Új Szó, 1965. március (18. évfolyam, 59-89.szám)

1965-03-21 / 79. szám, vasárnap

ILLÉS BÉLA HETVENÉVES CSODÁLATOSAK, tanulságosak és elgondolkoztatóak Irodalmunk útjai. Egy számra kis nép, egy minden mástól különböző, zengő húrú árva nyelv... és az Írott szó adalékait, példáit mégis egy egész világból kell összeszedni. Igaz, hogy az újra, a változásra egy bécsi nemesi testőrpa­lota adta az ugródeszkát, de a ma­gyar Irodalom nagyrészt kúriákból, vidéki udvarházakból lendült klasszi­kus útjára, és aki és ami vigyázta: egy zempléni falucska, Széphalom volt; és végeredményben mégis Pest, a urbánus Budapest lett az egyetlen és diktáló központ. Az ezeréves Ma­gyarország megszűnte nemcsak a köz­ponti tengely elferdütését és a ma­gyarságállomány szétszóródását je­lentette, de az irodalom repeszdarab­jalnak széthullását ls. Utódállambell irodalmak, emigrációk, régiek és újak: az egybenéző szemnek a ma­gyar irodalmat az ég minden tájáról kell összeszednie és összeraknia. Ég­tájak és földtájak a megmondhatói, hány világ, nép, nyelv és micsoda történelem, társadalmi zengés, jóaka­rat, tékozlás, tévedés, divat kavarog és kristályosodik e megnyilatkozások­ban. Hány név, mű, ember, kikre az irodalmi közvélemény süketen rea­gál, vagy későn és csodálkozón esz­mél: ez ls van, ez ls volt? Ha az Itt elmondottakra példát akarunk felhozni, akkor Illés Béla neve önmagától fut a tollúnk alá. „Én előbb láttam a Csendes-óceánt, mint a Balatont. És Moszkva alatt három évvel előbb harcoltam, mint Budapest utcáin". És ez egy magyar Író curriculum vltae-ja. Micsoda utat és milyen távolságot kell megtennie egy embernek — és a történelem­nek — hogy egy magyar Író vissza­találjon a kiindulás földrajzi pontjá­ra! Illés Béla indító talaja a „Nyu­gat" volt, a magyar főváros irodalmi felsőfoka, de utána egy-két évre már utódállambeli kommunista lapok — az ungvári „Munkás Újság" és a „Kas­sai Munkás" — hozzák novelláit. Az­Un a bécsi „Rote Fahne". Az újsá­gok a tartózkodási helyet jelzik és egyben a kiutasítás! állomásait is. 1923-ban a Szovjetunióba kerül: „A moszkvai vasúti állomáson Zalka Máté várt". €s most és Innen már a számok beszélnek. A magyar 1919 és az emig­ráció regényét — „Ég a Tisza" — kétmillió példányban — a húszas és harmincas években. 28 ország 28 nyelvén olvashatják, csak magyarul nem. Én ' ,D1e Ceneralprobe" Címen németiíl ulvasom, és 1930-ban ezt jegyzem a „Korunkba": Illés Béla megírta a magyar forradalom eddigi első és legterjedelmesebb regényét, annyi tisztasággal és olyan maradék­talanul, hogy évek kellenek, amíg hozzátársulhat egy újabb regény. A regény ... a magyar forradalom pluszának históriai elkönyvelése". írta FÁBRY ZOLTÁN EGY ÉV MÜLVA, a Forradalmi Írók Nemzetközi Szövetségének kongresz­szusanyagát lapozom. A harkovi kongresszus könyvfüzetének élén egy szovjet katona portréja. Az aláírás: „Illés Béla főtitkár elvtárs a Vö­rös Hadsereg tiszteletbeli egyenru­hájában". Akkoriban szerte Európá­ban sokan pózként gúnyolták a szö­vetségi főtitkár katona képét, és nem értették, hogy e kép, e kosztüm elő­legezetten vállalt Irodalmi és törté­nelmi jelkép volt. „Ma írógéppel dol­gozunk, de ml tudjuk, hogy holnap az írógépet gépfegyverrel kell felcse­rélnünk": Illés bejelentésének elma­radhatatlan igazát Hitler második vi­lágháborúja nyugtázta, és Illés Béla szovjet őrnagyként tért vissza a fel­dúlt Magyarországba. És ez az őr­nagy szavakat keresett a kimondha­tatlanság kimondására, és kenyeret szelt fagyos lódögök pesti kiéhezett­jeinek. Illés Béla „a budapesti ré­mület és a debreceni boldogság ' közt hánykódik: „Debrecenben kimondha­tatlanul boldog voltam, mert körü­löttem mindenki magyarul beszélt, mert találkoztam az édes anyanyelv­vel". Újságot kell szerkesztenie, de ő közben kenyeret „organizál", hisz Bajor Gizi és Szekfű Gyula éhezik! A szovjet őrnagy, a Vörös Hadsereg egykori tiszteletbeli uniformisának viselője, a szolgálati szabályok meg­kerülésével, fegyelmezetlen tékozlás­sal csór és szel Pesten kenyeret, hogy minden útjába akadó éhezőnek juthasson belőle: „Mikor egy asz­szonynak, aki csecsemőjét felém nyújtva kért kenyeret, tégla alakú fekete szovjet katonakenyret adtam, akkor már semmitől sem féltem. Tudtam, hogy nem késtünk el". Illés Béla nem késett el: műve ős neve része és részese lett a magyar Irodalomnak — magyar földön is, az „édes anyanyelv" termő és teremtő légkörében. A régiek mellé új művek jöttek; és ha tehette, szívesen és szívből mesélt, anekdótázott. Életé­ben rengeteg emberrel találkozott: történetei szinte maguktól kínálkoz­tak tanulságvonásra. És mi más az igazi anekdóta, mint példa és példázat?! íme, az egyik: Július Fu­čík és Zalka Máté borozgatva, nagy társaságban a cseh Holubár lovag és Mátyás király párharcához érnek. Tudjuk: Mátyár király győzött, de Fu­čík revansot kér és kap a magyartól. A szocialista világ két mártírhőse nem fegyverrel áll ki egymás ellen, de dallal, nótabírással, népük nótafá­jával: ki énekli túl a másikat nyelve dallamán? öt órán át tartott a pár­viadal . — Derék egy nép a csehi — tért át a prózára Mátyás király. — De a Tisza partján ls megbecsülik a szabadságharcot — felelte Holu­bár. KÉT NAGY halott elherdálhatatlan hagyatékáról, két egymás javát köl­csönösen megbecsülő nép szabadság­szeretetéről, szabadságtudatáról van itt szó. Közvetítőn és közérthetőn, közelítőn és rokonítón. Illés Béla itt összefogta egész közösen egyenlítő való világunkat: minden problémán­kat, minden feladatunkat. Olyan egy­szerű az egész: nem kell mást ten­nünk, mint Fučík és Zalka Máté pa­rolázását előbb ezres, majd százezres, majd milliós fokon megismételni: to­vábbadni és tovább éltetni. Szorítsuk meg érte köszönőn és köszöntőn a hetvenéves Illés Béla kezét. Hazánkban Banská Bystricán gyártják az iskolai tananyag elsajátítását megkönnyítő segédeszközöket. Képünkön a különleges kilencéves iskolák nagyothalló diákjai számára készített fülhallgató-berendezés látható. (CTK felvétel) Rugalmas irányítás - hatékonyabb termelés AZ Oj IRÁNYÍTÁSI RENDSZER elő­nyeiről a falusi pártszervezetek évzá­ró taggyűlésein is sok szó esik. A leg­több helyen kellő alapossággal, fe­lelősséggel beszélnek róla. Ezt Iga­zolja a százdi falusi pártszervezet évzáró taggyűlése is. A pártszervezet szervezeti életének értékelése után Csertik Tamás, a párt­szervezet elnöke megállapította, hogy az új irányelveknek megfelelően a jö­vőben még több gondot kell fordítani az ökonómiai elemzésekre, a hatéko­nyabb termelésre. A szükségleteknek megfelelően olcsóbban s többet kell termelni. A százdi szövetkezet életé­ben nemrég döntő fordulat állt be. Amíg néhány éve alig jutott a mun­kaegységekre osztalék, ma már elér­ték a 17 koronát. Emelkedett az egy hektárra eső tej- és hústermelés is. De az ütem mégsem kielégítő. Ha a munkaszervezésre és gazdaságos­ságra még több gondot fordítanának, még gyorsabban haladhatnának előre. Bartal Lajos, a szövetkezet elnöke egyetértett Csertik elvtárs fejtegeté­seivel, és megállapította, hogy sem az állattenyésztésben, sem a növény­termesztésben nem használják kl eléggé a tartalékokat a többtermelés érdekében. A szövetkezet történeté­ben először fordult elő, hogy a tej­eladás tervét teljesítették. De ha jobb minőségű takarmányt termelné­nek, jóval több tej jutna eladásra. Igaz, eddig a Búr-patak mentén elte­rülő mocsaras rétről csak rossz mi­nőségű takarmányt nyertek. Most a kálnai talajjavító vállalat szabályozza a patakot. Belátható időn belül 200 hektár termőterületet nyernek. Terv­be vették, hogy ebből mintegy 50 hektárt öntöznek. Gombos György elvtárs, az ipoly­szakállasi szövetkézet elnöke, a Járá­si pártbizottság küldötte felszólalá­sában hangsúlyozta, hogy az új irá­nyítás a mezőgazdaságtól olcsóbb és több terméket kíván, de ugyanakkor növeli a szövetkezetek tekintélyét is. Eddig sok üzem nem tekintette egyenértékű partnernek a szövetke­zeteket, s ennek a mezőgazdaság nagy kárát látta. A jövőben, ha va­lamelyik állami üzem nem teljesíti idejében a szövetkezet iránti kötele­zettségét, akkor pönálét fog fizetni. Az ipolyszakállasi szövetkezet máris élt ezzel a jogával. Ősszel a zöldség­felvásárló üzem nem vette át idejé­ben a paprikát és egyéb zöldségét, s ezért az tönkrement. A szövetkezet bíróság útján követelt kártérítést. Mintegy 115 000 koronát kap az emlí­tett üzemtől. MINT A VITÁBÖL és Gombos elv­társ fejtegetéseiből ls kitűnik, az új Irányítás nem tűri a begyepesedett gondolkodást, a maradi tervezést. Bátran kell előtérbe helyezni azokat a termelési ágakat, amelyek a mai időszakban a legszükségesebbek a népgazdaság számára. Ipolyszakálla­son szép eredményt értek el a sertés­tenyésztésben. De mivel előtérbe ke­rült a tejtermelés, az anyagi befekte­tés jelentős részét és az abraktakar­mány többségét a fejősteheneknek juttatják. Kiszámították, hogy náluk, mivel már elérik a tehenenkéntl évi 3000 literes fejésl átlagot, kifizetődő a tejtermelés, sőt több tiszta hasznuk van belőle, mint a sertéstenyésztés­ből. De ha a közeljövőben Ismét a sertéshús termelése kerülne előtérbe, csökkentenék a tehénállományt és az anyagi segítséget a sertéstenyésztés kapná. Úgy tűnik, hogy ebben a szö­vetkezetben minden jól kamatozik, amihez hozzányúlnak. Pár évvel ez­előtt kevés volt a takarmány. Néhány vezető összedugta a fejét, feltörték a rétek egy részét és kukoricából nagy hektárhozamot értek el ezen a terü­leten. Majdnem kétszer annyit, mint árpából. Volt olyan év, hogy az árpa 37 mázsát, a búza pedig 38 mázsát adott hektáronként. Ha pár év múlva azt látják, hogy előnyösebb a gabo­nafélék termesztése, csökkenteni fog­ják a kukorica vetésterületét. A ker­tészetben például néhányezer koro­nába került az öntözőberendezés, de már az első évben megtérült a befek­tetés jelentős része. Paradicsomból 416 mázsát termeltek hektáronként. Az évzáró gyűlés résztvevőit fel­villanyozta Gombos elvtárs felszóla­lása. Nagyon helyesen teszi a lévai járási pártbizottság, hogy a falusi pártszervezetek gyűlésére az instruk­torok mellé egy-egy olyan szövetke­zeti elnököt is beoszt, aki sokéves tapasztalatai alapján szakszerűen tud hozzászólni a beszámolóhoz és a vitá­ban felvetett problémákhoz. Néhány évvel ezelőtt az ipolyszakállasi szö­vetkezet is ott tartott, ahol ma a százdi. De az ésszerű, rugalmas irá­tás, a helyes ökonómiai alapokra fek­tetett gazdaságpolitika meghozta gyü­mölcsét. Eleinte Gombos elvtárs fej­tegetésein is csak mosolyogtak, ami­kor arról beszélt, hogy Ipolyszakál­lason egy munkaegységre 20 koronát is fizethetnének. A hitetlenség Jogos volt, mert abban az időben három­négy hónapig még előleget sem kapott a tagság. De a „jóslat" beteljesedett. Ma már nem 20, hanem 25 korona Jut egy munkaegységre, és a közeljö­vőben elérik a 30 koronát is. A szö­vetkezetben lényegesen megszilárdult a munkafegyelem. Ma a közös család egységesen ítéli el a munkafegyelem megsértőit vagy azt, aki valamit el­tulajdonít a közös vagyonból. A SZÁZDI SZÖVETKEZET is meg­indult a fejlődés útján. Ha a párt­szervezet bizottsága és a szövetkezet vezetősége — az ipolyszakállasi ta­pasztalatok alapján a helyi nemzett bizottsággal együtt előtérbe helyezi a gazdaságosság kérdését, Igyekszik megszilárdítani a munkafegyelmet, rövid időn belül sokkal eredménye­sebbé tehetik a termelést. BALLA JÖZSEF Hétfő, március 22. BRATISLAVA 17.30: Angol nyelvlecke kezdőknek. 18.00: Gyermekműsor. 18.30: Riportfilm. Siugróbajnokságok. 19.00: TV Híradó. 19.30: Barangolás a közép-szlovákiai ke­rületben. 20.00: Casona: Tavasszal tilos az öngyil­gosság. tv-vígjáték. 22.20: TV Híradó. BUDAPEST 18.48: Vita az Ifjúsági házépítő mozga­lomról. 19.20: Versengő városok. Sopron—Veszp­rém vetélkedő. 19.35: A Budapesti Filharmóniai Társa­ság Zenekarának hangversenye az Erkel Színházban. A szünetben: Húsz év legszebb verseiből. Som­lyó György: Halálhír. Kedd, március 23. BRATISLAVA 9.00: J Bai-č—Ivan: Akit megvertek, tv­játék. 10.15: Tv érdekességek. 17.15: Angol nyelvlecke haladóknak. 17.45: A diákklubok műsora. 18.35: TV Híradó. 19.30: Barangolás a közép-szlovákiai ke­rületben. 21.30: Betyárlegendák a Szlovák Népi Művészegyüttes előadásában. 21.50: TV Híradó. BUDAPEST 8.05: Iskola TV: Orosz nyelv. 9.00: Környezetismeret. 10.05: Tanulmányi kirándulás 11.00: Angol nyelv kezdőknek. 14.00: Orosz nyelv. (ism.). 14.55: Környezetismeret (ism.). 15.50: l'anuimányi kirándulás (ism.). 18.55: Angol nyelv kezdőknek (ism.) 17.28: Az iskola-tv. postája. 21.55: Hírek. Tapasztalatok, tanulságok. Tizenhét év az őserdőben (kis­film, Ismétlés). Tavaszköszöntő (Irodalmi műsor). Alföld. 1964 lriportfilm, ismétlés). Esti mese. TV Híradó. Napi Jegyzetünk. Barangolás könyvek között. Milánói történet Imagyarul beszélő olasz flim, csak 18 éven felüliek­nek!]. TV Híradó, 2. kiadás. Szerda, március 24. BRATISLAVA 8.15: Tv-egyetem az új irányítási rend­szerről. 9.15: Ipari adás. 9.45: Filmhíradó. 10.00: Ez a ml városunk: Zvolen (ism.). 10.20: Népzene. 17.40: Iskola-tv. Fizika I. 18.20: Az Intervízló műsora. Prága­Moszkva barátsági magazin. 19.00: TV Híradó. 19.30: Utazó kamera: Közép-Szlovákia. 20.00: Josef Kajetán Tyl: Drahomíra, tv­játék. 21.30: Szlovák népballadák. 21.55: TV Híradó. 22.10: Angol nyelvlecke haladóknak (Ism.). BUDAPEST 9.40: Milánói történet (magyarul beszé­lő olasz film. Ismétlés, csak 18 éven felüliekneki j 11.10: Vidéki kórház (amerikai burleszk­film, Ismétlés). 17.38: Hírek. 17.55: Prospektus helyett (Ism.). 18.10: Tessék kérdezni, a nyelvész vá­laszol. 18.35: Lányok, asszonyok . .. 18.55: Esti mese. 19.05: Az egri Gárdonyi Géza Színház előadása képfelvételről. Jacobl: Leányvásár. A szünetben kb. 20.15: TV Híradó. Napi jegyzetünk. 22.10: TV Híradó. 2. kiadás. 22.30: Bemutatjuk az Iskolai Filmintéze tet (riportműsor). Csütörtök, március 25. BRATISLAVA 9.00: Orosz társalgás. 9.30: Ballada Vojta Marínájáról, tv­fii al. 10.40: Tv-érdekességek. 17.00: Kicsinyek műsora. 17.30: Orosz társalgás (lsm.'J. 18.00: A bányavárosok gyöngye: Selmec­bánya. 19.00: TV Híradó. 19.30: Beszélgetés a televízióról. 20.00: Ballada Vojta Marínájáról, tv­film. 21.10: Tv-egvetem az új irányítási rend­szerről. 21.50: TV Híradó. BUDAPEST 17.10: Iskola-tv. Fizika. 17.43: Hirek. 17.50: Sokszemközt (ipari riportműsor). 18.40: A Jövő hét műsora. 18.55: Telesport. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Napi Jegyzetünk. 19.55: Nevessünkl Gézengúzok (amerikai burleszkösszeállítás). 20.45: Könnyűzenei kaleidoszkóp. 21.15: A kultúra történelemkönyvéből. Szerb Antal. Kb. 22.00: TV Híradó. 2. kiadás. Péntek, március 26. BRATISLAVA 8.00: Politikai oktatás katonáknak. 8.30: Katonai filmhíradó. 8.45: Angol nyelvlecke kezdőknek (ism.) 9.15: Angol nyelvlecke haladóknak (ism.). 9.45: Képes híradó Észak- és Dél-Ameri­kából. 10.25: Iskola-tv. Fizika I. (Ism.). 11.05: Iskola-tv. Fizika II. 17.40: Iskola-tv. Fizika II. (ism.). 18.20: A méhészetről. 18.30: Kisfilm a repülőkről. 19.00: TV Híradó. 19.30: Tv-riport Szlovákia erdőgazdasá­gáról. 20.00: Mlnőségolimpia. Befejező rész. 21.40: TV Híradó. 22.00: Az Intervízió műsora. Hangverseny a képtárban. BUDAPEST 8.05: Iskola-tv. Fizika. 9.00: Tanulmányi kirándulás. 9.30: Carmen 63. (magyarul beszélő olasz film. (ism.). Csak 18 éven felüliekneki). 11.00: Telesport. (ism.). 11.15: A jövő hét műsora. 18.23: BVSC-Ü. Dózsa bajnoki Jégkorong­mérkőzés közvetítése a Kisstadion­ból. Szombat, március 27. BRATISLAVA 9.45: 10.30: 10.40: 11.15: 14.55: 18.00: 19.00: 19.30: 19.50: 20.00: 21.15: 22.00: 22.15: A nyomok a hetedik mennyor­szágba vezetnek. V. rész. NDK bűnügyi fílsi (csak 14 éven felü­lieknek). Filmhíradó. Óvodások. Filmriport. Spartak Brno ZJŠ—Spartak Trna­va jégkorong-mérkőzés közvetítése. Pionírmüsor. TV Híradó. Időszerű nemzetközi kérdések. ŰJ dalok. Az Intervízió műsora. Nemzetközi táncverseny. Jifí Suchý és Jifí Siitr új dalai­ból. TV Híradó. A világ minden aranya, francit filmvígjáték. BUDAPEST 15.23: Hírek. 18.30: Indiai pillanatképek. 18.45: Házunk tája . . . 18.50: Főzzünk okosan. 17.15: Zenekedvelő gyerekek. 18.00: Ezüstgerely vándordíj (az év leg jobb sportfilmje). 18.15: Delta. Tudományos híradó 18.35: Hétről hétre. 18.45: Esti mese. 18.55: Molnár G. Péter színházi Jegyze te. 19.05: Közvetítés a Madách Kamaraszín­házból: Krlezsa: Agónia. A szü­netben: TV Hiradó. Napi Jegyze­tünk. Kb. 21.20: Farsangi forgatag (a Moszk­vai Televízió farsangi műsorából). 22.20: Az érem harmadik oldala. Kom­lós János műsora. 22.30: Húsz év legszebb verseiből. Ga­rat Gábor: Artisták. Töredék a sze­relemről. 22.35: TV Hiradó. 2. kiadás. Vasárnap, március 28. BRATISLAVA 10.00: Partizánösvény, cseh ifjúsági film. 11.30: Tv-dokumentumfllm Nová Baňa felszabadításénak 20. évfordulójá­ra. 12.00: Emberek, évek, események. Ápri­lisi kalendárium. 15.00: Az Intervízió műsora. Nemzetkö­zi táncverseny. 15.45: Művészi tornabemutató. Közvetí­tés Besztercebányáról. 17.30: Gaudeamus igitur. összeállítás 4 tanítók napjára. 18.45: Esti mese. 19.00: TV Híradó. 19.30: Telesport. 19.55: Vasárnapi vers. 20.00: A vádlott, cseh film. 21.45: TV Híradó. BUDAPEST 8.25: Iskola-tv. Kémia. 8.55: Harminc perc az Ermitázsban. 9.30: Az Iskola TV Jövő heti műsora. 9.35: Iskola-tv. Angol nyelv kezdőknek (ism.). 9.55: Gyermekeknek állatokról (közvetí­tés Leningrádból). 10.40: Hétmérföldes kamera. 0ttörőhír> adó. 10.55: Ifjúsági kisfilmek. 11.15: A nyitánytól az oratóriumig. 15.30: Útipoggyászunk: a fantázia. Vetél­kedő Verne műveibői. 17.00: Húsz év a nép szolgálatában (kis­film). 17.30: Bp. Honvéd—MAFC bajnoki kosár­labda-mérkőzés közvetítése a Sportcsarnokból. 19.00: Szikrázó csúcsok (Olasz tájfilm). 19.10: Legújabb a technikában. 19.20: Esti mese. 19.30: TV Híradó. 19.50: Tudni illik, hogy mi illik. 20.28: Húsz év magyar filmjeiből: DoI» lárpapa. 21.55: Telesport: 22.20: TV Híradó. 2. kiadás. 1965. március 2 1 * flf S8Ő 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom