Új Szó, 1965. május (18. évfolyam, 119-149.szám)

1965-05-27 / 145. szám, csütörtök

Még egyszer az Ipoly szabályozásának néhány problémájáról A közeljövőben törpe víztárolók létesülnek • Komplex munka • Szivattyúállomások a torkolatban • A Magyarországon folyó intézkedésekkel összhangban A közelmúltban lapunkban cikket közöltünk az Ipoly szabályozásáról. A cikkíró a napokban újabb problémákról számolt be, amelyek időközben az Ipnly szabályozásával kapcsolatban felmerültek. Ezek főleg alsó folyásának szabályozásával, felső folyásának rendezésével és a víztárolók építésével függnek össze. A legközelebbi időszakban megvalósuló munka a régebbi szabályozás folytatása. A mezőgazdasági földterület, a lakóhelyek, utak védelmét, az egészségügy védelmét és ezzel együtt az életkörülmények megjavítását célozzák. A víztárolók, melyek építésére elsősorban a folyó felső folyása mentén kerül sor, az egész árterületen kedvezőek a vízgazdálkodás szempontjából. A nagy víztárolók mellett (Ružiná, Breznička, Mulyad), melyek kulcsfontosságúak lesznek, a közelmúltban kiadott kormányrendelet értelmében még az idén több helyi jellegű törpe víztárolót létesítenek. 'Az Ipoly menti árvizek leggyakoribb oka az volt, hogy a nagy esőket és a tavaszi hólevet semmi sem tartóztatja fel. Ugyanakkor a forrásvidéken az erdőket többnyire kiirtották, a talaj víztároló képessége csekély, a víz gyorsan lefolyik, majd a középső és alsó folyáson árvizet okoz. Ezért arra fogunk törekedni, hogy víztárolókat létesítsünk, melyek felfogják a hirtelen esők alkalmával lezúduló vizet és a tavaszi olvadásból eredő víztömeget. A törpe víztárolók legfőbb külds• tése a víz tartalékolása lesz, melyből a száraz Időszakban biztosítható az Ipar és a mezőgazdasági termelés vízszükséglete. Meg kell azonban jegyezni, hogy az összes tervbe vett víztároló létesítésével sem biztosíthatnánk teljes mértékben az ipar és mezőgazdaság vízszükségletét. Az Ipoly alsó részének vízállását a nagymarosi vízi erőmű felépítése után a torkolattól mintegy 12 kilométer hosszúságban a Duna szintje befolyásolja. Tekintettel az Ipoly alsó folyásának kimondottan alföldi jellegére és elenyésző esésére, lehetővé válik, és gazdasági szempontból is kifizetődik az öntözés céljaira átszivattyúzni a Duna vizét. Az Ipoly medre a síkságon meglehetősen tekervényes. Néhol a meder kétszerte hosszabb a völgynél. A meder kiegyenesítésével, a kanyarok átvágásával a víztárolók létesítéséig ideiglenesen megoldjuk a vízelvezetés problémáját. Ezért az új medrek tervezésénél a víz gyorsabb folyásával kell számolni. A védőgátak méretett a száz évi átlagos ármagasságnál 0,6 méterrel magasabbra javasolják a tervezők. A víztárolók létesítése után az árterület védelme teljesen biztonságossá válik. Az előkészítő dokumentációs anyag jóváhagyásával egyúttal figyelembe vették a vízvétel lehetőségét öntözésre, továbbá azt a követelményt, hogy a meder szabályozásával egy időben duzzasztógátak is épüljenek, melyek kiegyenlítik a vízbőségben mutatkozó kilengéseket, különösen a sík vidékeken. A vízrendészeti és meliorációs építkezések során az Ipoly folyásáról készült komplex tanulmányból indulnak ki. A munkálatokat az egyes szállító és beruházó üzemek megfelelően egybehangolják mind hazánk, mind — az állandó csehszlovák—magyar műszaki bizottság által — Magyarország területén is. A Szlovák Nemzeti Tanács Mezőgazdasági Megbízotti Hivatala mellett szakértőkből álló bizottságot alakítottak, amelyben képviselve vannak a beruházó, tervező és mezőgazdasági szervek. Az Ipoly felső és középső folyásának szabályozásán kívül (Galsa— Boiyk, Ipolybalog—

Selišfany) a legközelebbi években az alsó folyás rendezésére is sor kerül Ipolykeszi— Ipolypásztó—Ipolyszakállas környékén, továbbá a Krupinica patak szabályozására Ipolyság környékén. Az Ipoly alsó szakaszán vízgazdálkodási szempontból nagy jelentősége lesz minden bizonnyal a Paláston tervbe vett víztárolónak, az ipolysági-palásti közös vízvezetéknek, az Ipolyságon tervezett csatornahálózatnak és szennyvíztisztító állomásnak. JÁN PRIECEL mérnök, az SZNT Mezőgazdasági Megbízotti Hivatalának dolgozója A marcelházt [komáromi járás) szövetkezetben elhatározták, hogy a talajvizet 25 hektárnyi zöldség öntözésére használják fel. A vizet 6 m mély víztartályokban gyűjtik össze, amelyben 4000 köbméter víz tárolha-. tó. A képen Imrich Kyánek a szivattyúállomást kezeli. (CTK — I. Dubovsky felv.,}] ÖRÖM ÉS ÜRÖM A pelsőci szövetkezetesek el sem tudják képzelni a nyarat legeltetés nélkül. A faluban a magángazdálkodás idején hagyományossá vált ez a szokás, s a pelsőciek most sem hajlandók lemondani róla. Miért is mondanának le, hiszen így nagyobb hasznot hajt az állomány. Az irodában kifüggesztett táblázat szemlélteti, hogy milyen nagy a különbség a téli és a nyári tejtermelés között. Míg a tehenek nem jártak ki a legelőre a szövetkezetnek gondot okozott a tejeladási terv teljesítése. A táblázaton többször megismétlődött a mínusz előjelű szám, ami azt jelentette, hogy egyik-másik napon a kelleténél hány literrel adott el kevesebb tejet a szövetkezet. Pedig az istállóban naponta másfél kiló erőtakarmányt is kapott a jószág. Amióta az állomány kijár a legelőre, a táblázatról eltűntek a mínusz előjelű számok. Az utóbbi napon is 483 helyett 676 liter tejet adott el a szövetkezet. — Ez még nem csúcsteljesítmény — mondja Sabol Filip mérnök, a szövetkezet zootechnikusa. — Mihelyt melegebbre fordul az idő, a hozam is növekedik. Egyelőre a kisborjú számára visszatartott 336 liter tej is csökkenti a piaci termelést. Sabol elvtárs szavai után Ítélve szerény száimitásokkal is arra a meggyőződésre jutunk, hogy a pelsőciek a legeltetési időszak alatt kétszerte több tejet adnak el, mint télen. Ürülnek is az eredmények, a melegebb napok beálltával azonban az öröm közé egy kis üröm is vegyül Az egyik napon ugyanis, amikor magasabbra szökkent a hőmérő higanya, a rozsnyói tejcsarnok telefonált a pelsőcieknek, hogy 425 liter tejük megsavanyodott. Sabol elvtárs bizony nem nagy örömmel fogadta a hírt, mert a savanyodás 30 fillér veszteséget jelent literenként. — Kértük a tejcsarnokot — mondja a zootechnikus —, hogy naponta kétszer szállítsa el a tejet, mert nyáron többször is megsavanyod- J hat. Azt válaszolta, hogy nincs módjában kétszer szállítani naponta, és a szövetkezet gondoskodjon a tej hűtéséről. A szövetkezet költségesnek tartja a hűtő beszereltetését. Ezért kéri a napi kétszeri szállítást. Egyelőre folyik a vita, s ha a tejcsarnok nem vállalja a napi kétszeri szállítást, megcsappan a szövetkezet bevétele. fhJÍ A

Komáromi Állami Gazdaságról; az elmúlt években — a bajcsi, zselízi, gyulamajori gazdasága hoz viszonyítva — kevés hírt közölt a sajtó. Talán éppen ezért egyesek számára meglepetést jelentett, hogy, a múlt évi gazdasági elemzések érté-: kelése után a nyugat-szlovákiai kerületben — nem számítva a nagyhizlal-. dát és a magtermesztő-gazdaságot a — komáromiak kerültek az első helyre. Ez az eredmény — az 1 684 000 korona terven felüli nyere-. ség nem egy év, hanem hosszú évti-. zedek munkája. Az egyik részlegvezető igen találóan jegyezte meg: a gazdaság vezetőt nem mennek dobbal verebet fogni. Azt hiszem, ebben a megjegyzésben sok az igazság, Az eredmények titka Az eredményes gazdálkodás recept-; Jének elkészítésével — több s keve-. sebb sikerrel — már igen sokan prÓT bálkoztak. Nágl mérnök, a gazdaság Vezetője 26 évi gyakorlati tapasztal latai alapján egyik feltételként a helyi viszonyok — talaj, Időjárás, — és az emberek alapos ismeretét említi. Vannak általánosan érvényes gazdálkodási alapelvek — ezzel egyetértenek a szakemberek — de ha vala-s ki azt akarja megszabni, hogy mit, mikor s hogyan vessenek, ültessenek vagy gondozzanak, az ilyen intézkedésre már jogosan felszisszennek. A Reális alapokra építenek Scheiner T

fefer ftjlvétele a Komáromi Állami Gazdaság baromfifarmján készült. komáromi gazdaság esetében az eredmények titkát a megfelelő vetési struktúra kialakítása, a vezetők és általában a szakmunkások állandósítása, magas szintű irányítás és a dolgozók munkaerkölcsének helyes alakulása képezi. Itt szeretném megjegyezni, hogy a vezetésben érvényesülő reális életi szemléletet — amit egy időszakban néhányan mint túzott óvatosságot elítéltek — az évek és a tapasztalat Igazolta. Pártunk mezőgazdasági politikájának egyik pozitívuma éppen abban rejlik, hogy a felismert jelenségek-, bői aránylag gyorsan leszűrte a ta-. nulságot. Az utóbbi években mindjobban csökken az irányítás merev-, sége, és tágabb teret kap a gyakor-. lati kezdeményezés. Az új Irányítási rendszerben az üzemek ilyen irányú kötöttsége a minimumra csökkent, viszont ugrásszerűen növekedik a vezetők felelőssége a termelési feladatok teljesítéséért. A jövőben a vezető egyéni képessége és tudása az eddiginél sokkal lényegesebben befolyásolhatja az eredmények alakulását. Ezt csak helyeselni lehet. A termelés szakosítását 1958 ban kezdték. Az 5000 hektáros gazdaság 5 részlegre és egy baromfifarmra oszlik. Külön részlegeken vannak a fejőstehenek, a hízómarhák és a sertések. Ennek az utóbbinak a tenyésztését a baromfiállomány növelésével párhuzamosan csökkentik. Ma, hat év távlatéból csak helyeselni lehet, hogy a szakosítást lassan vezették be, és így még átmenetileg sem csökkent a termelés, sőt fokozatosan növekedett. 1961-ben 133, 1963-ban 488 és 1964-ben már 588 korona nyereségük volt hektáronként. Jelenleg a tojás, hús és naposcsibe eladása a gazdaság bevételének 30 százalékát jelenti. Nagy súlyt vetnek a baromfitenyésztésre. Jól beváltak a 6000 férőhelyes tojőházak, s a Bástyában még kettőt építenuk. A tenyésztés, most az Árrendezés után is jövedelmező. Természetesen olyan szövetkezetekben, ahol nincs megfelelő gépesítés, nem mondhatják el ugyanezt. Náluk csekély az elhullás, tökéletes a gépesítés, jó a takarmányellátás, a dolgozók becsületesen végzik munkájukat, s az említettek eredményeként nagy a tojáshozam és súlygyarapodás. Példaként említem, hogy átlagosan 3,40 kg takarmányt fogyasztanak egy ki-, logramm baromfihús előállításhoz, viszont az egyes keltetéseknél már 2,95 kg-al ls előállítottak egy kiló súlygyarapodást. A jövőben szeretnék tovább csökkenteni az egy kilogramm hús előállításához szükséges takar-: mányadagot. A gazdaságban 120 000 baromfit tartanak, ebből 14 000 a tojóstyúk. Ügy számítják, hogy az állatállomány felfrissítéséhez évente 600 000 naposcsibére van szükségük, viszont a keltető kapacitása a teljes átépítés után körülbelül 1 200 000 naposcsibe lesz. Ez azt jelenti, hogy a jövőben ők látják el naposcsibékkel a járás kilenc szakosított szövetkezetét, s más megrendelők igényeit is kielégítik. Megfontolt tervezés Gazdálkodásuk alapja az átgondolt, megfontolt irányítás, tervezés. Nem csupán a jelen, hanem a holnap és a Jövő igényeire is gondolnak. Egy gyakorlati példa: az idén augusztusban és szeptemberben ellenek az első fehértarka üszők, melyeket piros dán bikákkal kereszteztek. Hazánkban már több helyen végeztek hasonló keresztezést. Az eredmény? Nagyon reális számítások szerint lega-: lább 10 százalékkal növekedik a tej-, hozam és nő a tej zsírtartalma ls. A 800 fejősből már 200-at dán bikákkal párosítottak. Az átgondolt tervezési jellemző példa bőven akad. A borsótermesztést két okból szorgalmazzák. Az elmúlt években átlag 21,5 mázsás hektárhozamot értek el borsóból, de egy 20 hektáros táblán 31,80 mázsa volt az átlaghozam. Az első érv a jövedelmezőség, ehhez jön még az, hogy a borsó jó elővetemény a búza számára. Az idei búzavetésük egynegyedét már borsó után vetették. Második indító ok, hogy a borsószalma télen takarmányt jelent a juhoknak. Persze ez sem a véletlen műve, hogy a gazdaságban abban az Időszakban is megmaradtak a juhok, amikor a Tátra alatti legelőkön erősen megcsappant a létszámuk. A 2500 merinól birka —. ebből 600 anyajuh — évente negyedmillió korona nyereséget jelent a gazdaságnak. A reális gazdálkodás egyik apró jellemzője: mondhattak bármit a juhtenyésztésről, nekik hasznot jelentett, azért tenyésztették. Az igényesség és a jutalmazás Náluk a járás többi gazdaságaihoz hasonlítva, kevesebb az adminisztratív erő, az írányítóapparátus, sőt még a gépjavítók létszáma is. Az irányi-, tásban érvényesülő igényesség tükröd ződik a részlegen és a munkahelye-, ken is. Az anyagi érdekeltség elvé-, nek helyes alkalmazása előnyösen hatott a munkaerkölcs alakulására, s a dolgozók kezdeményezően segítet-. ték a feladatok megoldását. Az elmúlt évben vállalásuk teljesítése több mint 500 000 korona értéket jelentett a gazdaságnak. Az idén a felszabadulási verseny keretében a dolgozók vállalásainak értéke meghaladja a 800 000 koronát. A feladatok teljesítésének egyik fokmérője a prémiumok alakulása. Az állattenyésztésben dolgozóknak 1962-ben 27, 1963-ban 49, és 1964-ben 147 000 korona prémiumot fizettek. A gazdaság dolgozói az elmúlt évben több mint 800 000 korona prémiumot kaptak, ami egyben azt jelenti, hogy az 1963-as 4 százalékkal szemben tavaly már a fizetésük 5,3 szá-. zalékát a prémium képezte. Felelet egy kérdésre Tény, hogy a feladatok teljesítésében döntő szerep jutott a dolgozók kezdeményezésének. Az eredményes gazdálkodás egy nagy kollektíva érdeme. Viszont az eredmények titkát kutatva azt a tényt is rögzíteni kell, — s ez végeredményben a mezőgazdászok számára sosem volt titok —, hogy csupán a reális tényekre szabad építeni, s az így kitűzött célokat nem szabad felcserélni az óhajtott és kívánt elképzelésekkel, mert ebből mind az óhaj megvalósítását szorgalmazó egyénnek, mind a társadalomnak csak kára származhat. Ezzel szemben a reális célok vezetőt és munkást egyaránt serkentenek, s a várt eredmény nem maradhat el. CSETŰ JÁNOS 1 FALU, 20 HIR Muzsla m A VETÉS? — ismétli a kérdést Kovács Imre, a nemzeti bizottság dolgozója. — Jól halad. Eddig minden agrotechnikai határidőben került a földbe. Javít. — Azaz mégsem minden. Egy héthektáros „parcellán" vizbe is „vetettünk". Halat. B TAVALY A TEJELADÁS évi tervét 131 százalékra teljesítette a szövetkezet. De nemcsak tejből, hanem valamennyi mezőgazdasági termékből a tervezettnél többet adtak piacra. A kiváló eredményekért nem kevesebb, mint 50 000 korona jutalmat kapott a falu a járástól. Hogy mire fordítják a pénzt? A nemzeti bizottság új épülete udvarának sártengerét parkká varázsolják. A többi pénznek is lesz helye — a faluszépítésben. m IDÉN NEM AKARNAK szégyent vallani a muzslaiak. Az első negyedévben a felvásárlási tervet húsból 119, tejből 120, tojásból pedig 121 százalékra teljesítették. Az utóbbi nagyobb részben a falu lakosainak érdeme, akik vállalták, hogy a tojáseladás évi tervét május 9-ig teljesítik. • A KÖZSÉGBEN talán az iskolások készülnek a legjobban május elsejére. De nemcsak ők, a nemzeti bizottsággal karöltve a szövetkezet vezetősége is. A fiatalok nagy örömére akkor adják át rendeltetésének a szövetkezeti klubot. • MÁJUS 30-án jubilálnak a muzslai tűzoltók. A szervezet megalapításának 75. évfordulója alkalmából nagyszabású körzeti versenyt rendeznek. • A HÚSVÉTHÉTFŐ náluk is olyan, mint másutt. Igaz, tavaly nem olyan volt. Verekedés miatt két polgár még az idei húsvétot ls hűvösön töltötte. • SOK MINDENT MONDANAK a nemzeti bizottság jó munkájáról. De azért mégsem mindennel dicsekednek. Azzal sem, hogy egy éven belül háromszor kellett alkalmazni az 1964/50-es gyermekvédelmi törvényt. • A HULLADÉKGYŰJTÉSBEN az érsekújvári járásban a második helyre került a falu a csökkent munkaképességűek áldozatkész igyekezetének jóvoltából. • A KULTURÁLIS tevékenység nem erőssége a megközelítőleg három és iélezer lakosú falunak. A télen még,s megemberelték magukat a fiatalok. Betanulták Timrava Büszke páváját. Ám a száj- és körömfájás... no de ezt csak ők tudják pontosan. • A SZERVEZETT munkaerőtoborzás évi tervét tavaly 156 százalékra teljesítette a nemzeti bizottság, az idén pedig az első negyedévi tervet 200 százalékra. A tervezett egy helyett két ember jelentkezett a bányába. • A FALU fiatalsága érdekes filmfesztivált tervez. Az előadások keretében néhány film ismert szereplőivel szeretnének elbeszélgetni. Csak sikerüljön. • MINT FALUN általában, náluk sem könnyű a nemzeti bizottság polgári ügyekkel foglalkozó bizottságának munkája. Csiffáry László azonban a nehézségek ellenére is elégedett a bizottság tevékenységével. Az idén három esküvő s a névadó ünnepség a várakozáson felül sikeres volt. • KÉT ÉV ALATT 44 televíziót vásárolt a falu lakossága. • SULCI JÖZSEF ÉS MÉSZÁROS IMRE szövetkezeti tagokat jó munkájukért nem mindennapi jutalomban részesítette a szövetkezet. Két hétre a Szovjetunióba utaznak. • A KÖZSÉG LAKOSAI vállalták, logy a „Z" akció keretében 11000 5rát ledolgoznak. Már 4500 óránál tartanak. • A FALU KRÚNIKÁKA eddig csak a szájhagyományokban létezik. Most a pártszervezet ideológiai és a nemzeti bizottság kulturális bizottsága megkezdte a nagy munkát, papírra vetik a falu történetét. • 1963-ban 4, az Idén 10 kérvényező vár személygépkocsira. Készpénzzell • A MINAP EGY KIS csorba esett a falu hírnevén. Harangozó Ferencet tárgyalásra hívták Újvárba. Lopásért és állandó részegeskedésért idézte meg a biróság. Tizenöten vártak rá a tárgyalóteremben. Nem jelent meg — az újvári állomáson a büfében rekedt. • A SPORTBAN Jő hagyományokkal dicsekedhet a falu. Tavaly a II. Járási bajnokságban a 2. helyen végeztek a labdarúgók. Az idén sem akarják alább adni. • SÍPOS LÁSZLÖ HNB-titkár jogo san jegyezte meg: — Az utóbbi időben legalább húszszor jártak nálunk az újságírók. Az újságban mindössze egy hír jelent meg rólunk. Ha netán ez kárpótlás lehetne? ... (-ti) ŰJ SZÖ 6 * 1985. május 27.