Új Szó, 1966. december (19. évfolyam, 331-360. szám)

1966-12-07 / 337. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. december 7. Szerda • XIX. évfolyam, 337. szám • Ara 30 fillér legoricsev : a Nagy Honvédő Háború történelmi tapasztalatai súlyos figyelmeztetés a kalandorok számára önnepi ülés a moszkvai csata 25. évfordulóján Kedden Moszkvában ünnepi ülésen emlékeztek meg a né­met fasiszta területrablók fe­lett a moszkvai csatában aratott győzelem 25. évfordulójáról. A Kreml kongresszusi palotájá­ban rendezett gyűlés elnökségé­ben helyet foglaltak: Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij és más szovjet vezetők, vala­mint azok a hadvezérek, akik a történelmi csatában harcol­tak. A gyűlésen Nyikolaj Jegori­csev, az SZKP moszkvai városi pártbizottságának első titkára mondott beszédet. Emlékezte­tett arra, hogy a német fasiszta hadvezetés a szovjet—német frontra vezényelt csapatok és haditechnika csaknem felét Moszkva környékén összponto­sította. 1941. december 6-án megkezdődött a szovjet hadse­reg ellentámadása, amelynek eredményeként több mint tizen­egyezer helységet szabadítottak fel, a szovjet fővárostól 120— 350 kilométerre visszavetett né­met fasiszta csapatok mintegy 500 ezer embert, csaknem 1300 tankot, 2500 löveget és sok más harci eszközt vesztettek. A szónok a nagy hála érzésé­vel emlékezett meg a moszkvai csatában résztvett harcosokról. Külön kiemelte Georgij Zsukov, Ivan Konyev, Szemjon Bugyon­nyij, Szemjon Kimosenko, Kon­sztantyin Rokoszovszkij, Borisz Szapozsnyikov, Alekszander Va­szilevszkij és más hadvezérek harci érdemeit. „A moszkvai csata általános vezetését Joszif Sztálin legfelső főparancsnok látta el" — mondotta Jegori­csev. A Moszkva alatt aratott győ­zelemnek nagy hatása volt egy­felől a Szovjetunió, másfelől Anglia, az Egyesült Államok és a Hitler-ellenes koalíció más országai közötti szövetségesi vi­szony megszilárdítására — foly­tatta. Ezek a kapcsolatok nem minden nehézség nélkül alakul­tak ki. Az a szovjetellenes po­litika, amelyet az Egyesült Ál­lamok és Anglia a háború előt­ti években folytatott, továbbra is súlyos teherként nehezedett a háború folyamán ezekre a kapcsolatokra. Erről nem lehet hallgatni, ha hűek akarunk len­ni a történelmi igazsághoz. Ez azonban egyáltalán nem csök­kenti a történelem egyik leglé­nyegesebb tanulságának jelen­tőségét. Ez a tanulság pedig abban rejlik, hogy a háború éveiben különböző társadalmi rendszerű államok hatékonyan együttműködhettek, A Hitler-el lenes koalíció kiállta az idők próbáját és a Szovjetunió döntő részvétele mellett az agresszo (Folytatás a 2. oldalon) Koszígin látogatása a lyoni üzemekben Lyon (CTK) — Alekszej Ko­szigin szovjet miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tar­tózkodik Franciaországban, há­romnapos vidéki körútja során tegnap Lyon város üzemeivel ismerkedett meg. A szovjet miniszterelnök és kísérete ellátogatott a Lyon melletti Hrone-Alpes részvény­társaság olajfinomítójába, in­nen a Hrodiacet-Belle részvény­társaság műszálgyáiába látoga­tott el. Ez az üzem a Hrone­Peulenc vegyikonszern fióküze­me, amely nemrég kiállítást rendezett Jerevánban. Az üzem nemcsak Franciaor­szág, hanem egész Nyugat-Eu­rópa legkorszerűbb műszálgyá­rai közé tartozik. Francia rész­ről remélik, hogy az üzem kü­lönböző berendezéseket és szak­embereket küld a Szovjetunió­ba hasonló gyárak létesítésé­hez, esetleg készárut bocsát a Szovjetunió rendelkezésére. Az üzem vezérigazgatójával folytatott beszélgetés során Ko­szigin kijelentette, hogy a Szoo jetuniónak szándékában áll a gépi berendezések megvásárlá­sa és kívánatosnak tartja, hogy francia technikusokat küldje­nek a Szovjetunióba. Ezt követően Pradel, Lyon város polgármestere díszebédet adott Koszigin tiszteletére. Délután Koszigin egy magas feszültségű áramelosztókat gyár­tó üzembe látogatott. A szovjet sajtó továbbra is nagy figyelmet szentel Koszigin miniszterelnök franciaországi látogatásának. A moszkvai Pravda külőntu­dósítói beszámolnak a franciák nak a Koszigin látogatásával kapcsolatos véleményéről, és ismertetik a szovjet kormányfő látogatásának minden esemé­nyét. A lap többek között megál lapítja, hogy a francia—szovjet kapcsolatok minden téren új korszakot nyitottak meg a két európai ország életében. A szov­jet—francia kapcsolatok és az európai biztonság kérdése kü­lönös módon foglalkoztatja a francia közvéleményt. A francia lapok is változat­lanul első oldalon és nagy ter­jedelemben közlik a szovjet mi­niszterelnök látogatásáról szóló híreket. A Figaro „Koszigin tu rista rekordot ért el" címmé! számol be a szovjet kormányfő vidéki körútjáról. Az Humanité tudósítása szerint Toulouse olyan szívélyesen fogadta Ko szigint, ahogy azt csak egy déli város tudja. Különösen Koszi­gin miniszterelnöknek a város­háza erkélyén rögtönzött beszé­dét emeli ki. A prágai Interiér Nemzeti Vállalat egyik legnagyobb bútor­gyárunk. Gyártmányai között megtaláljuk a legkorszerűbb konyha- és szobaberendezéseket, valamint a hagyományos bú­torokat. Képünkön (jobbról) Jaroslav Polák és A. Sedláöek az utolsó simításokat végzik a heverőkön. (J. Nősek — CTK felv.) SAJTÓÉRTEKEZLET A SZLOVÁK NEMZETI TANACS ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSÉRŐL SZLOVÁKIÁBAN IS LESZ NAPFÉNYPART Kitűnő üdülési lehetőség Nagymihály tőszomszédságá­ban • Kevesebb erőtakarmánnyal — több sertéshús • Jelentős eredmények a tbc elleni harcban • Kezdetét veszi „A földműves asszonyok szocialista iskolája" (Tudósítónktól). — A Szlovák Nemzeti Tanács december S-i elnökségi üléséről tegnap adott sajtótájékoztatót Pet­ronella Višňovcová, kereskedelemügyi megbízott, il­letve dr. T. R e š k a, az egészségügyi megbízott helyettese, J. B a 1 á 2, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló Vállalat te­rületi igazgatója és más szakemberek. Víztároló a turisztika szolgálatában Kelet-Szlovákiában, nem messze Nagymihálytól, a Vihor­lát tövében 32 négyzetkilomé­ternyi területen nagy víztároló létesült. A majdnem 400 mil­lió köbméternyi vizet felfogó és a legnagyobb átmérőt tekint­ve 17 és fél kilométer hosszú tároló fő feladata vízrendészeti. Köztőrsaságunk keleti terüle­teinek jelentős részét védi meg a múltban állandóan Ismétlő­dő árvizektől. Már ezen a nyáron a kör­nyékről, de Košice városából is sokan üdültek ennek a kitű­nő fekvésű víztárolónak part­jain, ahol teljes 120 napig lart a nyári idény és évente 2000 óra a napsütés. Ezzel magya­rázható, hogy az illetékes szer­vek és most legutóbb az SZNT elnöksége is behatóan foglal­koznak az itt adódó turisztikai és idegenforgalmi lehetőségek kiaknázásának kérdésével. Višňovcová megbízott beszá­molt róla, hogy mintegy 80 millió korona befektetéssel öt üdülőközpont épül ki ennek a mesterséges tónak partjain. 1970-ig főleg az ivóvíz beve­zetéséről, a csatornázásról, a villamosításról, az idevezető Utak javításáról, illetve a par­A z utóbbi időben gyakori beszédtéma a szabad szombat. Az újságok hasáb­jain is elég gyakran találkozunk olyan írásokkal, amelyek ezt a problémát taglal­ják, bírálgatják, tollhegyre szúrják azokat a nemkívánatos jelenségeket, amelyek ép­pen a hétvégi szabad napok következtében kerültek felszínre. Sőt a tréfacsinálók műhe­lyében is elkészült már néhány „elmés" meg­jegyzés, amelyek kisebb-nagyobb találékony­sággal a szabad szombatok körül támadt, előre nem várt visszásságokat veszik célba. Erre az adott okot, hogy a maga nemében helyes és a dolgozók számára igen jó ha­tározatot a gyakorlati megvalósítása előtt nem gondoltuk egészen végig. Már az első lépéseknél megmutatkozott, — különösen a kereskedelem szakaszán —, hogy sok kér­dés vár még feleletre, megoldásra. A jó elgondolás, a dolgozók érdekeit szolgáló rendelet esetenként negatív színezetet ka­pott. Az első és alapvető hiba talán ott történt, hogy minden második hét szombat­ját általánosan szabad szombattá nyilvání­tottak, annok ellenére, hogy a munka szer­vezésének jelenlegi foka nem teszi ezt min­denütt zökkenő mentesen lehetővé. Amikor törvénybe iktattuk a havonkénti két szabad napot, a dolgozók érdekeit tar­tottuk szem előtt. A termelés jelenlegi szín­vonala, a munka termelékenységének emel­kedése lehetővé tette, hogy ugyanazért a pén­zért a munkahét negyvennyolc óráról negy­venhatra, majd negyvennégyre csökkenjen. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dol­gozóknak minden második héten van egy szabad napjuk, vagyis a munkahét csak öt napból áll. Ezt, a törvény által biztosított jogot nem is akarjuk senkitől elvitatni. Csu­SZABAD SZOMBAT VAGY SZABAD NAP? pán arról van szó, hogy — figyelembe véve az eddigi tapasztalatokat — szabad napként lehet-e kijelölni valamennyi esetben éppen a szombatot? Vannak üzemek, vállalatok, ahol ezt minden különösebb fennakadás nél­kül megtehetik, de olyan esetek is előfor­dulnak, ahol erre nincsenek meg a feltéte­lek. És ezzel újból eljutottunk a többi között a kereskedelemhez. Vagy talán a kereske­delemben dolgozókra nem vonatkozna a törvény . . .? Ők nem olyan dolgozók, mint mások? De igen. A negyvennégy órás mun­kahét rájuk is vonatkozik. Viszont nem vol­na helyes, ha mindenáron ragaszkodnának ahhoz, hogy a havonta esedékes két szabad nap éppen szombatra essék. Miért ne lehet­nének szabad hétfők, vagy szabad keddek azok a napok, amikor a tapasztalatok sze­rint egyébként is legkisebb a forgalom? Ép­pen ez a gondolat foglalkoztatja például a Jednota fogyasztási szövetkezet dunaszerda­helyi járási szervezetének a vezetőit. Abból indulnak ki, hogy a szocialista kereskedelem fő célja a vásárlók igényeinek maximális ki­elégítése. Márpedig, ha valamennyi alkal­mazottuknál „görcsösen" ragaszkodnának a szabad szombatokhoz, egyes helyeken el­lentétbe kerülnének a vásárlók érdekeivel. Ezért, hogy a dolgozók érdekein ne essék csorba, és a vásárlóknak se legyen okuk az elégedetlenségre, széles körű felmérést vé­geztek. Kikérték a helyi, illetve a városi nem­zeti bizottságok véleményét, ezt „összeháza­sították" saját tapasztalataikkal és ennek megfelelően állapították meg a kereskede­lem alkalmazottainak szabad napjait. Ahol a lehetőségek megengedik és ez nem megy a vásárlók, illetve az eladás rovására, ott a szabad nap szombat is lehet, másutt viszont a hétfő, vagy éppenséggel a kedd lesz sza­bad. Ú [ gy gondoljuk, jó az elgondolás. Helyes és indokolt, hogy nem szabad szom­batról, hanem szabad napokról beszél­nek és a szabad napot a szükségleteknek, illetve a lehetőségeknek megfelelően álla­pítják meg. (gy a kereskedelem dolgozóinak sem lesz okuk panaszra, viszont a vásárlók sem tehetnek szemrehányást. Egyelőre talán ez a megoldás a leghelye­sebb és a legelfogadhatóbb! SZARKA ISTVÁN tok és a számításba jövő stran­dok kiépítéséről gondoskodnak. Számos intézmény és szervezet felajánlotta már, hogy külön­féle üdültetési létesítményeket (éttermek, sátortáborok, cam­pingházak stb.) épít itt a sa­ját költségén. Rendkívül nagy az érdeklődés magánemberek részéről, akik víkendházakat akarnak itt építtetni. Várható tehát, hogy néhány éven belül a kelet-szlovákiai „Kis Balaton" tízezrével vonzza majd nem­csak a környék lakosságőt, ha­nem hazánk más vidékeinek turistáit és a külföldi érdeklő­dőket is. (Folytatás a 2. oldalon) VOJANYBAN ÚJABB ERŐMŰ ÉPDL Bodrogközt, a Latorca men­tét bármelyik oldalról közelíti meg az ember, messziről szem­betűnik Szlovákia legmagasabb, közel kétszáz méteres kémé­nye, amely egyben azt is jelzi: a kémény tövében fekszik Ke­let-Szlovákia energiaforrása, a Vojanyi Villany erőmű, Szlová­kia legnagyobb áramfejlesztő üzeme. Tegnap az erőmű, az építő­és a szerelővállalatok képvise­lőinek Jelenlétében adták át rendeltetésének az erőmű utol­só — hatodik — áramfejlesztő egységét. Ezzel befejeződött a 660 mW-os Vojanyi Villany­erőmű építése. Hogy miért éppen itt kezd­ték meg közel négy esztendő­vel ezelőtt ennek a jelentős műnek építését? Először is Ke­let-Szlovákia rohamos ipart fejlődése következtében nagy­mértékben növekedett a vil­lanyáram-szükséglet, amit saját energiaforrása híján a kerület képtelen volt segítség nélkül teljesen kielégíteni. Ezenkívül tudni kell, hogy a szomszédos Szovjetunióból szé­les nyomtávú vasúton kapja az erőmű a kiváló minőségű kő­szenet, amelynek felhasználása Vojanyban nagyon jól bevált és gaadaságos. Ezekből a gyakorlati tapasz­talatokból kiindulva hozott dön­tést kormányunk arra vonatko­zólag, hogy a közeljövőben, a jelenlegitől alig ötven méter távolságra felépül a második, még modernebb 660 mW-os erő­mű. Ezt követően biztosítva lesz Kelet-Szlovákia áramellá­tása, s az erőmű a nemzetközi hálózat részére ls fog áramot termelni. t-tkf

Next

/
Oldalképek
Tartalom