Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-07 / 157. szám, vasárnap

Külföldi turisták vendéglátása Magyarországon Ebben az évben a baráti országokba utazás határátlépési kötöttségeiben lényeges változás történt. Ennek megfelelően megnőtt a külföldi nyaralások iránti érdeklődés. Az idegenforgalmi, vendéglátóipart, ttdülte-i tésl Intézmények munkája is megtöbbszöröződött, fokozottabb ütemben készülnek a várható nagy szezonra. Különösen Csehszlovákia és Ma•> gyarország között lendült fel az ide-> genforgalom. Ez évben Csehszlovákiád ból minden eddiginél több látogatót várnak Magyarországra. A rokonok-: hoz érkezők száma is várhatóan na-, gyobb lesz a tavalyinál. Mi várfa a csehszlovák turistákat a nyár kezde-. tétől Magyarországon?, Íme néhány S7*l a nagy csokorból. Tizenötféle rendezvény „Kosztümös" csikósbemutató a Hortobágyon 'A legnagyobb turistaforgalmat az IDEGENFORGALMI, BESZERZÉSI, UTAZÁSI és SZÁLLÍTÁSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG bonyolítja le Magyarországon. Az IBUSZ hatalmas kapacitással már készen áll a külföldi vendégek fogadására. Az illetékes osztályoktól megtudtuk, hogy 1964-re eddig 447 csoport, vagyis 16 500 csehszlovák állampolgár jelentkezett a CEDOK-nál ma-, gyarországl körutazásra, nyaralásra. A jelentkezők többsége szezonban, vagyis nyáron érkezik. Legtöbben a Balatonon töltik tartózkodási idejük legnagyobb részét. Az IBUSZ Felszabadulás-téri központjában elmondták: július közepétől augusztus 20-ig gazdag programot állítottak össze a külföldieknek. Jelentősnek Ígérkezik a más években is sikeresen megrendezett alföldi körutazás, a Hortobágyon korabeli „kosztümben"- csikósok lovasbemutatója. A körutazások során a horgász-sport kedvelőinek — felszerelés biztosításával — horgászverseny t rendeznek a Tiszán. Az őszi külföldi vendégvárás műsorában kuriózum a szüreti mulatságok keretében sorrakerülő társas szalonnasütés nyárson. Már ez évtől külföldi látogatók részére ls rendeznek vidéki disznótoros utazáso. kat, borkóstolóval. A közelmúltban fejeződtek he az IBUSZ és a csehszlovák TURISTA közti tárgyalások, amelyek már a megnövekedett határforgalom Jegyében zajlottak le. Szerencsés megoldásnak tartják a CEDOK és a TURISTA hatásköri különvállását. Ez azt Jelenti: a TURISTA útlevéllel Magyarországra utazók szolgáltatásáról megrendelés szerint a TURISTA gondoskodik, rövidebb időre. Mivel a nyár közepén a Balaton frekventáltabb helyei telítettek, az IBUSZ elsősorban az ún, fizetővendég szolgálat keretében cam^ pingekben helyezi el a külföldieket, a több napra érkezőknek a CEDOK-on keresztül biztosit ellátást. A nagy érdeklődésre való tekintettel a CEDOK átlagosan ötnapos utakat tervez Magyarországra. Igy lehetőség nyílik csaknem valamennyi jelentkező igé^ nyét kielégíteni. Az idegenforgalmi szervek vezetői sajnálattal említik, hogy az IBUSZ budapesti központjába százával érkeznek Csehszlovákiából egyéni megrendelések. Természetesen kénytelenek elutasítani. Akik viszont az idegenforgalmi szervek által kérnek Magyarországon ellátást, már nagyobb eséllyel tervezgethetik nyári külföldi utazásukat. Űj szállodasorok Siófokon • A „Hableány" búcsút mondott Balatonon is megkezdődött a felkészülés a szezonra. A magyar „tenger" partján ácsok, kőművesek, festők, asztalosok, szerelők hada dolgozik már március óta. Oj éttermek, szállodák épülnek; csinosodnak, bővülnek a régiek. Almádiban korszerűsítik a „Tulipán" szállót és a „Pannónia" éttermet. Az utóbbi már tavasztól csaknem 800 vendég befogaA Szepesi Vár — e történelmi mű- ! emlék látogatottsága bizonyára megnövekszik, ha majd üzembe helyezik a Sivá Braca fürdőhely mellett épülő szállást. A Sp. Nová Ves-i járásban ezenkívül még három ilyen szállás épül. A látogatók itt juhírót, juhsajtot, juhtúrós galuskát, házikolbászt és egyéb ételkülönlegességeket kapnak. (G. Bodnár felvétele — CTK) dására alkalmas. A téli műszaki szünet után a balatonfüredi „Aranycsillag" is megfiatalodva nyitja kapuit. Sokan látogatták az elmúlt nyáron is a füredi autőstrandot. Most modern önkiszolgáló éttermet építettek ide. A közkedvelt, sőt lassan már világhírű Baricska csárda új szolgáltatási berendezésekkel bővül az idén. Nagyságát tekintve érthetően motelvárosnak nevezik a tavaly épült tihanyi szállodát, motelt és campinget egybevéve, ahol több mint 1500-an lakhatnak. Az új „motelváros" környékét tavasszal parkosították, élősövénnyel vették körül a szállodát és a motelt. Badacsonyban a külföldi látogatók körében ls Ismert öreg „Hableányt" lebontották, helyén már hozzákezdtek egy 400 vendég befogadására megfelelő kerthelyiséggel, 300 férőhelyes fedett helyiséggel rendelkező korszerű étterem építéséhez. Hévízen, úgyszintén Keszthelyen bárral, cukrászdával, étteremmel 300 személyes szálloda építését tervezik. Itt addig is új camping nyílik. Hasonlóan Balatonakarattyán az új camping építésével lényegesen több vendég elhelyezésére nyílik lehetőség. Mindkét nyaralótábor útjait kikövezik, villanyvilágításról, vízvezetékről gondoskodnak. Balaton északi partján az Idegenforgalmi Hivatal útján közel 3000 házigazda adja kl üdülőknek, turistáknak a szobáját Ezzel a vendéglátó helyek száma az északi parton meghaladja a 12 ezret. Még kevesen tudják, hogy Balatonfüreden és Tihanyban a lovagolni tanulni vágyók részére a campingekben lovagló iskola működik. Tehát a kellemes üdülés hasznos szórakozással párosulhat. Az ország egyik legfrekventáltabb üdülőközpontjában, Siófokon, épül a Balaton-part első szállodasora. A „Napfény" és a „Hotel Balaton" már készen áll. A „Hotel LIdo"-ban a belső szerelőmunkákat végzik. A két utóbbi szállodát is a szezon kezdetén adják át rendeltetésének. A szállodasor mellett ezer személyes étterem készül el a nyár elejére. Továbbá 60 szobás új nemzetközi újságíró üdülőt adnak át Siófokon. Száguldó expresszek a Balaton partján Az ország második legnagyobb idegenforgalmi központjává fejlődő Duna-kanyar az idén még csak szerény készülődéssel várja a szezonnyitást. Esztergom-szigeten új önkiszolgáló bisztró épül. A sziget partján már lehorgonyzott a „Kék-Duna" úszó-étterem. Tata-Tóvároson a napokban megnyitották a tóparti „Fenyves" grillt. Ami a Duna-kanyar idei, tavaszi-nyári áruellátását illeti: gondoskodtak elegendő üdítő és szeszes italról. A húsellátás érdekében központi húsbontó üzem létesült. Befejezéséhez közeledik a visegrádi Vár-szálló és étterem építése. Balatonon a „nagv szezon" — amikor az üdülő és a kiránduló helyeken „telt ház" van — június közepére várható. Ez időszakra elkészült a zavartalan utasszállítás és szolgáltatás terve is. A Magyar Államvasutak már a múlt évben fokozottabb előrelátással állította össze a balatoni menetrendet. Az idén tovább bővítik a Budapestről Balaton vidékére és onnan vissza induló gyorsított vonatok számát. Többek között a Velencei tóhoz kirándulók is űj irányvonatokat kapnak Közkedvelt a „Sió" és a „Helikon" expressz. A 90 kilométeres sebességgel robogó motoros vonatok Budapestről két óra alatt érnek a Balaton legtávolabbi vidékére. A főváros sem marad hátra a felkészülésben. Budapest 40 legnagyobb, több mint 2200 szobával, 3300 ággyal rendelkező szállodája is készen áll a külföldről — főként csoportosan — érkezők fogadására. VÄRKUTI MIKLÖS A CSKP KB januári határozatának teljesítéséért A minőség javítása társadalmi érdek Javul a minőség, de nincs ok az elégedettségre • Igényesebb ellenőrzést — szigorúbb technológiai fegyelmet • Jobb feltételeket az egyenletes termelésre Pártunk és a gazdasági szervek egyaránt arra hívják fel figyelmünket, hogy tárjuk fel a termelés tartalékait és teremtsük meg a társadalmi munkatermelékenység állandó növelésének kedvező feltételeit. A Központi Bizottság januári határozata többek között kiemeli a minőség megjavításának, valamint a selejt csökkentésének jelentőségét, s ugyanakkor rámutat a legfontosabb teendőkre. A párt és a gazdasági szervek által kidolgozott irányelvek ezzel kapcsolatban leszögezik: annak érdekében, hogy gyártmányaink világviszonylatban minden tekintetben versenyképesek legyenek, olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik a minőség megjavítását. Nem kielégítő ugyanis, ha a gyártmányok minőségét csupán a szállítás előtt ellenőrzik. Oda kell hatni, hogy hibás termék ne hagyja el az üzemet. Ez azt jelenti, hogy a gyártmányok minőségéről a termelés folyamán kell gondoskodni.Csak így csökkenthetjük lényegesen a selejtet. A minőségről való állandó, céltudatos és tervszerű gondoskodást — a termelés minden szakaszán meg kell követelni Az irányelvek szerint a minőség megjavítására minden üzemben a kciótervet kellett kidolgozni. A fő figyelmet a termelés azon szakaszaira kellett összpontosítani, ahol a selejtgyártás gyakori. Ezekre a munkahelyekre szakképzett embereket kell állítani s az e célra előirányzott eszközökből megfelelő berendezésekkel, műszerekkel kell őket ellátni. A gyártmányok minőségének alapvető és gyors javulása feltételezi, hogy e feladat teljesítését minden dolgozó szívügyének tekintse. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy a termelésben és az ezt előkészítő szakaszon kivétel nélkül mindenki tekintse létkérdésnek a szakképzettség növelését, Követendő példák Hogyan teljesítik az üzemekben a minőség megjavítását célzó intézkedéseket? A népi ellenőrző bizottságok' Nyugat-Szlovákiában erre a kérdésre keresték a választ. Az elmúlt hónapokban a kerület 13 üzemében vizsgálták meg a gyártmányok minőségét. Mire derítettek fényt? Nem mondható, hogy csupán rossz példával találkoztak. örvendetes, hogy az üzemek többségében már bizonyos javulás mutatkozik a technológiai fegyelem betartásában, a gyártmányok minőségében. A gyártmányok bizonyos része eléri a világszínvonalat s a külföldi piacon is számítanak vele. A sok közül megemlíthetjük itt a trenclnl Merina példáját. Tavaly az első félévben 133 000 méter teszilanyagot gyártottak, vagyis 55 százalékkal többet, mint tavalyelőtt egész évben. S mert a TrenCínben gyártott teszil-anyag kiváló minőségű — döntő részét külföldre szállítottuk. Ezekután csak természetes, hogy az üzem egy reklamációt sem kapott. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a 491. számú kormányrendeletet betartják — a minőség lényegesen javu). S hogy a felesleges reklamációknak is elejét lehet venni, azt a partizánskei Augusztus 29 Üzem példája szemlélteti. Az üzem egyes műhelyeiben még a múlt év végén úgynevezett „páros ellenőrzést" vezettek be, ami nem más, mint a minőség mindennapos és következetes műszaki ellenőrzése. Ezek az Intézkedések h atékonynak bizonyultak, tekintettel arra is, hogy azok a dolgozók, akik hibás lábbelit — selejtet adnak ki kezükből, anyagi büntetést kapnak. Az anyagi érdekeltség elvét a dubnicai gépgyárban ls érvényesítik. Emellett ugyanakkor következetes műveletközi ellenőrzést végeznek, és megszilárdították a szállítás előtti műszaki ellenőrzést is. A munkacsoportok kötelezettséget vállaltak, hogy csupán kiváló minőségű terméket bocsátanak a szállítás rendelkezésére. Talán mondani sem kell, hogy ez már eddig is meghozta az eredményt: a selejtet az engedélyezett színt alá szorították. Mennyiség, minőség — az érem két oldala Említhetnénk még több jó példát is. Sajnos a népi ellenőrző bizottságok a kelletténél sokkal több hibára derítettek fényt. Például megállapították, hogy: • a martini gépgyárból a bánovcei Tatra üzembe szállított öntvények 15 százaléka rossz minőségű, • a bratislavai Kábel-gyár a ružomberoki papírgyártól rossz minőségű kábelszigetelő-papírt kapott, • a púchovi gumigyár rossz minőségű gumitömitést szállított a Zlaté Moravce-i Hűtöszekrénygyárnak és az érsekújvári Elektrosvitnek. Sok esetben tehát Indokolt, ha a termékek rossz minőségének okai iránt érdeklődve az üzemben azt válaszolják: rossz anyagot kapnak, s ezért a szállítóvállalat a felelős. Igen ám, csakhogy az utóbbi időben a rossz anyaggal való érvelés annyira meggyőzőnek és valószínűnek tűnt, hogy az érv mögött ideális búvóhelyre találtak a rossz gyártmányok számos okai és okozói. Mint az ellenőrzés megmutatta, egyes üzemekben — a minőség rovására — a fő súlyt a terv mennyiségi teljesítésére helyezik. Ez pedig úgyszólván minden esetben a munka- ós a technológiai fegyelem megsértéséhez vezet. Előfordulnak olyan esetek, hogy a mesterek és részlegvezetők a műszaki ellenőrzés többszörösen ismételt figyelmeztetése ellenére sem léptek fel erélyesen a technológiai fegyelem megszilárdítása érdekében, sőt közömbös álláspontra helyezkedtek. Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy a minőségről való gondoskodás még mindig nem vált a termelés irányításának szerves részévé. A mesterek és részlegvezetők irányító és szervező munkájában nem mindenütt észlelhető szenvedélyes igényesség. Az ellenőrző bizottságok hiányos felületmegmunkálással, az előírt műveletek kihagyásával stb. Is találkoztak. Több példát sorolhatnánk fel a technológiai fegyelem tudatos megsértésére. Az egyik üzemben például a hegesztést úgy gyorsították meg, hogy a hegesztési nyílásba „pótanyagot" raktak. Mindez — úgymond — a terv teljesítése érdekében történt, ám arra már kevésbé gondoltak, hogy felelőtlen eljárásukkal az üzemnek és a népgazdaságnak egyaránt óriási károkat okoznak. Egyenletes termelés — alapvető feltétel Mint tudjuk, a kiváló minőség egviK alapvető feltétele éppen az, hogy az üzemben egyenletes legyen a termelés. Ha ezt biztosítják, akkor a terv mennyiségi teljesítése mellett futja az időből az olyan fontos kérdések napirenden tartására ls, mint például a gazdaságosság és a minőség. Az ellenőrzés folyamán szerzett tapasztalatok általában azt mutatják, hogy egyenletes termelésről legtöbb esetben nem lehet beszélni. A havi terv döntő részét a hónap utolsó dekádjában teljesítik, ami a technológiai kihágások alapvető okának tekinthető. A hó végi hajrában a mennyiség dominál, — a minőség mellékes kérdéssé válik. Az egyenetlen termelést az alábbi táblázaton szemléltetjük: A HAVI TERMELÉS MEGOSZLÁSA Dekád %-ban I. II. III. a bratislavai Villamossági Művekben a tolmácsi Sz. M. Kirov üzemben 12,4 22,1 85,5 9,9 10,2 79,9 A táblázat a tavalyi átlagot, és egyben azt is mutatja, hogy olyan üzemek is vannak, melyek a havi terv 80 százalékát a hónap utolsó tíz napjában teljesítik. Márpedig ahol ilyen egyenetlen a termelés, nehezen képzelhető el minőségi munka, a selejt arányának lényeges csökkentése. Meg kell még jegyezni, hogy ez nemcsak tavalyi jelenség, hanem hasonló volt a helyzet már az előző évekbffh is. A bratislavai Villamossági Müvekben például, az elmúlt három évben alig mutatkozik eltérés. A rossz minőségért —

1 feleljen a tettes Tavaly a selejtgyártás értéke — országos méretben — elérte a másfélmilliárd koronát. Ehhez nagyban hozzájárultak a nyugat-szlovákiai üzemek is. Most nem azt akarjuk feszegetni, melyik üzem mennyivel — hanem azt, miként vonták felelősségre a selejt okozóit. Milyen mértékben térítették meg a selejtáru értékét? Mielőtt példákat említenénk, meg kell mondanunk, hogy az üzemekben általában, keveset törődtek a selejt okozta károk megtérítésével. íme az adatok: A trnavai Kovosmaltban és az érsekújvári Elektrosvitben tavaly közel nyolc-nyolcmillió korona értékben gyártottak selejtet, s ebből a „bűnösök" mindkét esetben csupán 0,7 százalékot térítettek meg. Legkisebb volt a megtérítés aránya — mindössze 0,08 százalék! — a bratislavai Kábelgyárban. Érhető tehát, ha a párt és a gazdasági szervek az utóbbi időben egyre gyakrabban és nyomatékosabban hangsúlyozzák a selejt okozóival szembeni szigorúbb eljárás szükségességét, s az anyagi érdekeltség következetesebb érvényesítését a gyártmányok minőségének javítása érdekében. A feladatok az elmondottakból következnek: Mindenekelőtt azokban az üzemekben, ahol a dolgozókat még mindig nem teszik anyagilag érdekeltté a minőségi áru termelésében, — haladéktalanul érvényesíteni kell az anyagi érdekeltség elvét, s nemcsak a munkásokkal, hanem a termelés szervezőivel és a minőségért felelősekkel szemben is. Vagyis mindazokkal szemben, akik a minőségért valamicskét is tehetnek. Napirendi feladat a kvalifikációs osztályozásra vonatkozó irányelv következetes betartása, mely szerint szakmai szempontból vizsgáztatni kell azokat a dologzókat, akik három hónapon át nem tartják be a meghatározott technológiai eljárásokat és a minőségre vonatkozó előírásokat. Határozottabb lépéseket kell tenni a hajrámunka felszámolására, mert az egyenetlen termelés sok rossznak — de elsősorban a selejtnek a bölcsője. Nem engedhető meg az a „fényűzés" sem, hogy a tetteseket büntetlenül „futni" hagyjuk, hogy a „selejtfabrlKálók" csorbát ejtsenek fejlett iparunk hírnevén! „Termelékenység — minőség — gazdaságosság" A minőség kérdésével foglalkozó említett kormányrendelet részletesen vázolja az üzemvezetés teendőit és kötelességeit. Arról van szó, hogy ezeket az üzemeket betartsák! Így például mindenütt haladéktalanul ki kell építeni a műszaki ellenőrzési osztályokat, ugyanakkor — hogy küldetésüket tökéletesen teljesíthessék — biztosítani kell számukra a megfelelő mérőműszereket és egyéb berendezéseket. A minőség megjavításának kérdésével a legutóbb az üzemi pártszervezetek elnökeinek országos konferenciája is foglalkozott. A határozat többek között leszögezi: „Még jobban tartsuk szem előtt a termelés minőségi oldalát, a „termelékenység — minőség — gazdaságosság" jelszó gyakorlati megvalósítását. Ez ma a termelés és hatékonysága fellendítésének fő eszköze, ez az életszínvonal további emelésének egyedüli szilárd alapja" • » • Ha valamit, mondjuk öltönyt, tvkészüléket, vagy hűtőszekrényt vásárolunk, lényegében két dolgot veszünk figyelembe: a minőséget és az árat. Az áru minőségét nemegyszer kifogásoljuk. Vásárlás közben azonban nem szokás a selejtáru okát kutatni. Talán azért nem, mert a vásárlót általában csupán az érdekli: kapható-e, amire szüksége van, valamint a már említett minőség és az ár. Hanem hát az ember nem mindig vásárló, gyakrabban szerepel mint termelőerő, vagyis, mint olyan ember, akinek döntő köze van a termeléshez. Végeredményben tehát a minőség olyan kérdés, mely kivétel nélkül mindenkit érint. Tehát mindenkinek érdeke — társadalmi érdek! Ludovit Gábrik, Kerekes István 6f SZÖ 4 h "84. június 7. I