Új Szó, 1964. augusztus (17. évfolyam, 212-242.szám)

1964-08-10 / 221. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO Az Ifjúsági Vasűt egykori építői tizenöt év után ismét találkoztak (Füle Lajos — ČTK — felvétele) Baráti beszélgetés Jozef Bublik, a Közép-szlováfciai Sörgyárak prievidzai szikvízüzemének igazgatója Jozef Zelenský néven harcolt a Felkelésben. A szovjet főhadiszállás partizánkülünítményének parancsnoka volt. Húsz év telt el azóta. Jozef Bublik mindmáig hiven őrzi a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékeit. Sokszor eszébe jutnak harcostársai: F ránt i sek Z á n i, ak! jelenleg a handlovái - Nagybánya közgazdasági mérnöke és Ignác L i c k o, akí szintén hü maradt e bányához. Mindketten a partizánkülönitmény legáldozatkészebb harcosai közé tartoztak. A Jozef Bublik vezette jjartizánok kétszázharmincketten voltak, mindannyian handlovái bányászok. Részt vettek a szklabonyai első partizánbrigád minden hadműveletében: Strečno, Prieko-pa, Nitrianske Pravno, Handlová és Janóvá Lehota környékén vívták a legnagyobb ütközeteket. S ezeket a harcokat csaknem minden esetben a Vtáčnik nevű partizáncsapattal együttműködve hajtották végre. A Vtáčnik főparancsnoka František Hagara volt. Jozef Bublik Ondrej Orsula Horné Lelovice-i munkásra is emlékszik, akinek a házában a Hlas fudu, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának lapja készült. No és magáról mit hajlandó elárulni Jozef Bublik? — Mit mondjak? Nekem is csak annyi érdemem volt, mint a többieknek. (sk) HRUSCSOV KAZANYBAN Kazány (CTK) — Nyikita Hrus- póttagjának kíséretében vasárnap Kacsov országjáró körútja során Leo- zánvba, a Tatár SZSZK fővárosába érnyid Jefremov, az SZKP KB elnöksége kezeit. A Buzgó-barlang megadta magát A rozsnyói barlangkutatók rendkívüli sikere K

ollektív munka, tudatos tudomámányos felkészültség, szívósság az eredmény záloga. Utána azután bőkezűen jutalmaz a természet, évmilliós érintetlen szépségeivel, felejthetetlen élményekkel és meglepő kalandokkal. Mindezekben része volt a rozsnyói barlangkutató-csoport tagjainak is. A várhosszúréti Buzgó-barlang kétéves rohamozás után megadta magát. Hatalmas barlangrendszer tárult az egy hétig szívósan dolgozó barlangkutató csoport elé. Bebizonyosodott, hogy a majd két évtizedes tapasztalatuk, tudományos szakismereteik, tanulmányaik a barlangkutatás terén meghozta gyümölcsét. A várhosszúréti Buzgó-barlangról egyelőre csak a következőket árulták el: — Az élmény annyira lenyűgöző volt, hogy csak némán néztük a több millió éve rejtett kincseket. Az első pillanatban nem is tudtunk a határtalan szépségnek örülni. Talán a kimerültség volt az oka, mert hát egy hete küzdöttünk a természettel, a vízzel, a félig megkövesedett agyaggal és a sziklával. Csákány, bányafúró, dinamit és egy saját szerkesztésű kötélpálya voltak segítőtársaink. A most felfedezett barlang egyesíti magában a jósvafői képződményeket, a demänoval átlátszó kristálycseppköveket és az úgynevezett barlangi gyöngyöket, a Domica színpompáját és az ún. gombaszögi barlang-rokokót is. Méretei pillanatnyilag még ismeretlenek. Hosszú hetek, esetleg hónapok munkája lesz, míg pontos képet kapunk az eddig elénk tárult barlang méreteiről. Naponta újabb felfedező munka vár ránk: kémények, tavak, emeletek rejtegetik még az ember* á Ital soha nem érintett, soha nem látott szépségeket. Az expedíció következő feladata a barlang felmérése, térképezése és újabb ismeretlen részeinek feltárása. — Távlati tervek? ... Nagyon sok van belőlük, de legalább egy tanulmányi kirándulás a Jugoszláv karszt vidékre és rendes barlangkutató felszerelés biztosítása, mert bizony nagyon mostohán gondoskodnak rólunk. — Mi lesz a Buzgóbarlang jövője? Talán felismerik gazdasági szerveink a kínálkozó kedvező lehetőségeket, mert egészen minimális befektetés árán megnyitható a nagyközönség számára. A

Buzgó-barlang a turista gócpont kellős közepén van. A lépcsőzetes mésztufatavacskák maguk kínálják a bejárat előtti park megalakítását. Az Ivágyö, a ködbevesző Királyhegy, a Pozsáló, a Rámzsás és a távoli Csükerész övezik körül Rozsnyót és Krasznahorka várát szemben a Buzgó-barlan bejáratával. E fenséges panoráma rejtett ékköve a Buzgóbarlang, megadva magét, várja további sorsát. Kozma Zoltán Ifjúságunk nagy tettekre képes Az Ifjúsági Vasút — fiataljaink békés építésének örökéletű emlékműve A vasút építőinek találkozóján Alexander Dubček, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára mondott beszédet Bratislava, 1964. augusztus 10. hétfő • 30 fillér • XVII. évi. 221 szám (CTK) — A Banská Štiavnica-i amfiteátrumban tegnap érte el tetőpontját az Ifjúsági Vasút volt építőinek a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. és a vasútvonal építésének IS. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos találkozója. Az Ifjúsági Vasút volt építői s a találkozóra hazánk minden tájáról érkezett részvevők örömmel üdvözölték az SZLKP KB küldöttségét, amelyet Alexander Dub. č e k, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezetett. A küldöttség további tagjai Ivan L i tvay, az SZLKP KB osztályvezetője, az Ifjúsági Vasút építői törzskarának volt tagja és Jozef Kalečfk, az SZLKP KB osztályvezetőjének helyettese voltak. A CSISZ KB küldöttségét Antonín Himl, a CSISZ KB titkára vezette. Az Ifjúsági Vasút volt építőinek jubileumi ünnepségén ifjúsági mozgalmunk több vezetője is részt vett. A Počúvadlo melletti nemzetközi pionírtáborból fiatal belgák, olaszok, franciák és németek is eljöttek, hogy üdvözöljék a vasútvonal építőit. A nagygyűlést Eugen Hanisko, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának titkára nyitotta meg, majd átadta a szút A. Dubček elvtársnak, az SZLKP KB küldöttsége vezetőjének, akinek beszédét a jelenlevők többször lelkes tapssal és a CSKP éltetésével szakították félbe. Azután Antonín Himl, a CSISZ KB titkára, majd Hana Ivanová-Zdražilová, az Ifjúsági Vasút hőse mondott beszédet. Kezéből vette át Vladimír Burian, a kelet-szlovákiai széles nyomtávú vasút építői küldöttségének vezetője az Ifjúsági Vasút építőinek zászlaját. A beszédek elhangzása után első ifjúsági építkezésünk ISO volt részvevőjét kitüntették az Ifjúsági Vasút emlékéremmel. A jelenlevők az ünnepségről üdvözlő táviratokat küldtek az CSKP KB s az SZLKP KB címére. Az ünnepség a Banská Bystrica-i Urpín dal- és táncegyüttes változatos kulturális műsorával ért véget. Alexander Dubček elvtárs beszéde Csaknem 15 év telt el azóta, hogy az Ifjúsági Vasút vezetősége közölte az örömteli hírt az építkezés határidő előtti befejezéséről Ezzel Banská Štiavnica és Hronská Dúbrava között vasúti összeköttetés létesült. Ez a jelentős esemény abban az időben játszódott le, amikor szabad dolgozó népünk a háború utolsó maradványait takarította el, s lerakta új népgazdaságunk és új társadalmi rendszerünk alapjait; akkor, amikor a CSKP IX. kongresszusa határozatának szellemében hozzáfogtunk a szocializmus építéséhez. Büszkén, lelkesen és nagy felelősségtudattal láttunk hozzá a szocialista építés nagyszerű, de végtelenül bonyolult feladatainak teljesítéséhez. Az Ifjúsági Vasút építésében elért sikerek után pártunk arra a következtetésre jutott, hogy az Ifjúságra — alkotó kedvére és képességeire — nyugodtan támaszkodhatunk. Hittük, hogy az ifjú építők jelszavát — „Győztünk az Ifjúsági Vasúton, győzni fogunk az ötéves tervben is" — komolyan vehetjük, hogy nemcsak formális kötelezettségvállalásról van szó, hanem olyan emberek felelősségteljes ígéretéről, akik már sokat tettek hazánk fejlődéséért és a háború utáni viszonyok helyrehozásáért. Ma tizenöt év távlatából leszögezhetjük, hogy azokban a reményekben, amelyeket ezekhez a fiatalokhoz fűztünk, nem csalódtunk, s hogy az építésben elért sikerek számottevő részét nekik köszönhetjük, Fiataljaink, s különösen a CSISZ-tagok mindenkor megértést tanúsítottak a szocialista építés feladatainak megvalósítása iránt. Az építés folyamatában fiataljainkban kifejlődött a társadalom Iránti felelősségérzet, s nemcsak a társadalom, hanem pártunk fő irányvonala Iránt is. Ennek a nemes érzésnek a kialakításában nem kis szerepet játszottak az ifjúsági építkezések, kezdve ez Ifjúsági Vasúttól egészen a napjainkban épülő széles nyomtávú vasútvonalig. Ezeken az építkezéseken nagy lelkesedéssel és teljesen önkéntesen vettek részt a brigádok. Közben nemcsak a természet arculata változott meg, nemcsak új üzemek nőttek ki a földből: a fiatalok itt érlelődtek önfeláldozó szocialista polgárokká. Az ifjúsági építkezések technikusokat, szervezőket, pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat, pártfunkcionáriusokat adtak népünknek, akik megtanulták az emberekkel való bánásmód művészetét. Az ifjúsági építkezések s építőik élete alkotásra Ihlette Íróinkat, képzőművészeinket és drámaíróinkat. Az Ifjúsági Vasút és az itt nyert tapasztalatok világosan bebizonyították, hogy a közösségi élet s a közösségben végzett munka olyan tulajdonságokkal ruházza fel a fiatalokat, mint a társadalom szükségleteivel szemben érzett felelősségtudat, a feladatok sikeres teljesítéséért érzett felelősség, kialakítja ez elvtársi kapcsolatokat a kölcsönös segítség szükségletének tudatát, és más olyan tulajdonságokat alakít ki, amelyek a szocialista embert jellemzik. Az Ifjúsági Vasútat és a szocializmus más nagy építkezéseit csak olyan emberek vihették véghez, akik öntudatosan viszonyultak vállalt feladatukhoz. Az Ifjú építők munkájukat nem kötötték feltételekhez, nem akartak előnyökhöz jutni, nem válogattak könnyebb és nehezebb munka között, hanem odamentek, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. Méltó követői, illetve utódai voltak a fasisztaellenes harcosoknak és a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseinek. Számukra ís érvényes volt a csehszlovák hadtest jelszava: „A feladatot teljesíteni kelll" Megértették, hogy a hazaszeretet, a nép és a kommunista párt szeretete nem mérhető csupán az antifasiszta ellenállás hőstetteivel, hanem a köz érdekében végzett becsületes munka, a feladatok példás teljesítése szintén nagyfokú politikai érettség és öntudat megnyilvánulása, szintén hőstett. Amikor ma értékeljük az Ifjúsági Vasút felépítését, úgy tekintünk rá, mint nagy műre, amelyet a lelkesedés, az öntudatosság és az ifjúság kezdeményező ereje szült. Több mint 48 000 fiatal építette fel a szocializmus első nagy építményét. Ebben a számban benne foglaltatnak a lengyel, a bolgár és más államokból érkező brigádosok is. Az Ifjúsági Vasútvonal tehát hozzájárult fiatal nemzedékünk internacionalista neveléséhez ls. Azokat az erkölcsi értékeket, amelyeket ezek a fiatalemberek magukkal vittek, számokban fel sem tudjuk mérni, azonban visszatükröződnek a nagy jelentőségű építkezésekben, mint amilyenek az Ifjúsági Falu, a Podbanskói Ifjúsági Erdészeti Üzem, a novákyi Ifjúsági Bánya, a púchovi Ifjúsági Gát, a Vítkovicei Klement Gottwald Kohó hatodik nagyolvasztója, a TuSlmicei Villanyerőmű, a Klement Gottwald Oj Kohó, a kralupyi Kaucsuküzem stb. Ezen üzemek létesítése jelentős mértékben Járult hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez. Természetesen ennek a nagyvonalú építkezésnek az értékelésekor ma sem állithatjuk, hogy minden simán és zökkenőmentesen ment. Az építkezéshez óriási tapasztalatokra és anyagiakra volt szükség, s mondjuk meg nyíltan, hogy akkoriban sem az egyikből, sem a másikból nem akadt felesieg. A munka megszervezése is nagy erőfeszítéseket kívánt. De e munka minden bonyolultsága ellenére is valóban nagy volt a lelkesedés és a munkakedv. Azt a tényt sem tagadjuk, hogy az ötvenes évek első felében — abban az időben, amikor mind pártunk, mind társadalmunk károkat szenvedett — az Ifjúsági Vasút egyes építői is méltatlan bánásmódban részesültek. De hála a Központi Bizottságnak, a mulasztásokat most a XII. pártkongresszus szellemében pótoljuk. A múlt hibái és fogyatékosságai nem csökkenthetik korunk nagyságát, nem homályosíthatják el azokat a sikereket, azt az óriási kezdeményező erőt, munkakedvet, amelyet ifjúságunk a háború utáni években tanúsított. S amilyen büszkeséggel emlékezünk vissza az antifasiszta harcosok hadműveleteire, ugyanolyan büszkeséggel tölt el bennünket ezeknek az építkezéseknek, üzemeknek és falvaknak léte. A következő évtizedekben újabb üzemek és telepek fogják megváltoztatni hazánk arculatát. Alapvetően megváltozik életünk ls. De az ifjúság építkezései útjelzők maradnak, a példaadó munka kézzelfogható bizonyítékai. S bizonyítéka a fiatalok nagy szeretetének pártunk iránt és szocialista hazánk iránt. Az ő nyomdokalkon halad mai ifjúságunk is. Ezekben a napokban hazánk a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója ünnepségeinek jegyében él. Húsz év telt el a szlovák nép Hősi, történelmi jelentőségű harca óta, amelyet a német fasizmus és hazai kiszolgálói ellen vívott. Ezekben az években, amelyeket népünk alkotó munkája töltött meg tartalommal, alapvető változásokra került sor nemzeteink életében. A CSKP és az SZLKP vezetésével újabb és újabb problémákat oldunk meg, amelyek a szocialista társadalom építése folyamán merülnek fel. E problémák megoldásához erőt ad a Szlovák Nemzeti Felkelés nagyságának tudata, állandóan önbizalmat önt belénk, s hőst tettekre késztet bennünket ma ls éppen úgy, mint azokban a válságos napokban, amikor kezdetleges eszközeinkkel, csákánnyal és lapáttal építettük újjá Lidicét, Balážet, Tokajíkot s keltettük új életre a háborúban elpusztult városokat és üzemeket, amikor az Ifjúsági Vasútat s vele együtt a szocializmus első nagy műveit építettük. S örök időkre történelmünkbe íródott az a tény, hogy a Szlovák Partizánok Szövetsége és Samo Falfan személyesen — aki ekkor e szövetségnek a titkára volt — harcolta ki a demokrata párt nézeteivel ellentétben azt, hogy Baláže jrartizánfalu újjáépítése ifjúsági építkezés legyen. Kommunista pártunk Központi Bizottsága nagyrabecsült üzemeink, vállalataink és ifjúsági építkezéseink fiatal dolgozóinak igyekezetét, akik a felkelés 20. évfordulójának tiszteletére rendezett szocialista munkaversenyben nemzetgazdaságunk tervfeladatainak sikeres teljesítéséért naponta kemény harcot vívnak. Ügy tekintünk rájuk, mint az Ifjúsági Vasúttal megkezdett nagy művek folytatóira. Örömmel tölt el bennünket az, hogy ifjúságunk szilárdan áll a szocializmus talaján, s az, hogy tanúi lehetünk politikai, szakmai, általános, sokoldalú fejlődésének. A CSISZ-nek azonban nem szabad elfeledkeznie ifjúságunk hibáiról sem. Nagy hiba lenne, ha nem látná meg a közömbösséget, azokat az extrém, sőt olykor huligán megnyilvánulásokat, amelyeket ifjúságunk bizonyos, nem nagy részénél tapasztalunk. Ezek a jelenségek nem méltók társadalmunkhoz, idegenek tőle, s elsősorban éppen a fiataloknak ártanak. Hisszük, hogy a CSISZ, az iskolák, a szülők, valamint egész társadalmunk segítségével sikerül ezeket a helytelenségeket felszámolnunk. A hazánkkal és társadalmunkkal szembeni odaadó magatartás ma azt jelenti, hogy hozzájárulunk gazdasági és politikai erejének megszilárdításához. Végső fokon ez valamennyiünk célja, s hogy ifjúságunk is öntudatosan haladjon ezen az úton, azt szervezettségével érhetjük el. Ifjú nemzedékünkben olyan tulajdonságokat kell kifejlesztenünk, mint a fegyelem, a felelősségtudat. Biztosítanunk kell számára a széles politikai látókört, a szakmai képzettséget, mert a további sikereink titka az elkövetkezendő nemzedékek sokoldalú szakmai és politikai felkészültsége. Tehát az ifjúság nevelését központi tevékenységünknek kell tekintenünk. Pártunk, a harc és az építés minden időszakában számított haladó szellemű ifjúságunk erejére. Így volt ez a München előtti Köztársaságban és az antifasiszta ellenállás idején. A fiatalok ezrei ragadtak fegyvert és harcoltak a Szlovák Nemzeti Felkelésben. A felszabadulásunk utáni évek építőakcióiban az idősebb, tapasztalt kommunisták mellett ott álltak az ifjúmunkások, a diákok, a falusi fiatalok. Mai találkozónkon nem mulaszthatom el az alkalmat, hogy köszönetet ne mondjak hazánk minden fiataljának áldozatos munkásságáért. Egyúttal közlöm önökkel azt is, hogy pártunk Központi Bizottsága a CSKP KB XII. kongresszusa határozatainak teljesítésében, egy kiforrott szocialista társadalom építésében továbbra is számít a fiatalok fokozott támogatására és kezdeményező erejére. Tisztelet és dicsőség az Ifjúsági Vasút építőinekl Dicsőség a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek 1 Közös erővel hazánk — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásáért!