Új Szó, 1963. november (16. évfolyam, 301-330.szám)

1963-11-02 / 302. szám, szombat

RIPORT A SZOVJETUNIÓBÓL üzt a várost hiába keres1J nék a térképen. Olyan fiatal, hogy még egy fekete körrel sem tudták megjelölni. Mindössze egy óra Járásnyira van Taskenttől. Az új városban tudósok laknak, az Üzbég Tudományos Akadémia magfizikai intézetének munkatársai. A több évszázaddal ezelőtt élt nagy keleti uralkodóról és tudósról, Ulugbekröl nevezték el a városkát. A városban minden új •— az Intézet munkatársai számára épült kényelmes villák, az aszfaltozott országút, az egyenes sugárutcákat szegélyező gyümölcsfák, a legkorszerűbb műszaki vívmányokkal ellátott laboratóriumok. Nemrégen még gyapotföldek terültek el errefelé, ma pedig olyan tudományos központtal büszkélkedhet az ország, amelyet a világ sok tudósa ismer. Milyen problémákkal foglalkoznak a fiatal város tudósai? Erről nyilatkozott Szadik Azimov, az intézet igazgatója, az Ozbég Tudományos Akadémia levelező tagja, — Intézetünk a magfizika különféle problémáival és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban végez komplex kutatásokat. Tanulmányozzuk a kozmikus sugarakat, a plazma fizikáját, a sugárzás hatását élő szervezetekre, az atomerő Ipari és mezőgazdasági alkalmazását. A szomszéd köztársaságokból — Tádzsikisztánból, Kirgiziából, Kazahsztánból jött vendégek ts tudományos munkát végeznek nálunk. Ulugbekben szerzik meg a szükséges gyakorlatot, tanulnak és másokat ls tanítanak. kz intézet a legmodernebb tudományos kutatóberendezéssel rendelkezik. Van itt atomreaktor, hatalmas gamma-berendezés, neutron-generátor, különféle műszerek a kozmikus sugárzás tanulmányozására. „Vendégek" a világűrből Az intézet egyik laboratóriuma a turkesztáni hegyget Atomközpont Üzbegisztánban Az Új Szó szómára irta: VANDA BELECKAJA rinc egyik nyúlványán, magasan a tengerszint fölött működik. A tudósok több mint négyezer méter magasságban' a világűrből a Földre érkező sugarak „viselkedését" tanulmányozzák. Érzékeny műszerek segítik őket a láthatatlan „meglátásában" és figyelemmel követésében. Szadik Azimov igazgató személyesen ment a hegyekbe kiszemelni az új berendezés helyét. Én is vele r.ientem. — Ez a berendezés a Szovjetunióban a legnagyobb lesz. Segítségével rendkívül naay energiák részecskéit tanulmá-. nyozhatjuk, még jobban beha-, tolhatunk a mikrovilág titkaiba. Ma ,a kozmikus sugarak nemcsak bennünket, ftzlku-. sokat, kutatókat érdekelnek. A rádioasztronómusok például a kozmikus sugarak eredetét keresik, képet akarnak adni a világűrben lejátszódó kozmt-. kus folyamatokról, A meteorológusokat viszont az izgatja, milyen szerepük van a kozmU kus sugaraknak a föld légkörének ionlzálásában. A bioló-. gusok azt akarják megtudni, milyen hatással vannak a koz-, mikus sugarak az élő termé-, szetre és az emberre. Körülnézünk 'Az atomreaktort rejtő terem bejáratánál zöld lámpa ég. „Minden rendben, nyugodtan dolgozhatnak" — jelzi a halvány fény. Ha a levegőben a sugárzás túllépné a megengedhető határt, azonnal kigyulladna a vörös lámpa és riadót jelezne. A reaktor ma nem dolgozik. Mlrdzsalil Mirzajev műszakvezető „parancsot" ad ős egy mechanikus kéz magasba emeli a másféltonnás öntöttvas záródugót. — Nézzék, nem veszélyes — mondja Mirzajev. — Óvatosan betekintek az atomreaktor acélszívébe. Belsejében, öt méter mélyen van az aktív övezet. Mlrdzsalil Mirzajev üzbég nemzetiségű. A fiatal fizikus nemrégen jött Ulugbekbe mint a Moszkvai Állami Egyetem végzett hallgatója. Az atomreaktornál együtt dolgozik feleségével, az orosz nemzetiségű Jevgenyijával, aki szintén fizikus. A reaktor épületének első emeletén van a vezénylőasztal. Itt összpontosulnak az ellenőrző és regisztráló műszerek. Egyetlen személy, az operátor figyeli a bonyolult gépezet munkáját. A reaktor épületében sok tudományos laboratórium kapott helyet. Itt van az , aktivitást elerrzö laboratórium, az atom-színképvizsgáló, a neutronfizikai, sugárzási, sejttant laboratórium. Lent, a pincehelyiségekben van az ún. forró kamra, ahová a reaktorban besugárzott próbatestek kerülnek. črdekes és hasznos kísérletek A reaktor épületének közelében helyezték el a gammaberendezést. Különféle szakkutatók tevékenykednek itt. Manapság a tudomány, az ipar, a mezőgazdaság valamennyi ágában alkalmazzák a radioaktív besugárzás új módszereit. A besugárzás megváltoztatja az anyag tulajdonságait, segít behatolni az élő sejt titkaiba, növeli a mezőgazdasági növények termőképességét. Látogatásom idején gyapotcserje-magokát sugároztak be gamma-berendezéssel. A gamma-sugárzás eredményeként a gyapottermés átlag négy mázsával növekszik, a termés két héttel korábban érik be, a magokban Jelentősen növekszik az olajtartalom százalékaránya, A besugárzás, nem utolsó sorban, védelmet nyúlt a növényeknek a kártevő rovarok ellen. Eredményesen alkalmazzák a gamma-sugárzást a selyemhernyó gubótnak feldolgozására. Ez a hőkezelésnél sokkal ésszerűbb módszer. A selyemtermelés átlag 15 százalékkal nagyobb, a selyemszálat szakadás nélkül göngyölítik le, és az így feldolgozott selyem is sokkal tartósabb. Nehéz felsorolni a gammaberendezésen végzett összes munkálatokat. A gamma-sugarak például meggyorsítják a borfélék „öregedését". Évtizedek vagy évek helyett mindössze néhány percre rövidül le ez a folyamat. !ly módon a savanyú üzbég borokból arómás édeskés borokat állítanak elő. Szergej Pasinszkij, a berendezés főmérnöke „atomborral" kínálgatja látogatóit. Megkóstoltatta borát Slngvard Eklund úrral Is, a Nemzetközi Atomenergic Ügynökség főigazgatójával, aki a Szovjet unióban vendégeskedett. Eklund úrnak nagyon ízlett az „atombor", de még nagyobb hatással volt rá az, amit SzovJet-Ozbegisztán intézeteiben látott. „Egészen meglepett, hogy a tudósok ilyen pontos kutatási módszereket alkalmazhatnak." — mondotta Eklund úr. Szerinte az üzbegisztáni tudományos intézetek fontos szerepet játszanak az atomtudósok nemzetközi együttműködésének kibontakozásában. „Számomra ez nagyon tanulságos, hisz a Nemzetközt Atomenergia Ügynökség egylk fő feladata tudóskáderek képzése"(NOVOSZTYI)' PÁRIZSI TUDÓSÍTÁSUNK | A ..stabilizációs terv "csalás n Oktfiber 23-án Franciaországban nem közlekedtek a vonatok. A vasutasok 24 órás sztrájkba léptek. Ez volt az első nagy sztrájk a nyári szabadságok óta, f mivel a kormány továbbra ls elzárkózik a dolgozók követelései elül, a sztrájkmozgalom erősen terjed azóta. Amióta a gaullista kormány megszavazta a sztrájkellenes törvényt a bérharcok megnehezítésére, a munkásság körében nőttön nő az ellenállás a hatalmon levők szociális politikája ellen. Ez év tavaszán, a hatalmas sztrájkok nyomására (főképpen a bányászsztrájk él még mindenkinek emlékezetében) a kormány kénytelen volt megígérni, hogy helyreállítja a bérek vásárlóerejét. De még az átértékelt bérek is alig fedezték a tovább emelkedett létfenntartási költségeket. A kormány, annak reményében, hogy így majd korlátozza a további bérköveteléseket, (ogadkozott, hogy ősszel tárgyalóasztalhoz Cl a közalkalmazottak és az állami üzemek dolgozóinak képviselőivel, amikorls közösen felülvizsgálják majd a bérek és fizetések kérdését és rendezésükre újabb intézkedéseket foganatosítanak. Ügy volt, hogy szeptemberben tanácskoznak majd a vasutasokkal, de a kormány nem váltotta be ígéretét. A szakszervezet sürgetésére végül mégis tárgyalásokba bocsátkozott, de mily nagy volt a vasutasok meglepetése, amikor a miniszter azt követelte tőlük, mondjanak le a már megígért béremelésről, hogy biztosítsák a kormány stabilizációs tervének sikerét. Tudvalevő, hogy a legutóbbi, 1963 tavaszán történt béremelések után nagyon felszöktek az árak. Az állam maga mutatott példát a vasúti viteldijak, a villanyáram, gáz és szén árának emelésével. De drágább lett csaknem minden árucikk. A kormány — hogy csillapítsa az elégedetlenséget — nagyhangűan kihirdette az áremelkedés elleni, ún. „stabilizációs tervét". Aki ebben akkor még kételkedett, közben már meggyőződhetett arról, hogy a kormány e terv kihirdetésével csak kibúvót keresett az őszre ígért tárgyalások elől, s ürügyet a további bérkövetelések visszautasítására. Az árak ugyanii tovább MnelkednBk, mivel ezeket a kapitalista versengés tarvényei szabják meg. A kormány stabilizációs terve tehát a munkások ellen Irányul. Hiszen a hatalmon levők nem szálltak szembe az áremelés és infláció való okaival: a katonai kiadásokkal és a tőkések növekvő profitjával. Ugyanakkor, amikor a közlekedésügyi miniszter szavát szegve tudtára adta a vasutasoknak, hogy nem kapják meg az igért béremelést, a hadügyminiszter öt atommeghajtású tengeralattjáró építését jelentette be. A kormány veszélyes háborús őrületbe esett, melynek a munkások látják kárát. A fogyasztók súlyos adót fizetnek minden vásárolt cikk után s így ők fizetik a kormánynak az atomütőerőre pazarolt kiadását is. Minden francia (a csecsemőtől az aggastyánig) évente átlag 1000 frank közvetlen adót fizet. Ha ehhez hozzászámítjuk a közvetett adókat, nyugodtan állíthatjuk, hogy az államnak fizetett illetékek mindnyájunknál évente kb. két közepes (mondjuk 600 frankos) havi bórt tesznek ki. A kormány stabilizációs terve nem csökkenti a kapitalisták profitját. A nagyvállalatok nyeresége De Gaulle hatalomra jutása óta 100, 200, sőt néhány esetben 3G0 százalékkal gyarapodott. Csoda-e tehát, hogy háborognak a munkások? Bármily borúsnak látszik is a helyzet, biztató jel, hogy kovácsolódik a dolgozók egysége < a bérharcokat most már a gaullista politika elleni harccal kötik össze. Alig öt évvel ezelőtt még csak egyedül a kommunisták figyelmeztették a népet a veszélyre és akarták megakadályozni azt, hogy a bankárok és nagyiparotok kezébe kerüljön az állam gyeplője. Manapság csekély kivétellel az egész baloldal hadat üzent annak a politikának, mely csak szenvedést okozott a munkásoknak. PIERRE CAMES HMM ď! ff Jlll | mid SZTRÁJKOLNAK A FRANCIA VASUTASOK JORDÁNIÁI ÜTIJEGYZETEK AMMÁN ÉS JERUZSÁLEM Jordánia fővárosa szédületes ütemben fejlődik. Lakossága a legutóbbi húsz évben 25 ezerről 200 ezerre szaporodott. Ammán az ország ' közigazgatási és politikai központja. Itt van a királyi palota, a parlament, az összes kormányhivatal, valamennyi külföldi követség és konzulátus. A Jordániaiak úgy tartják, hogy a város neve a bibliai Rabbat Ammont idézi. Ammán mozgalmas múltra tekint vissza. A történelem folyamán sokszor leigázták, feldúlták, de mindig talpra állt és megújhodott. Egy szörnyű pusztítás után az egyiptomi II. Ptolemaiosz újjáépítette és Phtladephiának nevezte el a várost. Régi elnevezésére már csak a Philadelphia Szálló emlékeztet. A római fennhatóság idején virágzásnak indult a város. Az Omajjádák uralkodása idején nyolc évszázadon át nagy hírnévnek és gazdaságnak örvendett. Később, amikor az arab világ központja Damaszkuszból Bagdadba tevődött át, Amman dicsősége leáldozott. A török uralom sötét századai következtek. Az arab felszabadító mozgalom fellendülése a város sorsában ls visszatükröződött. Ammán 1922-ben Transzjordánia, 1950ben Jordánia fővárosa lett. — No, ugyan, szebb fővárost már nem ts tudtak volna választani! Jeruzsálem! Az már igen, az megfelel fővárosnak. Azért, mert a király Ammánban született... — hallottam egy új jordániai ismerősömtől. Mint látjuk, Ammán és Jeruzsálem vetélkedik egymással. A kettéosztott határváros, Jeruzsálem továbbra is a társadalmi élet központja maradt és tartja az elsőbbséget. Itt jelennek meg a legtekintélyesebb újságok. Ammánban csak az El-Urdun című, 1909es alapítású lap jelenik meg, amelyet tulajdonosai, a Naszszer-fivérek állítása szerint „senki sem olvas". A jeruzsálemi lapok hozzá képest óriásoknak tűnnek. — Csodálatos éghajlata van országuknak. Különösen az elviselhetetlen kuwaiti forróság után tudja értékelni az ember — mondtam egyszer jordániai kollégámnak, amikor az egyik jeruzsálemi napilap szerkesztőségében elidőzgettünk. — Jordánia gyönyörű orország, csak sok itt a politikai visszásság — válaszolta ő. — Az imperialisták mesterséges államokra szeletelték fel a Közel-Keletet, európai Legendák földjén kabinetirodákban vonták meg a határokat, s mindezt el kell tűrnünk.' No nézze meg Jordánia térképét. Melyik örült mértani szüleménye volt, a londoni gyarmatügyi minisztériumában? Természetesen, nem a határkérdés a lényeges. Sokat beszélünk a gyarmati múltról, inkább a jelennel foglalkozhatnánk. A gyarmatosítók nem takarodtak ki, csak más mezt vettek fel. AKIK OTTHON ÉRZIK MAGUKAT Ammán és Jeruzsálem 700— 800 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik. Ammánból Jeruzsálembe a Jordán folyó völgyén keresztül vezet az út. Ez azt jelenti, hogy előbb le kell ereszkedJERUZSALEM JORDÁNIAI RESzfiNEK LÄTKÉPE AZ OLAJFÁK HEGYÉRŐL. ni a tengerszint vonalára, aztán fel kell kapaszkodni a „felhőkhöz". Mi azonban a tengerszintnél is mélyebbre ereszkedtünk. Az úton tábla j.elezte a tengerszintet, de sofőrünk ügyet sem vetett rá. Kétszáz, háromszáz, négyszáz méter mélyre süllyedtünk. Nedves, forró levegő csapott arcunkba, nehézzé vált a lélegzés. Még egy kanyar következett s előttünk állt a ködből kibontakozó Holt-tenger. — A föld legalacsonyabb pontja — világosított fel jordániai kísérőnk. — Megfürödnek? Miért ne. A víz meleg és sűrű volt. Feküdhet, ülhet, állhat bene az ember. Nem érez talajt a lába alatt, úgy jár lebegve a tegeren, mint a bibliai Krisztus. Isten ments, hogy egy csepp vizet is nyeljen, vagy paskolás köztien a szemében víz fröccsenjen. Pokoli kínokat kell kiállnia, mint társamnak. A Holt-tenger vize hét és félszer annyi sőt tartalmaz, mint a közönséges tengervíz, ezért nincsenek meg benne a szerves élet feltételei. Nincsenek halak, partjain nem nő fű, fölötte még madarak sem röpködnek. Partjai sok mindent láttak. Jártak itt görögök, rómaiak, júdealak, arabok, keresztes hadak. Minden náció a mága nyelvén nevezte el a tengert, de értelme csak egy maradt: holt, élettelen tenger. Láttam egy eltévedt halat, melyet a gyilkos tenger csonttá aszottan kivetett partjaira. A közelben a 6. amerikai hajóhad tengerészeti üldögéltek. A fürdőzőknek törülközőt kölcsönző fiú turistáknak nézte őket, nem ismerte ki magát a külpolitikában. Az amerikaiak 'ugyanis nemcsak turistaként járnak Jordániában. Az amerikai kormány évente 40 millió dollárt ad a királynak, ennek kétharmada visszavándorol az amerikaiak zsebébe, mert az Egyesült Államok drága áron elavult fegyvert ad el Jordániának. — A tökéletesebb és korszerűbb úf fegyvereket ellenségünknek, Izraelnek szállítják. Megfoghatatlan ... panaszkodott egy jordániai tiszt. Dehogyis megfoghatatlan, ez jellegzetes washingtoni politika, őrnagy úr! Jelenleg négyezer amerikai „szakértő" tartózkodik Jordániában. Munkájukért ötszörhatszor annyi fizetést kapnak, mint a legjobban fizetett jordániai közalkalmazottak és katonatisztek. Az ammáni amerikai, nagykövet nyíltan beavatkozik az ország belügyeibe, megveszteget politik kusokat. A KIRÁLYI UDVAR A királyi udvarban két befolyás érvényesül — amerikai és angol. Az angoloknak nincs annyi pénzük, mint tengerentúli vetélytársaiknak, viszont embereik ott vannak a királyi udvarban. Legnagyobb hí^ vük az anyakirályné és a király nagybácsija. Husszejn Angliában tanult, jól beszél angolul. Önéletrajzkönyvét —, melynek címe nehezen fordítható: Uneasy lies the head — is angolul írta és most fordítják arabra. Persze a király hangoztatja, hogy ennek ellenére „tetőtől talpig. arab maradt". A király értésünkre adta, hogy szívesen megszabadulna védnökeitől, de ez a jelenlegi nemzetközi helýzetben nagyon nehéz. Háláját fejezte ki azért, hogy a Szovjetunió segíti az arab országokat és nem „igázza le, hanem felszabadítja a népeket". Négy ízben láttuk a 29 éves királyt, aki szenvedélyes úrvezető, pilóta, keresi a népszerűséget. Tíz éve ül a trónon, megszokta az állandó balanszírozást. Persze, a trón nem repülőgép, a trónon kerülni kell a „légzsákokat" .,, A TEGNAP TÁMASZA Jordániát szentföldnek, a biblia szülőföldjének nevezik. A legendák szerint itt írták a bibliát, itt élt Krisztus, itt feszítették keresztre ós itt támadt fel. Bárhol járunk, mindenütt bibliai legendákkal traktálnak és bibliai ereklyéket kínálgatnak. A szép legendák pénzzé válnak. A „szentsírnál", ennél a hatalmas márványkockánál szintén pénzért zarándok-oklevelet osztogatnak ... Az ókori dicsőség láttán különösen szembeötlő az ország mai bonyolult és nehéz helyzete. Husszejn király egyszer így Jellemezte a Jordániai viszonyokat: „A hajdani nagy birodalmak romjaival borított Jordánta a Tegnap utolsó támasza a Holnap világában". Nagyon szép mondás. Jordánia népe azonban nem akar csak a múlt emlékeinek élni. Nem akar a múlt támasza lenni. A jelenre gondol és küzd a jövőért. K: VISNYEVECKIJ ŰJ SZÚ 4 * 1963. november 2.