Új Szó, 1967. július (20. évfolyam, 179-209. szám)

1967-07-04 / 182. szám, kedd

L Érih u gabona Bratislavában — a rózsavölgyi lakótelepen már második éve a toronyházak közé épített uszoda. áll fürdőzők rendelkezésére [CTK felvétele.) A brnói vásár hű marad a szakosításhoz A múlt évben érdekes ankétot rendeztek a Német Szövetségi Köztársaságban annak megállapítására: a kiállítók szempontjából melyik nemzetközi árumintavásár a legvonzóbb és hol mutatják be a legszívesebben gyártmányaikat. A véleménykutatásban a hannoveri vásár után a második helyen — annak ellenére, hogy csak rövid hagyományokkal rendelkezik — a brnói nemzetközi vásár került. Minek köszönheti ezt a nagy népszerűséget? Kétségtelenül annak, hogy szigorúén ragaszkodik a szakosítás hoz, a gépipari csúcsgyártmányokat összpontosítja és — nem utolsósorban annak is — hogy hibátlan a szervezése, pompás a képzőművészeti kivitelezése és a vásárral párhuzamosan gazdag tudományos-műszaki programmal is szolgál a szakembereknek. A brnói vásártérség egyre szűkebbnek bizonyul, pedig 74 hektáron terül el, amelyen 72 000 négyzetméternyi fedett csarnok és 65 000 négyzetméter szabadtéri kiállítási hely áll rendelkezésre. Évről évre növekszik a kiállítók száma — az idén jóval túlhaladja az ezret, pedig helyhiány miatt 165-öt vissza is kellett utasítani. Megkezdték már egy 7000 négyzetméter területű új kiállítási csarnok építését is, amely valószínűleg a jövő évben nyitja meg kapuit. A vásárigazgatóság szem előtt tartja, hogy a csehszlovák külkereskedelem évi forgalmának 15—20 százalékát biztosító szerződéseket a brnói vásáron kötik meg, ezért a következő években nagymértékben kibővíti és átépíti a vásárvárost. Mintegy 40 000 négyzetméternyi új fedett kiállítási területet létesít, hogy valamennyi jelentkező cég számára elegendő helyet biztosíthasson. A brnói vásár egyik sajátossága, hogy nem a hazai, hanem a külföldi kiállítók vannak itt túlsúlyban. A hannoveri vásáron például 65—70 százalékban a hazai kállítók mutatkoznak be. Hasonló a helyzet a milánói és a lipcsei vásár esetében is. Brnóban a kiállítóknak mintegy 70 százaléka külföldi. Egy további körülmény is növeli a brnói vásár közkedveltSteíôäci pittcmatképzfí 1967. VII. 4. Pelsőc csinosodik — állapítja meg a látogató, aki a szomszédos községekből vásárolni jön a városba. Szép, tiszta városka, jegyzi meg az, aki csak átutazik rajta. Pelsőc Domica kapuja. A nyári idényben személykocsik és autóbuszok százai haladnak át utcáin. Sok magyar, német, osztrák, sőt angol kocsi is. Ütjük szükségszerűen vezet Pelsőcön át. Megelégedéssel vesszük tehát tudomásul a városka fejlődését. Már régebben betemették a régi, csatornaszerű árkot, mely a Vörös teret szelte át. Most az árok helyén gyep és virág díszlik. Ez idén a Csehszlovák Hadsereg útján a két házsor előtt betonnal keretezik az út oldalait. A lakosság is elősegíti a község csinosítását. Még alig készült el a keret, máris megindult a kertészkedés. Nem is lehet felsorolni a virágokat, melyeket a házak lakó ablakaik alá ültettek. A A csinosodó Pelsőc régi, patinás dísze a református templom melletti házsornál látható. Emlék ez a roskadozó faalkotmány, a fakávájú kút. S nem véletlenül van a Vár utcában. Századokkal ezelőtt a vár népét látta el üdítő vízzel, amikor a török, vagy a labanc ostrommal vette körül a várost. •tr A pelsőci állomásra vezető úton is van látnivaló. Tíz óriási nyárfa az út melletti árokban. Ä különben csendes folyású Saijó minden nagyobb esőzés után kilép medréből. Mezőn, réten, udvarokon, árkokon át tengerként özönlik végig az alsó városon. S ez a víz táplálja a csodálatosan dúslombú nyárfákat, melyek élő, zöld falként fogják fel suttogó leveleikkel az északi szeleket. •fr Ha már Domicára készülünk, ne kerüljük ki a Konyarit sem. A várostól északra magasodik s a szembeni Pelsőci fennsík csúcsával együtt a csetneki völgy bejáratánál áll őrt. Vállalni kell a rövid kapaszkodót, mert felejthetetlen látványban lesz részünk. Konyariról lelátni Pelsőcre, de ellátni a Szilicei fennsíkra is, sőt tiszta időben az Alacsony-Tátra ormai is idekéklenek. Ha Domicára kirándulunk, álljunk meg okvetlen Pelsőcön is, megéri! MOHK GEDEON ségét: az aranyérmekért folyó verseny. Az itt kiosztott aranyérmet mindenütt nagyra értékelik, mert évente csak kb. 30 olyan legkiemelkedőbb gépipari gyártmánynak ítélik oda (egyes külföldi vásárokon százával osztogatják!), amelyek minden szempontból megállják a helyüket a nemzetközi zsűri előtt. Szeptember 10—19-e között Immár kilencedszer a látogató százezrei sereglenek majd Brnóba (tavaly 700 000 volt a látogatók száma. Megtekinthetik a 12 szakcsoportba sorolt gépipari gyártmányokat, számos tudományos-műszaki akción vehetnek részt, szakelőadásokat hallgathatnak meg és kicserélhetik tapasztalataikat a termelőüzemek tanácsadóival. A szaknapok témái igen időszerűek, a gépipari termelés egyegy problémáját érintik. Ilyenek az energetikai berendezések anyagi és szerkesztési problémái, az orsó nélküli fonás, az orvosi műszertechnika kibontakozása, az autópályák építésénél és az úthálózat modernizálásánál alkalmazható gépek, az üzemen belüli szállítás, a motoros targoncák alkalmazása az anyagmozgatásnál és a raktározásánál, a faipari gépek és berendezések stb. A IX. brnói nemzetközi vásár Igazgatósága szorosan készül a nagy őszi rendezvény zökkenőmentes lebonyolítására. Tizennyolc külkereskedelmi vállalatunk és számos üzemünk is mindent megtesz annak érdekében, hogy a vásár a legújabb technika nagy seregszemléjévé váljon és új kereskedelmi kapcsolatokat teremtsen. (dj) Az albári szövetkezet határában 380 hektáron ringatja a szél a gabonát. Szinte féltő, hogy a terhes kalászok alatt a szár fölmondja a szolgálatot és a földre rogy. Az alulról fölfelé sárguló levélzet azonban megnyugtatóan hat. A termést már nem sokáig fenyegeti veszély, néhány nap és megacélosodik a mag, s az aratók munkához látnak. Ilyenkor az agronómus nyugtalan, míg nem lá i ja biztonságban a termést. Bogyai Ignácot nem kell kétszer szólítani a határjárásra, a gabonaérés idején nehezebb az agronómust rábírni az irodai munkára. Ügy érzi ott magát, mintha tűkön ülne. A falak közöt nem tudja értékelni a szél meg a nap erejét. Még mindkettő kárt tehet a termésben. A gazdász az üdülők véleményével ellentétben ilyenkor egyáltalán nem kívánja a foró napsütést, mert besül a gabona, s mázsaszámra csökken a hektárhozam. Bogyai elvtársnak van mit féltenie. -— Amióta agronómus vagyok (öt éve), még nem volt ilyen szép búzánk — mondja. Az előbbi két esztendőben is sok termett az albáriaknak, több mint 36 mázsa hektáronként. A búza önköltségi ára csak 52 korona mázsánként. Az albáriak kitűntek az 59 mázsa átlagos ciroktermésükkel is, ennél a 39 koronás önköltségi ára is gazdaságos termelésre vall. Bogyai elvtárs tehát rászolgált a többszörös elismerésre. „A szocialista mezőgazdaság építője" az idén még nagyobb hozamokat vár, mint az előbbi két esztendőben. Búzából 40 mázsa termést vár hektáronként. Papírforma szerint is nagyobb hozam várható. Tavaly a legtöbbet termő fajta, a bezosztája a búza vetésterületének még egyharmadát sem foglalta el. A kosúti volt túlsúlyban, amely hektáronként 11 mázsával kevesebbet adott a bezosztájánál. Az utóbbi rendszerint 43 mázsán felüli hektárhozamot ad. Az idén a 180 hektárnyi búza négyötöde bezosztája. Bogyai elvtárs jól megválogatta a fajtákat, s nagy előnye, hogy a vegyszeres gyomirtást az egész gabonatermesztő területen alkalmazza. Gyomot még hírmondóként sem találunk a vetésekben, Így a talaj . tápanyagát csakis a kultúrnövénv hasznosltja. A 60 hektárnyi Vesszősl-dűlőben az árpa szintén szemet gyönyürködtettő látvány. Ebből is 40 mázsás hektárhozamot vár az agronómus. Az aratás már nem soká várat magára s kiderül, bevált-e az agronómus jóslata. Ha igen, rekordtermésnek örülhet az albári szövetkezet tagsága. . BENYUS JÓZSEF Jó munka — kitűnő minőség A lóherésben a jól olajozott gépezet működésére emlékeztet a gyűjltők egybehangolt munkája. Egyszerre két kazlat is raknak. Ha a nap nem állna már olyan alacsonyan be is fejeznék. Az egyik kazlat így is betetőzik. Két lófogatos már meg is érkezett a kazaltetőként használt sással. A kazalrakók és a fogatosok kézi munkáján kívül a többi munkafolyamatot géppel végzik. A Slávia Diesel-motorok halk sziszegéssel egyenletesen forgatják a elevátorok láncait. Egyre magasabbra nő a kazal. A tarlón tartózkodó pótkocsikon is gyorsan szaporodik a rakomány, itt a mozgó rakodó gyorsltja a munkát. Egyszer az egyik, másszor a másik pótkocsira emel föl egy-egy petrencét, amit három traktoros hat pótkocsin szálít a kazalhoz. Gyorsan megy a munka, de niiics is vesztegetni való idő. Már sárgul a gabona, és az aratás előtt lucernából még a második kaszálás szénáját is be kell gyűjteni. A nagymegyeri szövetkezetben jól megszervezték a takarmányok betakarítását. . — A legfontosabbat, a petrencézést kézzel végeztük — magyarázza Morvay József agronómus, és hozzáteszi, hogy igen gondosan, de némi ráfizetéssel végezték ezt a munkát. A petrencézést csak estefelé kezdték, amikor már nem pergett a levél, s hogy ilyenkorra is kapjanak munkaerőt, 15 korona órabért fizettek, mégpedig nyomban, az aznapi munka befejezése után. Volt olyan este, amikor 170-en is gyűjtötték a herét. A jól alkalmazott anyagi érdekeltséget a tagság nem hagyta figyelmen kívül, kihasználta a kereseti lehetőséget. S a közös sem fizetett rá. A gondosan összerakot petrencéket aztán már szalagmódszerrel is kazalozhatták. Sőt az egyszerre kocsira emelt petrencéből kevesebb levél ment kárba, mintha villával adogatták volna. A tej- vagy a hústermelésben pedig ez nagyon fontos, s a most kifizetett nagyobb összeg kétszeresen is megtérül. (bjf A felvételik a fő- és a szakiskolák" ra lezajlottak, tehát már hangosan is beszélhetünk a protekcióról. A protekciókérők, a közbenjárók, az interveniálók sáskahada elhagyta az iskolák környékét, a dékánok, az igazgatók és a tanárok mély sóhajjal és „Végre!" — felkiáltással fellélegeztek. Az iskolaszolgától az igazgatóig minden iskolaügyi alkalmazott ujjong, hogy elkerülte az idegösszeroppanást — ha ugyan elkerülte. Mert nem volt könnyű állni a sarat az összpontosított ostrom kellős közepén: egy szál drukkoló diák érdekében mamák, papák, sógorok, komák, ismerősök, barátok, kisebb és nagyobb beosztású iskolaügyi emberek emeltek kagylót, írtak levelet, igyekeztek, nyüzsögtek, ismételgették ugyanazt, amit a szerencsétlen igazgató már annyiszor hallott — és merem állítani, nem vett figyelembe. Mire alapozom azt a merész állításomat, hogy a legtöbb iskolaigazgató az intervenciók és a protekciókérések tömkelegét figyelmen kívül hagyta? Azért merem mindezt állítani, mert éppen a felvételik idején, amikor a legnagyobb a zűrzavar az iskolákban, odasettenkedtem néhány tanintézetünkbe és csendben figyeltem az eseményeket. S láttam a következőket: a zűrzavar akkora, a közbenjárók száma oly nagy, hogy káptalan legyen annak a tanárnak a feje, aki akár egyetlen protezsált tanuló nevét nem felejti el. Megvallom, ha én ebben az időszakban tanároskodnék, talán saját fiamról is megfeledkezném. Annyi szám, név, intézkedés, utasítás, miegymás röpköd ilyenkor a tanári szobákban, s annyi minden a tanárnak a maga baja, hogy Jancsinak nézi Juliskát is... rájöttem: ha valaki nem teszi le a felvételi vizsgát, senkinek az égvilágon nem mondja, hogy bizony én, kedves barátom, nem tudtam válaszolni a kérdésre, csak halandzsáltam összevissza. Nem bizony, ezt nem mondja senki. Hanem mondja a következőt: „Letettem-e? Persze hogy letettem, csak azt mondták, helyszűke van, persze, akinek protekciója van azt felvettékI" Így az ember szebb szírtben tetszeleg, s végül talán maga is elhiszi, hogy így volt. Es eredményesen terjeszti a tételt: „Protekció nélkül nem jutsz be sehová." Aki valakitől protekciót kért és mégsem jutott be az így beszél: „Rossz emberhez fordultam, vannak befolyásosabbak is, azok protezsáltjaí kerültek be." Es ezzel ugyancsak eredményesen terjeszti a protekció elkerülhetetlensége végzetszerű szükségességének hírét. Aki valakitől protekciót kért és be is Jutott, az így beszél: „Bezzeg protekció nélkül sosem jutott volna be a gyerek. Hálistennek vannak összeköttetéseim". Engedjék meg, hogy ezzel az utóbbi tévhittel kapcsolatban elmondjam saját tapasztalatomat. protekció nélkül semmi sem megy" indoklással a minap felkértek, tegyek valamit egy ambiciózus fiatalember érdekében, hogy vegyék fel egy szakiskolára, amelyre sok a jelentkező. hAerem állítani továbbá, hogy a pro- Mert lehet, hogy helyszűke miatt kima'

v' tekció hovatovább fiktív fogalom- rad, és akkor csak a protekció segít. Retmá válik. Merem ezt dlltani azért, mert tentő zavarban voltam — megvallom —, mert halvány fogalmain sem volt arról, mit kell ilyenkor tennem. A csudába is, hogyan állítsak be egy tengernyi gonddal küszködő igazgatóhoz és milyen mondókát mondjak neki? A protezsálásra váró fiatalembert végül megsajnáltam. Kitűnt, a gyereknek jó a bizonyítványa, a szakma, amelyre vágyik „privátim is vesszőpapripája, díjakat nyer vele a szakmai vetélkedőkön, s miegymás. Hát ezért a gyerekért igazán kár lenne, ha nem vennék fel... Gondolkodtam, gondolkodtam, addig gondolkodtam azon, hogyan kell valakinek protekciót csinálni —, míg csak le nem zajlottak a felvételik és vége nem volt minden izgalomnak. Gondoltam hát, ha a gyereket nem veszik fel, legfeljebb azt hiszik rólam, hogy nem vagyok elég befolyásos ember. Mint ahogy nem is vagyok. Majd csak letagadom, hogy a kisujjamat sem mozgattam meg, az egyébként igen szimpatikus, fiatalember érdekében. S

most jön a meglepetés: a fiatalembert a hőn vágyott iskolába felvették! Jött is egy szép levél, amelyben hálásan köszönik eredményes „közbenjárásomat". A meglepetéstől nem is válaszoltam, hadd tegyem meg ezen a helyen: Kedves anyuka! Ezennel közlöm Önnel, hogy fiát hozzájárulásom nélkül vették fel az iskolába. Most már bevallhatom, Meggyőződésem, ha mindenki bevallaná, hogy az ujját sem mozgatta a felvett gyerekek érdekében, kevésbé terjedne a szállóige, miszerint mindenhez protekció kell. Szívélyesen gratulálok fiának ahhoz, hogy olyan ügyes és saját erejéből bejutott. Legközelebb tessék jobban megbízni saját jófejű fiában, mint énbennem. Mint látja, érdemes. Fogadja üdvözletemet: < VILCSEK GÉZA