Új Szó, 1965. szeptember (18. évfolyam, 242-271.szám)

1965-09-30 / 271. szám, csütörtök

A fm kétséges. hogy amennyt/ \/ ben a megye tiszteletre méltó Jönöke a jelenlétivel tüntette ki ezt n lakomóval párosított évfordulót, csakis a csatád iránti kegyes jóindulatból cselekedte. Ha bárki másról lett volna szó, nem csak hogy kereken elutasítja a meghívást, hanem éktelen haragra is gerjed az elviselhetetlen tolakodás miatt. A vendéghiooqatót bizonyára váloaatott szidalmak között kergeti elí És mégis, micsoda rettenetes dolog történt/» Az éjszaka leszálltával eltűnt a Dapucsa! Iqaz, sok ember jött ott össze De hát nem természetes jelenség-e ez minden olyan házban, ahol ünnepet ülnek? Aztán meg a megyefönök tiszteletére fenntartott hely a nagy szobában volt. igen-igen messztre a többi vendégtől, miféle csirkefogó férkőzhetett hát oda? Jobban mondva rangjához méltóan, egymaga foglalta el a középső heveröpadot, mely egyben válaszfalul Is szolgált Figyelmetlenségből sem húzhatta fel tehát a papucsát senki Így a szerencsétlenség csak a házigazda hibájából eshetett meg, mert a felszolgálás alatt nem tartotta eléggé rajta a szemét a cselédségen . De meg kell adni azt is, hogy akárki volt a tolvaj bátor ember lehetett

1 Az még csak hagyján, hogy cseppet sem tisztelte az enyémtied 'örvényét, de hogy szemet mert vetnt a mindenható és dúsgazdag megyefönök új tavaira' Mintha csak egy szunnyadó tigris bajuszát rángatta volna meg ualakt. Móg szerencse, hogy a házigazda idejekorán felfedezte a papucs eltűnését' Mert ha a megyefönök úr maga veszt észre a dolgot, akár már távozóban, akárcsak az illemhelyre siettében a lakoma alatt, mtt ts mondhattak volna neki? Es az is nagy szerencse, hogy nem vett észre semmit! Ha megtudta, hogy kedvenc papucsának szárny nélkül ts szárnya kelt, az iqatán 'ettenetes volna' Htsz ö soha, a legkisebb tolvajlást sem tűrte el. és semmit sem utált annyira, mint amikor az egyik ember becstelenül jár el a másikkal szemben. Még akkor sem engedett a szigorból, ha a saját cselédségéből kaptak lopáson valakit a vásár forgatagában: Ilyenkor mindig elkoboztatta a lopott holmit, és megbotoztatto a tolvajt! Hát ilyen ember volt a megyefönök úr! Igen nagy szerencse volt tehát, hogy a házigazda véletlenül észrevette tiszteletre méltó vendége papucsának eltűnését, amikor a vacsora végeztével hozró lépett és eqy totomjátsvmát-•••-• taimsolr- neki. A megyefönök úr megengedte, hogy leüljön, és/arra méltatta, hogy egyről másról elbeszélgessen vele. S mtután a házigazda a tisztelet jegyében lekuporodott a heveröpad mellé, beszélgetés közben elővette a vízipipáját. Éppen tüzet gyújtott, amikor hirtelen ráébredt, hogy a papucs eltűnt a heveröpad mellől. Halálos rémületében még a pipáját sem . tudta véglqszíont. Szorongás marcangolta a torkát, fullasztó köhöqésroham fojtogatta. Micsoda kellemetlenség! Mukkanni sem mert, hanem csendben, észrevétlenül keresni kezdte minden sarokban. De jaj, a papucsnak nyoma veszett! NGUYEN CONG HOAN: A tiszteletreméltó megyefönök papucsa A házigazda ekkor engedélyt kért a megyefönök úrtól, hogy négy embert hívhasson be a kártyájátszmához. Azután feldúltan megkereste azt a szolgát, akt a magas személyiséget házába kísérte: — Elraktad-e valamerre a megyefőnök úr papucsát? — Nem én! Miféle nevetséges kérdés is ez? — 0, egek! Akkor elveszett, odavan! Mondd csak, milyen is volt a papucs? — Oh, vadonatúj! Gtadhinból való. krepptalpú, három piaszterbe került! A házigazda fejét vesztve verte fel szolgált. Mindenki lámpást ragadott, és kirohant az éjbe, hogy megkeresse a papucsot. De hasztalanul fáradoztak! Nem tudtak nyomára Jutnt a papucsnak, és a házigazda egyre Jobban elvesztette a fejét. A kiváló vendég szolgája pedig időnként fenyegetően megkérdezte: — Nem lenne-e itt az ideje, hogy szóliak a gazdámnak? Meqmondant a megyefőnök úrnak? Hogy még őseid sírját is átok özönével árassza' el? Még mtt nem? Érre gondolni sem szabad' S miután minden' eddigi kutatás eredménytelen maradt, a ház urának egy piaszter Jutalmat kellett ígérnie a fön séges papucs megtalálójának. Ezalatt padig a díszszobában a megyefönök úr vidáman beszélge tett kártyapartnereivel, számlálgatta az ütéseket, csak kedvező kilátások esetén lépett be a parttba, látszólag tudomást sem véve a házat fölverő jövés menésről. Ha tudta volna, hogy a papucsának szárnya kelt, a kártyákat minden bizonnyal földhöz vágja, és általános botozást rendel el a bűnös kiderítésére. Mert hisz a megyében kl nem ismerné hatalmaskodó természetét, tigrisvadságát, vasöklét, tüzet okádó száját és végtelen undorát minden tisztességtelenségtől. A házigazda és felesége a hiába való keresés után, temetéshez illő ábrázattal, de annál élénkebb taglejtésekkel fontolgatta, hogyan is lehetne a csorbát kiköszörülni. Szívszaggató sóhajtozás közben keserűen rágódtak rajta, mtért is nem figyelték meg Jobban a jövő-menőket... Hajnalt két óra felé, az előkelő személyiség egészsége fölötti aggodalmukban félbeszakították a kártyapartlt, és arra kérték a megyefőnök urat, hogy térjen nyugovóra. A házigazda fáklyát gyújtott, hogy világítson neki az úton. A megyefönök úr utolsónak maradt, lassú megfontolással hóna alá vette a turbánját, és lábbelije felöltéséhez meqqyújtott eqy kts száraz bambuszágat. Á földön egy pár vadonatúj Óiadinhból származó díszpapucsot látott, kreppböl volt a talpa, s mintha csak ebben a pillanatban vették volna ki a szomszéd papucsos kirakatából. Szeme sarkából a házigazdára sandított. S látván, hogy az nyugtalanul tekintget feléje, újra lehajolt, és így szólt: — De mintha ez nem ls... A rémült házigazda igyekezett őt megnyuqtatni: — Alázatos tisztelettel, ez valóban az öné!... r £

s mert szokása volt a mások szavában megbízni, a megyefönök úr nem is ellenkezett többé. Nyújtózott egyet, elnyomott valami ásításfélét és azután, lábán az új papuccsal, eltávozott. Kint pedig, amikor egyedül maradt a szolgájával, a megyefőnöknek barátságossá enyhült a hangja: — Ez derék munka volt! Megdicsérlek érte! — 0! A megyefőnök úr hadicsele volt a pompás! — Es az ócskát hová dugtad el? 1- Ne nyugtalankodjék miatta! A r mocsárba hajítottam, ahogy parancsolni méltóztatott. SEGÍTIK A SZINJATSZOKAT BESZÉLGETÉS HATVAN Y LÁSZLÓ VAL 0) színházi idény kezdődött. Műkedvelőink számára Ismét lehetővj válik, hogy értékesítsék a jókai-napokban és az előbbi években szerzett tapasztalatokat. Sok helyen a színjátszók már munkához láttak és rövidesen megtartják a bemutatókat. Az új idény nagy feladatokat ró a központi szervekre is. Gondoskodniuk kell az elméleti és módszertani segítségről, a helyes műsorpolltikáról, az együttesek szervezéséről és irányításáról. A felkészülés, az őszi-téli Idényben végzett munka, döntően meghatározza, milyen lesz jövőre a Jókai-napokon megrendezésre karülő színházi fesztivál. Színjátszóink tehát nemcsak darabokat tanulnak és mutatnak be hanem többé kevésbé már az 1966 évi jókal-napokra Is készülnek. A kettős feladat tervszerű munkát. sok erőfeszítést igényel. Hatvany Lászlótól a Népművelési Intézet magyar osztályának színházi referensétől az új színházi Idénnyel kapcsolatban kértünk néhány kérdésre választ: • Hogyan segítik a központi szervek a műkedvelő színjátszókat? — A segítség az elmúlt évekhez hasonlóan ez Idén ls sokrétű. Azonkívül, hogy számos együttessel személyes kapcsolatot tartunk fenn, és a csoportokat tanáccsal, javaslatokkal látjuk el, a színjátszás elvi és gyakorlati kérdéseiről szakkönyveket jelentettünk meg és tanfolyamokat rendeztünk. Ogy vélem, színjátszóinknak a szakirodalom és az iskoláztatások mellett a helyszínre küldött szakelőadók nyújtják a legnagyobb segítséget. • Legutóbb milyen szakkönyveket jelentettek meg? — Ez idén A színházi munka alapjai, A dramaturgiai és rendezői munkáról, A zene szerepe a műkedvelő színjátszásban, valamint a Képzőművészet és a színjátszás című módszertani segédanyagot adtuk ki. Rövidesen megjelenik a Műsortanácsadó is. • A kiadványok iránt milyen az érdeklődés? «-< Az érdeklődés minden kiadvány iránti nagy. Rendezők, játékosok egyaránt kérik a módszertani segédanyagot. Sajnos előfordul olyasmi is, hogy kiadványaink, mivel a járási szervek (művelődési otthon stb.) elfektetik, az illetékesekhez csak késve érkeznek. Ez mindenképpen zavaró körülmény és azon vagyunk, hogy ilyesmi a jövőben na forduljon elő. • Rendeztek már iskoláztatásokat? — Igen, és rögtön hozzá teszem azt is, hogy ez idén új módszert vezettünk be. Megindítottuk a hároméves rendezői távtanfolyamot. Az első kétnapos Iskoláztatást ennek keretében a múlt héten rendezzük meg. A tanfolyamon Dáványl Róbert és Mezei Mária, a budapesti Népművelési Intézet dolgozói tartottak színvonalas előadást a dráma történetéről, a rendezésről, és a műkedvelő színjátszás több gyakorlati kérdéséről. A hároméves távtanfolyammal az a célunk, hogy olyan rendezőket neveljünk, akik a jövőben képesek lesznek a vidéki színjátszást szakmailag irányítani és igényes feladatokat is elvégezni. • Hogyan sikerült az első ösizsjövetel? — Annak ellenére, hogy az előadások minden szempontból megfeleltek a követelménynek, és a hallgatók sok új ismeretet kaptak, hazudnék, ha azt mondanám, hogy elégedett vagyok és a tanfolyam minden tekintetben sikerült. Csalódást okozott, hogy az Iskoláztatás iránt nem nyilvánult meg olyan érdeklődés, mint vártuk. A meghívottak közül többen nem jöttek el. Reméljük azonban, műkedvelő rendezőink megértik, hogy Ismeretek nélkül a vidéki színjátszás sem lehet jó, s a legközelebbi iskoláztatáson többen vesznek részt. • Mi a helyzet a színdarabkiadás tarén? — Eddig mindig ez okozta a legtöbb gondot. Az együttesek ma is sokat panaszkodnaK, hogy kevés a darab. Ügy vélem, a'inyi színmű, hogy mindenki igényét kielégítsük, sohasem lesz. Aki azonban akar, a DILIZA raktárában található színmüvek közül bőven válogathat. • Hány fij darab (elánt meg? — A szlndarabkiadfl ez idén ismét 20 színmüvet adott ki. Az új darabok egyaránt képviselik a klasszikus, valamint az élő hazai és külföldi irodalmat. • Milyen az új színházi idénnyel kapcsolatos tapasztalata? — Már eddig is azt tapasztaltam, hogy színjátszóink jó úton halad' nak és igényes darabokat tűzneic műsorra. A tervszerű szakmai segítség és a Jókai-napok hatása minden téren kedvezően megmutatkozik. A műkedvelő színjátszás az elmúlt években már sok kellemes estét szerzett a falvak és városok lakóinak. Amint a beszélgetésből kitűnt, az együttesek sz idén sem maradnak 1». Törekvésüket a központi szervek messzemenően segítik. BALAZS BÉLA Korszerű oktatási segédeszközök Az oktató-nevelő munka korszerűsítésével kapcsolatban fontos szerep vár az audiovizuális segédeszközökre, amelyekre a CSKP Központi Bizottságának az élet és az iskola kapcsolatáról hozott határozata is felhívta a figyelmet. Ettől az Időponttól iskoláinkban fokozottabb mértékben alkalmazták a különböző műszereket, a magnetofont, az epidiaszkópot stb. Iskoláinkban megjelentek a mágneses, flanell műanyaggal bevont és más táblafajták. A tanítók számára több tanfolyamot és szemináriumot rendeztek, ahol bemutatták a műszerek kezelését és módszertani alkalmazását. A kezdet tehát sokat ígérő. Iskoláinkban és népművelési intézményeinkben a következő audiovizuális műszerek segítségével folyik a tanítás: diavetítők, eplvetítők, betűvetítők, és mikrovetítők, filmvetítőgépek, televíziók, gramofonok, rádiók, magnetofonok ' és sztereo (térhatású) készülékek. E műszereket különféle változatokban használhatjuk, pl. a gramofon és a diavetítő kombinációját, amelyet külföldön diafon néven ismernek és használnak. Érdemes megemlíteni, hogy mindezek nemcsak az iskolai oktatásban hasznosak, hanem segítségükkel Jó eredményeket mutatnak fel a népművelési intézmények munkájában, a különböző tanfolyamokon is. Alkalmazásuk révén az oktatási folyamat nemcsak megváltozik és meggyorsul, hanem hatékonyabbá is válik, tehát az eredmények mennyiségi és minőségi javulásához vezet. A felsorolt segédeszközök alkalmazásával a tanulók pontosabb tájékoztatást nyernek az egyes tárgyakről és jelenségekről, segítségükkel lehetővé válik a valóság érzékeltetése, amit a hagyományos módszerekkel csak nehezen lehetett elérni. Az Iskolákban végzett kísérletek bebizonyították, hogy a korszerű szemléltető segédeszközök alkalmazása érdekesebbé, vonzóbbá teszi a tanítást és jobban leköti a tanulók érdeklődését. S nem utolsó sorban a korszerű audiovizuális segédeszközök használatával nemcsak a tanulók megfigyelőképessége, hanem gondolkodása is aktivizálódik. E segédeszközök révén könnyebb összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal, az iskolát az élettel. S éppen az audiovizuális segédeszközök teszik lehetővé, hogy az oktatás és a tanulás verbális módszeréről áttérjünk az önálló aktív gondolkodásra és cselekvésre. A film és televízió révén a tanulók mélyebb benyomásokat, sokrétűbb élményeket kapnak. Fejlődik látó- és hallószervük érzékenysége, tágul képzelőerejük ós finomul szépérzékük. A film, a televízió, a rádió ezenkívül érzelmileg is hat a tanulókra. Meg kell említenünk azt is, hogy az audiovizuális segédeszközök révén a tanítók is felszabadulnak a gépies munka egy rásze alól és így több időt szentelhetnek az alkotó pedagógiai tevékenységnek. Mindemellett le kell «szögeznünk, hogy az említett műszerek nem helyettesítik, csupán kiegészítik a többi didaktikai segédeszközt. Az utóbbi időben az idegen nyelvek oktatásánál több helyen bevezették az audlvizuális oktatást. Ez alatt az új tananyag közlésének, begyakorlásának, rögzítésének és ellenőrzésének olyan módját értjük, ahol a műszaki segédeszközök alkalmazásával egyszerre hatunk a két legfontosabb érzékszervre, a látás és a hallás szervére. Az audiovizuális módszert tehát nemcsak szórványosan az oktatás illusztrálására használjuk, hanem rendszeresen, a pedagógiai folyamat minden szakaszában, komplex módon alkalmazzuk. Szlovákiában a múlt év végén felmérték, milyen az iskolák felszerelése e korszerű segédeszközökkel. A felmérés a következőket mutatja: iskoláinkban 776 gramofon, 1439 gramorádió, 897 helyi közvetítésre is használható rádióközpont, 1085 rádiókészülék, 919 magnetofon, 1009 televízió, 1894 filmvetítő, 401 epidiaszkóp, 110 betűvetítő, 2936 különféle diavetítő van. Ezenkívül 1781 iskolában működik a vezetékes rádió. Megállapíthatjuk tehát, hogy az iskolák felszerelése kielégítő, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az említett műszereket tulajdonképpen csak az utóbbi öt évben kezdték iskoláinkban alkalmazni. Aránylag régebben ismert segédeszköz a gramofon, amelyet főleg a zenei nevelés és az idegen nyelvek oktatása terén hasznosítanak. Ds más tantárgyaknál is jól alkalmazható. A gramofon segítségével kellemes légkört teremthetünk az osztályban, a diákok könnyebben tanulnak meg egy éneket vagy egy verset, ha azt már lemezről is hallották. Ezenkívül lemezről különféle hanghatásokat is közvetíthetünk, például a fizikában a motorok zúgását, természetrajzban a madárcsicsergést, állathangokat stb. A magnetofon előnye, hogy nemcsak hangok közvetítésére szolgál, hanem felvételére is. Iskoláinkban két fő funkciója van. Az egyik, hogy a tanulóknak bemutatjuk a különféle idegen szavakat, vagy szöveget. Ebben az esetben a magnetofon a gramofon vagy a rádió szerepét tölti be, ám előnye az, hogy a hanganyagot a pedagógiai cél érdekében többször is lejátszhatjuk vagy módosíthatjuk. Második feladata, hogy akusztikai tükörként szolgáljon, amikor a tanuló visszahallgatja saját hangját s ezáltal lehetővé válik a tanuló kiejtésében előforduló hibák kijavítása. Tehát a magnetofon segítségével a helyes kiejtést, olvasást, előadást, szavalást, beszélgetőst, stb. gyakaroljuk. A magnetofon előnye, hogy a tanulók saját hibáikat észlelve nagyobb figyelemmel törekszenek a helyes kiejtésre és hangsúlyozásra. Az audiovizuális segédeszközökkel már több figyelemre méltó eredményt értünk el. Néhány iskolai oktató filmünk külföldön is sikert aratott, hanglemezeink — különösen a mikro és sztereo lemezek — minőségileg is magas színvonalon állnak és aránylag olcsón beszerezhetők. Nagyon sok hanglemezt szállítunk külföldre, ahol a csehszlovák ipar jő hírnevét öregbítik. Viszont bármennyire örülünk is eddigi sikereinknek az oktatás korszerűsítésével kapcsolatban, az audiovizuális segédeszközök népszerűsítése terén még sok a teendőnk. Több olyan Iskoláról tudunk, ahol még nincsenek korszerű segédeszközök, illetve mellőzik azok alkalmazását. Holott az a célunk, hogy ezek a műszerek eljussanak minden iskolába, csakúgy, ahogy a háztartások többségében ma már megszokott kellék a rádió, gramofon és a televízió. Az iskolák sem maradhatnak le az otthoni környezet mögött. Az audiovizuális segédeszközök révén a gyermekek ismeretköre tágul, az oktatási folyamat hatékonyabbá válik, a pedagógus nagyobb eredményeket mutathat fel. HENRICH JANUS, a Pedagógiai Kutató Intézet dolgozója APRÓHIRDETÉS • A Podpolianyi Gépgyár detval üzame azonnal belépésre keres kitanult vasesztergályosokat, hegesztőket, ágatokét, marósokat ás erősáramú villanyszerelőket. Az égető és hegesztő munkákra a szakképzettséggel nem rendelkezőket betanítjUK. Alkalmazunk továbbá konstruktőröket, technológusokat is normázőkat. A nőtlanek számára a legényszálláson biztosítunk lakást, családosok az épülő lakásokban Juthatnak állandó otthonhoz. Cím: Pod. polianske strojárne n. p. Detva. Oľ-285 • Eladó ejy Pobeda személygépkocsi, 100 %-os üzemképesség, jô gumik — Jótállással ts. Rejtett hibája nincs. Ar: megegyezés szerint kb. 32 P00 korona. Cím: Szénásy Ladislav, Kolárovo, Vilky Ostrov č. 39. okr. Komárno. JJ-J0S • Galánta közelében eladó 2 szobás családi ház. Vétel után beköltözhető. Cím: Mókosova M. Kijil 410. okr. G*» Unta. y-304 V LG Y ts • A CSISZ SZKB MAGYAR DAL- ÉS TÁNCEGYÜTTESE Bratislavában I • 1 • vételi pályázatot hirdet. Jelent, kezni lehet az ének- tánc és zenekarba, valamint szólóénekre. Felvételt megbeszélés az együttes összes csoportjai számára: 1965. október 7—8 és 20-án 18.00-20.00 óra között Bratlslavában, a Május 1. tért balet

teremben. Bármit okar odni, venni nem kell nagyon messze menni: eredményt hoz olcsón, gyorsan Hirdetése az ÚJ SZÔ-ban I Hirdetési irodánk címe: PRAVDA - imertná kancelária, Bra* tislava, Jesenského 10, Telefon: 343-04. IMf. szeptember 30. * ÚJ SZÖ %