Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-15 / 315. szám, péntek

Mapjainkban rohamosan tért hódit a motorizmus. Egyre több fembernek válik szenvedélyévé a gépkocsizás, ez az olcsónak egyáltalán nem mondható szórakozás. Vannak azonban olyanok ís, akik össze tudják kötni a kellemeset a hasznossal. Hogy ml módon? Arról lesz szó az alábbiakban. Rosa Zoltán igen szenvedélyesen hódolt a motorizmusnak. Automechanikus családban született, korán megismerte a mesterséget, s felnövekedve ö maga is erre a pályára lépett. Ami a pályafutását illeti, elég Jól érvényesült ebben a foglalkozási ágban, fiatal kora ellenére csakhamar az érsekújvári Mototechna motorkerékpár-javító műhelyének lett vezetője. Sok lehetősége adódott arra, hogy keavére űzze kedveit szórakozását. autóspekulánsnak. 1961-ben Fordgépkocsit vett 23 000 koronáért. A kocsi már 50 000 kilométert futott. Rosa 1962-ig használta az autót, aztán 35 883 km-re. állította be a tachométer mutatóját és a kocsit 35 000 koronáért eladta. Ezután Skoda-Felicia személyautót vett 38 000 koronáért. Rövid ideig utazgatott vele, majd 46 700 koronáért eladta Komáromban. Még ugyanannak az évnek őszén vásárolt egy ugyanolyan típusú gépkocsit 44 000 koronáért. Ezt nyomban eladta egy lévai embernek húszezerért és egy másik Skoda kocsiért, amely 80 000 kilométer utat tett meg. Rosa a kocsit átfestette, a tachométert 22 916 kilométerre állította be és rögtön tovább adta egy hetényi lakosnak 40 000 koronáért. Az említett és sok további autócsaláson kívül más bűncselekmények § GÉPKOCSIK SZERELMESE § Igen ám, csakhogy Rosa Zoltán annyira szerette a gépkocsikat, hogy egyre-másra cserélgette őket. Saját szavai szerlnt szükségét érezte, hogy mint szakember, kipróbálja az egyes gépkocsitípusokat. Ami azt illeti, erre elég alkalma nyílt. Rövid néhány év alatt — a motorbiciklikről nem is szólva — 11 személygépkocsit vásárolt, használt és adott tovább. E furcsa kedvtelés láttán az illetékes szervek végül is gyanúperrel éltek, utána néztek a dolognak, s csakhamar kiderült, hogy Rosa Zoltánnak a motorizmuson kívül más szenvedélye is volt, amit manapság leginkább úgy nevezünk: spekuláció és csalás. Rosa Zoltán 1955-től 1963 augusztusának derekáig űzte spekuláns tevékenységét oly módon, hogy vett és eladott új típusú személygépkocsikat, amelyeken meghamisította a kilométeró a állását, s az autókat mint újakat vagy alig használtakat adta el a rászedett embereknek. 1956-ban a nyitral Mototechnától utalványra Wartburg kocsit kapott. A vásárlás.a nem volt elég pénze, ezért megkérte Kovács András érsekújvári lakost, hogy fizessen be helyette 22 000 koronát a takarékpénztárba, 8 majd a gépkocsit átadja neki. Rosa Zoltánnak azonban esze ágában sem volt ígéretét teljesíteni. A 25 800 koronába került kocsit rögtön továbbadta 45 500 koronáért egy is terhelik Rosa Zoltán lelkiismeretét. Amint mondani szokták, evés közben jön meg az étvágy. Rosa Zoltán spekulált traktoralkatrészekkel és motorkerékpárokkal ís. A modranyi EFSZ-ben pedig gépkocsi és traktorvezetői tanfolyamot szervezett. Az oktatást azonban „elfoglaltsága" miatt nem ő tartotta, hanem két másik oktató vezette le a tanfolyamot. Rosa ezen az akción 8470 koronát szerzett jogtalanul. Ezenkívül pénzt csalt ki azon a címen ls, hogy gépkocsivezető igazolványt szerez be. Ilyen széles körű elfoglaltság mellett, nem csodálható, hogy Rosa Zol tánnak nem jutott ideje a felelős munkakörével járó kötelezettsé gek ellátására. A műhely raktárából vételezés nélkül vehették ki az anyagot a beosztottak. Az ellenőrzés több mint 16 ezer korona értékű hiányt állapított meg a raktárban. További nagy összeggel oly módon károsította meg a bratislavai Mototechna vállalatot, hogy el nem végzett munkákat számlázott ki. Rosa Zoltánt spekulációért, a szocialista vagyon szétlopkodásáért, csalásért és a szocialista vagyon megkárosításáért nyolc hónapi elzárásra ítélte a bíróság és három évi időtartamra eltiltotta felelős gazdasági beosztástól. GÁL LÁSZLÓ Újabb adatokkal gazdagodik Bratislava történelme (ČTK) — A Szlovák Tudományos Akadémia történelemtudományi kolégiumában bizottságot alakítottak, amelynek az lesz a feladata, hogy Bratislava történelmét kutassa. A, bi zottság tagjai — történészek, régé szek és építészek — mindenekelőtt a szlovák főváros egységes történetét fogják feldolgozni és kidolgozzák a város történelmi magva megóvásának terveit. A krlíovanyi üfonnan épült elosztótól Nyltráig a bratislavai Elektrovod dolgo zói több mint 53 kilométer hosszú 110 kW-os vezetéket építenek, amelyet az egyes szakaszokon betonpillérekkel tá masztanak alá. Elsn ízben történik ha zánkban, hogy ilyen magasfeszültségű vezetéknél nem fémpoznákflt alkalmaz nak. (St. Petráš — CTK felvétele) E feladatok megoldásának első lépéseként a bizottság tagjai egy nép szerű-tudományos könyvet adnak ki Bratislava történelméről, amelyet a város felszabadításának 20. évfordulójára fejeznek be. Ebben a 800 oldalas, sok képpel illusztrált műben figyelemmel követhetjük a város történelmét egészen a csiszolt kőkorszaktól kezdve — amelynek nyomaira a város közelében levő Šúr és a Vödricpatak mentén bukkantak rá — egészen napjainkig. A szerzők különösen azoknak a jelenségeknek szentelnek nagy figyelmet, amelyeket a Bratislaváról szóló történelmi mun kákban eddig elhanyagoltak, mint például a városi szegény nép és proletariátus szociális megmozdulásai, a lakosság nemzetiségi összetételének fejlődése stb. A bizottság munkáját számos egyetemi hallgató is segíti. Például a művészettörténetet hallgató diákok a tatarozásra kijelölt öreg házakban lerajzolják az érdekes bolthajtásokat, portálékat és ablakokat, a régészet! szakon tanuló diákok pedig azokat a leleteket vizsgálják, amelyeket a feltört városi utcákban találtak. A bizottság távlati tervei közé tartozik több, a város történelmének különböző korszakaival foglalkozó monográfia kiadása, melyek az építészet fejlődésével Bratislava zenei életének és színházkultúrájának történetével, valamint a képzőművészetek és az ipar fejlődésével stb. foglalkoznak. A verseny segítségével A szocialista munkaverseny mint igen sok munkahelyen, a Svidníki kpt. Nálep ka Ruhagyárban is nagy mértékben hozzájárul a dolgozók kezdeményezése valóraváltásához. Ennek tudható be, hogy a XII. kongresszus címet viselő üzemben a szocialista munkaverseny egyre nagyobb teret hódit a dolgozók kóréhen. A verseny keretében eredményesen terjedt a prostejovi ruhakészítők kezdeményezése alapján kibontakozó .Felelek a munkámért" mozgalom is. Kollektív felajánlást tettek a Nagy Októ beri Szocialista Forradalom tiszteletére, melyek alapján az árutermelés tervét a IV. negvedévben 20 ezer Kčs-val túlteljesítik, a minőségi termelés terén pedig 100,6 százalékos tervteljesítést érnek el. Kilenc újító javaslatot terjesi tenek elő az év végéig, melyek értéke meghaladja a 13 ezer K5s-t. Ezenkívül vállalták 4 tonna szén és 3000 kW villanyenergia megtakarítását. Hogyan mentették meg Le nin hangját A NOVEMBER 7-i VÖRÖS TÉRI MEGLEPETÉS TITKA • TENOR VAGY BARITO

N? A 44 ÉV ELŐTTI TÖKÉLETLEN HANGFELVÉTELT A TUDÓSOK Zö REJMENTESSÉ, TÖKÉLETESEN ÉRTHETŐVÉ TETTÉK Mindazokra, akik az idei noveini-'J ber 7-1 ünnepségeken a moszkvai Vörös téren meghallották Lenin tisztán zengő baritonját, nagy hatást gyakorolt a „Mi a szovjet haza" című, 44 évvel ezelőtt elmondott beszéde. — Ma ls aktuális és felette hatásos volta mellett nagy meglepetést keltett a hangfelvétel tisztasága és Lenin hangjának színezete. Azok, akik nem hallották beszélni Vlagyimir Iljicset, az eddig szórványosan közvetített hangfelvételek alapján úgy vélték, hogy magasaDb fekvésű tenor hangja volt. S most zengő baritont hallottunk, zörejektől és zavaroktól mentes hangfelvételről. Ennek titkát árulja el a szovjet Nyeggelja című lap legutóbbi számában Ä. Petrov. A cikk alapján bepillantást nyújtunk a dokumentum megmentőinek munkájába. 13 Lenin beszéd viaszlemezen Az 1919—21 években elhangzott Lenin-beszédek közül tizenháromról készítettek hangfelvételt. Napjainkig azonban mér csak 10 eredeti lemez maradt ép, három tönkrement. 40 év előtt a hangtechnika még gyerekcipőben járt. A hangfelvételt viaszlemezre vették, amelynek hangrovátkái néhányszoros használat után elkenődtek és tönkre mentek. Az akkori eljárás tökéletlenségének tudható be, hogy a rögzített hang jóval magasabb volt az eredetinél, s természetesek voltak a kisérőzörejek, s a súgás A súgást főleg a viaszlemezről készült fémmatrica felületi megmunkálásának hibái okozták. A matricák minősége a gyakori préselés miatt idővel még inkább leromlott. Ilyen állapotban — használhatatlan viaszlemezen és csorba fémmatricán — maradt ránk Lenin 10 beszédének hangfelvétele. A hangmérnökök közbelépnek Hogy megmentsék az utókornak Lenin hangját, közbe léptek az Országos Hangtechnikai Tudományos Intézet szakértői. Mindenekelőtt megállapították m! minden torzította a hangot a régi technikánál, behatóan tanulmányozták az akkori munkamódszereket. Ugyanakkor a kortársak emlékirataiból, a fül tanúk leírásából megközelítőleg megállapították Lenin hangjának színezetét. Vojnbojur mérnök egy különleges elektroakusztikai szűrőt szerkesztett a súgás kiküszöbölésére. Ezeken a szűrökön keresztül 140-szer. játszották át az eredeti hangfelvételt. . Ez már közel állt az eredetihez. Ezekből a lemezekből elkészítették az eredeti mását, ezt krómmal vonták be, az eredetieket tartósították, konzerválták s így helyezték el. Mindez 1952— 1953-ban történt. Két évvel ezelőtt azonban Fedulov, Babuskin és Tobotin hangmérnökök új munkába kezdtek. A Lenin-beszédeket teljesen meg akarták szabadítani a torzításoktól — és érthetővé akarták tenni az érthetetlen szavakat, szótöredékeket ls. Kísérletük számára a „Mi a szovjet haza" című beszédet választották. Több százszor lejátszották a lemezt, minden szót, hangot külön. A hallottakat műszerekkel ellenőrizték. Ezután leírták a beszéd szövegét és minden szó fölé minden hanghoz egy jelzést tettek. A kézirat csak úgy hemzsegett a sok karikától, háromszögtől, vesszőtől... E jelek szerint kapcsolták be szükség szerint az elektroakusztikai szűrőket. Ha a hang magas volt, a zörej alacsony, könynyen ment, de gyakran a mondott szóval egyenlő rezgésszámú volt a zörej is... Bonyolult, fáradtságos munka volt e: ... Tucatjával folytatták a kísérleteket, játszották, egyik tiangszalagró: a másikra a beszédet külön berendezést szerkesztettek a hang zengésének elválasztására És ekkor váratlan akadály állította meg a munkát: Fedulov mérnök meghalt Babuskin rövidesen nyugalomba vonult, és a munka befejezetlenül maradt. A megkezdett művet azonban Zsornyikov és Gaklin hangmérnökök Tobolinnal együtt befejezték: lefényképezték a hangot (mint a hangosfilm szalagján), s grafikai módszerhez folyamodtak. Elválasztották azokat a görbéket, amelyek a tiszta hangot jelezték azoktól, amelyek a zörejeket, torzításokat rögzítették Oszcillográf segítségével mágneses erővonalakra változtak a hangok, s így kimutatták, hogy Lenin beszédének hangfelvételeiről hiányoznak a mélyebb hangok, amelyek az emberi hangban minden esetben megvannak. Ebből az következik, hogy a négy évtizeddel ezelőtti hangtechnika egyszerűen nem rögzített bizonyos hangszínezetet. Ez a torzítás vitte a köztudatba (régi felvételek közvetítésekor), hogy Leninnek tenor hangja volt. A tudósok pontosan bebizonyították, hogy ez nem igaz, mert Lenin hangja bariton volt. Ez a megállapítás lehetővé teszi, hogy úgy, mint a „Mi a Szovjet haza" című beszédből a többiből ls kiküszöböljék a torzításokat és az utókor eredeti színezetében hallhassa Lenin hangját, úgy mint azt az idei Vörös téri ünnepségen először hallhattuk Vagyimir Iljics halála óta. V. G. A fizikai kutatás távlatai Szlovákiában Szlovákia történelmében a tudományos alapon végzett fizikai kutatás aránylag rövid múltra tekinthet csak vissza. Szlovákia első fizikai kutatóintézetét 1938-ban — a Szlovák Műszaki Főiskola megalapítása után létesítették. Ez a tudományos munkahely azonban egészen 1945-ig a felszabadulásig — elsősorban csak a főiskolai oktatás — a pedagógus- és a mérnökképzés — igényeit elégítette ki. A felszabadulás, de még inkább az 1948-as februári események után mind a Komenský Egyetem fizikai tanszéke, mind a Szlovák Műszaki Főiskola tudományos munkahelyei intenzívebb munkába kezdtek. Különösen a tudományos kutatás szervezésében álltak be lényeges változások. A személyzeti problémákat — a tudományos munkatársak kérdését — Bratislava a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a csehszlovák egyetemek és főiskolák segítségével oldotta meg. Több kiváló cseh nemzetiségű tudós Szlovákiában folytatta kutatásait, hogy ezzel egyúttal a szlovák tudósképzést is elősegítse. A fizikai kutatómunkába már mind a košicei Šafárik Egyetem, mind a Žilina! Közlekedési Főiskola fizikai tanszékei bekapcsolódtak. Időközben a Tudományos Akadémia fizikai laboratóriuma is felzárkózott a többi kutatóintézet mellé. Az Akadémia Elektrotechnikai Intézete és a Fémkutatási Fizikai Laboratórium tudósai már eddig is jelentős sikereket értek el. Szlovákiában különösen három munkaszakaszon végeznek a fizikusok figyelemreméltó kutatómunkát. A szilárd testek fizikai problémáival, a kozmikus sugárzással és a plazmafizikával foglalkozik ma nálunk a fizikusok zöme. A tudományos kutatást és annak irányítását szorosan összekapcsolták a gyakorlat Igényeivel, ezért az alkalmazott fizika egyes ágainak — az optikának, a klasszikus elméleti fizikának a matematikai fizikának és az akusztikának is jelentős figyelmet szentelnek ma Szlovákia tudósai. A magfizika fejlesztése szempontjából legfontosabb laboratóriumunk a Magas-Tátrában — a Lomnici csúcson van. Ebben a laboratóriumban tudó salnk a kozmikus sugárzás kérdései vei foglalkoznak. Az elemi részecskék fizikájában a mezónok tulajdonságai nak tanulmányozásában értek el a tátrai laboratóriumban szép eredmé nyeket. A nemrég befejezett Nemzetköz' Geofizikális Év Idején a Lomnici csú cson különösen fontos méréseket vé geztek. A kozmikus sugárzás szakér tői 1962 óta az Antarktiszon folytatják kísérleteiket és itt vesznek részt a nemzetközi tudományos életben is oly fontos munkában. A Komenský Egyetem fizikai tanszékén és a Szlovák Műszaki Főiskola elektrotechnikai karán is fontos tudományos problémák megoldásán fáradoznak a fizikusok. Az egyetemen elsősorban a plazma tulajdonságainak tanulmányozására fordítják a figyelmet. Ezzel kapcsolatban a hőenergiának elektromos energiává való közvetlen átváltoztatásában érnek el kiemelkedő eredményeket. Az előbb említett három szlovákiai tudományos intézmény — a Komenský Egyetem, a Műszaki Főiskola és az Akadémia Fizikai Laboratóriuma jelenleg elsősorban a félvezetők tanulmányozásával foglalkozik. A Műszaki Főiskola elektrotechnikai karán például a félvezetőknek az energetikában való felhasználása terén — különösen a hő- és a hűtőtechnikában való alkalmazásuknál — értek el jelentős gyakorlati eredményeket. Az egykristályok fizikájával kapcsolatban is értek már el eredményeket a Műszaki Főiskolán. Az indium, az arzén, az antimón és a kádmium. valamint a kén bázisán állítják majd elő a félvezetők fizikájában oly fontos egykristályokat. Az anyagok magnetikus tulajdonságainak tanulmányozásával főleg a bratislavai és a košicei műszaki főiskolák laboratóriumaiban foglalkoznak. A košicei főiskola tudományos munkatársai elsősorban a ferromagnetlzmus problémáira fordítanak figyelmet. A bratislavai Műszaki Főiskola kutatói pedig a nem fémes ferromagnetikus anyagok — ferritek — tulajdonságait tanulmányozzák. Ami Szlovákia tudósainak távlati terveit illeti, tudós gárdánk a jövőben is elsősorban az imént említett három fő problémacsoport tanulmányozására összpontosítja majd erejét. A szilárd testek fizikájában a félvezetők alacsony hőmérsékletnél és erős mágnesmezőben nyert tulajdonságaival foglalkoznak majd tudósaink. A félvezetők hő- és termoelektrikus tulajdonságainak tanulmányozása, a rádioaktív sugárzásnak a félvezetőkre gyakorolt hatásának kutatása — ez röviden megmondva a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola elektrotechnikai tanszéke tudományos kollektí vájának a jövőbeni fő feladata. Ezen heíül mint fontos probléma a magnetikus jelenségek tanulmányozása is fizikusaink terveiben szerepel. A magfizikai kutatásban elsősorban az elemi részecskék fizikája és a kozmikus sugárzás tanulmányozása köti le továbbra is tudósaink figyelmét. A fémek tisztasága vizsgálatára is nagy gondot fordítanak fizikusaink. Ezt a kutatást az aktivációs analízis módszerével végzik. A bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola elektrotechnikai tanszékén a tervek szerint a neutrón sugárzásnak az anyagok fizikai tulajdonságaira gyakorolt hatását is tanulmányozni fogják. A plazma fizika területén főleg a magnetohidrodinamika területén vannak még fehér foltok. Kísérleti módszerekkel az alacsony hőmérsékletű plazmát fogják fizikusaink tanulmányozni, különös tekintettel a hőenergiának elektromos energiává való közvetlen átváltoztatására. A távközlési technikában a jövőben valószínűleg a plazma-erősítő és generátor is jelentős szerepet kap, főleg a centiméteres, milliméteres és a szubmilliméteres hullámhosszakon. Az ezzel a kérdéssel összefüggő problémákat és eredményeket is figyelik az elektrotechnikai tanszéken. Ami az új fizikai kutatőmunkahelyek elhelyezését illeti, Szlovákiában a jövőben e tekintetben főleg Bratislava, Košice, és Žilina jön számításba. A Kelet-Szlovákiai Vasmű távlati szükségleteivel kapcsolatban például a košicei Šafárik Egyetemen természettudományi kart is létesítenek. Szlovákia tudományos életében az egyetemek, főiskolák és a Tudományos Akadémia, valamint a csehországi tudományos kutatóintézetek együttműködésének óriási a jelentősége. Ha ezt az együttműködést a jövőben továbfejlesztjük, a tudományos kutatás Szlovákiában is olyan szintre emelhetjük, amilyenre szocialista társadalmunknak valóban szüksége van. Chrenka Antal, mérnök ACÉL ÉS RÉPA A Szovjetunió kohászati üzemei napon t a több mint tíz millió tonna salakul szallítanak ki a raktárakba a martin kemencékből. A szovjet tudósuknak most sikerült e hulladékanyag felhasználását megoldaniuk, megállapították ugyanis, hogy mészsavat, higanyt, mangánt és foszfort tartalmaz, vagyis a gabonafélék a kukorica és s répa számára szükséges műtrágya alkotó elemeit. Különösen nagy mennyiségű foszfort tartalmaz a foszfátsalak, amely a keresi ércből olvasztott acél melléktermékeként keletkezik. Az Ukrán Tudományos Kutató Intézet és az ukrajnai Mezőgazdasági Kísérleti Állomás e salakot már kipróbálts a földeken. A kísérletek megmutatták, hogy e salak megfelel a sokkal drágább szuperfoszfátnak, és nem egy esetben jobb is annál. A cukorrépahozamot például hektáronként 20—100 mázsával is növeli. 1963. november 15. * {Jj SZŐ 5