Új Szó, 1968. március (21. évfolyam, 60-90. szám)
1968-03-24 / 83. szám, vasárnap
[ HÉTVÉGI HIRMAGYARÁZATUNK Ujabb háború a Közel-Keleten ? Csütörtök óta harci zajtól hangos a Jordán folyó vidéke. Igaz, a téli hónapokban sem volt olyan hét, hogy a sajtóirodák ne adtak volna hírt különböző erősségű izraeli—jordániai összecsapásokról, tüzérségi párbajokról. A mostani konfliktus azonban sokkal súlyosabb hadicselekmény, mert nagyobb izraeli csapategységek páncélosok és repülőgépek támogatásával átkeltek a Jordán Árt a halogatás A transzjordániai csetepaté, amelynek Izraeli kezdeményezését senki sem vonja kétségbe, Joggal aggasztja a béke híveit, mert a közel-keleti háború újbólt fellángolásával fenyeget. Nemcsak a Biztonsági Tanács novemberi tűzszüneti határozatának a megszegését jelenti, hanem a konfliktus békés megoldásában szintén érdekelt egyik féi nzoti határozott szándékának orószakos kinyilvánítását is, hogy a nemzetközi kapcsolatok normálnak, a modern jogállamok külpolitikai gyakorlatának fittyet hányva csak a fegyveres erővel elért status quo pozíciójából hajlandó tárgyalni. A közel-keleti konfliktus mielőbbi békés, rendezése nemcsak az arab országoknak és Izrael államnak létérdeke, hanem egyaránt érdeke a világ pŕnépeinek, beleértve a nagyhatalmakat Is. Ugyanakkor a közel-keleti háború kirobbanása óta eltelt kilenc hónap alatt mindkét táboron belül világosabban kirajzolódott azoknak a csoportja, akik inkább a katonai megoldás felé, azaz a háború felújításához húznak, és azoké ts, amelyek további vérontás nélkül szeretnének véget vetni az áldatlan állapotoknak. Szocialista és nyugati polgári kommentárok véleménye megegyezik vagy eléggé közel áll egymáshoz annak megítélésében, hogy a közel-keleti válság elhúzásában elsősorban btzonyos amerikai tőkés csoportok, nevezetesen a Rockefeller és a Mellon csoport, s általuk bizonyos kormányszemélytségek, s végül a Tel Aviv-t szélsőségesek érdekeltek. Amerika érdeke nyilvánvaló: rossz szemmel nézi az arab világban felülkerekedő antlkolonlalista, nacionalista szovjetbarát kormányrendszereket és ^ irányzatokat, s ha másként nem, akkor ezeknek Izrael általi megdöntésével szeretné elfolyón, • állítólag csak nagy veszteségek után vonultak viszsza Jordániából a tűzszüneti vonal mögé. Hivatalos izraeli kOrök azzal indokolják az időközben már többször megismétlődött Izraeli támadást, hogy az arab ellenállók, pontosabban a palesztlnlal menekültek közül toborzott szabadcsapatok szabotázstámaszpontjait akarták felszámolni. foglalni a természeti kincsek és a stratégiai helyzet nyújtotta kulcspozíciót az arab országokban. Ám Inkább szeretné, ha ezt az utat maga az arab jobboldal egyengetné. Az arab Jobboldal nem egyarcú. A könnyen felismerhető bősz szélsőségesektől eltérnek a csendben működő és sokszor nacionalista köntösben fellépő mérsékelt jobboldaliak, amelyek szintén a nyugati világhoz, főként az Egyesült Államokhoz szeretnék fűzni az ország sorsát. Mindezt önző osztályérdekből, hogy meggátolják a további államosítást és földosztást, s maguk élvezzék az államosított külföldi cégek hasznát. Ezeknek sokszor nagy szavuk van a kormányszervekben ls. Valószínűen ez a háttere Zakaria Mohteddtn egyiptomi miniszterelnök lemondásának ls. A kormány átszervezésével kapcsolatban ugyanis olyan elemek estek kl az állam irányításából, amelyek szorosabb kapcsolatokat akartak az Egyesült Államokkal. Izraelben ls rétegeződnek a z erők. Ma már úgy fest a helyzet, hogy a hódítás politikáját csak az államvezetés legfelsőbb köret szorgalmazzák. Izrael népe, mely hitte és ma is hiszi (nem egészen alaptalanul), hogy harcával puszta létét védi (az arab szélsőségesek ellen), nem gondol területi annexiókra, csupán békében és biztonságban szeretne élni. Tehát nem Idegen tőle a konfliktus békés, tárgyalásos rendezése. Ezt szorgalmazza a kommunista párt Mtkunisz-szárnya ls, valamint más szocialista színezetű munkáspártok baloldali csoportjai. A kérdésben határozottan antiimperialista és antinacionalista álláspontot képviselő Vllner féle kommunista szárnynak nincs olyan nagy befolyása, inkább az izraeli arab tömegek körében van bázisa. Rossz szolgálat a béke ügyének Tények, Izraeli vezetők kijelentései bizonyítják, hogy Tel Aviv nem akar lemondani területek szerzéséről és arról, hogy a megszállt arab területekről kivonja csapatait, ami a békés rendezés fő feltétele lenne. Eskol miniszterelnök félreérthetetlenül kijelentette: „Világos, hogy a hatnapos háború után nem térhet vissza a június 5-e előtti helyzet". Napirenden vannak hasonló kijelentések. Ekkor viszont joggal merül fel Ilyen formában a kérdés: egyáltalán lehetséges-e a közel-keleti béke helyreállítása? Jarring ENSZ-megbízott közel-keleti békéltető küldetésének kudarca után Jelenleg két megoldás Jöhet számításba: katonai vagy politikai. Szerencsére az arab világban, főként az EAK-ban jelenleg hangadók a békés, tehát politikai megoldást szorgalmazó politikusok. A politikai megoldás azonban csak hosszantartó törekvés eredménye lehet, pozitív eredmény eléréséhez idő kell. Meg természetesen a zavaró körülmények kirekesztése. Minél tovább tart az arab területek izraeli megszállása, annál világosabbá válik a menekültek helyzete, annál elszántabbak és meggondolatlanabbak a menekültekből szervezett terrorista szabadcsapatok, ameI lyek a menekülteket befogadó arab testvérországok területéről be-betörnek az izraeli megszálU lő közé. Nagyon érthető, hogy ez a partizánkodás Irritálja az 1. Izraeli hatóságokat, s a palesztinai gerilla rajtaütései kétségI telenül ürügyet szolgáltattak a mostani nagyarányú Izraeli támadáshoz is. Más kérdés, mit szól mindehhez a jordániai kormány. Mint Ismeretes, Huszejn király februárban betiltotta az El Fateh palesztinai terrorszervezet működését, de a szabadcsapatokat irányító, egyébként királyhü beduin tisztek nem voltak hajlandók lefegyverezni és letartóztatni „arab testvéreiket", s veszélyben forgott a király trónja. • A Jordánia ellen intézett legújabb Izraeli támadással foglalkozó biztonsági tanácsi ülés még nem fejeződött be, s nem tudni, milyen szankciókat szándékozik foganatosítani a támadók ellen. A szovjet kormány nyilatkozatában leszögezte: „Az Izraeli kormány kötelessége, hogy teljesítse a Biztonsági Tanács 1967. november 22-t határozatának kikötéseit, és mindenekelőtt vonja ki csapatait valamennyi megszállt arab területről. Izrael veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot, meghiúsítja a politikai rendezés lehetőségét a Közel-Keleten, s ez nem maradhat büntetlen." A szovjet kormány kijelentette, hogy kész támogatni a parancsolóan szükséges közelkeleti politikai rendezés megvalósítását Igazságos alapon. A Józan ész azt parancsolja: Jussanak közös nevezőre Izrael és az arab világ Józan erői, kíséreljék meg méltányos kompromisszummal áthidalni a végtelennek látszó szakadékot. Az ellentétek további szitása egyik részről sem járul hozzá a közel-keleti konfliktus békés rendezéséhez, s rossz szolgálatot tesz a béke ügyének. LŐRINCZ LÁSZLÓ Az EAK az agresszor elítélését követeli NYOLC ARAB ORSZÁG TÁMOGATJA A CSÚCSÉRTEKEZLET ÖSSZEHÍVÁSÁT # ÚJABB ÖSSZETŰZÉS A JORDÁNIAI ÉS IZRAELI EGYSÉGEK KOZOTT Tel Aviv — Izraeli katonai szóvivő Jelentése szerint szombaton reggel újabb tűzharcra került sor jordániai és izraeli katonai egységek között a Tiberias-tótól délre. Eszerint az egyik izraeli őrjárat arab ellenállókat fedezett fel, akik aknavetőkkel tüzeltek, mire az izraeliak fegyverrel válaszoltak. Arab források szerint Dajan izraeli hadügyminiszter nem régészeti kutatások közben sérült meg, hanem arab ellenállók támadása következtében. Az Al Fattah ellenálló szervezet Bejrútban közleményben igazolta ezeket a híreket. A közlemény szerint nem messze Tel Avivtól arab ellenállók támadták meg szerdán reggel azt az izraeli gépkocsi-oszlopot, amelynek élén a hadügyminiszter ellenőrző körútra indult. Dafan gépkocsija a támadás következtében az árokba fordult. Az izraeli hadügyminiszter ezt az állítást megcáfolta. Az EAK nem elégszik meg azzal, hogy a Biztonsági Tanács csupán figyelmeztesse Izraelt, vagy hogy felhívást Intézzen hozzá a Jordánia ellen elkövetett agresszió miatt, hanem az agresszor erélyes és határozott elítélését követeli. Az EAK Ilyen értelmű álláspontjáról Riad külügyminiszter tájékoztatta a Biztonsági Tanács tagországainak képviselőit. Az Al Ahram szombati jelentése szerint az egyiptomi álláspont a következő: 1. A Biztonsági Tanácsnak határozatban kell elítélnie az izraeli agressziót és követelnie kell, hogy Izrael azonnal vonuljon vissza a megszállt arab területekről. 2. Az EAK nem fogadna el a felekhez intézett egyszerű felhívást, ha a Biztonsági Tanács nem hozna kategorikus határozatot Izrael ellen. Ez rendkívül káros hatással lenne Jarring ENSZ-megbízott missziójára. A tanácsnak bizonyítania kell, hogy képes erélyes fellépésre is, ha meg akarja védeni a békét. A kairói lapok az Arab Liga tájékoztatása alapján hírül adják, hogy Fejszál szaúdi király válaszolt Husszein jordán uralkodó üzenetére, melyben az államfők sürgős csúcsértekezletét javasolta. Fejszál nem ígérte meg részvételét a csúcstalálkozón. Az Al Ahram szerint eddig nyolc arab ország közölte részvételi szándékát a csúcskonferencián: az EAK, Irak, Libanon, Kuwait, Szudán, Jemen, Dél-Jemen és Jordánia. A MENA jelentése szerint Hasszuna, az Arab Liga főtitkára néhány napos látogatásra Ammanba érkezett, hogy Jordánia vezetőivel megtárgyalja a legújabb fejleményeket. A repülőtéren ezt mondotta: „A mat helyzetben szükségesnek mutatkozik az arab nemzetek mozgósítása az arab népek érdekében". néhány ťi^JÉ^niii JOHNSON ELNÖK kijelentette, már egy évvel ezelőtt tudta, hogy Kennedy jelölteti magát az elnökválasztásokon. Szavai szerint, a választási kampány nem lesz olyan „vad és könyörtelen", mint ahogy a megfigyelők feltételezik. A GÖRÖG RENDŐRSÉG letartóztatott 40 diákot, akik a szaloniki mezőgazdasági főiskola épületére „Le a juntával" jelszót függesztették kl. A rendőrség nagy mennyiségű kormányellenes röpiratot kobozott el. LARSEN, a Norvég Kommunista Párt elnöke a párt tegnap Oslóban megnyílt 12. kongreszszusán kijelentette, hogy Norvégia tagsága a NATO-ban nein felel meg a norvég nép alapvető nemzeti érdekeinek. MALAYSIA bejelentette, hogy Sabah államban letartóztattak 20 fegyveres Fülöp-szigetit. A malaysial külügyminisztérium tiltakozott a Fülöp-szigeti kormánynál az ellen, hogy a Fülöp-szigeteken kiképzőtábort létesítettek, és szabotőröket küldenek Malaysiába. A NEW YORK-I Grand Central pályaudvart tegnap reggel több mint 3000 hippies — úgynevezett „virág gyerek" — foglalta el. A fiatalok a tavaszt köszöntötték, és egyúttal tiltakoztak a vietnami háború ellen. A tüntetők összetűztek a rendőrökkel. Többen megsebesültek, 70 fiatalt letartóztattak. AZ AVENSA venezuelai társaság utasszállító gépe, melyet csütörtökön leszállásra kényszerítettek Kuba területén, tegnap visszatért Caracasba. Westmoreland távozik Vietnamból Saigon — A dél-vietnami harctereken a legutóbbi 24 órában nagyobb részt csak elszórt csatározások folytak; a szabadságharcosok Saigontól 70 kilométernyire felrobbantottak egy hidat és Saigontól 100 kilométernyire délnyugatra támadták a kormánycsapatok San Ho-1 táborát. Az amerikai hadsereg helikopterei a Mekong deltájában a felszabadító hadsereg katonai csónakjait támadták. A B52-es óriásbombázók a hazafias erők Khe Sanh körül beépített megerősített állásait bombázták. Johnson pénteken késő délután rögtönzött sajtókonferencián Jelentette be, hogy Westmoreland tábornok rövidesen visszatér az Egyesült Államokba és a szárazföldi hadsereg vezérkari főnöke lesz. Johnson igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy Westmoreland távozása nem jelent változást az amerikai taktikában. Az elnök dicsérte Westmorelandot. Politikai körökben az a vélemény, hogy Westmorelandot „felfelé buktatták". A tábornokot rendkívül élesen bírálták a vietnami szabadságharcosok nagyszabású holdújévi offenzívája után. Saigoni amerikai katonai körökben Westmoreland leváltása nem keltett különösebb meglepetést. Megfigyelők véleménye szerint ez a döntés azért született, mert Westmoreland elgondolásai nem egyeztek a Pentagonéval. Johnson sajtóértekezletén nem nevezte meg a dél-vietnami főparancsnok utódát, de Saigonban legvalószínűbbnek Abrams tábornoknak, Westmoreland helyettesének kinevezését tartják. Moszkva — A vietnami agresszió bonni résztvevői sarokba szorultak. Űj megcáfolhatatlan adatok kerültek napvilágra, amelyek arról tanúskodnak, hogy az NSZK a legközvetlenebb módon részt vesz az amerikai agresszióban — írja a moszkvai Pravda csütörtöki számában JurlJ Zsukov. Kiderült — írja a továbbiakban — hogy a nyugatnémet kormány nemrégiben elhatározta, még 40 helikoptert küld Dél-Vietnamba személyzettel együtt és a már ott levő 120 pilótán klviil 2500 technikai szakembert. A saigoni báboknak nyújtott nyugatnémet segítség már eléri a 800 millió márkát. Stockholm — Stockholmban tegnap megkezdődött az amerikai agresszió ellen küzdő nemzetközi és nemzeti szervezetek értekezlete. Célja újabb utak keresése arra, hogy a világközvélemény hatékonyan lépjen fel és az amerikai kormányt politikája megváltoztatására kényszerítse. H osszú tétovázás után Róbert F. Kennedy, New York állam szenátora a múlt héten elhatároz ta, hogy elhatározása ellenére (miszerint csak 197Z-ben pályázza meg az elnöki tisztséget), már az idei elnökválasztásokon indul, és a Demokrata Párt kongresszusán Johnsonnai szemben jelölteti magát. Még néhány hónappal ezelfitt azt állította: mivel Jómaga nem indul a választási kampányban, Johnsont fogja támogatni. Érthetetlen volt ez sokak számára, hiszen Kennedy lépten-nyomon bírálta Johnson politikáját. De a népszerű „Bob" Kennedy (a meggyilkolt elnök öccse) ezt egyszerűen azzal magyarázta, bogy nem akarja megosztani a Demokrata Párt egységét. Mi késztette tehát Kennedyt arra, hogy most mégis „beugrott a ringbe" és igyekszik kiütni az elnöki széket Johnson alól? Saját kijelentése szerint a New Hampshire-1 próbaválasztásokon — amelyeken a békeprogrammal fellépő McCatrhynak sikerült elnyernie a demokrata jelöltekre leadott szavazatok 4Z százalékát, és még a republikánusok közül is többen rá szavaztak — már nyilvánvalóvá vált, hogy a Demokrata Pártban két, politikai elképzelésben egymással teljesen eltérő: egy békés és egy háborús irányvonal létezik. „Amíg johnson az elnök" — mondta — addig a vietnami politikánk csak még hosszabb háborúból, még több csapat Ázsiába küldéséből fog állni, további halált, pusztítást hozva arra az országra, amelyet állítólag meg akarunk menteni. Oj útra kell tehát térnünk, a ha maradt volna még valami reményem arra, hogy (ohnson felülvizsgálja nézeteit, nem pályáztam volna meg a Jelöltséget. Most azonban már nem kételkedem abban, hogy vietnami U arckéi politikánkat csak úgy változtathatjuk meg gyökerestől, ha leváltjuk azt a gárdát, amely * helytelen politikát folytatta." Ezt a célt Kennedy talán elérhette volna úgy is, ha a vele igen hasonló nézeteket valló és azonos programot hirdető McCartbyt támogatta volna a választási küzdelemben. De talán úgy véli, hogy az 0 győzelmi esélyei nagyobbak McCarthyéinél, és így bizonyosabb Johnson távozása az cinöki székből? Róbert F. Kennedy 1925-ben született. A híres Harvard Egyetemen és a virginiai főiskolán jogot tanult. Mint fiatal ügyvéd, először az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott. Szervezői tehetsége 1953-ban csillant meg először, amikor fivérének szenátorrá választásai vezette, majd 1960-ban a választási hadjáratban bátyját az elnöki székbe segítette. John Kennedy öccsét Robertet még ugyanabban az évben megtette igazságügy-miniszterré. Ebben a minőségben 1961 óta erélyesen síkra szállt a faji megkülönböztetés ellen. Tanácsadója, bizalmasa, mondhatnók „második énje" volt elnök bátyjának és vele együtt dolgozta ki az ú) polgárjogi törvényjavaslatát. John Kennedy a legnehezebb és legkényesebb missziókkal bízta meg. Róbert Kennedy báty|a halála után Johnson alatt eleinte még megmaradt igazságügy-miniszternek, de befolyása a kormányban egyre csökkent, az ellentétek közte és az új elnök között egyre nőttek. Johnson az 1964-es választásokon nem Jelöltette Kennedyt alelnöknek, mert félt, bogy elveszti a polgárjogi törvények miatt Kennedyt gyűlölő konzervatív déli államok szavazatalt. Igazságügy-miniszteri tisztségéről Kennedy 1964 szeptemberében mondott le, hogy megpályázhassa New York állam szenátori tisztségét. Róbert Kennedy népszerűségére és gazdag, befolyásos családjára támaszkodva „most, vagy soha" jelszóval Indul az elnöki szék felé. Teljes tudatában van annak, hogy ha a republikánusok jelöltje győzne a választásokon, akkor — az eddigi tapasztalatokból ítélve — e párt legalább két választási időszakra kezében tudja tartani e tisztséget. Megválasztása esetén Kennedy a vietnami háború, a bombázások beszüntetését, a Felszabadítás! Fronttal folytatandó tárgyalásokat és a Szovjetunióval szorosabb kapcsolatokat ígér. Eddigi tevékenységéből és magtartásából Ítélve — Johnsontól eltérően — minden valószínűség szerint tanácsadóit nem a konzervatív, hanem a felvilágosult, baladó szakemberek köréből fogja kiválogatni. " B. fi.