Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-07 / 67. szám, szombat

t Illatot, mosolyt árasztanak LÁTOGATÄS A VIRÁGOK BIRODALMÁBAN Bratislava környékén ]6 néhány vi­rágkertészet található, ezek látják el a város virágszükségletét. Ide tar­tozik a károlyfalusl kertészet is, aho­vá virágot látni indultam. Még nem láttam ilyen kertészetet s kissé meglepett az üzemszerüsége. A tíz hektárnyi területen féltucatnyi kémény eregeti a füstöt, akár csak egy ipartelepen. A későbbiek folya­mán megtudtam, hogy a kertészet­nek hét kazánháza van, ezek látják el meleggel a virágházakat. A hét kazánház tetemes mennyiségű szenet fogyaszthat, s nem kis összeggel emeli a kertészet kiadását. Sokszor gondolkoztam már rajta, miért olyan drágák a virágok. Most már kezdem megérteni, miért. A virágkertészet fenntartása rengetegbe kerül. Keresgélve járkálok « virágházak között, az irodát szeretném megtalál­ni. Lányok, asszonyok tesznek-vesz­nek körülöttem, a száz színben pom­pázó virágokat, cserjéket öntözik, főidet kevernek, készítenek a meleg­ágyakba. Be-bekukkantok a párás üvegtáblák mögé, ahol buján tenyész­nek a széltől is óvott virágköltemé­nyek s illatot, mosolyt árasztanak. Tizenötezer cserép hortenzia Végre megtalálom az irodát, oda van ragasztva az egyik virágházhoz. Moucha Pavel, a kertészet veze­tője szívélyesen fogad, de alig tudok vele néhány szót váltani, annyi a dolga. Ügy oldja meg a kérdést, hogy „átpasszol" Markac Ernő ker­teszhez, az egyik csoportvezetőhöz. — Menjen csak hozzá — taná­csolja. — Nagyon ügyes ember, tőle megtudhatja a tudnivalókat... Nem kell sokáig keresgélnem. Az egyik melegházban cserepes horten­ziákat raknak be. Markac Ernőt is ott találom. — Sok a dolga? — Meghiszem azt. Március nyolca­dikára, a tttffttrprr'tlWíer cserép vi­rágot adtunk a piacra. — Készültek rá? — Hogyne, az ünnepnapokra min­dig felkészülünk. Különösen a nők napjára. Azt akarjuk, hogy meg le­gyenek velünk elégedve az asszo­nyok ... Cinkosán rámkacsint, le-lehajlik, Igazit a cserepeken, értő mozdulat­tal babrál a levelek között. — Milyen lesz a választék? — Jáncintot küldünk, tulipánt, gyöngyvirágot, azáleát, meg primu­lát... — És ez a sok hortenzia? — A hortenziát húsvétra készít­Ördögök az „Ängyal" farmon ÓRIÁSI ERKÖLCSBOTRÁNY MEXIKÓBAN © GONZÁLES-NÓVÉREK - EMBERBÖRBE BÚJT VADÁLLATOK ® ÁLLAM AZ ÁLLAMBAN? A nyugati világ mindig gondosko- égették a kéjtanyák pincéiben vagy dik szenzációról, hogy a sajtóban so- Gonzalesék farmjain. Ugyanerre a hasem legyen uborkaszezon. A leg- sorsra jutottak a nem kívánt csecse­frissebb botrány — a mexikói bűn- mők is. szövetkezet leleplezése. A botrány „hősei" a Gonzales-nő­Múltak az évek, s a lányok már nem is mertek szökésre gondolni. Átültetett végtag Markac Ernő munkacsoportjának tagjai: Láznovská jarmila, Gablovičová Mária és Volérová Margita. (Prandl Sándor felv.j jük ... Látja, még bimbóban állanak, de húsvét előtt virágba borulnak. — Mikor ültették ezeket a virágo­kat? — Másfél éve. Ennyi idő kell ah­hoz, hegy felnövekedjenek ... Érdeklődésemre rövid magyaráza­tot ad. A hortenziát januárban, feb­rurában kezdik dugványozni. A dug­ványt az úgynevezett gyökereztető szekrényekben nevelik két-három hé­tig, 20—25 fokos talajmelegben. Előbb 7—8 centiméteres cserepekbe, később kétszer akkora cserépbe ül­tetik át, ebben nevelik egész nyáron és bőségesen öntözik. Októberben, a fagyok beállta előtt üveg^lá rakják és pihenni hagyják őket. Minden nö­vénynek szüksége van pihenési időre. Húsvét előtt három hónappal, tehát decemberben melegágyakba helyezik — hajtatásra. A hortenziának 90 nap­ra van szüksége ahhoz, hogy kivirá­gozzék. A virág bimbótlan hajtásait levágják, ezekből nyerik a következő év dugványait. Természetesen állan­dóan gondozni kell a virágot, nehogy tönkre menjen. A kártevők ellen is gyakran permetezik. így magyarázgatja Markac Ernő azt a türelmes, hozzáértő munkát, melyet az érzékeny üvegházi növé­nyek igényelnek. — Mennyi hortenziát neveltek erre az esztendőre? — kérdezem tőle. — Tizenöt, tizenhatezret.., — És a többi virágból? — Krizantémból 70—80 ezer szálat, ezt vágva adjuk el. Ciklámenből 25— 28 ezret, gyöngyvirágból: 10 ezret, azáleából 15 ezret, tulipánból 10 ez­ret, fikuszból 4—5 ezret és így to­vább... Ebben az esztendőben 80— 100 ezer cserepes és vágott virágot adunk át a kereskedelemnek. — Külföldre nem szállítanak? — Csupán a szomszédos Ausztriá­ba. Az oszjrákok cikláment, azáleát és amerikai szegfűt rendeltek tőlünk. Markac Ernő azután elmondja, hogy. az idei tervük két és fél mil­lió koronára rúg, ilyen értékben kell termelniük. Szép summa, meg kell dolgozniuk, hogy teljesíthessék a tervet. — Négy tagból áll a csoportom — folytatja. — Láznovská Jarmila, Gablovičová Mária és Volérová Mar­gita dolgozik velem... — Elégedett a munkájukkal? — Hogyne. Nagyon igyekvőek, sze­retik ezt a munkát. — Maga is szereti a mesterségét? — Szeretem. Azért választottam a kertészetet, mert mindig vonzódtam a növényekhez, virágokhoz. — Kitanult kertész? — Igen. Komáromban tanultam, s kerek húsz esztendeje folytatom ezt a mesterséget... — Azt tartja a közmondás, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. — Ha azt tartja, bizonyára igaza van. Én már megszoktam őket, virá­gokkal kelek, virágokkal fekszem, a mindennapi munkámat Jelentik ... Készülnek a bécsi nemzetközi kiállításra — Áprilisban nyílik meg a bécsi nemzetközi virágkiállítás... — ... és október tizenegyedikén fejeződik be! — teszi hozzá nevetve Markac Ernő. — Hallottam, hogy maguk is részt vesznek rajta. — Igen. Már készülünk ... — Milyen virágokkal indulnak a kiállításra? — Ciklámennel, fokföldi ibolyával, többféle pálmával és fikusszal. A szé­pek közül a legszebbeket válogattuk össze, hogy a látogatók elégedettek legyenek a csehszlovák pavilonnal. Markac Ernő ezután végigkalauzol a kertészeten és megmutatja a kiállí­tásra szánt növényeket, virágokat. A fikuszok szálegyenesek, egyformák, sötét, húsos leveleiken olajosan csil­log a napfény. Közben tovább beszél, magyaráz. Elmondja, hogy a tulipánhagymát minden évben Hollandiából kapják. Hogy az azáleát, mint „félkészárut" hozattják Észak-Csehországból. Ott termesztik, mert az a vidék a leg­alkalmasabb erre a célra. Megmu­1 tatja a féltve őrzött orchideákat, a trópusi erdők híres virágait, ame­lyekből 25—50 koronába kerül egyet­len szál. — Ogy látom, a szépsége nem ér föl az árával. — Pedig keresett virág... Megmutatja a gyökereztető szekré­nyeket is, amelyekben a gyöngyvirá­got, Jácintot és tulipánt növesztik több héten át. A szekrénykék le van­nak takarva, teljes sötétség uralko­dik bennük. — Miért tartják őket sötétben? — A sötétség meggyorsítja a nö­vekedésüket. Amikor mindent megnéztünk és ki­gyönyörködtem magamat a sok-sok virágban, megkérdeztem tőle: — Maga milyen virággal lepi meg a feleségét? Mert itt aztán lehet vá­logatni. — Sajnos, én nem vihetek virá­got... — Miért? — Mert a feleségem a virágüzlet­ben dolgozik. — Nahát! — Semmi baj... — búcsúzik mo­solyogva Markac Ernő. — Mi már hozzá szoktunk ehhez. Az a fontos, hogy a sok-sok bratislavai asszony, lány meg legyen elégedve virágaink­kal. Mi igazán mindent megtet­tünk... — des— vérek: Deifine, Eva és Maria. A csa- Nem menekülhettek volna messzire, ládi bűnszövetkezetben a fő „észhor- mert a nővéreknek külön rendőrsé­dó" Maria volt, azaz teljes nevén gük volt, s kapcsolataik messzire ter­Maria del Jesus Gonzales Valenzuela jedtek. Állami tisztviselőket veszte­asszony, akinek lelkét a legsötétebb gettek meg, akik mindenben kezükre bűnök terhelik. játszottak. A Gonzales-rendőrség ve­A három nővér előző foglalkozásuk zetője például egy bizonyos Zuniga révén olyan tőkéhez jutott, hogy kapitány volt. 1941-ben a mexikói Jalisco állam Juanacatlan városában mulatót rende­zett be, amely a nyilvános ház és az éjjeli klub sajátos „ötvözete" volt. A vállalat fellendült, csakhamar más részében bezárták a nyilvános háza­városokban is hasonló mulatóhelye- kat. A Gonzales-nővéreket is érin­ket nyitottak. A Lagos de Morenoi tette az ÚJ idők szelleme, végül be Guadalajara bár a Gonzales-nővérek kellett érniük a Lagos de Moreno-i bárral. A rendelet azonban ide is el­érkezett. A nővérek és szolgahaduk gépfegyverrel fogadta a végrehajtó karhatalmat, s csak hosszú tűzharc Rossz napok 1962-ben a mexikói államok Java­büszkesége lett. Az „Angyal" farm A Gonzales-nővé­rek virágzó bárjait természetesen meg­felelő friss „áru­val" kellett ellátni. Az élő „áru" meg­szervezésében Ma­ria tűnt ki. A prérik közepén fekvő farmjukon, melyet hangzatosan „An­gyal" farmnak ne­veztek el, iskolát, afféle intézetet szerveztek, hogy átnevelje a bukott lányokat, becsüle­tes életre és foglal­kozásra tanítsa szegény szülők el­hagyott gyermekeit. „Felkarolta" a jobb életre vágyó, bizalmas teremté­seket akik még csak álmukban sem után sikerült hatóságilag bezáratni a sejtették, hogy az „Angyal" farmon bordélyházat. A szerencsésen életben maradt és felszabadult rabnők átka kíséri a börtönbe tartó Maria Gonzalest. Gonzales asz­szonyt csak a rendőrök mentették meg a lincseléstfil. az ördög barlangjába jutnak. A nővérek San Francisco del Rin­Az Angyal farm Intézete ugyanis conba menekültek, a „személyi állo­nem volt más, mint kéjnőképző inté- mányból" megmaradt 32 lánnyal. Itt zet. A fő tantárgy: egy lealázó szeny­nyes „mesterség" elsajátítása és fel­sem melegedhettek meg. Mielőtt bú­csút mondtak az éjjeli klubnak, a lá­tétlen engedelmesség. A Gonzales-nő- nyok egy részét megölték és eléget­vérek szolgahada vette körül a nö- ték. Utolsó menedékük az „Angyal" vendékeket. Aki lázadozni mert, szö- farm volt. A prérik között bottal üt­késről beszélt, ráfizetett. Kezdetben hetik a nyomukat. A 17-re fogyatko­flgyelmeztetőül szégyenjelet égettek zott „állományból" hármat útközben a karjába, később eltették láb alól. megöltek. A többivel is végezni akar­tak, mert „csak a halottak nem be­szélnek". Eufrosina Palomera így hívták ezt a bátor lányt, aki Tömegsírok a bárok alatt Az „Angyal" farmon „kiképzett" lányok Lagos de Moranóba, San Fran­cisco del Rinconba és más városok mulatóiba kerültek. Itt is Gonzalesék « Č^TJ^Z^L^tf^ pmhprpinpk fpiíitrvpiptp alatt álltak és hossz u bolyongás után az illeté­A i Í kes hatóságok elé jutott. Eleinte nem pjípupf pp'vLr^iÄJflifíU í, if l s akarták elhinni a rémregénynek esetteket egyszerűen megölték és el- bej)lö történetet végre a ka r s ha t^ lo m - .._ , . körülzárta Gonzalesék farmját és tűz­'f v §|§|l| harc után bevette az ördögbarlangot. at ' - ''IB Tömegsírok, elhamvasztott áldozatok, PÄÉ M -^W^MP™ Vé r' és tüdöb aÍ° s Páriák börtöne — 1111111 ^PNifetfcc Jrtipl/ flÄf e z volt a három nővér birodalma. IÉIIm SdS Maria és Delfia hurokra került, Eva azonban megszökött. A gyilkos nővérek egykedvűen viselik a vizsgá­lati fogságot, talán nem is gondol­nak az akasztófára, mert még mindig bíznak szennyes vagyonuk és „felső kapcsolataik" hatásósságában. A kér­dést mi is feltehetjük: hogyan ga­rázdálkohattak éveken át ezek az em­berbőrbe bújt fenevadak? Vagy talán a pénz vakká és némává tette az ille­tékeseket? (A Negyelja nyomán) Wigner Jenő újabb magyar származású Nemrégen értesültünk az 1963. évi Nobel-álla­sokról. A jlzlkai Nobel-díjat a Svéd Tudományos Akadémia három nagy fizikai személyiség között osztotta meg. A magyar származású Nobel-díjasok létszáma máris jelentős. E csoport újabb taggal gyarapodott: Wigner Jenő Pál kapta az 1963-as fizikai Nobel-díj felét. A díj másik felét i ríémet származású Marta Goeppert-Ma­yer (a kaliforniai egyetem fizikatanőrnője) és Hans J. J e n s e n ta heidelbergi egyetem fizi­kusa) kapták meg közösen. Anasztasz Lapcsinszkij neves szov­jet sebész munkatársaival sikeresen ültette át egy kutya lábát a képen látható kutya lábának helyébe. A vöt rösesbarna színű kísérleti kutya har­minchét nappal a műtét után kiválóan érzi magát, az egyik hátsó lába most fekete színű. A kutyát hosszabb időn át készítették elő a műtétre. Még csak hatnapos volt, amikor először cserél­ték ki vérét, illetve pótolták a „láb­adományozó" kutya vérével. A kísérlet eredménye azt bizonyítja, hogy a jö­vőben teljesülhet a sebészek régi óha­ja: szükség szerint más szervezetből ültethetnek át végtagokat. Képünkön dr. Anasztazij Lapcsinszkij a sikeres műtét után a kísérleti kutyával. (CTK — TASZSZ felvétel) Wigner Jenő az ame­rikai princentoni egye­tem fizikaprofesszora.' E nagy tudományos el­ismerést az elméleti fi­zika terén végzett mun­kásságáért kapta. Első­sorban azért, hogy si­került neki az ún. cso­portelméletet a kvan­tummechanikában beve­zetni. Wigner jelentős munkásságot fejt ki egyes nukleáris folya­matok vizsgálatában ls. Nagy sikereket ér el a fémek vizsgálati mód­szertanában és az atom­technológiában. Wigner Jenő Pál 1901­ben Budapesten szüle­tett. Berlinben folytatta egyetemi tanulmányait és ott szerezte meg dok­tori diplomáját. Később a berlini egyetem ma­gántanára, 1926 ban ta­nársegédje lett és lí^D­ban kapta meg a tanári címet. Röviddel ezután a göttingai egyetem szol­gálatába lépett. A fasiz­mus uralomrajutása után Wigner professzor elhagyta Németországot és az amerikai pronce­toni, később a wisconsl­nl egyetemen oktatói állást tölt be. 1938-ban hívták meg Nobel-díjas Wignert a proncetoni egyetem Palmer Intéze­tébe, hogy átvegye az elméleti fizikai tanszék vezetését. A második vi­lágháború alatt ő is, mint számos amerikai tudóstársa közreműkö­dött az atombomba megalkotásában. Ekkor a szintén magyar szár­mazású nagy amerikai atomtudós, Szilárd Leó professzorral dolgozott. Wigner Jenőt később rövid időre egy atom­kutató intézet igazga­tójának nevezték ki és egyben az USA atom­energia-bizottságának tagja lett. Aztán ismét Xisszavonult a princeto­ni egyetemre, ahol ki­zárólag tudományos kutatással foglalkozik. Szilárd professzorra) tovább is fenntartja ba­ráti kapcsolatát. Ma az amerikai atomtudósok haladó csoportjához tartozik. Chrenka Antal Delfína a rácsuk mögött várja sorsának beteljesülését. Nem nagyon bántja a lel­kiismerete. SZÍNES beton Szovjet szakemberek új fajta víz­álló színes betont állítottak elő. Az új beton számos előnnyel ren­delkezik. Az ilyen betonból ké­szült épületelemek kétharmaddal könnyebbek, mint az eddig alkal­mazottak és egyharmaddal olcsób­bak is. A 25 cm vastag falak olyan jó hőszigetelők, mint egy 64 cm vastag téglafal. Ezenkívül könnyen színezhetők. ELEKTRODOK o gyógyósifll $zolgó!otábon Dr. F r i t z Hahn heidelbergi mérnök bebizonyította, hogy az ún, elektromos térben nem tartózkodnak baktériumok, mert elpusz­títja őket a villamos feszültség. Műtők és kórtermek fertőflenítése so­rán nagy jelentőséget tulajdonítanak a felfedezésnek, ha gyakorlati alkalmazása is beválik. A nagyvárosi parkok levegőjének egyetlen köbméterében kb. 1000 csí­rát találunk — írja dr. Hahn —, jóllehet ezeknek nem mindegyike kórokozó. A kórházakban azonban a csírák millióit állapították meg min­den egyes köbméter levegőben, mi­után azt szűrőkészüléken átprésel­ték. Ha egy helyiség menyezetére fém­lemezt erősítünk, amelyhez egy 2000 volt feszültségű áramfejlesztő pozi­tív pólusát csatoljuk és negatív pó­lusát összekötjük a padlóval, a fe­szültség képezte térségből 90—100 százalék erejéig eltűnnek a baktériu­mok. Kísérletek révén bebizonyoso­dott, hogy egy ilyen villamos feszült­séggel telíte-tt térségbe hozott beteg állatoknál lényegesen gyorsabb a gyógyulási folyamat. Dr. Hahn végül közölte, hogy influenzában megbete­gedett páciensek öt óra alatt meggyó­gyultak, ha ágyuk fölé elektródot függesztett. JL' K. E. ÜJ 5 # jnárcius 7,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom