Új Szó, 1967. október (20. évfolyam, 271-300. szám)

1967-10-21 / 291. szám, szombat

Az ipar atomizálása w A prága melletti Magku­tató Intézetben, kobalt­80 izotóppal működő ha­talmas berendezést hasz­nálnak az anyagok vizs­gálatára. A nagy intenzi­tású gamma-sugárzás le­hetővé teszi annak ta­nulmányozását, milyen hatással van a besugár­zás az anyagok tulajdon­ságaira. Öt kérdés — öt felelet a radioizotópok ipari alkalmazásáról Az atomkorszak mindenekelőtt az aktív ato­moknak az ipari gyakorlatba való belépésével kezd érvényesülni termelőüzemeinkben. Hazánk­ban főleg a brnói Tesla, a Magtechnikal Készü­lélek Kutató Intézete és az atomtechnikai ké­szülékeket gyártó liberecl Tesla az ilyen irányú módszerek bevezetésének az úttörője. Fő törek­vésük a radioizotópok gyakorlati ipart hasznosí­tására irányul. A minap érdekes kiállítást ren­deztek a bratislavai Csehszlovák—Szovjet Barát­ság Házában. A kiállítás megnyitása előtt al­kalmunk volt beszélgetni iparunk atomlzálásáról és az ezzel a folyamattal összefüggő kérdések­ről. 1 HOL ALKALMAZHATÓK A RADIOIZOTÓPOK? 967. 21. A sugárzó izotópok a tudomány és a kutatás számos területén érvényesülnek és felbecsülhe­tetlen szolgálatot tesznek. Ma már ipari alkal­mazásuk is széles körű. Kiváló segítőtársaknak bizonyulnak a defektoszkőpiában, azaz az anya­gok roncsolásmentes vizsgálatánál; segítségük­kel mérhető a készítmények, például a papír vastagsága, megállapítható a folyadékok vagy az elegyek sűrűsége, meghatározható az anya­gok összetétele, szemmel követhető a gázok áramlása. A radioizotópok Zárt tartályokban is megmutatják a szint magasságát, tűzveszélyes helyeken automatikusan jelzik a tüzet stb. Legyünk azonban konkrétak: A púchovl Május 1. Gumigyárban radioizotópokkal mérik a kord­szövetre rávitt gumiréteg vastagságát; ily mó­don egyrészt jóval egyenletesebb gumlbevonatot érnek el, másrészt a radlolzotópos készülék „utasítására" a kalanderek hengerel automati­kusan beállítódnak. Több cementgyárban, pél­dául a ätramberkiben gammarelé alkalmazásával a keverék összetételét mérik és szabályozzák. A sokolovi szénkörzetben radlolzotópokat vesz­nek igénybe a szén minőségi osztályozásánál. A komofanyl erőműben a salak szintjét ellenőrzi a radioizotóppal működő berendezés. Tudni kell, hogy régebben itt nagy volt a haváriaveszély. A radlolzotópos ellenőrzés és vezérlés bevezeté­se óta egyetlen üzemzavar sem fordult elő, fo­kozódott a munkabiztonság és a tárolók kiszol­gálása műszerfal mellől történhet. A Kelet-szlo­vákiai Vasmű mészbányájában radlolzotópos re­lék segítségévei az egész expedíció — a tárolók­tól a nagykapacitású vagonok megtöltéséig — önműködően történik. A bfezovál briketgyárban a minőség egyenletességének ellenőrzését és szabályozását végzik radlolzotópos módszerrel. 2 MIÉRT ELŐNYÖSEK AZ AKTIV « ATOMOK? Röviden így foglalhatnók össze: Olyan meny­nylségi és minőségi ellenőrzést tesznek lehetővé, amely más módszerekkel igen hosszadalmas és fárasztó lenne. A radlolzotópos ellenőrző- és mé­rőkészülékek elősegítik a technológiai folyama­tok automatizálását és szabályozását. További előnyük, hogy hosszú élettartamúak, megbízha­tóak és Igen pontosan működnek. Vegyünk egy konkrét példát: Meg kell hatá­rozni a robbanómotorok dugattyúgyűrűinek a kopását. Ez ma úgy történhet, hogy az acélgyű­rűket néhány órára atomreaktorba helyezzük, ahol a vasatomok egy része neutront befogadva sugárzó vasatomokká alakul át. Ha ilyen módon radioaktívvá tett dugattyúgyűrűket építünk be a motorba, a hengerfalon való súrlódás követ­keztében a gyűrűkről lekopott, szemmel nem lát­ható kis vasrészecskék bejutnak a kenőolajba, ahol Jelenlétüket sugárzásuk észlelésével kl tud­juk mutatni. Hasonlóképpen vizsgálhatjuk az esztergakések kopását is, és megállapíthatjuk a kopás függését a vágási sebességtől. Amennyiben tudni akarjuk, milyen a szén ha­mutartalma, ennek kimutatását a Tesla MNG 201 típusú radiometrikus analizátorával végezhet­jük; a készülék a radioaktív beta-sugárzásnak a vizsgált anyagtól való visszaverődése alapján működik. A visszaverődött beta-sugárzás inten­zitása ugyanis az elemek rendszámától és az elemzett anyagban való koncentrációjuktól füg­gően változik. A készülék tehát kimutatja a szén elégethető része, azaz a szénatomok és az elég­hetetlen elemek közti arányt (az utóbbi elemek rendszáma mindig nagyobb, mint a széné.) 3 MILYEN ATOMTECHNIKAI KÉSZULÉ­• KEK ALLNAK RENDELKEZÉSÜNKRE? A radioizotópok alkalmazása elképzelhetetlen megfelelő készülékek és berendezések nélkül. Hazánkban a brnói Tesla Irányítja a radioizotó­pos készülékek fejlesztését és gyártását. Ma már egész sor olyan berendezést gyárt, amelyek mű­szaki jellemzőik szempontjából megütik a világ­színvonalat és ezért kivitel szempontjából ls számottevők. Ide sorolhatjuk a kisebb műszere­ket, például a sugárzásmérő dozimétereket, a félvezetős sugárzásjelzőket, a Geiger-Müller számlálókat, a radlokromato'gráfot és a sczintil­lációs számlálók egész skáláját. Gyártunk na­gyobb laboratóriumi és ipari mérőkészülékeket is, amelyek az előbbieknél Jóval igényesebbek, viszont felbecsülhetetlenek. Ilyen például a ra­diometrikus anyagelemző, a radioizotópos relé, a robbanásveszélyt Jelző analizátor stb. P ELSÖCÖY hegyek övezik, és a Sajó vize csörgedez tarkafedeles házai között. A turisták ezret járnak errefelé, mivel közel van a domical és a gomba­szegi cseppkő- és a dobStnal jégbarlang, a nevezetes bet­léri kastély, valamint Krasznahorka vára. Valamikor ré­gen Gömör vármegye székhelye volt. Negyven évvel ez­előtt itt zajlott le a párt történelmt jelentőségű területi konferenciája, amelyen Gottwald elvtárs ts részt vett. Fontos vasúti gócpont, de a 2700 lakosú községben na­gyobb ipari létesítmény nincs. Külseje egyre változik, szépül. Am probléma is akad bőven. Mindezekről a leg­illetékesebbel, a HNB elnökével beszélgettünk el. Bízunk a fejlődésben I 1 BESZÉLGETÉS SZMEREK GYULÁVAL, A PELSÖCI HNB ELNÖKÉVEL 4 HOL TART IPARUNK • ATOMIZÁLÁSA? Kezdjük egy Ilyen összehasonlítással: A nyu­gati fejlett országokban az atomtechnikai készü­lékeknek a laboratóriumokban, illetve íz ipar­ban való alkalmazásának az aránya megközelí­tően egy az egyhez. Nálunk a laboratóriumok ötször annyi ilyen készüléket használnak, mint az ipar... Mélyebben elemezve a kérdést ilyen meglepő tényre is bukkanunk: Számos üzemünk nincs felkészülve az igen gazdaságos radioizotópos módszerek bevezetéséből eredő megtakarítások­ra! Legyünk Ismét konkrétak: Angliában a do­hányipari üzemek 90 százaléka radioizotópos módszereket használ a cigarettapapírba töltött dohány sűrűségének szabályozására és Ily mó­don egyrészt standard minőséget biztosítanak, másrészt tekintélyes megtakarításokat érnek el. A ml dohányiparunk idegenkedik az ilyen mód­szertől, a gazdasági mutatók még ma is inkább olyan irányban hatnak, hogy mellőzzük ezt a progresszív ellenőrző és szabályozó módszert. Egy további példa, ugyancsak Angliából. Ott a vékony lemezek kontlnuális hengerlésénél ra­dlolzotópos berendezések segítségével tartják be a Jóváhagyott méreteltérést. Tegyük fel, hogy az 1 milliméteres lemeznél a tolerancia plusz-mí­nusz egytized milliméter. Az angliai hengerdék arra törekszenek, hogy túlnyomórészt 0,9—1 mm vastagságú lemezeket gyártsanak, mert Ily mó­don többet állítanak elő az adott nyersanyagból. És nálunk? Mi tonnákban mérjük a teljesít­ményt, és ezért előnyösebb az 1—1,1 milliméte­res lemezek hengerlése. Az Ilyen maximális méret pedig radioizotópok nélkül is betartható. 5 GAZDASÁGI SZEMPONTBÓL ELÖ­« NYOSEK A RADIOIZOTÓPOK? Erre a kérdésre részben már fentebb választ adtunk, beszéljenek azonban ismét a számada­tok. A radioizotópos berendezések technológiai előnyeihez nem fér kétség, ugyanakkor a be­ruházások megtérülési ideje is igen kedvező: a berendezések beszerzési költségei három hónap alatt, legkésőbb egy éven belül visszatérülnek! Külföldön például — az ENSZ hivatalos jelenté­se szerint — a 10 milliós beruházás három éven belül 15 tiszta megtakarítást eredményez. Ha meggondoljuk, hogy egy-egy ilyen berendezés élettartama kb. 8 év, kiszámíthatjuk gazdasági és egyúttal társadalmi jelentőségüket. A radioizotópok ipari érvényesülése hazánk­ban még csak kezdeti stádiumban van. Sokat kell még tenni bevezetésük érdekében és azért, hogy megfelelő alkalmazási módszereket dolgoz­zunk ki számukra. Enélkül ugyanis a legprog­resszívebb és legtökéletesebb atomtechnikai be­rendezés is meddő maradna: nem tudná teljesí­teni a küldetését« DÓSA JÓZSEF • Mivel dicsekedhetnek? A makrancos Sajó gyakori áradása nemcsak gondot oko­zott, hanem a község fejlődését is gátolta és gátolja. Ha a fo­lyó kilép a medréből, a belte­rület kétharmada víz alá ke­rül. Ennek ellenére 1960-tól mintegy 60 szövetkezeti s ugyanennyi családi ház épült fel. Több ház átalakítására is sor került. A Csehszlovák Had­sereg utca két oldalát virágok övezik, és nemsokára a dísz­fákat is kiültetjük. Mintegy 3 kilométernyi utat portalanítot­tunk, rendbe tettük a Vörös Had. sereg teret, 2000 négyzetméter­nyi járdát készítettünk, és át­építettük az óvodát. • A kultúra és a művelődés terén mi a helyzet? — Bár községünk központi fekvésű, a mai napig nincs mű­velődési otthonunk. Pedig ez nemcsak a falu lakosai, hanem az Idegenforgalom szempontjá­ból ls fontos lenne. Alapfokú kilencéves iskolánknak huszon­két községből mintegy ezer tanulója van. Az 1958-ban el­készült 14 tantermes Iskola — annak ellenére, hogy a kabi­netieket ls tantermekké alakí­tottuk át — ma már nem felel meg a követelményeknek. A tanítás tehát kétműszakos, és nincs rá kilátás, hogy hamaro­san változás áll be. Egy negy­ven férőhelyes óvodára ls Igen nagy szükségünk lenne. • Van tehát elég probléma ts? — Nem akarok panaszkodni, de egy-két dolog bosszant. Itt van például a Sajó szabályozá­sának kérdése. Évente 300—400 ezer korona kárt okoz. Szabá­lyozására nálunk — a tervek szerint — csak az 1968—69-es években kerül sor. Az elmon­dottak alapján azt gondolhat­nák, hogy „torkig" vagyunk a vízzel. Sajnos, meg kell mon­danom, hogy megfelelő Ivóvi­zünk nincs. A kutak vize nagy mennyiségű meszet tartalmaz. A tervben szerepelt egy köz­ponti vízvezeték építése a sza­lőcl Pisztráng forrástól. A mun­kálatok megkezdését azonban elhalasztották. Nem tudom, hogy Jövőre, vagy csak azután kerül-e sor az építésre. Ugyan­csak gondot okoz, hogy Isko­lánk 50 tanítója közül közsé­günkben csak az egyharmada lakik, a többi bejáró. Jó volna, ha e kérdésnek megoldásában a felsőbb szervek segítenének. Ez vonatkozik a közvilágításra ls. Az alacsony áramfeszültség miatt 22 neónégős lámpa már egy éve a raktárban hever. Az idegenforgalom növekedése egy szálloda építését is megkíván­ná. • Ezek után borúlátók? — Nem. A fejlődés — habár döcögve is, de halad. Jövőre megkezdik három 10 lakásegy­séges központi fűtéses ház­tömb építését. Az idén az ál­lomás szomszédságában kezde­tét vette a gabonaraktár és a t/ikairmánykeverő építése, amely mintegy 33 millió koro­nába kerül. Az utak portalaní­tását is tovább folytatjuk, úgy­hogy 1970-ben a község minden utcája a lehető legjobb álla­potban legyen. Ehhez azonban pénzt kell szereznünk. Helyi gazdálkodási üzemeink évi 35— 40 ezer korona haszonnal dol­goznak. Ez nem nagy összeg, éppen ezért a szolgáltatások ja­vításával Igyekszünk bevételün­ket növelni. Építészeti csopor­tunk azonban cementhiány miatt nem tud olyan munkát kifejteni, mint amilyent szeret­nénk. Munkájukat nagyban be­folyásolja az ls, hogy házhely hiánnyal küzdünk. • Mit várnak az elkövetke­ző évektől? — Sok mindent. Ha a Sajót szabályozzák, a fejlődés roha­mos léptekkel haladhat előre. Emellett szól az a tény ls, hogy hamarosan átépítik a matejov­cel Tatrasmalt helybeli, úgyne­vezett „kapagyár" részlegét. Erra a számunkra nagy jelentő­ségű építkezésre 20 millió ko­ronát fordítanak. Ez és a ta­karmánykeverő előreláthatólag 500 embernek ad majd munka­lehetőséget. A nemzeti bizott­ság tervbe vatte egy strand­fürdő építését az ún. „Hámor" alatt. Később campingtábort is létesítünk Itt. A Jednota Járási vezetőségét felkérjük majd, hogy az említett helyen ven­déglátóipart üzemet rendez­zen be. A fürdő és a camping­tábor építésére kölcsönt ve­szünk fel, amely a turistafor­galom növelésével hamarosan megtérül. Kilátás van arra, hogy a vasúti forgalom szem­pontjából nagy jelentőségű pá­lyaudvarunkat, s talán az állo­mást ls átépítik. • S ml lesz mondjuk tíz év múlva? — Erre nehéz válaszolnom. Egyet azonban elárulhatok. Terveink szerint községünknek 1980-ban körülbelül 5000 lakosa lesz. Ekkorra talán az egykori megyeszékhelyből, a mai mező­gazdasági községből — város lesz. NÉMETH JÁNOS ÄS äs?*«® EGYRE TÖBB EMELETES HÁZ ÉPÜL

Next

/
Oldalképek
Tartalom