Új Szó, 1966. november (19. évfolyam, 301-331. szám)

1966-11-29 / 329. szám, kedd

' I Ü ki ismeretlen Csallóköz CSALLÓKÖZ nyugati részén több figyelemre méltó, sajátos építészeti különlegesség vonja magára az arra járók érdeklő­dését. Már maga a természet is más, mint ami tőle északabbra terül el. A Kárpátok nyugati nyúlványai és a Duna övezte vidék mintha a meleg éghajla­tú dél követe lenne: rónáján imitt-amótt feltűnik a délibáb is, erdeinek légköre csaknem trópusi, ám nem ismeretlen itt a csillogó hótakaró romantiká­ja sem. Földrajzi fekvése és ég­hajlata gazdag természeti és madár-rezervációk létesítését tette lehetővé. A VIDÉK népi építészetének elemel a déli fekvésű Duna men­ti államok, sőt Dobrudzsa sajá­tos építészetére emlékeztetnek. Ma is több ilyen sajátos stí­lusban épült ház áll itt, hiszen nemrégiben a húszas, harmin­cas években is épültek itt ilyen stílusban épületek, melyeknek jellegzetessége, hogy tetőzetük természetes anyagokból készült. Ilyen házakat Bratislava közvet­len közelében, Dunapüspökin is találhatunk, vagy pl. Duna­szerdahelyen a JNB épületének közelében. A népi architektúra jellegzetes fedőanyaga a nád vagy a szalma. A tető többnyi­re nyerges. A ház építőanyaga főleg agvag vagy tégla. A HÁZAK többnyire hosszá­ban egy síkban épülnek, néme­lyek L-alakúak. A házak rendszerint homlokzatukkal az utca felé sorakoznak, az utca pedig a falu közepe felé kiszé­lesedik és hosszú teret képez. A házakat az utcákon kerítés választja el, a házak között tá­gas udvarok. A közvetlen tér­beli kapcsolat az udvar és az utca között — ami annyira meg­szokott Közép-Szlovákia hegy­vidékén — itt már nem olyan gyakori, de a Somorja melletti Tejfaluban még előfordul. Ha a házak az utca menté­ben állanak, a tető egyszerű. Ha homlokzatuk fordul az utca felé, többféle megoldást látha­tunk. Többnyire két kis ablak tekint az utcára, egyes vidéke­ken azonban (például Dunaszer­dahely környékén) olyan házak is vannak, ahol csak egy ablak nyílik az utcára. A ház eleje rendszerint egészen egyszerű, sima; néhol a plasztikus színes ablakkeret kelt érdeklődést. (Az egyik gútori ház). EL£GG£ GYAKORI a három­szögalakú téglahomlokzat, amely a tető fölé nyúlik és fe­lül lépcsőzetesen elhelyezett téglában végződik. Többnyire sima, éppúgy mint a ház alsó részének anyaga, néhol excent­rikusan egy oldalra nyúlik ki, ahol a ház pitvara és bejárata van (a bejárat majdnem min­den esetben oldalt az udvar felől nyílik). OLYAN MEGOLDÁST is látha­tunk, ahol a téglahomlokzatot érdes, szürke vakolat borítja a ház alsó fő részét pedig sima világos vakolat. A homlokzat némely helyen egyszerű plaszti­kus díszítésű. Például Gútoron a színes vakablak. Ennél az építészeti típusnál már gyakran cseréptető is e'ő'ord'il. Van FeiUi képünkön: Téli kúp Szemet községből. Lent: Ré­gi falusi ház Dunaszerda­hely közelében. olyan házhomlokzat is, amely ugyan hasonló a két típushoz, de nem minden esetben végző­dik lépcsőzetesen rakott tégla­szegéllyel, hanem egyenesen deszkalapokkal, amelyek legfe­lül egy kis háromszöget képez­nek. Ez szerkezetileg harapó­fogóra emlékeztet. A szegély­deszkák, s ezáltal a tető jóval a homlokzat elé nyúlhat, s ily módon ferde ereszt képezhet. Egy további építészeti típust képvisel a deszkahomlokzat. Ebben az esetben a függől^ge sen álló deszkákat a ház alsó részétől egy vízszintesen fekvő deszkalap választja el. A deszka­homlokzat fölött ugyancsak elő­renyúl némely esetben a tető a szegélydeszkákkal és a három­szögalakú csúccsal, amely egyes esetekben faragással díszített (például Dunnszerdahelv pere­mén). A FALAZOTT HOMLOKZAT különleges típusa a „barokk" alakú ívelt homlokzat, amely a Dél-Csehországban gyakori há­zakra emlékeztet. Ilyen háza­kat Magyarországon is talllha tunk. Amint látjuk, a csallóközi la­kóházak architektúrája ' igen érdekes és változatos. Emellett érdekesek a fonott sövénykerí­tések, amelyek az épület ter­mészetes jellegét kiegészítik. Szeretném még felhívni a fi­gyelmet a vereknyei temetőre, Bratislava közvetlen közelében, ahol különösen szép díszes fa­ragású fakeresztek állanak. Kü­lönösen érdekes építkezési kom­pozíciót láthatunk a csendes Csilisztő községben, melynek fő utcáját egyik oldalon a nap fe­lé tekintő házsor, másik olda Ion a dunai gát és az erdő ké­pezi. Némely ház elejét kerek koronájú fák árnyékolják. Egyé­ni jellegű település Bodak, a sajátos halászfalu. EZZEL TERMÉSZETESEN nem meríteftük ki Csallóköz építé szetének minden érdel'ességét. Arra itt nincs is lehetőségünk. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy meg kelle­ne menteni idejében ezeket az építészeti különlegességeket, mielőtt még nem késő. IGOR THURZO | Az e! Inöl !c gond ja FTM C sendes a falu. Az utcán csak itt-ott mutatkozik egy-két élőlény. Legin­kább kerékpáros hajt el a kes­keny járdán. Ám eltűnik gyor­san, mintha nagyon sürgős len­ne a dolga. Érsekújvár felől au­tóbusz érkezik, kerekei alól nagy ívben fröccsen szét az esőtől felhígított sár, amiből Szímő utcáin sincs hiány. Egy csoport az EFSZ-ben a kukoricakóró betakarítását fe­jezi be. Már régen le lehetett volna silózni, de vártak vele, hogy a répaszelettel keverve tehessék el télre. A számítás nem jött ki, a répaszelet még nem érkezett meg, a kukorica­kóróval azonban már nem vár­hatnak, így a besilózás dupla munkát jelent, és természete­sen dupla költséget is. A Gúg-telepen is berreg né­hány traktor, Itt a trágyaleves öntözőrendszert építik a szö­vetkezetesek. Lassan megy a munka. Az építkezés tervei nem készültek el határidőre. Ám Balogh István elnök szá­mára nem az említett dolgok jelentik a gondot. Ennél sokkal nagyobb a tét. Az utóbbi két esztendőben — amikor más gazdaságokban a legszebb hoza­mokat érték el — Szímőn ke­vesebbet termett a föld. — Mi ezek után csak akkor várhatunk nagy hozamokat, amikor más gazdaságokban a szárazság miatt gyenge lesz a termés — panaszkodik az el­nök, s rövidesen megmagyaráz­za az okát ls. — A Nyitra folyónak új medret ástak — kezdi Balogh elvtárs — ezzel kettévágták a kettes számú belvízlevezető csatornát. Az eddigi két sziwaty­tyútelep helyett egy működik, s nem győzi, a víz elszívását, ami a csatornában felgyülemlik s növekedésével arányosan emelkedik a talajvíz is, el­árasztja a mélyebben fekvő földeket és nagy károkat okoz. A z esetet nyugtalanul ma­gyarázza az elnök Az idegesíti a legjobban, hogy egyelőre nincs kiút a kel­lemetlen helyzetből, s lehetet­len elkerülni a veszteségeket. Tájékozódásként papírra kíván­kozik, hogy a szímői szövetke­zet gazdaságilag korán meg­erősödött, s volt esztendő, ami­kor 38 koronát fizetett egy-egy munkaegységre. A tagságnak kifizetett összeg ugyan most sem kevesebb, bár a munkaegy­ség értéke „csak" 30 korona. A csökkenés azzal is magyaráz ható, hogy időközben jelentő­sen megnövekedett a szociális és a kulturális alap, ami szin­tén a tagság jövedelmét, illet­ve kulturáltabb életét szolgálja. A lényeg azonban mégiscsak az, hogy a kisebb hozamok miatt nem növekszik a részese­dés. -— Ilyen kevés talán egy esz­tendőben sem termett, mint az idén — mondja az elnök s meg­említi néhány növény hozamát. A 22 mázsás búza és a 17 mázsás árpahozam valóban ke­vés, ha figyelembe vesszük, hogy a szímői határban ter­mett már 28 mázsa gabona is hektáronként. A gyenge termés miatt 20 vagon gabonával keve­sebbet adott el a szövetkezet a tervezettnél. A nedves, hideg talajban a gabona nem tudott fejlődni. A legrosszabb a do­logban az, hogy konkrét kár felmutatása hiányában a bizto­sító intézet nem téríti meg a veszteséget. A cukorrépa és a kukorica esetében más a hely­zet. Bebizonyítható, hogy 30 hektárnyi kukoricaterületet és 8 hektárnyi cukorrépaterületet teljesen vagy részben elárasz­tott a talajvíz, amit figyelembe vesz a biztosító intézet. Ám mégis gondot okoz előteremte­ni a 30 koronát munkaegysé­genként. B alogh elvtárs határozot­tan állítja, hogy meglesz a tervezett mennyiség, ám hiba nélküli szervezést, jó üzleti szellemet követelt az elő­teremtése. A szövetkezet vállal­ta a szénlerakat fuvarozását. A talajjavítóknál is dolgozik néhány gép, ami szintén hoz valamit a konyhára. Jól bevált a kender termesztése és a ker tészet is jól fizetett. Olcsón termelik a sertéshúst, a tejen 30—40 fillért nyernek literen­ként, és a marhahúson is 1—2 koronát kilónként Ott fogják meg a koronát, ahol csak lehet, ami helyén való is. — Bízok benne, hogy a Gúg­telepen épített tárgyaleves ön­töző-berendezés beváltja a hoz­zá fűzött reményeket — jegyzi meg az elnök —, és olcsóbbá teszi a termelést. A telep nyolc kilométerre van a falutól, ahol 120 növendék­marha tanyázik. Ezek trágyáját használják fel — az állami költséggel épített 50 hektáros öntözőberendezéssel — a rétek és a legelők hozamának növelé sére. Remény van rá, hogy az öntözött terület nemcsak dús legelöt biztosít, hanem a léli széna szükségletét is. S ha ez így lesz, olcsóbbá válik a mar­hahús termelése, ami részben helyrehozná a talajvíz okozta veszteséget. B alogh elvtárs tervezgeti, hogy kedvező eredmé­nyek láttán érdemes len ne egy hasonló öntöxőhálóza tot kiépíteni, mert van rá le hetőség. Szó, ami szó, a veze­tőség keresi a jobb termelési feltételeket, hogy na csökken­jék a munkaegység értéke, ám a talajvíz okozta károk tovább­ra is gondot jelentened, amibe az elnök nem tud belenvngod­nf. BENYUS JÓZSEF A A e9Í 0'J a íi ta m már nemegyszer, Ivl h° 9 y közszolgáltatást, pincért, ' borbélyt, elárusítót többé nem pellengérezek ki. Méghozzá azért nem, mert egyszer csúnyán a szememre ve­tették, hogy őket igazán könnyű bírál­ni. De próbáljam meg egyszer, legalább egyszer ... valahol feljebb ... Persze sem a fogadalom előtt, sem utána nem értettem egyet e kifogások­kal. Nem ts érthettem! Véleményem szerint az életnek van rendje, minden munkának van menete és a felelősség­nek vannak lépcsőfokai. Ha, mondjuk, a kőműves rosszul vakolja be a falat, felette áll a mester, a mester felett az építésvezető, efölött a tervező, afölött a beruházó és így tovább ... Magyarán mondva, ez annyit jelent, hogyha az utcák szennyesek és ezt az utcaseprőnek szemére vetem, a pol­gármesterhez >s szóltam. Ebben az értelemben Ismételten meg­szegem fogadalmam, és megint csak lefelé nyúlok. Bármennyire is hétköznapi a történet, vasárnap korán reggel kezdődött. Hat­kor már a villamost vártam. A legkö­zelebbi nyitott üzletig félóráig tartó úton szépen átgondoltam, mit hogijan veszek sorjában, hogy az időt a leg­gazdaságosabban oszthassam be ma­gamnak. Először is beálltam egy éktelen hosz­szú sorba, ahol az üres üvegeket ve­szik át. A sor természetesen azért ilyen hosszú, mert ez az egyetlen vasárnapi átvevőhely a messze környéken. Persze, kérdezhetné valaki, hogy miért éppen vasárnap hajnalban kell az üres üvege­ket beváltani. Nagyon kérem, restell­kedő természetem lévén, ne firtassuk ezt fizetés előtt két nappal... Hét óra lett, mire egy másik ugyan­csak förtelmesen hosszú sor végére be­álltam az önkiszolgáló bolt előtt. So­a zöld citrom és sok más zöld mellett talán ez a fajta zöld is lesz. A felsorolás, tudom immár hosszú­nak tűnhet. Ezt abból ítélem meg, hogy az eddigi várakozás nekem is kegyetlen hosszúnak tűnt. Hála az égnek, az utolsó sorakozás­tól — legalábbis akkor még azt gon­doltam — a hentesüzlet elárusítónője MEGSZEGEM A FOGADALMAM kat vártam egy üres kosárra, csak azután választgattam a feleségemtől kapott szigorú jegyzék szerint. Es újra beálltam a sorba a pénztár előtt. Még szerencse, hogy újságot ts vittem ma­gammal. A pék előtt megint sor, a pénztár előtt ugyancsak. A zöldséges üzlet a gyorsabb kiszolgálás érdekében szako­sította az elárusítást. Az egyik helyen sorba állok két sárgarépáért meg két petrezselyemért. A másik helyen a bur­gonyára várók hosszú sora kígyózik. Né­hány lépéssel odébb a gyümölcsöt mé­rik, ott még hosszabb a sor. Hátramaradt a piac, ahová petrezse­lyem zöldjéért kellett villamosoznom, a még ezután vásárlandó fagyasztott tyúk töltelékjéhez, mert a zöldséges üzletben petrezselyem csak zöldje nél­kül kapható. Lehet, majd ha tovább szakosítják a? elárusítást, a zöld alma, mentett meg, aki az ajtó előtt állt fél­lelmetes Cerberusként és csak az üzlet­ben bennrekedt vásárlókat engedte kifelé. Viszont az üzletből kinnrekedt vásárlókat szigorúan visszaparancsolta. Akaratlanul is az aftóra akasztott táb­lára, majd az órámra pillantottam. A táblán a zárási idő tíz órában volt megjelölve, viszont az órámon ehhez az időponthoz még teljes tíz perc hiány­zott. íme, a tízes számrendszer hát­ránya . .. — Hány óra, kisasszony? — kérdez­tem a Cerberustól. — Tíz! — Az én órámon még nincs. — Hja. az olyan óra! — legyintett fitymálva. — Az öné milyen? — Prím — hazai gyártmány! ,Mit tehettem? Háborgó önérzetem bé­kítgetése közben öt járókelőtől kér­deztem meg a pontos időt és három toronyórán ellenőriztem ugyanezt. Va­lamennyi az én órámat igazolta. Vi­szont az üzletben — csodák csodájára — a hazai gyártmányt részesítették megkülönböztetett előnyben. Így üres üveg nélkül, zöldséggel, pet­rezselyem zöldjével, kenyérrel és bur­gonyával, de hús nélkül érkeztem ha­za lógó nyelvvel, izzadtan és azzal a kisebbségi érzéssel, hogy még az egy­szerű vasárnapi bevásárlás sem bíz ható rám. A meghitt vasárnapi ebédfőzés he­lyett a feleség kevésbé meghitt szem­rehányása és a vendéglő következett. Ahol- ismét egy félórát kellett várnunk üresedő asztalra ... r~ s félórán át hallgathattam felette r~ meggyőző előadást arról, hogy a — család várakozása kizárólag az én gyámoltaltinságomnak és szájtáti­ságomnak a természetes következmé­nye. Hiába is emlegettem az üzleteket, az elárusítást, a kereskedelem szerve­zését. Azt a választ kaptam, hogy a legkönnyebb mindent azokra a szegény üzletesekre hárítani, akik vasárnapjv kat áldozva amúgyls agyondolgozz•If: magukat... Szeretném, ha megértenének: őket okolom a legkevésbé! De ha lefelé nyúl­tam és csak tulpakat csiklandoztam is, remélem egyszer már az egész tes­ten végigfut a hideg és beleborzong a fej ts... ZSiLKA LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom