Új Szó, 1965. április (18. évfolyam, 90-118.szám)

1965-04-09 / 98. szám, péntek

A Portugál Guinea és a Züldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjának felszabadító hadserege fokozza tevékenységét a portugál megszállók el­len. Portugál Guinea területének már a harmadrészét felszabadította. Ké­pünkön: felszabadító erők alakulata kiképzés közben. (ČTK f elv.) Két hónap alatt 1400 tonna bomba A Szovjetunó javaslata: Hemzetközi értekezlet Kambodzsa semlegességének biztosítására Moszkva (CTK) — A Szovjetunió lülügymlnisztériuma közzétette az ;954. évi, Indonkínára vonatkozó gen­á értekezlet társelnökei közös üzene­tének szovjet tervezetét, mely egy nemzetközi értekezlet összehívását kö­veteli a kambodzsai helyzet megvita­tására. A Nagy-Britanniának átadott javas­lat reményét fejezi ki, hogy az illeté­kes országok kormányai csakhamar iözlik beleegyezésüket és meghatároz­nák az értekezlet időpontját és szín­helyét. Kou Viek kambodzsai külügymi­niszter március 15-én táviratot kül­áött a genfi értekezlet szovjet társel­nökének, és azt kéri, hívjanak azon­nal össze nemzetközi értekezletet, mely biztosítaná Kambodzsa semle­gességét és területi egységét. Osztrák—magyar tárgyalások Bécs (ČTK) — Az osztrák kancel­lári hivatalban tegnap osztrák—ma­íyar tárgyalások kezdődtek. A tárgya­láson részt vevő magyar kormánykül­döttséget Péter János külügyminiszter tfezeti. A két küldöttség a kölcsönös gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítéséről tárgyal. Ez alkalomból több egyezményt írnak alá a határra vonatkozóan is. Több szerződést Brú­nó Kreisky külügyminiszter budapesti látogatása alkalmával írtak alá. Az osztrák sajtó a magyar külügy­miniszter látogatását kommentálva megjegyzi, hogy ez a látogatás nem­asak a két ország kapcsolatainak megjavítását, hanem a közép-európai politikai feszültség enyhülését is jel­zi. Az Osztrák Néppárt rendkívüli kongresszusa Bécsa (ČTK) — Bécsben az Osztrák Néppárt megalapításának 20. évfordu­llója alkalmából megkezdődött a párt rendkívüli kongresszusa. A kongresz­szust Josef Klaus szövetségi kancel­lár, a párt elnöke nyitotta meg. A kongresszusnak nincs munkajelle­ge, mivel a pártok vezetőit csupán 1966-ban választják meg. A kongresz­szuson beszámolók hangzanak el az elmúlt év munkájáról, majd befejezé­sül Klaus tart beszédet a párt felada­tairól. ppGa^ip^' AZ OSZTRÄK Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Bécsbe érkezett az SZKP Központi Bizottságának küldöttsége élén I. V. Szpirldonovval, a Központi Bizottság tagjával, az OSZSZK Legfelsőbb Taná­csa elnökével. A KONGŰI felszabadító erők Aba Bombo és Paulis városokból kiűzték Csőmbe zsoldosait. A harcok során Csőmbe 50 katonája életét vesztette. A felszabadító erők négy ellenséges repülőgépet lőttek le. A JÖVŐBEN egy 325 000 dollár ér­tékű páncélautó áll Johnson elnök rendelkezésére. 197 000 dollár költ­séggel különleges gépkocsikat gyár­tanak Johnson személyes védelme tagjainak is. A rendőrség nézete sze­rint az a gépkocsi, amelyen az elnök eddig közlekedett, nem felel meg a biztonsági követelményeknek. AJUB KHAN pakisztán elnök teg­nap a szovjet harckocsizó csapatok akadémiájának vendége volt. A pa­kisztáni elnök megismerkedett a ka­tonai akadémia történetével, és meg­tekintette az iskola laboratóriumait és előadótermeit. KIPRIANU ciprusi külügyminiszter elutazott Athénből. Elutazása előtt kijelentette, hogy a görög és ciprusi kormány azonos nézetet vall a cipru­si probléma megoldását Illetően. 175 SZEMÉLY települt át az utóbbi három nap alatt az NSZK-ból és Nyu­gat-Berlinből a Német Demokratikus Köztársaságba. Közülük 85-en az NDK állampolgárai, akik a Nyugaton szer­zett rossz tapasztalataik miatt visz­szatértek az NDK-ba. A TÖRÖK KORMÁNY visszautasítot­ta U Thant kérését, hogy ne követel­je a ciprusi ENSZ-közvetitő leváltá­sát. Iszik török külügyminiszter U Thantnak küldött levelében reményét fejezte ki, hogy az ENSZ továbbra is igyekezni fog olyan megoldás eléré­sére, mely megfelel valamennyi Ille­tékes országnak. VALENTYINA TYERESKOVA-NYIKO­LAJEVA ÉS ANDRIJAN NYIKOLAJEV szovjet űrhajósok tegnap Budapes­ten, a Sportcsarnokban ifjúsági nagy­gyűlésen vettek részt. (.ČTK] Berlin (ČTK) — A szövetségi parla­ment nyugat-berlini ülése megsérti a nemzetközi jogot — Jelentette kl Ottó Winzer, az NDK külügyminiszter-he­lyettese. Winzer megemlítette, hogy a szövet­ségi ellenőrző tanács már 1947 feb­ruárjában megállapította, hogy Nagy­Nyugatnémet politikusok ismét provokálnának Bonn (ČTK) — Raíner Barzel, a Kreszténydemokrata Unió parlamenti csoportjának elnöke és Wolfgang Mischnick, a Szabad Demokrata Párt parlamenti csoportjának alelnöke azt követelte, hogy a nyugatnémet parla­ment ismételje meg provokatív ülését Nyugat-Belrlnben. Barzel újságírókkal folytatott beszélgetésében azt javasol­ta, hogy a parlament rendszeresen Nyugat-Berlinben ülésezzen, míg Mischnick azt követelte, hogy Berlin­ben legyen a szövetségi kancellár má­sodik székhelye, és ide helyezzenek át több minisztériumot. Bonn atombomba­robbantást tervez Kairó (ČTK) — A kairói sajtó beje­lentette, és egyúttal felháborodással elítélte, hogy a Német Szövetségi Köztársaság Dél-Afrikában akarja vég­rehajtani első atomfegyver-kísérletét. A lap meggyőződését fejezte ki, hogy az afrikai országok egységesen fellépnek Bonn terve ellen. „Közös figyelmeztetésekkel kell ébresztenünk Bonnt arra, hogy az Ilyen kísérlet végrehajtása folytán az afrikai orszá­gok megtorló intézkedéseket tenné­nek Nyugat-Németországgal szemben. Az afrikai országoknak egyúttal blo­kád alá kellene venniük Dél-Afrikát, és ezáltal lemondásra kénvszeríteni a dél-afrikai kormányt." Harcok Bahrein-szigeten Kairó (ČTK) — Bahrein brit véd­nökségi terület fővárosában, Manam­ban újabb harcok voltak a szabadság­harcosok és a brit gyarmatosító csa­patok között. A harcokat néhány hé­tig tartó zavargások előzték meg, me­lyek a dokk- és kőolajmunkások sztrájkjával kezdődtek. A zavargások több emberáldozatot követeltek. A csütörtöki összetűzések után Ma­namot angol csapatok foglalták el. A városban valamennyi üzlet zárva van, az iskolákban nem tanítanak. A brit gyarmatosító hivatalok bíróság elé állították a britellenes tüntetések letartóztatott résztvevőit. Berlin az akkori szovjet megszállási övezet fővárosa, tehát jelenleg a Né­met Demokratikus Köztársaságé. A nyu­gati nagyhatalmak is több ízben elis­merték, hogy Nyugat-Berlin nem tar­tozik a szövetségi köztársasághoz. A szövetségi parlament ülése sem­mi esetre sem békés Jellegű, és az NDK létérdekei ellen irányul. Az NDK­nak ezért jogában áll, hogy ne enge­délyezze az ülés résztvevőinek terüle­tén keresztül a közlekedést. Amerikai tiltakozás Washington (ČTK) — George Ball amerikai államtitkár Dobrlnylnnál, a Szovjetunió washingtoni nagyköveté­nél tiltakozott az NSZK-t és Nyugat­Berlint összekötő utak ideiglenes le­zárása és a szovjet vadászrepülőgépek által okozott nagy zaj ellen. A Szovjetunió már előre felhívta a figyelmet arra, hogy azok a jelensé­gek, melyek ellen az amerikai kor­mány tiltakozik, a szovjet csapatok és az NDK néphadseregének közös hadgyakorlatával függnek össze. A had­gyakorlatok alatt mindenütt ilyen in­tézkedéseket tesznek és így nincs ok a tiltakozásra. Strauss programja München (ČTK) — A bajor Keresz­tényszociális Unió értekezletének elő­estéjén Strauss, a párt elnöke a Né­met politika új Jeladatai címmel cik­ket közöl a Bayern-Kurierben. A cikk szerint a CSU a választási kampány­ban önálló politikai erőként, saját programmal akar fellépni. Várható, hogy Strauss az értekezleten azt kö­veteli majd, hogy a párt folytasson önálló politikát, Nyugat-Németország új szerepet töltsön be Európában. • * • Rudolf Augstein, a Spiegel nyugat­német folyóirat kiadója, akit Strauss volt hadügyminiszter becsületsértésért beperelt, 73 oldalas dokumentumot adott át a müncheni bíróságnak, mely több bizonyítékot tartalmaz arról, hogy Strauss visszaélt hivatalával és személyes meggazdagodására használ­ta ki. A dokumentum közli több tanú ne­vét, akik be tudják bizonyítani, hogy Strausst az egyik vállalat havonta 800 márkával vesztegette meg. Egy másik üzemtől havonta 600 márkát kapott. A dokumentumok ezenkívül bemutatják Strauss erkölcsi profilját is. A TOULONBAN horgonyozó Ardent francia hadihajó közelében bomba robbant. A robbanás egy emberáldo­zatot követelt, sokan megsebesültek. (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap volt két hónapja, hogy az Egyesült Államok elkövette az első légitámadást a VDK területe ellen. Az amerikai pilóták február 7. óta állan­dóan bombázzák az észak-vietnami vá­rosokat és falvakat. A két hónap alatt összesen 1400 tonna bombát dobtak le és rakétát lőttek ki, s 26 száraz­földi célpontot találtak el. A tények azt bizonyítják, hogy az amerikaiak nem csupán katonai célpontokat tá­madnak. A Dél-vietnami Nemzeti Felszabadí­tás! Front Központi Bizottsága óva in­tette az amerikai hatóságokat az ame­rikai nagykövetség épülete előtti bom­bamerénylettel vádolt Nguyen Van Thai hazafi kivégzésétől. Ebben az esetben ugyanis a Felszabadítási Front parancsot ad G. Hertznek, az ameri­kai hadműveleti misszió kémkedő és a dél-vietnami nép ellen számos gaz­tettet elkövető tagjának kivégzésére. A fogollyal eddig jól bántak. Az ame­rikai imperialistáknak rá kell ébred­niük, hogy elmúltak azok az idők, amikor bárhol és bárkit büntetlenül megölhettek. Johnson elnök szerda este beszédet mondott Baltimore-ban. Az elnök to­vábbi támadásokkal fenyegette a Lázadás Dél-Vietnamban Tegnap fiatal dél-vietnami tisztek fellázadtak Chung Tan Cang tenger­nagy, a dél-vietnami flotta parancs­noka ellen. Saigon fölött egész nap repülőgépek cirkáltak. VDK-t, de kijelentette, hogy az ame­rikaiak előzetes feltételek nélkül haj­landók tárgyalni a viszály békés ren­dezéséről, és segítséget ígért e föld­rész gazdasági fejlesztésében. Johnson a közvélemény félrevezeté­se végett megismételte azt a valótlan állítást, hogy a vietnami háborúban a VDK az agresszor, mert Peking uta­sítására megtámadta a „független"­Dél-Vietnamot. Johnson beszédét a 17 el nem köte­lezett ország javaslatára adott válasz­nak tekintik. Formálisan megfelel az el nem kötelezettek javaslatának, ám nem tartalmaz semmilyen pozitív ja­vaslatot a tárgyalások azonnali meg­kezdésére, s nem is sejtteti, csatlako­zik-e az Egyesült Államok az előbbi békekezdeményezések valamelyikéhez. Az elnök bejelentette, hogy egymil­liárd dolláros beruházások megszava­zását fogja kérni a kongresszustól „Vietnam felvirágoztatására". Az el­nök szerint a segítséghez a Szovjet­unió és más fejlett ipari államok is csatlakozhatnának, s a békés együtt­működés megvalósulása esetén a se­gítséget Észak-Vietnamra is kiterjesz­tenék. h . Washingtonban ,-,ravasz"-nak minő­sítik Johnson beszédét. RITTMANN catániai tanár kijelen­tette, hogy a Holdon szüntelenül mű­ködő tűzhányók vannak, melyek azonban nem akadályozzák meg, hogy az ember a Hold felszínére lép­jen. Rittmann a Ranger 9. által ké­szített felvételek áttanulmányozása után tette ezt a kijelentést. (ČTK) a kommunisták mentőakciói révén a szakadárok kapták meg a kommunis­ták szavazatait is, akkor világosan ki­tűnik, hogy a két csoport egyformán erős volt. A kommunisták reálisan mérték fel a helyzetet. A nép döntő többsége el­utasította a Kongresszus Pártot. Az előző kormány miniszterei egy kivé­telével elvesztették mandátumukat. A szakadárok látszatra ugyan megmu­tatták, hogy ők vannak többségben, ám ezt csak a reakció erősítésével tudták elérni, így pedig füstbe ment egy baloldali kormány alakításának reménye. A választások eredményeinek elem­zése azt mutatja, hogy a baloldal egy-* séges fellépése legalább 80 mandátu­mot, tehát abszolút többséget bizto­sított volna az egységfrontnak. Az erők szétforgácsolódása következtéi ben egyik párt sem ért el 67 mandá­tumot, kormányalakításhoz szüksé­ges abszolút többséget. Nambudiri-. paij pártja csak a szocialistákkal és a Moszlim Ligával koalícióban alakítha-. tott volna kormányt. További kombii nációkkal sem Jutottak volna dűlőre. A Kongresszus Párt csakis a Lázadó Kongresszussal és a Moszlim Ligával együtt alakíthatott volna kormányt, ez pedig az előzőnél is reakciósabb lett volna. A 45 megválasztott szakadár komi munista képviselő közül 29 börtön­ben van. A kommunista párt központi titkársága azonnali szabadon bocsá­tásukat, valamint azt követelte, hogy, a parlamenti demokrácia szabályaii nak megfelelően Nambudiripadot, mint a legerősebb párt vezetőjét bízi zák meg kormányalakítással. A közi ponti kormány ezt visszautasította, s mivel Keralában a kormányalakli tás lehetetlennek bizonyult, a követi kező általános választásokig közpon­ti közigazgatás alá vette Keralát. A demokratikus erők kudarcáért tehát a szakadárok felelősek. HARRY SICHROVSKY INDIAI LEVELE Kerala a legkisebb és legdélibb indiai szövetségi állam, egyben a különcségek hazája. Százalékban kife-. jezve itt van a legkevesebb analfabé­ta és a legtöbb katolikus. Ezenkívül az első és egyetlen kapitalista állam, amelyben egyszer választások útján kommunista kormány került hatalom­ra. Ezt azonban később antidemokrata kus módon megdöntötték. A mostani választások ismét Kera­lára irányították a világközvélemény figyelmét. A választások a két leg-. nagyobb pártban bekövetkezett szaka­dás jegyében zajlottak le. A kormány­zó Kongresszus Pártból kivált a jobb­oldali ellenzéki csoport, az ún. Lá­zadó Kongresszus. Gerincét a kato­likus püspökök és a befolyásos Nair kaszt alkotja, amely még a Kongresz­szus Párt politikát is túl hala­dónak tartja. E csoport vezére, Man-. nam annak idején „keresztes hadjá­ratot" vezetett a keralai kommunista kormány megdöntéséért. A kommunisták is kettészakadtak. Az Indiai Kommunista Pártból kivált a Nambudiripad volt miniszterelnök vezette szárny, mely a tavaly ősszel alakult keralai szakadár kommunista párt magvát alkotja. A szakadásnak történelmi okai is lehetnek, de két-, ségtelen, hogy a kommunista világ­mozgalomban felmerült nézeteitéréi sek okozták. A nyugati sajtó leegy­szerűsíti a dolgokat, amikor a szaka­dárokat pusztán Kína-barátoknak ne­vezi. Ugyanis a szakadár kommunis­ták között is vannak különbségek. Nambudiripad például egy sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy a kínai csapatok határátlépését agressziónak tekinti, és helyesli az indiai kor-, mány védelmi Intézkedéseit. Nam­budlripadot évekig szoros kapcsolatok fűzték Nehruhoz, s nem egy ízben nyilvánosan méltatta az elhunyt mi­niszterelnök nagy érdemeit. A választások előtt a keralai bal­oldal rendkívül előnyös helyzetben volt. Az előző kormány bukását a Választások uián Keralában Kongresszus Párt kettészakadása okozta. Az élelmezési kérdéssel, majd a nyelvi viszállyal a kormánypárt lejáratta magát, s a hatalom urai a szakadárok vezetőinek tömeges lei tartóztatásával próbálták kiköszörüli ni a tekintélyükön esett csorbát. Ez-, zel magukra zúdították a tömegek haragját. A keralai baloldalnak tehát reális lehetősége volt az abszolút többség megszerzésére, és egy baloldalt kor-, mány alakítására, csupán létre kel-, lett volna hoznia a baloldali egysé­get. A kommunistákat, a szakadá­rokat, a forradalmi szocialistákat és a baloldallal rokonszenvező függet­leneket tömörítő egységfront kl is alakult. Az utolsó pillanatban azon­ban felbomlott. Nambudiripad meg­egyezett a reakciós Moszlim Ligával, a Lázadó Kongresszus szövetségével, A kommunista párt ezt elvtelenség­nek minősítette, s hangoztatta, hogy, a baloldali egységfrontnak valameny-. nyi reakciós csoportosulás legyőzését, és egy baloldali kormány létrehozá-. sát kellett volna célul kitűznie. Nam­budiripad inkább veszni hagyta az egységfrontot, de nem mondott le a Moszlim Ligával kötött egyezményi ről. Sajtóértekezletén arra a kérdés­re, vajon taktikájával nem keltl-e életre a reakciót, így válaszolt: —• Ez nem érdekel. Fő, hogy megbuk-. tassuk a Kongresszus Pártot. Ez a magatartás teljesen megfelelt a szakadárok taktikájának, mely elv­szerűen űzi a reakcióval történő esetenkénti szövetkezést, mivel fő eli lenségét a Kongresszus Pártban látja. A szakadárok 35 választókerületben a szocialistákat, 15-ben pedig a Mosz­lim Ligát támogatták. így aztán az ellenzéki szavazatok szétforgácsolód­tak. A legtapasztaltabb munkásvezé­rek még az tin. biztos kerületekben sem tudtak felülkerekedni. Nambu-. diripaddal szemben egykori kormá-. nyának miniszterei kommunista jei löltként indultak. A kommunista párt kísérletet tett a katasztrófa elhárítására. Tíz válasz-, tó-kerületben visszavonta jelöltjét, hogy elejét vegye a két front viszály­kodásának. Három választókerületben a szakadárokat támogatta, hogy meg­akadályozza a reakció győzelmét. Toi vábbi tíz választókerületben a szaka­dárokkal együtt a független jelölte­ket támogatta. A szakadárok egy vá-. lasztókerületben a kommunista jelöl­tet támogatták, negyven kerületben azonban farkasszemet néztek a komi munistákkal. Az eredmény: 133 mandátumból Nambudiripad pártja 45-öt, a kommu­nisták hármat, a Kongresszus Párt 36­ot, a Lázadó Kongresszus 23-at, a szocialisták 13-at, a Moszlim Liga li­et, a többi párt pedig kettőt vitt el, A szakadárok győzelme Nambudirli pad népszerűségével magyarázható. A sok nemzetiségű Indiában ugyanis a politikát mozgalmat nem a távolt fővárosban ülő országos vezetők, ha­nem a helyt vezetők testesítik meg. Az indtai munkásmozgalom különben sincs még olyan szinten, hogy ko-. moly nemzetközi ideológiát problé­mákkal foglalkozzék, s így a figyel­met a rizsellátásnak, a lakás- és bér­kérdésnek, a demokratikus fogok kér? désének szentelj A választások eredménye nem tük­rözi a tényleges erőviszonyokat. A szakadárok ugyan sok mandátumot szereztek, ám a szavazatoknak alig húsz százalékát kapták, pedig az elő­ző választásokon még a kommunis­tákkal egységesen a szavazatok 40 százalékát nyerték el. Ha tekintetbe vesszük, hogy 23 választókerületben 1985. április 10. * (JJ SZÓ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom