Új Szó, 1967. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1967-02-14 / 45. szám, kedd

Bauer Szilárd emlékét idéző tárlat HARMINCÖT ÉVES KORÁBAN 1928-ban hunyt el a szlovákiai szocialista irányzatú festészet egyik legjellegzetesebb képviselője. Az autodidakta Bauer foglalkozása révén gépészmérnök. Az első világháború után a kassai közműveknél tölt be vezető állást s minden szabad idejét a már diákkorában jelentkező festői hajlama fejlesztésének, csiszolásának szenteli. Látogatja Krón Jenő rajziskoláját, Halász-Hradil műtermét. Ismerkedik a modern cseh festészettel és szenvedélyesen érdeklik az új utakon járó európai művészet törekvései. Szüntelenül kísérletezik s 1924-ben találja meg saját hangját. Úttörő eszmeiségű harcos bírálója a társadalmi állapotoknak. Belső nyugtalansággal, msglepő felkészültséggel s érettséggel foglalja képbe a német expresszionizmus kifejező eszközeivel szorongó, emberféltő érzéseit. Ecsettel, tollal tiltakozik a megalázó nyomor ellen. Kesernyés cinizmussal támad minden Jogtalanságot, a világ bűnös közönyét, s igazságtalanságait. A munkanélküliek, a bebörtönzöttek problémáival azonosul. A Városi Galériában kiállított rajzok, pasztellek, olajfestmények csavargóinak, sztrájkolóinak, kivándorlóinak, öregaszszonyainak természetes formái görcsösen torzítottak, arcvonásaik gyötröttek. Egy ellenséges világ rút önzésétől szenvedő osztály külső-belső drámájának kifejezői. Erőteljes kompozícióján, az Orgián karikírozó vonások tűnnek fel. — A város pere mére szorítottak környezetét jelzik máig is elevenen ható képei. A szűk utcák kietlenségét, a kidőlt-bedőlt falú sivár házakat, a csúcsos tetők fájón tépett kontúrjait, a levegőtlen udvarok magányos fájának bús fekete ágait, súlyos színekkel veti vászonra. — A francia forradalom izgalmas szerkesztésű tusrajz-sorozata szilárd világnézetéből, humanizmusából fakadt. SŰLYOS BETEGSÉGÉTŐL MEGVISELTEN a halálát megelőző egy-két esztendőben támadó él nélkül, beletörődéssel vetíti ki élményeit. Az 1927-28as évjelzésű kassai motívumok vigasztalan világa, tájainak széltépett, sodródó lombjai s a már befejezetlenül maradt Agitátor életművének végső, igazat mondó, fájdalmasan zengő akkordjai. BÁRKÁNY JENÖNÉ Műemlékvédelem Kelet-Szlovákiában A művészeti es történelmi szempontból értékes építészeti emlékeknek pusztulástól való megóvására kormányunk évrőlévre jelentős összegeket áldoz. Gondos munkával új köntöst öltenek a régi korok művészetét hirdető műemlékek. Kelet-Szlovákia e tekintetben igen gazdag országrész. 1989 műemléket tartanak itt nyilván, ezek közt 424 történelmi jellegű. Ezekről beszélgettünk František Márkus elvtárssal, a Műemlékvédelmi Országos Bizottság preSovi kirendeltségének igazgatójával. • Melyek 1967-ben a műemlékvédelem legfontosabb feladatai? — A javításra szoruló műemlékek stílszerű felújítása, a történelmi Jellegű műemlékek fenntartása és a műemlékek feletti állandó, szakszerű felügyelet. • Konkrétan: Kelet-Szlovákiában hol indítanak el nagyszabású munkálatokat? — Tizenhat 1966-ban megkezdett akciót fejezünk be. Új akcióink: a két legrégibb mecenzéfi hámor felújítása és megnyitása az idegenforgalom számára a társai szkanzen falumúzeum megszervezése, a hajdani sóvári bányáknak és tárnáknak az eredeti állapotba való visszahelyezése, és a „Hidász" nevű hatalmas szobor leleplezése a Duklán. Idei feladataink között szerepel a košicei Dóm tatarozásához szükséges fotodokumentáció befejezése, valamint a leégett Orbán-torony újjáépítése is. • Nem említette Krasznahorkát és Levočát ... — Krasznahorkán • már javában folynak a felújítási munkálatok, 1967-ben a falak konzerválása következik. Levoča főterének nagyszabású rendezése viszont központilag Irányított akció. í t ä.) Svájci karmester vendégszereplése MÁR A MŰSOR ELSŐ SZÁMÁBAN: Berlioz Beatrice és Benedikt nyitányában megmutatkozott, hogy Erich Schmid személyében határozott, céltudatos egyéniség áll a karmesteri emelvényen. Erich Schmid pontosan tudja, mit akar, és akaratát nemcsak karmesteri tevékenységének külső befolyásával viszi át a zenekarra, zenei elképzeléseit meg is tudja éreztetni az orkeszter művészeivel, ami nagy erény, és vezénylésének egyik lényeges momentumát képezi. Karmesteri gesztusa gyors, pontos, kifejező, de amellett érdekesen és tanulságosan gazdaságos. A bratislavai születésű J. N. Hűmmel zongoramuzsikáját alig-alig ismerjük, örültünk, hogy az a-moll versennyel (op. 85.) napfényre került a feledés homályából. 130 esztendő telt el a komponista halála óta, és íme, a poros kottafejek mögül frissen, fülbemászó kedvességgel bújt elő — szülővárosában — a klasszikus zenei nyelv „virtuóz oldalágát" ápoló könnyed, elegáns Hummel-muzsika. • SZENTENDRÉN a Duna kanyarban 57 hektáros szabadtéri múzeum készül. Magyarország 2-i tájának jellegzetes parasztházait, melléképületeit, egy kék festőműhelyt, szél- és vízimalmot, négy régi haranglábat, egy 18. századi fatemplomot építenek itt föl. • ISAC MONTEROT spanyol regényírót hathavi börtönre és tízezer pezetára ítélte a madridi törvényszék. Illegális propagandával vádolják utolsó regénye „Egy áprilisi nap" okozta botrány miatt. Áz a-moll verseny zongoraszólóját Ivan Palovič adta elő. Fiatal művészünk érzékeny muzikalitással beleélte magát a mű stílusvilágába, és Hűmmel kellemes zongoraversenyét hangulatosan, kitűnő technikai felkészültséggel tolmácsolta. Az aprómunkát igénylő pergő-részletek csakugyan peregtek, és a Largettóban halk, szinte félén ken bontakozó lírájával megmutatta, hogy az előadóművészet finom belső útjait ts keresi. Innen már nincs messze a következő lépés: kutatni és feltárni a muzsika mélyebb rétegeit, vagy így is mondhatnánk: közelebb-jutni az ellentmondásokkal teli forró, százarcú élethez. Talán ez volna az út a kitűnő zenei adottságokkal rendelkező Ígéretes fiatal pianista tehetség teljes művészi kibontakozásához. VÉGÜL BEETHOVEN VII. SZIMFÓNIÁJA hangzott el, nyomatékosan klasszikus tartással, önkényes belemagyarázások nélkül, puritán, sőt talán kissé túl puritán felfogásban. Bár vendégművészünk Beethoven tolmácsolása kiegyenlítettségében sem nélkülözött bizonyos lendületet. Az utolsó tétel dionüszoszi örömünnep mivolta is talán éppen azáltal érvényesült, hogy nem hajszolta túl a tempókat, ami könnyen elmosódó száguldássá változtathatja a Finálé keretet robbantó belső tüzének erejét. Ebben a koncepcióban talán csak a mű egészének .nagyfeszültségű vonala" lazult fel valamennyire. Filharmóniánk koncentráltan és odaadással muzsikált a vendégkarnagy keze alatt. HAVAS MÁRTA ffilll Á tudomány Attól a pillanattól kezdve, araikor január 27-én a Kennedy fokon egy próbakísérlet közben a kilövőpadra helyezett rakéta csúcsán levő űrhajóban elhangzott a „Tűz az űrhajóban!" végzetes kiáltás s egy másodperccel később három amerikai űrhajós már nem volt az élők sorában, az egész világ megrendüléssel várta a tragédiáról szóló részletes híreket. Az amerikai űrhajózás súlyos veszteséget szenvedett: a február közepére tervezett első Apollo űrutazás részvevői, Virgil Griss o m, az űrkísérletek egyik veteránja, Edward White, az első amerikai űrséta hőse és egy újonc, Roger Chaffee tragikus körülmények között életét vesztette... Minden munkának vannak hősei és áldozatai. A tudományos kutatás ls megköveteli őket. Aligha akad műszaki vívmány vagy tudományos felfedezés, amely nem követelt volna hősi erőfeszítést, s nemegyszer emberi áldozatot is. A természet egyre féltékenyebben őrzi titkait, és ezek feltárása sok-sok odaadással, évekig tartó kemény munkával jár. S bizony gyakran a kutató vagy kísérletező életének a kockáztatását is megköveteli. A reálisan gondolkodó tudósok sohasem titkolták, hogy az űrhajózás sikereiért emberéletekkel kell majd fizetni. Olyan prognózisok is léteznek, amelyek valószínűségszámítással próbálták meghatározni a következő évtizedekben az űrkutatás emberáldozatainak a számát. A három amerikai űrhajós tragikus halála mégis fájóan érintette az emberiséget, mert ez volt az első nagyobb méretű dráma, amely a veszélyes, ez ideig azonban szerencsés kimenetelű űrkutatásnál játszódott le, s mert itt egyszerre három nagyképzettségű űrhajós lett egy szerencsétlen kísérlet áldozata. A tudósok, a kutatók, a feltalálók, a kísérletezők nem dobveréssel végzik munkájukat. Laboratóriumok csendjében dolgoznak, hiszen a kitűzött feladat megoldása megköveteli a teljes összpontosítást, az ember teljes odaadását, rajongását, energiáját, s ha kell élete kockáztatását is. Keveset tudunk a tudomány e megszállottjainak kétségtelenül hősies életéről. Rendszerint csak akkor értesülünk róluk, ha egyikük-másikuk valamilyen elismerésben részesül, vagy ha tragikus körülmények között hivatása áldozataként elpusztul. Pedig a mondabeli Ikarosztól kezdve, aki a repülés első úttörőjeként a tengerbe zuhanva életét vesztette, a tudósok, a kutatók, a felfedezők ezreit sorolhatnánk fel, akik nap nap után kockáztatták és kockáztatják egészségüket, életüket, hogy új felfedezéssel, új törvényszerűség meghatározásával, új kórokozó leleplezésével, új műszaki vívmány létrehozásával gazdagítsák az emberiséget. Kl tudná felsorolni, hány tudós szenvedett Maria Curie-Sklod o w s k a óta halálos sérüléseket a radioaktív anyagok kutatása közben? Ki tudná összeállítani azok névsorát, akik kutatásuk tárgyának — az atomenergiának, a villamosságnak, a vegyi anyagoknak, a mérgeknek, új gépi szerkezeteknek — az áldozatai lettek? Hány úttörője és áldozata van a tengerhajózásnak és a repülésnek? S ma is hány pilóta kockáztatja életét egy-egy szuperszonikus gép kipróbálása közben? Hány embernek kellett legyőznie magában a halálfélelmet, amikor ismeretlen tájak, világrészek felkutatására indult? Hány emberi életet követelt a sarkvidékek felderítése, a vulkánok s a tenger mélységeinek megismerése? Mily keveset tudunk a soksok orvos, biológus, epidemiológus, virológus, farmakológus és méregkutató életéről I Nem a tudomány hősel-e azok az orvosok, akik egészségük, sőt életük kockáztatásával saját magukon végezték a veszélyes kísérleteket? Sem hivatásuk, sem a humánusság nem kötelezték őket erre. A Hippokratész r ő 1 elnevezett eskü sem kívánta ezt tőlük. Tettük csupán abból a nagy etikai elvből fakadt, hogy tenni akartak valamit az emberiség érdekében. A tudomány hőse volt Max Pettenkofer, aki kolerabacilusokat nyelt le, mert nem hitt a bacilusok kizárólagos ha9 A montreali világkiállítás első épülete, — amelyet már 1965 nyarán átadtak rendeltetésének — egy 80 láb (24 m 28 cm) magas kilátótorony volt. Az egészet kanadai fából építették. talmában; saját elmélete volt erre, amelyért oly hősiesen harcolt, hogy a kolera bacilusait sem habozott lenyelni. Az emberiség hősének számít Nothnagel nagy belgyógyász is, aki haldoklását vette tudományos megfigyelés alá: 1905 egyik júliusi éjszakáján szívérgörcsöktől sanyargatva — amikor tudatosította, hogy nem éli meg a reggelt — kezébe vette a tollat és leírta az angina pectoris legsúlyosabb rohahamának klasszikus képét. Nagy hősiességre volt szükség ahhoz is, amibe a minap J a mes Bedford 73 éves súlyosan beteg amerikai pszichológus-professzor egyezett bele röviddel halála előtt: engedélyt adott arra, hogy a szakemberek megfagyasszák s előre meg nem határozott Időre acélkoporsóba zárják. A professzor elméletileg él — s mégsem él: cseppfolyós glicerinnel Impregnálták a szöveteit és sejtjeit, majd cseppfolyós nitrogénnel mínusz 104,4 C fokra hűtötték le a testét. A kísérletnél asszisztáló fiziológusok, fizikusok és orvosok meg vannak győződve róla, hogy a test nedvességének visszaadásával s fokozatos felmelegítésével egyszer majd lehetővé válik Bedford professzornak, helyesebben kiszárított s félig élő, illetve félig halott múmiájának az életrekeltése ... Aligha akad az életben, különösen az új utakat kereső tudományos és kutató munkában, az ipari termelésben, a közlekedésben s egyéb fontos emberi tevékenységben hely, ahol ne lenne fokozottabb veszély, kockázat, ne lennének emberi áldozatok. A biztosítási statisztika is számol velük. Sok ember életével fizet azért, hogy az emberiség jobban, egészségesebben, kényelmesebben éljen, hogy bővüljön a tudás kincsestára. Az emberiség és a tudomány hőseinek tartjuk őket. Mert nem könnyelműen, nem illuzórikus célért teszik kockára életüket, nem esztelen harctéren éri őket a halál, hanem a tudomány szolgálatában s n jólét érdekében áldozzák fel magukat. DÓSA 1ÔZSEF Magyarország hévízkútjai Kevés olyan ország akad, amely oly gazdag hévízforrásokban, mint Magyarország. A legutóbbi adatok szerint az ország 242 hévízkútja percenként 170 000 liter 35 C foknál melegebb vizet juttat felszínre. Külön nyilvántartásban szerepel további 402 kút, mely csak 26— 34 C fokos meleg vizet szolgáltat, összesen több mint 160 000 litert percenként. Ami a 35 C foknál melegebb vizű kutak vízhasznosítását illeti, 125 kutat használnak gyógyfürdői célokra, 69 kutat ivóvlznyerésre. 18 a mezőgazdasági és kommunális (zömm.el fűtési), 9 az ipari, 1 kórházi felhasználást szolgálja, és 20 kút ez idő szerint még teljesen kihasználatlan. Időjárásjelentér az országúton A rádióban leadott időjárásjelentés rendkívül hasznos, különösen télen, amikor a köd, a hó és eső befolyásolja az útviszonyokat. Az autósokon azonban az általános meteorológiai jelentés nem sokat segít, mert az őket közvetlenül érintő útszakaszok Időjárási viszonyairól nem értesülnek. A Californiai Divlsion of Highways munkatársai kísérleteket folytattak e kérdés megoldására. Egy kiválasztott autópálya jobb oldali forgalmi sávjában 250 m hosszban rézhuzalból készült hurkot fektettek le. Az út szélén felállított magnetofonkészülék egy erősítőn keresztül villamos jel alakjában beszádimpulzusokat továbbít a dróthurokba. A kocsiba felszerelt mágnestekercs segítségével a Jelzést Induktív úton felveszik, és az megfelelő felerősítés után egy hangszóróban válik hallhatóvá. Miniatűr remekmüvek A Párizsból kapott fényképen a világ legkisebb könyvelt látjuk. Méreteiket jól szemlélteti a postabélyeggel való összehasonlítás. Az 5x5 milliméteres könyvecskék a tipográfusok művészetét bizonyítják. Az első a Miatyánkot tartalmazza, a a másodikban kilenc nyelven a „SzeretlekI" vallomást olvas hatjuk, a harmadikban az embert jogokról szóló deklaráció van, az utolsóban pedig az olimpiai eskü szövege. 1967. II. 14.