézi, hogy végül a főh6s bejelenti, most elmondja a történetet úgy, ahogy valóban megtörtént. De nem mond el semmit, mert vé­ge a filmnek. Vagyis talán nem ls volt semmi, azaz lehetett, de éppenséggel egészen más, mint amit láttunk. A néhány évvel ezelőtt film­rendezővé vált hírneves író, Alain Robbe-Grillet nem először űz tréfát a közönséggel. Ami­kor 1965-ben ezt a francia­szlovák koprodukciót megbe­szélni Pozsonyban járt, kijelen­tette, hogy véleménye szerint a film amint film, már nem va­lóság, s ha nem valóság, eleve a képzelet szüleménye, s mint ilyen, nem szükséges, hogy kö­töttségei legyenek. A hazudós férfi is ennek az elvnek az alapján született; a nézőre van bízva, mit vesz benne komo­lyan, milyen erkölcsi, etikai tanulságokat von le belőle. Vehetjük akár képrejtvény­nek, akár művészeti kísérletnek ezt a hat hét alatt rögtönzött, helyenként ötletesen, igényesen megkomponált, fényképezett filmet, de egy bizonyos, sokat nem mond, nem ad a nézőnek. (szó) A hazudós férfi cimü film egy jelenete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom