Új Szó, 1965. november (18. évfolyam, 303-332.szám)

1965-11-25 / 327. szám, csütörtök

A GÉP SZÁMOLJON, SOKOLDALÜ ISMERETEK = BIZTOS DÖNTÉS MIT LÁTTUNK EGY MEZŐGAZDASÁGI SZÁMÍTÓKÖZPONTBAN ? 3000 ADAT HÚSZFÉLE ELEMZÉSE HOGY AZ ÖKONÓMUS NE FULDOKOLJÉK A SZÁMTENGERBEN LOSONC IS SZÁMÍTÓKÖZPONTOT KAP Á GAZDA GAZDALKODJEK „Bonyolult lett a világ — mondogatjuk gyakran —, káptalan legyen az ember feje, hogy kiismerje magát benne." Pedig... nos, merem állítani, hogy nem is a világ lett anynyira bonyolult, hanem mi tanultuk meg sokoldalúbban látni a dolgokat. A valamikor egyszerűnek vélt dolgokról ma sokkal, sokkal többet tudunk, s akaratlanul is több szemszögből figyelünk meg mindent. Ha valamikor a parasztember bővebb ismeretek hiányában megelégedett azzal, hogy meg tudta állapítani, melyik a Jó föld, melyik a rossz (ez sem kevés), akkor ma a szakirodalmat tanulmányozó földműves azt is tudja, hogy ugyanaz a föld miért rossz, vagy Jő, milyen ásványok hiányoznak belőle, milyen a szerkezete, stb. Az ember fejében az egyszerű négy szó „Jó föld, rossz föld" rettentő bonyolult fogalommá válik, vegyi képletekkel, számadatokkal, a műtrágya különféle fajtáival, a munkaráfordítás mennyiségével, a munka bérével, s ki tudja mi mindennel még — kibővül. ... A tájékozottság mértéke egyenes arányban van a következtetés megbízhatóságával. Más szóval: minél többet tudunk, annál kisebb a lehetősége annak, hogy tévedünk. Csakhogy, mint mondottuk, az ember feje nem káptalan. Ezért találták fel a — rendszert. Az adatokat rendszereznünk kell, s akkor sokféleképpen használhatjuk kl őket. Csakhogy, van itt egy bökkenő. A rengeteg adatot képesek vagyunk ugyan nyilvántartani, de legkülönfélébbb kombinációjuk kiszámítása, szorzása, osztása egy mondjuk ezerhektáros gazdaság méreteiben szinte lehetetlen. Egy ökönómus feldolgozhatna ilyen adathalmazt egy vonatkozásban, de akkor el kellene hanyagolnia minden más munkát. Vagy: nem bocsátkozna Ilyen részletekbe. Akkor vállalja, hogy következtetése nem lesz teljesen megbízható. A harmadik lehetőség nevetséges: az ökonómus maga mellé vesz vagy kétszáz segédkönyvelőt, minden adatot pontosan kiszámíttat velük, s ha a számtengerrel megbirkóznak, akkor pontos és megbízható anyagot tud felmutatni... De jól jönne egy ilyen századnyi segédkönyvelővel dolgozó ökonómus! Ilyen azonban nincs. Kicko elvtárs, a Ziar nad Hronom-1 Állami Gazdaság ökonómusa azonban cáfol. — Én kétszáz segédkönyvelő nélkül Is kimutattam minden összefüggést és részletet a munkánkban. Ennek alapján olyan munkaszervezési intézkedéseket lehetett tenni, hogy csak a béreken egyszeriben 700 000 koronát takarítottunk meg. — S nem fulladt bele a számtengerbe? Hisz ez rettenetes sok adat feldolgozását Jelentette... — Ml az adatokat csak feljegyezzük. Igaz, hogy különleges nyomtatványra és pontosan. De a számítást, a kombinációkat elvégzi helyettem a gép. — S hol van ez a csodagép? — Zvolenban, a mezőgazdasági számitóközpontban, ott a temető mellett, olyan alacsony, modern ház... Biztos megtalálja. A számítógépek birodalmában Csehszlovákiában 420 számitóközpont működik, sok közülük mezőgazdasági. Szlovákiában hat mezőgazdasági számítóközpont van. A zvoleni a legkisebbek közül való. Tevékenysége azonban igen széles körű. Itt számítják ki többek között az egész közép-szlovákiai kerület számára az egyesített illetékfizetést, sőt az erdészeti kutatók számára Is végeznek különmunkát. Persze, a többletmunkára főleg télen van idejük, amikor például a žiari gazdaság csak 8000 lyukkártyát dolgoztat fel a nyári 28 000 helyett. A központnak ma már 72 megrendelője van, s számuk állandóan növekszik. 1962 júliusában kezdték itt meg a munkát, s ma még a terv szerint ráfizetéssel kellene dolgozniuk, ám az érdeklődésre jellemző, hogy már 30 000 koronás nyereséget könyvelhetnek el. Látjuk: tért hódit a gépszámítás a mezőgazdasági üzemekben. Egon Kotšmíd ökonőmus, a számítóközpont göndör hajú, élettől duzzadó vezetője kalauzol a titokza tosnak tűnő számítógépek birodal mában. Először a lyukkártya-részleget látogatjuk meg. A mezőgazda sági üzemekből (nemcsak állami gazdaságokbői, de számos szövetke zetből ts) Ide érkeznek a gépi feldolgozásra alkalmas nyomtatványokra kiirt adatok. A nyomtatványokon mindent számmal jelölnek — a neveket, műveleteket, litereket, kilókat, stb. A számadatokat fiatal lányok és asszonyok fantasztikus gyorsasággal írják át a lyukasztógépek billentyűsorán. A számok kartonlapokon jelennek meg különféleképpen elhelyezett apró lyukak formájában. A helyes átírást külön gépen ellenőrzik. Minden kártyalap egy ökonómiai elem: rajta van például, hogy egy traktor egy nap hány órán keresztül mit végzett, szántott-e, vetett-e, vesztegelt-e. Egy másik lapon az áll kilyukasztva, hogy Kovács János milyen fajta munkát végzett mennyi ideig... És így tovább ezer és ezer lyukasztott lapon át. Ezek azok az elemek, amelyeket a különféle gazdasági jelenségek vizsgálásánál elővehetünk — itt születik az emlékezet, melynek tömegéből mindig elővehetjük azt, amire szükségünk van ... Amikor megszületett a számítógépnek emlékezete — megkezdődhet a varázslat. Hudecová Angela az Aritma T-521-es számitógép előtt. (J. Valko felv. — CTK) i,Megkeverik a kártyát" Egy csomag lyukasztott kártyából a szalag egyenként leveszi a lapokat, eszeveszett sebességgel különféle rekeszek felé viszi és szétosztályozza őket. Másodpercek alatt a lapok úgy meg vannak keverve, hogy ... Így magyarázzák: a gép az információk tömegét bizonyos szempontból csoportosította. (Olyasmi történt, mint az emberi agyban, amikor eltökéltük: előveszem minden tudományomat, ami egy kérdésre vonatkozik.I Tegyük fel, az állattenyésztés jövedelmezőségére akarnak pontos adatokat szerezni. A gép minden erre vonatkozó adatot tartalmazó kártyát kiválogat, s aszerint ls csoportosítja őket, hogy szorozni, osztani, összeadni, vagy kivonni kell-e ezeket az adatokat. A számtani műveleteket elektronikus relékkel működő számológépek végzik, a csehszlövák gyártmányú Aritma T-520-asok. Az eredményeket tabellátorok olvassák le a lyukkártyákről és másodpercenként egy számjegysort ütnek a papírtekercsre — például egy ütéssel kitöltik a fizetési szalag minden rubrikáját. Mint mondottuk, maga a látvány nem annyira lenyűgöző, mint az egész „varázslat" lényege: ugyanis egy gazdasági szakágazat számára a gép 3000 adatot sorakoztat föl és számít ki. Ez hatalmas számtenger, amellyel szövetkezeti könyvelő, ökonómus képtelen lenne az előbb tréfából emlegetett kétszáz segédkönyvelő nélkül dolgozni. S a „csodagépek" ezt az adatrengeteget húszféleképpen tudják — különféle programok szerint — kombinálni, tehát húsz szempontból osztályoznak. Ebből már mérvadó következtetéseket lehet levonni. Más szóval: tudományosan lehet irányítani. Az Intenzív gazdálkodás tudományos alaposság nélkül pedig — jámbor óhaj csupán. Kifizetődik A „számok zsonglőrjei" egy érde kes dolgot mutatnak be. A gép kiszámította egy traktoros fizetését — 1700 koronát. Ezt — valamivel lassabban — kiszámíthatta volna a bérelszámoló is kaíkulációs gépén. De mert a lyukkártyás gépek komplex gazdasági adatokkal dolgoznak, egyidejűleg sok más vonatkozásban felhasználható számot is rögzítenek. Traktorosunk munkáját a gép nemcsak akkor vette elő, amikor a fizetését számolta, hanem akkor ls, mikor a gépjavításokat mutatta ki, akkor is, amikor a szántás háromezer adatát gyűjtötte, amikor a szállítási költségeket elemezte. Traktorosunk mindezekben a munkákban részt vett. így azután kitűnt, hogy az 1700 korona csak 20 százalékban volt produktív munka bére, 80 százalékban pedig nem produktív munka jutalma. A számrengetegben vergődő szövetkezeti ökonómusnak ilyesmi nem tűnhetett volna fel, mert hová jutna, ha mindent ilyen részletesen akarna kimutatni és utánajárni. De mivel a számítóközponttól áttekinthető kimutatáson készen kapta az adatokat, azonnal szemébe ötlött: baj van a munkaszervezésben, vagy a gépek állapota rossz. A felületes szemlélő a traktoros 1700 koronás fizetéséből arra is következtethetett volna, hogy jó a gépek kihasználása — hiszen, ha egy traktoros 1700 koronát keres, akkor eleget dolgozik. A számítóközpont azonban rámutat": ismerd meg részleteiben a kérdést, megváltoztatod véleményedet. Itt van: a traktoros fizetése zömét gépjavításon kereste meg, tehát rossz volt a traktor és alig volt kihasználva. Ez épp az ellenkezője az előbbi felületes következtetésnek. A megrendelő különféle árakat fizet a számítóközpontnak az elvégzett számításokért. Van 44 filléres, de 75 filléres lyukkártya is. Van hónap, amikor az olyan nagy gazdaságok, mint a žiari, 28 000 lapot készíttet magának. Ez már szép pénz, de a cikkünk elején említett példában ls láthattuk, hogy ugyanez a gazdaság közel háromnegyed milliót nyert a pontos adatok révén. Gazdálkodásuk javulásáról és a gépszámítás előnyeiről tanúskodnak a Selmecbányái, kremnicai gazdaságok is, a rimaszombati nemesítő állomás stb. A megrendelők mind elégedettek. Az igazság szerepe A becsületes ember szereti az igazságot. Az Igazság csak azokkal szemben könyörtelen, akiknek takargatni valójuk van. A számok igazmondók, a gépeket nem lehet becsapni. Meg kell mondani — megpróbálták már becsapni őket. Amikor a zvoleni számítóközpont gépel kiszámították az 1700 koronás fizetésű traktoros teljesítményének öszszetevőit, a megrendelő megtorpant, s azt mondta: köszönöm, ilyen részletekre nincs szükségem. Nem csoda: a munka szervezőjének kellemesebb magas átlagfizetésekkel hencegnie, mint beismernie, hogy baj van a munkaszervezésben és gyakran romlanak a traktorok. Csalni néha rövidlátásból, szűklátókörűségből ls megpróbálnak az emberek. Van traktoros, aki 12—14 órát dolgozik naponta, de teljesítményét csak 8 órára Írja szét. Ezzel nagyszerű, akár 120 százalékos normateljesítésre ls szert tesz (jól jön ez a betegségi járadéknál). Az így „becsapott" gép ez ellen persze semmit sem tehet, csupán kimutathatja, hogy aránytalanul magas a normateljesítés. Az okos ökonómus ebből már tudhatja, honnan fúj a szél. Traktorosunk azonban önmagát csapta be, mert nem gondolt a jövőre — eszébe Juthatott volna, hogy a túl magas normateljesitést normaszilárdítás követi. Hogyan végzi majd el nyolc óra alatt a 14 órás munkát? A gépi számítás az igazságkeresők nagy segítőtársa. A számítóközpontnak módszerbeli utasításokat még felettes szerve, a kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság sem adhat. A minisztériumnak — amelynek már erre joga lenne — pedig érdeke, hogy ne elferdített, hanem igaz adatokat kapjon. Mindennemű „lakkozás" lehetetlen. A múlt több hibáján tapasztaltuk, hogy a szépítgetés mennyire ártalmas. Távlatilag egyszerűen nem lehet biztos és pontos adatok nélkül gazdálkodni. A gépi számítás a mezőgazdaság szempontjából is igen jelentős eszköz ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg egyetlen hiba sem. Ezért örvendetes, hogy gépszámltó központjaink hálózata tovább bővül, január elsejétől üzembe helyezik például a losonci számítóközpontot. A már működő gépszámító állomások egyre bővítik megrendelőik hálózatát, s a magyarlakta vidék számos szövetkezetében magyarul is oktatják a nyilvántartáson dolgozó embereket, hogy igénybe vehessék az állomá sok szolgálatait. E korszerű, felette kifizetődő nyilvántartási és számítási módszer kedvező hatása bizonyá ra nem marad el. V1LCSEK GÉZA 1 FALU — 1

Q HÍR UDVARNOK • A KIS- ÉS A NAGYUDVARNOKI szövetkezet 1960-ban egyesült, s jelenleg 1010 hektáron gazdálkodik. A cél az volt, hogy a gépeket jobban kihasználhassák és nagyobb dűlőket művelhessenek meg. Az egyesülés segített, tavaly már elérték a 22 koronás munkaegységértéket, amit a szövetkezet az Idén ls szeretne kifizetni. • ÉRDEKES ELLENTÉTEK. Nagyudvarnak neve hiába volt nagy, határa sokkal kisebb volt a kisudvarnoklnál, csak 330 hektár. Nagyudvarnokon a házak száma is kevesebb 13-mal. A lakosság száma azonban 11-gyel több. • TlZ ÉS FÉL VAGON gabonával több termett a vártnál. Mind búzából, mind árpából 28 mázsa volt a tervezett hektárhozam, és 32,7 mázsa, illetve 30,7 mázsa termett hektáronként. A cukorrépa ls bevált, 410 mázsa tiszta répát szállítottak el egyegy hektárról. • 40 SZÁZALÉKKAL növekedett az árutermelés az utolsó három évben. 1963-ban egy hektár után 4658 korona értékű árut adott el a szövetkezet. 1964-ben az árutermelés 6Z83 koronára emelkedett, és 1985-ben 6544 korona a várható bevétel egyegy hektárról. • 100 HEKTÁRONKÉNT 66 szarvasmarhát, 115 sertést és 300 tyúkot tart a szövetkezet. Az állomány hasznossága Jóval meghaladja az országos átlagot. A napi tejhozam 8,5 liter egy-egy tehéntől. • Négy utcával bővült a két falu. Bár az építkezések száma az utóbbi két évben kevesebb, a 303 családi háznak 38 százaléka így is a felszabadulás után épUlt. • TÍZ TAGGAL megalakult a felnőttek irodalmi színpadja. Szervezője Bíró Miklós, az iskola Igazgatója. A csoport a NOF megüneplésére műsorral készült. A télen még további két műsoros estet rendeznek. A falusi könyvtár Vég Mária tanítónő vezetésével két Irodalmi vitaestet szervez. • 132 tanulója jár a két kéttantermes Iskolába. Kisudvarnokon az 1—2. évfolyam és 3—4. évfolyam összevont osztály, s egy műszakban tanulnak. Nagyudvarnokon az összevonás ellenére is két műszakos a tanítás. Az idősebb tanulók Dunaszerdahelyre járnak. A nagyudvarnoki iskola nem felel meg hivatásának, az egyik ter me sötét (tanítói lakásbál alakították átj, és több szemléltető eszközre lenne szüksége. 1969-ben egy új, négytantermes iskolát kap a falu, egészségügyi szempontból megfelel majd a követelményeknek. • A tavaszkor megalakult futballcsapat a Járási verseny öszi idényében az első helyen végzett. A szükséges fölszerelést a szövetkezet vásárolta. A futballcsapatot az Iskola Igazgatója, Bíró János irodai dolgozó és Posztó Sándor, a sportszervezet elnöke Irányítja, illetve edzl. A télen sor kerül az asztallteniszezők csapatának megalakítására ls. • PÉKSÉGET is berendezett a szövetkezet, hogy tagjai helyben jussanak kenyérhez. A tagok liszt ellenében kenyeret kapnak. A bedagasztásért és sütésért 50 fillért fizetnek kilfinként. A pékség J6 hírnévre tett már szert. (b. j.) A csallóközi kertész Az ár nem válogatós. Ami út" jába esik, azt elsodorja, belenyal a családi ház falába, s a vályogházat össze ts roppantja. Am, ha túl erős a sodra, megteszi ezt a szövetkezet középületeivel ts... A Dunából kiömlött víztömeg nem kímélte Csallóköz falvait. Nemcsak házakat döntött romba, nemcsak a talajt tette tönkre, hanem érezhetően megtizedelte a gyümölcsfákat ls. Csallóközaranyost sem kerülte el az ár. Beszemtelenkedett a faluba, az udvarokba. Hetekig fojtogatta a szövetkezet zöldségkertészetét, a gyümölcsfákat... Ezért bánkódik az utóbbi időben a kertész. Meg másért is. Makacs betegség kínozza már évek óta. Olykor annyira kegyetlenkedik, hogy a negyven év körüli, egyébként erős embert ls leveszi a lábáról. Nem könnyű Tóth Bélát megtalálni. A falutól jó néhány kilométernyire van a portája. A bejárathoz vezető szőlőlugas, a ház környéke elárulja: kertész lUktk ebben a szép, új, villaszerű házban. Az udvaron senki. Csupán a jószág várja ilyenkor késő délután az eledelét. A házigazdát az ágyban találom. — Kegyetlen ez a betegség. Ha elfog, nincs menekvés. Csak az ágyban fekve enyhül a fájdalom. Tudja, a hátgerincem ... Másra terelem a szót, bár a betegnek szinte gyógyírként hat, ha valakinek elpanaszolhatja baját. Beszélhetnék-e másról ezzel az emberrel, mint nagy birodalmáról, a kertészetről? — Kertészetünk talán „betegebb", mint jómagam. Tizenhét hektár gyümölcsösünket alaposan megtizedelte a víz. A fák java része kiszáradt. A tizenöt hektár zöldségből is vajmt keveset „fogyaszthattunk". Érthető hát, hogy ez az ember kétszeresen érzi a fájdalmat. Sőt háromszorosan. Most, amtkor annyi munka volna, feküdnie kell. Fáj neki, hogy a szövetkezet és saját háztáji gyümölcsösének ts tönkrement egy része. Kezdheti elölről... — A legjobban termő fáink kipusztultak ... Ügy beszélik, hogy a húszéves fákat 150 ezer koronára becsült a biztosító... Kis szünetet tart. Látszik, hogy erősen gondolkodik. — Ha nem jön az ár?... Hét vagon barackot vártunk az idén. Nos abból sem lett semmi, meg másból sem. — Mit „vitt el" a víz a kertészetből? — Hozzávetőlegesen három-négyszázezer koronát. Beleértve a szőlőt is, htszen az idén nem szüretelhettünk ... De hagyjuk a sok panaszt. Munkához látunk, s majd csak helyrehozzuk a sok kárt. Időbe telik azonban, amíg az őszszel elültetett facsemete annyira kifejlődik, hogy virágba boruljon és teremjen. Vajon hány éves korában terem a legjobban a gyümölcsfa? — Hát, a fajtától ts függ. Általában a legjobb termést a tizenöthúszéves fák adják

t Számítgatunk, tervezgetünk. Hatvan hektárra növeljük a gyümölcsöst ... Tavasszal folytatjuk a facsemeteültetést. A zöldségkertészetben meg majd újra megindul a munka. jövőre már termést várunk. I Jgy beszél, annyi bizakodás érezhető szavaiból, mintha semmi sem történt volna. Ilyen az élet. Az ember sok mindenen túlteszi magát. Pótolja az elemek pusztította károkat. A kertész ls bíztk az emberek akaratában és szorgalmában. És abban is, hogy szervezete is erősebb, makacsabb lesz a betegségnél ... Bízik a tavaszban, természetnyttó erejében és abban, hogy hamarosan ő is felépül. A közöst meg nem félti. Lendület, erő van itt az emberekben. S ahogy a nehéz napokban mindenki becsülettel helytállt, a további nehézségeket leküzdve részt vesznek a kertészet újjáépítésében is. ./1ÉRY FERENC ÔTLETEIČ 250 000 mixertulajdonos figyelmébe! Vásároljon mixeréhez 029 típusú dagasztót és habverőt, valamint hámozógépetl A mixer hatékonyságát esak a segédgépek fokozzák, A dagasztó a tésztagyúrást egyszerűsiti, a habverő nélkülözhetetlenül szükséges tojás- vagy tejszínhab, piskóták, kevert tészták, majonézek és krémek készítésénél. A hámozót egyaránt használhatjuk zöldség és krumpli hámozására, valamint vagdalására, morzsa készítésére és sajt reszelésére. Mindenki számára ajánljuk a legszebb ajándékot: PRAGOMIX SPECIAL, ETA MIRA, PRAGOMIX MONTI - természetesen a felsorolt segédgépekkel. Az előnyökről meggyőződhet az ELEKTRO szaküzleteiben! Minden dolgozó nő vágya: komplett mixert a konyhába! OF-419 196S. november 25, * Oj SZÖ 5