Új Szó, 1968. február (21. évfolyam, 31-59. szám)

1968-02-06 / 36. szám, kedd

Donizetti: ammermoon i Lucia Bemutató a Košicei Állami Színházban DONIZETTI Llmmermoori Luciájának bemutatásával nagy próbatételre vállalkozott az új utakon járó košicei opera. Donizetti — 1835-ben, Salvatora Cammarano szövegkönyve nyomán Irt — maradandó értékű operája szerfölött igényes mű, zenei és énekesi szempontból egyaránt komoly feladat. A Lammermoort Luciát — melyet első Ízben vittek színre KeletSzlovákiában — Branlslao KrlSka, a Szlovák Nemzeti Színház rendezője rendezte, Kende János karnagy tanította be és vezényelte, lán Hanák sablonmentes színpadképe találóan Idézi a tragédiát sejtető skóciai kastély komor hangulatát. Az előadás kitűnő, egységes produkció, rendezői és zenei megoldásokat Illetően a legjobbak közé tartozik, amelyeket Kassán valaha is láttunk. Branislav Kriška óvakodott a látványos megoldásoktól és hatáseszközöktől, leegyszerűsítve, plasztikusan bontja ki a cselekményt Kende János karnagy zenei betanítása rendkívül pontos, lényegretörő, Irányításával a zenekar kitűnő teljesítményt nyújtott. A pontosan hangzó kórust Roman Skfepek tanította be. A bemutató kulcsszereplője Lucia Ganzová Lammermoori Lucia szarepében. Könnyedén, technikai problémák nélkül, érzelmi mélységgel tolmácsolta szerepét, a legigényesebb szólamát — a híres őrülési jeleneLucia Ganzová (Lammernioari Lucia) és Ián Regec (Edgardo), (Litawská felvétele) tet — ls nagyszerűen oldotta meg. jól tolmácsolta szerepét Ján Regec (Edgardo) és Anton Hucik (Lord Ashton). Raymondót Ladislav Neshyba énekelte a premieren — drámai erővel, fölényes biztonsággal. Sikeresnek minősíthető Stanislav Mártii (Lord Artúr) tolmácsolása is. A második szereposztásban Lammermoori Lucia szerepében Helena Likérová énekelt, Raymondót pedig Mikuláš Cabiňák kelti életre. A Jelmezeket Radványt Magda, a koreográfiát Stanislav Remer tervezte. TSNZER IVAN ALOJZ KLIMO KÉPEI A BRATISLAVAI VÁROSI KÉPTÁR kiállítási termében a pőstyénl születésű 46 éves Klimo képeit látjuk. A háborús évek alatt M. Schurmann és G. Mallý növendéke volt. Tehetségét 1945 és 1948 között a prágai Iparművészeti Főiskolán, Bauch és Pelz professzoroknál képezi tovább. A cseh főváros ösztönző és erjedő művészi élete, Párizsnak, a művészet Mekkájának tárlatokon megismert modern alkotásai elevenen hatnak a korszerűre, az újra törekvő Klimóra. Negyvenötben a haladó szellemű Augusztus 29. alkotócsoport tagja lesz. A modern szlovák festészet irányvonalát követi stilizáló csendéleteiben, táj- és városképein. Ma a grafika és a könyvillusztráció foglalkoztatja a jeles rajzolót. Díjak és aranyérmek utalnak eredményeire. Bemutatott temperáinak kizárólagos témája az ember környezetét képező város. Tehát a valóság egy kiválasztott része, amelynek nem hasonmását mutatja, hanem geometriai absztrakcióval, jelekkel fejezi ki elgondolásait. A művészetnek, akár ábrázoló, akár nem ábrázoló, a kor jegyeit kell magán viselnie. A századunkat gyökeresen megváltoztató technikai fejlődés közvetlenül hat az emberre, aki a nagyvárosok lüktető életével együtt alakul. S még fokozottabban hat a művészre, annak gondolkodásmódjára. A mai művésznek meg kell változtatnia művészete ábécéjét, mely úgy különbözik a tegnapitól, mint a mai világ és ember a múlttól. Klimo inkább az értelemhez szól, mint az érzékekhez. Városképei terv-, vagy alaprajz képzetét keltik. A három és négyszögek, a párhuzamosok, a derékszögben hajló síkok, s a körök, a barnák és feketék, a szürkék és a kivillanó fehérek, az árnyalt lilák és zöldek, kékek elvontan, jelszerűen vetítik elénk az embersűrűs város házainak falait, egymásra torlódó tetőit, régi kapuk hajlatait, s a felcsillanó ablakokat, a teret merészen áthasító utca irányát és a közlekedési Jelzősek változatosságát. Egyszóval a modern élet szigorú renddel egyénlen megfogalmazott keretelt. BARKÁNY JENŰNE Búslakodó műemlék Kőhajtásnylra Krasznahorka várától. Kelet-Szlovákia sűrűn látogatott Idegenforgalmi központjában találjuk Gömör egyik nevezetes műemlékét — a Franciska-Mauzóleumot. Tavaly 61 000 látogató kereste fel — igen sok külföldi vendég ls. Sajnos, most az a helyzet, hogy rövidesen figyelmeztető táblát függesztenek ki patinás vaskapujára: Zárva! — Veszély fenyeget, hogy beroppan a mauzóleum gyönyörű kupolája — panaszolja György Tibor, a műemlék Igazgatója. — Az Idő vasfoga alaposan kikezdte a tetőszerkezetét, és ezért biztonsági okokból sürgős javításra szorul. A költségvetés és a tervrajzok ugyan az asztalfiókomban hevernek, a 881 ezer aranykorona költséggel épült műemlék mégis tovább enyészik. Nincs, aki elrendelné a felette sürgős munkálatokat. Újabban már a talajvíz ls feljött... 1 Kétségtelen: minden elodázott nap további anyagi veszteséget okoz. Haladéktalan Intézkedésre van szükség a műemlék megmentése érdekébSfl. (tä) nmm á szuperszonikus rspüloforgolom problémái ÓRÁNKÉNT 2300 KILOMÉTER KÖRÖLI SEBESSÉG + MIKOR FOGUNK SZUPERSZONIKUS REPÜLŐGÉPEKEN UTAZNI? + REPÜLÉS 19-21 KM MAGASSÁGBAN + ÚJ KÖVETELMÉNYEK A METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATTAL SZEMBEN • A KOZMIKUS SUGÁRZÁS INTENZITÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK FONTOSSÁGA A leggyorsabb közlekedési eszköz kétségtelenül a repülőgép. Bratislava—Prága között az út például az IL—18 vagy TU—104 gépen megközelítően 40 percig tart. Sugárhajtású repülőgépet első ízben 1957-ben kezdtek alkalmazni a polgári repülésben. További világszenzáció lesz a hangnál gyorsabb légtforgalom. Az első szuperszonikus repülőgépek sebessége 2300 km/óra körül fog mozogni. Ilyen gépek kifejlesztésével foglalkoznak az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban és Anglia közreműködésével Franciaországban is. A hang sebességénél gyorsabban haladó repülőgép első típusának a neve az USA-ban Diacorde, a Szovjetunióban TU— 144, Franciaországban Concorde Az első kísérleti repülések ez év végén, vagy a jövő év elején valósulnak meg. A szuperszonikus légiközlekedés bevezetése új, igényes követelményeket támaszt nemcsak a repülőgépek személyzetével, hanem a légiközlekedést Irányító földi szolgálatokkal szemben is. Ide tartozik a meteorológia is, amelynek segítségét a legkorszerűbb repülésügy sem nélkülözheti. A meteorológia fog majd pontos adatokkal szolgálni a pilótáknak és a biztonságról gondoskodó szerveknek nemcsak a légkör alsó rétegeinek időjárási feltételeiről, hanem arról is, milyen a helyzet 19—21 ezer méter magasságban, hiszen ott fognak repülni a szuperszonikus repülőgépek. A repülő pályája később egészen 24 ezer méteres magasságra tolódik. A szélre, a levegő hőmérsékletére, a felhőzetre, a viharokra, a légáramokra, a ráfagyás veszélyéra vonatkozó adatokon kívül a meteorológiai szolgálatnak az ózontartalomról és a kozmikus sugárzásról is tájékoztatnia kell a szuperszonikus repülőközlekedést, annál ls Inkább, mert a legnagyobb ózonmennyiség a légkörben egy különleges rétegben, az ún. ozonoszférában, kb. 15—30 km magasságban összpontosul. A kozmikus sugárzás a napkitörések tartós kisugárzása révén keletkezik. További forrásának a csillagokat tartiák. Az Egy bratislavai radar ernyőjének képe. A nagyobb fehér folt a Kárpátokat ábrázolja, a kisebb fehér foltok pedig a felhőket. A távolság megállapítására a fehér körök szolgálnak, amelyeknek egymástól való távolsága 5 km. elsődleges kozmikus sugárzás igen nagy energiájú. A légkörön áthaladva másodlagos kozmikus sugárzássá változik, amelynek energiája fokozatosan csökken. A primer sugárzásnak szekunder sugárzássá való bomlása megközelítően 18 kilométer magasságban következik be. A kozmikus sugárzás erőssége (különösen a primer sugárzásé j függ a földtnágnességl szélességtől, a napciklus fázisától és a magasságtól. Maximumát rendszerint 21—24 ezer méter magasban éri el. Annak megállapítása, hogy ez a jelenség veszélyt jelent majd a szuperszonikus repülőgépen utazóknak, már számos tanulmány tárgyát képezte. A kozmikus sugárzás erősségének és hatásának a problémája nagyobb magasságokban még nincs megoldva. Az ez Irányú tudományos kutatómunka egyrészt a légkörben, másrészt laboratóriumokban folyik. A légkörben az adatszerzés szempontjából jó segítőtársak a megfelelő készülékekkel felszerelt mesterséges holdak. A kutatást azonban az is megnehezíti, hogy a kozmikus sugárzás erőssége az Időtől függően is változik. A kromoszféra-kitörések, amelyek a Nap felszínén mennek végbe, a kozmikus sugárzás fokozódását vonják maguk után; kivételes esetekben a sugárzás koncentrációja a normális mennyiség százszorosára is szökhet és ez tíz percig, sőt több órán át is tarthat. Ezért feltételezik, hogy a kozmikus sugárzás nagy koncentrációja esetén a szuperszonikus repülőgép a légkör alsóbb rétegeibe ereszkedik, ahol a sugárzás lényegesen gyengébb és nincs befolyása az emberi szervezetre. Tekintettel arra, hogy a szuperszonikus repülőgépek nagy sebességgel fognak mozogni, a meteorológiai adatok közlésének a mainál lényegesen gyakoribbnak kell lennie. Ehhez azonban új, modern távközlési és egyéb berendezések, valamint gyors számítógépek szükségesek. A meteorológusok további segédeszközei a szuperszonikus repülőforgalom biztosításában a mesterséges holdak és a radarok lesznek. Dr. PETER FORGÁC MELEGVÉRŰ E A TONHAL? A tankönyvek azon bölcs állítása, mely szerint kizárólag a madarak és az emlősök melegvérűek, míg a többi gerinces testének hőmérséklete a környezetéhez alkalmazkodik, megdőlt. Amerikai tudósok ugyanis megállapították, hogy a tonhal az őt környező víznél Jóval magasabb testhőmérsékletet képes fenntartani. A víz és a tonhal testhőmérséklete közti különbség eléri a 14 C°-ot is. A kutatók ezzel tudományosan is igazolták azt a halászok soraiban már régóta elterjedt nézetet," melyet a nagyvilág mindeddig babonának hitt, hogy a tonhal melegvérű. Ez a tény különösen azért meglepő, mert a hal vére a kopoltyúkban nagyon szoros kapcsolatba kerül a vízzel és így szükségszerűen lehűl. Szakszerű vizsgálatokkal azonban kimutatták, hogy a tonhal vérkeringési rendszerében „hőcserélők" vannak beépítve. A szívből a test felülete felé áramló vér a főütőereket sok kis párhuzamos erecskén keresztül hagyja el, melyek a test felületéről a fővénákba visszaáramló vér hasonló kis párhuzamos erecskéihez szorosan hozzátapadnak. Ezáltal a szívből áramló vér hőjének egy részét a visszaáramló vér átveszi, és ettől felmelegszik. A testfelületre pedig már hűvösebb vér érkezik s így az energiaveszteség sem olyan nagy. A tonhalnak a magasabb testhőmérséklet fenntartásához — összehasonlítva a többi halakkal —, nagyobb táplálékfelvételre (több fűtőanyagra) van szüksége. Ez viszont lehetővé teszi a gazdaságosabb energiafelhasználást és az ideg- és Izomrendszer magasabb teljesítőképességét. A tonhalak kiváló úszóteljesítménye — állítólag az óránkénti 70 kilométeres sebességet ls elérik — valószínűleg éppen melegvérűségiükkel függ össze. I— pg —/ ILYEN AZ ALFA ROMEO 1750 Az olasz Alfa Romeo Gyár új, 1750 típusjelzésű modellje még nagyobb és modernebb, mint az ismert „Giulia". A négyhengeres, négyütemű motort ugyancsak a „Giulia super" típusból fejlesztették ki; még jobb gyorsulást biztosit és 180 km/óra sebesség elégését teszi lehetővé. A karosszéria vonala is modernebb. A képen a gépkocsivezető iilése.