Új Szó, 1965. július (18. évfolyam, 180-210.szám)

1965-07-29 / 208. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesül jelek M ÜJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA BRATISLAVA 1985. fOLIUS 29. Csütörtök, XVIII. ÉVFOLYAM 208. szám Ára 30 fillér Csehországi tudósítás: Példamutató kezdeményezés a mezőgazdasági üzemek javára A mezőgazdasági üzemek gabonáját a felvásárlóüzem raktározza • Tiszta termésért terimés takarmányok • A terimés takarmányok csalhatatlan előnye ® Műtrágyaelosztás újszerűen A píseki járásban a felvásárlóvállalat dolgozói a közelmúltban rendre látogatták a szövetkezeteket és állami gazdaságokat, s a szokástól valamelyest eltérű szerződéseket kötöttek. A píseki és néhány más járásban ugyanis július l-től a felvásárlóvállalaíok kísérletileg új szulgálatokat nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek gyökeres változást hoznak a két fél kapcsolatában, és nagyban hozzájárulnak majd a mezőgazdasági termelés iparosításához. Jobb kapcsolatok A mezőgazdasági üzemekben nagy az érdeklődés az új szolgáltatások iránt. Nem is csoda, elvégre lényegesen tehermentesítik a termelőüzemeket. De lássuk, miről is van tulajdonképpen szó. A szövetkezetek és állami gazdaságok a jövőben a gépektől egyenesen a felvásárlási raktárakba szállíthatják a gabonát. A raktárakban megszárítják, kitisztítják, sőt tárolják is a beszállított termést. Ezzel elejét veszik azoknak a veszteségeknek, amelyek a mezőgazdasági üzemekben a kezdetleges módon történő szárítás, tisztítás és az alkalmatlan helyeken való tárolás során keletkeznek. Az említett előnyökön kívül a termelő jelentős munkabefektetéstől szabadul meg. A szárításért és tárolásért a díjszabás rendkívül előnyös. Így például egyszeri szárításért (3 százalék a szabványosított nedvességtartalmon felül) mázsánként egy koronát fizet a megrendelő, s minden további egyszázalékos nedvességcsökkentésért további 30 fillér a mázsánként! díjszabás. Terimés takarmányok korlátlan mennyiségben A íelvásárlóvállalat — az állattenyésztési felvásárlási terv teljesítése alapján — megszünteti a terimés takarmányok forgalmazásának korlátoGyors építkezéssel helyrehozzuk a károkat — Az Űj Szónak nyilatkozik Jaroslav Koziiček, az Építésügyi Minisztérium árvízvédelmi bizottságának titkára ízlés, ötletesség, korszerűség — Körséta a X. libereci árumintavásáron 20 óra — Részlet Sánta Ferenc nagysikerű kisregényéből Az író másik arca — Monoszióy M. Dezső nuvpliás kötetéről Az órák öreg mestere — Látogatás Bratislava légidórásánál Keresztrejtvény zását. A szövetkezetek és állami gazdaságok a vetőmagon és a termésfeleslegen kívül eladhatják a felvásárlóvállalatnak gabonatermésük teljes mennyiségét, és ellensúlyozásként az állattenyésztés számára megrendelhetik a szükséges mennyiségű terimés takarmányt. Egy mázsa terimés takarmány ára ilyképpen a csomagolással és szállítási költségekkel együtt csak 10 koronával drágább. A tapasztalatok szerint a terimés takarmányukkal való etetés ennek ellenére lényegesen gazdaságosabb. A hagyományos módszerrel egy 100 kilós sertés hizlalása hozzávetőlegesen 240 napig tart. Terimés takarmány alkalmazásával 30—40 nappal lerövidíthető a hízialási idő. A felvásárló vállalat számít arra, hogy a terimés takarmányok iránt növekszik az érdeklődés, és már jövőre megkezdi egy siló és 50 tonna kapacitású (3 óra alatt) takarmánykeverő üzem építését. Műtrágyaelosztás a talaj tápanyagszükséglete szerint A takarmánykészítés elsősorban az alapanyag, a termés nagyságától függ. A hozamok nagyságát azonban a talaj tápanyagtartalmának fokozása befolyásolja. Ezért a műtrágyát a következő időszakban a talaj összetétele, a termesztett növényfajta, illetve az évszak szerint osztják el, és szállítják le egyenesen a mezőgazdasági üzem tárolóhelyeire, esetleg a mésztartalmú műtrágyát azonnal szétszórják a szövetkezet és állami gazdaság földjein. Egy mázsa műtrágya szállításáért — tekintet nélkül a távolságra — 1,50 koronát, a szétszórással együtt pedig 2,50 koronát számol fel a vállalat. A termékek elszállítását is magukra vállalják A felvásárlóvállalat az említett kedvezményeken kívül a termékek elszállítását is magára vállalja, hogy (Folytatás a 2. oldalon) MINDENKI segítségre kész Naponta több ezer köbméter vizet vezetnek le az árvíz sújtotta területről. A védnökségi járások szakemberei és a lakosság egy része a normális élet visszaállításán fáradoznak. E nagy erőfeszítést követelő munkában Csallóköz népe nincs egyedül. Keddig a 405 88 33 számú folyószámlán már közel 58 millió korona volt. Bratislavában az e célra nyitott folyószámlán az említett napig 25 238 987 korona gyűlt össze. A közép-szlovákiai kerületben nagy mennyiségű építőanyaggal és más eszközökkel segítik az árvíz sújtotta területek lakóit. A kerületben szállításra vár 773 000 tégla, 4280 tonna cement, 317 tonna salaktégla, 269 tonna betunvas, 8758 folyóméter épületfa, 799 köbméter fürészelt áru és nagy menynyiségű egyéb épületanyag. Az említetteken kívül a kerület az idei autókiutalásból a nyugat-szlovákiai kerület javára lemond 5 Ikarusz autóbuszról, valamint Ö tehergépkocsiról. Az anyagi segítség mellett a kerület dolgozói a pénzügyi segítségről sem feledkeznek meg. A cseh dolgozók sem maradnak le Á csehországi kerületek dolgozói sem feledkeznek meg DélSzlovákia árvíz sújtotta területének lakosságáról. Csupán a keddi nap folyamán több mint másfél millió koronát utaltak a 405 88 33 számú folyószámlára. A ledvicei Július Fučík Bi.nya dolgozói több mint 300 ezer koronát juttattak az említett számlára. Fő feladat a fertőtlenítés A dunaszerdahelyi járásban az árvíz sújtotta területeken a lakóházak asszanálása és fertőtlenítése csaknem teljesen befejeződött. Nagymegyerre, Izsapra, Kulcsodra, Balonyba és több más községbe visszaszállították a sertésállományt és megkezdték a hizlalást. Az említett községekben a szarvasmarhaállomány egy részét is visszahozták. A komáromi járásban eddig teljes egészében 18 községet asszanáltak és fertőtlenítettek, 9-et pedig részben. EZ A 800 MÉTER HOSSZÚ HENGERSOR A KELET-SZLOVÁKIAI VASMŰBEN LEHETŐVÉ TESZI 1550 MM SZÉLES BÁDOG HENGERELÉSÉT. (G. Bodnár felv. — CTK) ABORUS HISZTÉRIA WASHINGTONBAN Johnson befejezte tanácskozásait • A vietnami beavatkozás fokozása várható Washington (ČTK) — A washingtoni Fehér Ház szerdára jelezte azt a sajtóértekezletet, amelyen Johnson elnök közli a kormány és a Pentagon képviselőinek hatnapos stratégiai tanácskozásai eredményét, amely új irányt szab az Egyesült Államok vietnami politikájának. Kedden délután Johnson befejezte a két párt vezetőivel és a nemzeti biztonsági tanáccsal folytatott inkább formális, mint sem lényegbe vágó tanácskozásait és szerdán délelőtt még fogadta a kongresszusi bizottságok néhány elnökét. Az amerikai fővárosban feszült a légkör, mivel várható, hogy az elnök a Vietnamban állomásozó amerikai egységek számának növelését jelenti be. Ez azt jelenti, hogy a vietnami amerikai erők létszáma az év végéig elérné a 200 ezer főt és a következő évek folyamán szükség esetén ez a szám még növekedne. Természetesen az intervenció kiterjesztésével arányban növelnék a hadianyag szállításokat ls. Számolnak a tartalékosok behívásával is. Johnson szerdai nyilatkozata előjátékának minősíthető Hubert Humphrey kedden este Mmneapolisban tartott beszéde, amelyben a részleteket ugyan nem érintette, de kijelentette, hogy „az elfogadott intézkedések megvalósítása sok pénzt, nyersanyagot és embert követel". Nem maradtak el az alelnök hazafias frázisai sem, melyek szerint „az Egvesült Államok arra hivatott, hogy megállítsa a kommunista agressziót.. Johnson elnök nyilatkozatának előestéjén fokozott mértékben érezhető volt a Pentagon háborús hisztériája. Ezt bizonyítja az AP hírügynökség által rendezett körkérdés, amelyet a koreai háborúban részt vett amerikai intervenciós erők volt magas rangú tisztjeihez intézett, akik közül pl. Edward Almong tábornok az atombom(Folytatás a 2. oldalon) Ú

jra eljöttek, hogy segítsenek az új kenyér betakarításában. Nagy szükség van rájuk. A gabona most már teljesen beérett, s napról-napra egyre jobban fennáll a szempergés veszélye. A csehországi kombájnosnak viszont odahaza most nem mindenütt akad munkája. Milyen jő, hogy a természeti viszonyok eltérőek hazánkban. Ennek tudható be, hogy Szlovákiában — esztendőről esztendőre — az aratás legnehezebb napjaiban megjelennek a csehországi kombájnosok. Kedvelik, becsülik őket Csallóközben. Elismerik jó munkájukat az Ipoly mentén és mindenütt, ahol kimennek a határba. Pedig ők sem különösebb emberek, mint az itteniek, hi szen, aki érti szakmáját, annak a kezében egyformán jói dolgozik a kombájn. Mégis minden évben régi ismerősként fogadják őket. Mert az, amit nyújtanak, igen sokat jelent. Aztán az is jó, hogy egy-egy faluban már több idényben vágja a Pepik vagy JifI a rendet. Nem csupán az emberekkel, az Itteni kombájnosokkal kötött barátság jelent előnyt, hanem az is, hogy megismerik egy-egy szövetkezet határát, könnyebben boldogulnak a géppel. Ezért a járásban — az elosztáskor — valóságos harc [olyik a cseh kombájnosokért. Dunaszerdahelyen Is így volt. Bogyal Ignác, az albári szövetkezet agronómusa neheztelt ls a járási termelési igazgatóság vezetőjére, mert azt találta mondani: „Nem mindegy, hogy ki megy hozzátok? Az a fontos, hogy jó kombájnos legyen"^ Ez igaz, az agronómusnak különben mindegy lenne, de mégiscsak jobb együtt dolgozni olyanokkal, akiket már alaposabban megismert, régi jóbarátként üdvözölhet. Az sem mindegy, hogy kivel hogyan tud jobban elbeszélgetni a csallóközi magyar paraszt. Az a cseh kombájnos, aki évről évre a CsallóközREGI ISMERŐSÜK ben is arat, a legszükségesebb szavakból már sokat megtanult. Érthető hát, hogy mindenütt a „tavalyiakat" szeretnék viszontlátni. És még valami. Nem mindenütt tudnak a ™ részükre kényelmes szállást, kifogástalan ellátást biztosítani. S az, aki már tudja mi vár rá az illető szövetkezetben, nem táplál különféle illúziókat. A cseh kombájnosok sem angyalok, s bizony — különösen a kezdet-kezdetén — olyanok is voltak, akik azt hitték: Szlovákiába menni aratni — ez egy kis romantika, kirándulás. Hát ez pedig nincs így. Sőt olykor nehezebb körülmények között kellett és kell dolgozniuk, mint otthon. Ám ennek ellenére eljöttek tavalyelőtt, itt voltak tavaly, itt vannak az Idén is. Nehéz az idei aratás. Különösen ha az egész gabonabetakarítást nézzük. A gabonák érése nem egyenletes. Többféle a gabona és több a gond is. A korai vetésű ősziek szépen, erőteljesen fejlődtek. Néhol annyira megdőlt a búza, vagy a szél összekavarta, hogy kombájnnal nehéz lesz az aratás. A kései vetések ritkábbak és lábon állnak. De mivel a vegyszeres gyomirtást az időjárás miatt sok helyütt nem végezhették el, gyomosak. Itt azért lesz több a gond, mert a gyom vizes marad és nehezíti a kombájnos aratást. Bárhogy is van, gyorsan végezni kell a betakarítással úgy, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség. lUagy erőfeszítést igényel tehát az idei aratás. A szövetkezetek vezetői megkülönH böztetett gonddal törődnek a traktorosokkal. Albáron például külön konyhát állítottak fel az aratás idejére. Nagy kondérokoan fő az ínycsiklandozó gulyás, császárhús meg miegyéb. „Olyan ételeket főzünk a kombájnosoknak, hogy még a legigényeseob is megnyalhatja utána az ujját. No meg a vendéglátás is kötelez. Hadd emlegessék sokáig a cseh kombájnosok a magyaros vendégszeretetet. Különben is nem vendégek ők, hanem jó dolgozók, tőlük is függ, milyen gyorsan tudjuk magtárban a gabonát." Dicséretes dolog a figyelmesség, bár nem érzik ezt a rimaszombati traktorállomásra jött cseh traktorosok és szerelük. Kombájnok nélkül jöttek. így kívánták itt helyben, mivel gépük van elég, csak kevés az, aki ráülne. Huszonhat komóájnost és segédkombájnost kértek Kolínból és Náchodról... És bizony megérkezésükkor senki sem várta őket. Jóformán azt sem tudták, hol lesz a szállásuk. Egy hétig Tornaijáról jártak dolgozni Rimaszombatra. Napidíj nélkül, drága vendéglői koszton éltek. Ez a szervezettlenség nem vet jó fényt a traktorállomás vezetőire. C ok vitára adott okot és még ma is vita ** tárgyát képezi: Kifizetödik-e a cseh kombájnosokat Szlovákiába hozni. A nagy távolság, s az ezzel járó sok üzemanyag- bizony nem gazdaságos. Lehet, hogy ez így van, ám akadt-e ember, aki azt is kiszámította, mennyi gabona menne tönkre szempergéssel, ha túlságosan későn aratnánk? A viták ugyan folynak tovább, ám a szövetkezetesek egyet tudnak: „Nem kényeztet bennünket az időjárás, nehézségek, gondok közepette indultunk a gabonatáblákra. Ilyen helyzetben minden segítő kéz aranyat ér." MÉRY FERENC