Új Szó, 1965. február (18. évfolyam, 31-58.szám)

1965-02-13 / 43. szám, szombat

BUDAPESTI PARLAMENTI TUDÓSÍTÁSUNK: Kódor Ionos Magyarország külpolitikájáról Apró Antal a KGST-együttműködésről A magyar országgyűlés költségveM tési vitájában csütörtökön délután felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. A Magyar Népköztársaság kül- és belpolitikájáról széles körképet festett. Hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány megőrzi és tovább fejleszti politikájának fő irányvonalát, s megvédi mindenféle torzítási kísérlettől. „Politikánk elvileg megalapozott, a gyakorlatban kipróbált és bevált — mondotta. — Pártunk önálló, országunk szuverén, fejlődésünk minden kérdésében választott legfelsőbb párt- és állami szerveink döntenek. A magyar nép magáévá tette a szocialista társadalom teljes felépítésének programját, s feltartóztathatatlanul halad előre történelmi útján." A társadalmi forradalom, a gazdasági és kulturális építés eredményeit méltatva hangsúlyozta a magyar népgazdaság szilárdságát, Ismertette az életszínvonal további fejlesztésének reális feltételeit, elítélte a fejlődést gátló tűrhetetlen jelenségeket, majd összefoglalásként hangsúlyozta: a magyar nép bizakodva nézhet az 1965-ös év, a jövő elé. N

emzetközi kérdésekkel összefüggésben hangsúlyozta: mindent meg kell tennünk a szocialista tábor egységének megerősítéséért. Nagy türelemmel kell munkálkodnunk azon, hogy elvi kérdésekben az egyes pártok között időlegesen fennálló nézeteltérések ellenére jó legyen az együttműködés az állami és gazdasági kapcsolatokat illetően. „Az ábécé szerint sorolva — folytatta — Albániától a Szovjetunióig minden egyes szocialista ország, kivétel nélkül és helyesen, diplomáciát és gazdasági kapcsolatokat létesített és tart jenn tőkés országokkal is. Ha a világnézeti szempontból ellentétes kapitalista országok képviselőivel van türelmünk tárgyalni, és ésszerű megállapodásokra jutni, mennyivel természetesebb, hogy a szocialista országok állami és gazdasági kapcsolatai minden viszonylatban zavartalanul és az eddiginél gyorsabban fejlődjenek." Kádár jános hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság kormánya kész arra, hogy bővítse együttműködését minden szocialista országgal, s nem sajnálja a fáradságot, hogy ez így legyeft azokkal a szocialista országokkal ís, amelyekkel az utóbbi években a viták nyomán kapcsolataink nem megfelelően alakultak. Kádár János hangsúlyozta, hogy a magyar közvélemény mély felháborodással értesült a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett amerikai bombatámadásokról, és mélységesen elítéli ezeket a provokációkat. Felkérte az országgyűlést, hogy határozatban tiltakozzék a VDK ellen intézett támadások miatt. Brezsnyev és Podgornij elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára és titkára a közelmúltban egy régebbi meghívásnak eleget téve Magyarországon járt. Kádár János megemlítette, hogy ezzel kapcsolatban Nyugaton a legképtelenebb találgatások hangzottak el. Arról fantáziáltak, hogy váratlan ellentétek keletkeztek, s hogy a szovjet csapatok kivonásáról is tárgyaltak volna. „Ezzel kapcsolatban szeretném megmondani — hangsúlyozta a Minisztertanács elnöke —, hogy sem várt, sem váratlan ellentétek nem keletkeztek, és nincsenek köztünk. Nem tárgyaltunk a szovjet csapatok kivonásáról sem." Aláhúzta, hogy az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok a Varsói Szerződés megállapodásainak keretében, a törvényekkel és a nemzetközi joggal teljes összhangban tartózkodnak Magyarországon. A képviselők nagy tapsa fogadta Kádár János sza vait: „A Szovjetunió, azzal, hogy ideiglenesen itt állomásoztat meghatá rozott számú csapatot, óriási segítséget ad népünknek. Abban az esetben, ha ezek a szovjet csapatok nem lennének itt, népünk az életszínvonal ro vására kénytelen lenne sokkal több katonát fegyverben tartani, mert a haza védelme a legelső." |# ádár János rámutatott, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának belpolitikai oka nincs. Ez kizárólag a nemzetközi helyzet függvénye. És ha a nyugati hatalmak úgy gondolják, hogy ne legyenek Magyarországon szovjet csapatok, foglalkozzanak azokkal az ér demleges javaslatokkal, amelyeket a Varsói Szerződés államai nevében a Szovjetunió és több más állam tett a NATO-államoknak. „Mi nem támogatunk egyoldalú visszavonásokat fűzte hozzá. — Tárgyaljunk komolyan olyan visszavonásokról, amelyek egyik fél számára sem jelentenek eltolódást az erőviszonyokban. Mint mondani szokták, valamit valamiért..." Ptttermann osztrák alkancellár és Kreisky külügyminiszter budapesti, valamint Péter jános magyar külügy miniszter párizsi látogatásaival össze függésben emlékeztet rá, hogy mindkét részről elhangzottak Közép-Európára vonatkozó utalások. A békés egymás mellett élés azzal jár, hogy tudomásul vesszük egymás létét. Természetes tehát, hogy érdekel bennünket a másik felet vezető elgondolás is. Az osz tályharc nem helyezte hatályon kívül a földrajzi fogalmakat. „Aki kimondja ma azt a szót, hogy Európa, nem feledkezhet meg arról, hogy Európában van a szocialista világrendszer kilenc országa is, közöttük a Szovjetunió, amely Európának és Ázsiának is legnagyobb kiterjedésű országa." Kádár János hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kész normális, jó viszonyt kialakítani minden országgal, de ezt mint a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista ország, mint minden szocialista országgal szoros kapcsolatban álló ország, mint a gyarmati rendszer ellen küzdő minden nép igaz barátja teszi. A vitában felszólaló Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese elsősorban a KGST-együttműködéssel foglalkozott. „Országunk gazdasági fejlődésében alapvető szerepe van a KGST-hez tartozó szocialista országokkal kialakított sokoldalú gazdasági együttműködésnek" — mondotta. Jelenleg a magyar nyersanyagimport 65 százalékát a KGST-országok biztosítják, s ezek az országok ugyanakkor vevőként is mind nagyobb szerepet játszanak a külkereskedelemben. Például Magyarország gép- és berendezéskivitelének 1964-ben 88 százaléka, ipari közszükségleti cikk exportjának pedig 64 százaléka irányult a KGSThez tartozó országokba. Rámutatott arra, hogy a múlt évben teljesen kiépült a Barátság nemzetközi olajvezeték, amelynek gazdaságosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy magyarországi szakaszának 137,5 millió forintos építési költsége már a múlt évben teljesen megtérült. „Ma már újabb tárgyalásokat folytatunk egy második olajvezeték építéséről, és az előzetes tervek szerint, az idei kétmillió tonnával szemben, 1970-től Magyarországnak már évi négymillió tonna olajat szállít a Szovjetunió" — fűzte hozzá Apró Antal, majd rámutatott a Csehszlovákiával, Lengyelországgal, a Szovjetunióval, az NDK-val és Bulgáriával közösen létrehozott Intermetall kohászati és golyóscsapágyipari egyesülés jelentőségére. R. I. w • - ' ',: ž:' ' ' i •ŕ?: Jh ** 'fí • * :J W"^ s Így fogják a rénszarvast a kolimai tundrában. A Nyizsnyaja Kolima-i ftzuvhuz évente húszezer rénszarvast ad el az államnak. iCTK — TASZSZ felv.) Budapest új ékessége - az Erzsébet-híd. JRév Miklós felvételei RUDNYÁNSZKY ISTVÁN LEVELE Budapest húsz szabad éve „Háborús romokból — szocialista nagyváros" • A budai önkéntes ezred helytállása • Szovjet hadilobogó és magyar zászló a Vár ormán • Az első levél, az első gázláng, az első villamos* Budapest emlékezik és ünnepel „Ma a 2. ukrán hadseregcsoport csapatai a 3. ukrán hadseregcsoport csapataival együttműködve, befejezték a Budapesten körülzárt ellenséges csoportok felszámolását, teljesen megtisztították a magyar fővárost a német megszállóktól. Budapest egészen szabad." (A szovjet tájékoztatási iroda 1945. február 13-i jelentése.) 1945. FEBRUÁR 13-ÁN elhallgattak a fegyverek Budapesten. A havas utcákon végeláthatatlan sorokban vonultak a hitlerista hadifoglyok. Az emberek Budán is kimerészkedtek a pincékből, amelyeknek hosszú heteken át foglyai voltak. A roipokban heverő budai Várpalota ormára kitűzték a szovjet hadsereg hadilobogóját, s hála a budai önkétes e2red hősiességének, oda tűzhették mellé a pirosfehér-zöld zászlót is. 2500 magyar katona csatlakozott teljes felszereléssel és fegyverzettel a Vörös Hadsereghez, s önálló kötelékben harcolt a fasiszták ellen. A budai önkéntes ezred, Variházy Oszkár alezredessel az élén, részt vett Buda felszabadításában, harcolt a Délipályadvar és a Vérmezőn berendezett német repülőtér elfoglalásánál, a gellérthegyi csatában, s vállvetve küzdött a szovjet katonákkal a Citadella megrohamozásánál, az Alagút megtisztításánál. Amikor a nácik megpróbálták áttörni az ostromgyűrűt, a hitlerista kitörés meghiúsításából is kivette részét. Hatszáz magyar honvéd áldozta életét a Buda felszabadításáért vívott harcokban. Amikor Moszkvában 324 löveg 24 össztüze köszöntötte a magyar főváros felszabadítását, Pfeffer-Wildenbruch hitlerista vezérezredest már kihúzták az-egyik szennyvízcsatornából, ahová rendfokozatait letépve bújt el... AZ ORSZÄG Budapest felszabadításának 20. évfordulóját köszönti. A lapokban sorra jelennek meg, a televízióban és rádióban gyakran hangzanak el az ostromról, az újjáépítés lendületéről, a szabadság mindent elárasztó öröméről szóló megemlékezések. Emlékeznek arról, honnan indultunk, s számot adnak- arról, hová jutottunk munkások - és politikusok, egyszerű emberek, s az új Magyarország vezetői, a két évtizedes történelmi fordulat részesel valamennyien. A Tükör című népszerű képes magazin címlapjának történelmi „vissz,a->, pillantó tükrében" a húsz év előtti Budapest legjellemzőbb képe, az Attila körút egyik romházának legfelső emeletébe beékelődött repülőgéproncs, a maga drámai fekete-fehér kontrasztjaival, s mellette, derűs színeível,- modern vonalaival ugyanannak az Attila körútnak mai képe. És a kettős szimbólum címe: „Háborús romokból szocialista nagyváros". EZT A HÜSZ ÉVET, a romvárQS és vele az ország felemelkedését, az üszkös 'romok helyén virágba szökkent korszakot teszik mérlegre a budapestiek, köszöntve a felszabadítókat. Szakasits Árpád cikkében megírja, hogyan kelt át sok viszontagság után egy kis csónakon a jégzajlásos Dunán, hogyan bukdácsolt végig a vériszapos utcákon, ahol halott katonák, s lótetemek feküdtek, s hogyan hangolták végül is jókedvre a lázasan dolgozó, önkéntes romeltakarító munkacsapatok. A város éhezett, a szovjet hadsereg a saját készleteiből segítette Budapest közellátását, de a mégalakuló Büdapesti Nemzeti Bizottságnak drámai hangú felhívást kellett kiadnia: „Tegnap a háború, ma az Ínség, holnap a járvány tizedeli sorainkat. Ha nem kapunk segítséget, holnap szabadság helyett halál vár ránk. Magyar dolgozók, magyar hazafiak, merítsétek meg Budapestet!" És az ország megmentette fővárosát. A lapok idézik a felszabadulás után először kézbesített budajiesti Az Egyesült Államok szövetségi bírósága elrendelte a kikötőmunkások sztrájkjának befejezését New York (CTK) — A New York-i szövetségi bíróság felszólította a New York-i kikötők 25 000 sztrájkoló munkását, hogy öt napra térjen vissza munkájába. Ezen időszak alatt meg kell találni a sztrájk megoldásának módját. Hírügynökségek nem közlik, hogy a sztrájkolók eleget tettek-e a felhívásnak. A munkaügyi,, a kereskedelemügyi miniszterből és Morse szenátorból álló háromtagú bizottság tegnap tett jelentést Johnson elnöknek a szakszervezetek képviselőivel ós a munkaadókkal folytatott tárgyalások eredményéről. Mint ismeretes Miami, Houston és Galveston kivételével- valamennyi kikötőben a sztrájkolók és a munkaadók megegyeztek. Wirtz munkaügyi miniszter most azt követeli, hogy a kikötőmunkások szakszervezete ne követelje a. sztrájk beszüntetésének feltételéül, hogy valamennyi kikötőben kössenek egyezményt. Wirtz ezt a követelését azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok — tekintettel a vietnami helyzetre — nehéz időszakba jutott. A kormány így vietnami provokációit arra akarja felhasználni, hogy munkába kényszerítse a floridai és texasi sztrájkoló kikötőmunkásokat. táviratot. Kisújszállás polgármestere küldte. A címzés így szólt: Budapest éhező lakosságának." A szöveg így: „Kisújszállásról február 11-én 14 vagon élelmiszert továbbítottunk." És kézbesítették az első leveleket is; egy postásbrigád Buda felszabadulása után sorra járta a megmaradt levélszekrényeket, és gondosan kézbesítette három és fél hónap elkésett le.veleil. Megindult a gázszolgáltatás, feljegyezték, hogy először az Élettani Intézet gázkészülékeit állították helyre. Sz#nt,gyöX-gyi Albert . profeszszor kérésére. A gázosok lapja így emlékezik: „A gázcsöveket ..a hűvösvölgyi nagyréten tárolták. A Gázművek dolgozói egy négykerekű stráfkocsiba saját magukat fogták be és úgy szállították a városba a több tonna súlyú öntöttvas csődarabokat. Munkájukért napi egy, tányér leves-bért kaptak." Az első villamos az újpesti víztoronytól a Forgách utcáig haladt, a Váci úton indult meg elsőnek az 55-ös. Az első villamos vezetője Glöckler Ferdinánd volt, ma a Szállítmányozási Vállalat vezérigazgató helyettese. Emlékszik rá, hogy egy öreg bácsi az egyik megállónál megcsókolta a sárga villamoskocsit. A Magyar Nemzet riportere a Ganz Gyár húsz évéről ír. Húsz évvel ezelőtt a Margit körúti fogház számjelzése 85. volt, az emeletes épületen ablakok helyett rácsos lyukak, az épület körül nyolcméteres téglafal, árammal telt szögesdrót volt. Ma a Margit körút neve Mártírok útja. A 85. szám alatt márványtábla, a fogházban kivégzett kommunisták emlékére, a kapun felirat: „Ganz Művek Ipari Tanuló Intézete." Itt dolgozik Szarka László esztergályos, akinek bátyja a fogházban elítélt kommunista volt, s aki ma fiatalok oktatója. A régi fogházkerítést lebontották. Szarka László így emlékezik erre: „Lebontottuk, úgy dőlt össze, mint a régi rend." A RÉGI RF.ND ROMJAIN szocialista rendszer épült. A Magyar Népköztársaság fővárosának lakói a felszabadulás 20. évfordulóján a farkasréti temetőben leplezik le a budai önkéntes ezred hősi halottainak síremléket. Ezen a napon megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékműveket, a művelődési otthonokban ünnepi műsorokat tartanak. A kivilágított főváros ünnepek., A fővárosi tanács az új városháza nagytermében díszülést tart. Ott lesznek az 1945-ben megalakult fővárosi törvényhatósági bizottság tagjai, az ünnepségekre Budapestre érkező szovjet küldöttség képviselői. Az ünnepi beszédet a felszabadulásért vívott küzdelemben és az újjáépítésben élenjáró kommunisták küldötte mondja: Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. 0f ^Z^ 4 * 19S5. február 13.