Új Szó, 1963. szeptember (16. évfolyam, 241-270.szám)

1963-09-19 / 259. szám, csütörtök

Ä víz Rlnkács István ötvenhat évvel ezelőtt vándorolt ki Pólyánból Amerikába.. Akkoriban azt is mondhatták volna, hogy a tizenkilenc esztendős fiatalember kalandvágyból mondott búcsút a falunak. A rákövetkező időszakban azonban már nemcsak Pólyánból, hanem a környező, sőt a távolabbi falvakból és a szepsi síkságról is , „ „ ,,,, , , Enbf

1Vált0Ua

k *

tlevele

t EXr.2 mlotfa

k SÄ Idegenbe, a tengeren túli orszá- talmazta a k

eiet-szlovákiai parasztság gokba. Ezek is kalandvágyból? egész évi> fár

adságos munkáját. PeDehogyisl A kelet-szlovákiai dig e tájon hosszú a tenyészidő és síkság akkor 72 ezer hektárt ki- kedvező a napsütés, ennélfogva hatevő szántóföldjelről évente két- zánk egyik legtermőbb körzetéhez millió kétszázezer mázsa mezőgaz- sorolhatjuk, dasági terméket, gabonát, kukorí- A KELET-SZLOVAKIAI FOLYOK cát, krumplit stb. takarítottak be; me

szabolázását, a föld termőbbé téaz évi össztermés egy-egy főre telét követő sóhajok, álmok csak a számítva távolról sem érte el a 19 nép államában, szocialsta rendszemázsát, s a legalacsonyabb átlag- rünkben teljesülnek. A kormány 1956nak számított Európában. Nem ban hagyta jóvá a kelet-szlovákiai ÉS Ä KELET-SZLOVAKIAI SiKSAG — NAGY ÚR A VIZ • 46 000 HEKTÁR FÖLD ÉS 17 000 LAKÁS ÖRÖK VESZÉLYBEN • ÉVENKÉNT 40 MILLIÓS KÁR • 100 BULLDÓZER ÉS 140 TEHERGÉPKOCSI MUNKÁBAN • A GÉPEK 25 MILLIÓ KÖBMÉTER FÖLDET MOZGATNAK MEG • A VÍZRENDSZER MEGÉPÍTÉSE UTÁN MINDEN ÉVBEN 160 MILLIÓ KORONA ÉRTÉKŰ TERMÉKKEL TÖBBET TEREM A FÖLD • A BEFEKTETÉS 4-5 ÉV ALATT MEGTÉRÜL csoda tehát, ha 1945-ig KeletSzlovákia falvai úgyszólván elnéptelenedtek, évenként minden tizenhatodik s állampolgár arra kényszerült, hogy az ősi rögtől távol biztosítsa megélhetését. M A MAR SZINTE HIHETETLEN, hogy hosszú évtizedeken keresztül a rendszer és a víz kényszerítette a kelet-szlovákiai földművelők ezreit arra, hogy vándorbotot fogjanak. Nem csoda, hisz a kelet-szlovákiai és a szepesi síkságon százezer hektárnyi területen 64 községet teljesen vagy részben évenként elöntött a víz, általában 46 ezer hektár jó mezőgazdasági fiild került víz alá, több mint 1700 lakóházat veszélyeztetett az ár. Nagyobb árvíz idején 40 km-en járhatatlanná váltak az utak. Mindent összevetve, az évenkénti árvízkárok gyakran a 40 millió koronát is el-* érték. A tökésvilág urait nem érdekelte, miből él a nép. Az adókat és az illetményeket bezzeg mindig pontosan kl kellett egyenlíteni, rossz termés esetén sok kis- és középparaszt vagyonát ütötték dobra a végrehajtók. A víz pedig rakoncátlankodott tovább, sem az Ung, sem a Laborc, az Ondava, a Latorca, de még a Bódva sem volt képes levezetni tavasz Ideién és túlcsapadékos években a VIhorlát csúcsáról és a Kárpátok déli ormairól lezúduló víztömeget. Az ismétlődő fékevesztett áradások, szárazság Idején meg az életölő aszály síkság tetemes beruházását igénylő költségvetést. Azóta igen szép munkát végeztek el a vízrendszer kiépítésén, eddig 34 500 hektár termőföldet védtek meg az áradástól, az Ung, a Laborc és a Latorca között 15 700 hektárt a belső vízveszélytől. Ezenkívül 61 kilométeren szabályozták a Bodrogot, 45 kilométeren a Latorcát és 29 kilométeren a rakoncátlan Ung folyót. A bel- és talajvizeket a mintegy 230 kilométer hoszszúságban megépített csatornák vezetik le Csicseren, Bodrogszerdahelyen, Stretávkán Nagyráskán nagy teljesítményű szivattyúállomások működnek. Háromszáz hektáron új halastavak körvonalai vannak kibontakozóban. A Vihorlát széles völgyében még növények zöldelnek, de már látni a víz útját elzáró épülő gátakat, melyek 34 négyzetkilométer területen tárolóban felfogják a tavaszi vizeket, 23 km hosszúságban épül a vízgyűjtő csatorna s ezek 54 ezer hektár termőföld öntözését teszik lehetővé. A mesterséges tó táplálja majd a vajányi hőerőművet. Kicsinosított partjait pedig egyúttal üdülés céljaira ls felhasználhatják. A kelet-szlovákiai síkságot járva nemcsak méreteiben óriási, hanem eredményes munkának is szemtanúi lehetünk. A hatalmas építkezésen mindenekelőtt a távlati tervek alapossága lep meg bennünket, mégpedig azért, mert ez a méreteiben hazánkban egyedülálló vízrendszer kivitele'W Gátak Magyar o rszay ««• .Épülő gátak Csatornák Éoülö csatornák ^ Szivattyútelepek 6) Épülő sz.telepek zésében is a legkorszerűbb építkezés. Olyan, ahol a felesleges víz elvezetése mellett az öntözéshez szükséges víz tárolására is különleges gondot fordítottak. Süt, nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy itt már a KGST irányelvei is érvényesülnek, az építkezésnél a tervezők a szomszédos Magyarországra is gondoltak. Tudvalevő, hogy a gátak közé zárt és szabályozott medrű folyókon mind a tavaszi olvadáskor, mind a nagyobb esőzések Idején jóval gyorsabban lefut a víz, mint korábban a kanyargós, töltésnélkülí folyókon. Ha tehát csupán hazai szempontból néznők ezt a víztárolási megoldást, már akkor ís van egy nagyon előnyös oldala. A bel- és talajvizektől megszabadított földeknek, főképp tavaszutón és a nyári hónapokban nagy szüksége van a vízre, mégpedig azért, mert ezen a vidéken a nyári hónapokban szükséges 600—800 milliméter csapadék helyett gyakran csak 50 milliméter (a nyáron még ennél ís kevesebb] hull a földre. A Vihorlát alatt épülő 3500 hektáros víztároló, a kelet-szlovákiai tenger, tehát arra hivatott, hogy egyrészt tárolja, majd a csatornákon keresztül megfelelő helyre juttassa a növényeknek nélkülözhetelen vizet, másrészt kiegyenlítse a szabályozott folyókon a víz elfutását. MÉRNÖKÖK SZÁMÍTÁSA SZERINT még így is megtörténhetne, hogy a szabályozott hegyi folyók és a korábbi 800—1000 korona érték helyett, a kukoricatermelés rend szeresítésével 4000 koronát, a cukorrépáéval 5766 koronát jövedelmeznek hektáronként. A könnyebb áttekintés kedvéért el kell mondanunk, hogy a rétek és legelők (jó termés esetén) 20 mázsa szénatermését, takarmányegységre átszámítva 72 kg emészthető fehérjéket nyerhetnek a környékbeli szövetkezetek, s a vízrendszer építésének patakok az olvadás, vagy gyors és ki- befejezése után az öntözéssel pedig adós esőzés esetén olyan mennyiségű vizet zúdítanának (a Latorcán és Bodrogon keresztül) a Tiszába, hogy az szomszédainknál komoly vízveszélyt jelenthetne. A katasztrófa elkerülése céljából épült az úgynevezett „bési száraz víztároló". Ez az 1500 hektáros, gátakkal körülvett terület, (melyet normális körülmények között rendesen szántanak, vetnek), azt a célt szolgálja majd, hogy egy hirtelen áradáskor a Latorcán, Ungon, Feketevizen, Laborcon és Ondaván gyorsan lezúduló víztömegektől megvédje a Bodrog, de méginkább a szeszélyes Tisza védőgátjait. Mondhatjuk, hogy a nagy munka teljes ütemben folyik. Az építkezés ütemtervét eddig még minden évben túlteljesítették. Az építkezést vezető és irányító vállalatok becsülettel helytállnak, s a dolgozók az elmúlt kemény tél ellenére is sikeresen birkóznak a tervfeladatokkal. Az eddig kietlen, lápos, szikes rónán 40 munkaszakaszon gigászi küzdelem folyik, több mint 100 bulldózer, előnyeit, felbecsülhetetlen "jelentősé140 tehergépkocsi erőlködik a ma- gé

t bizonyíthatnák. Erre — úgy vélnem kevesebb, mint 431 kg emészthető fehérjét ad majd egy hektár föld. Ha nem ls ilyen arányban, de jelentős mértékben megváltozik a keményítőérték termelésének lehetősége is. Méghozzá csaknem ötszörösére. Természetesen, hogy ennek arányában az állattenyésztés is fejlődik. Főképp a tejtermelés fejlesztésére kedvezőek a kilátások. Jelenleg egy-egy hektár mezőgazdasági földterületre számítva mindössze 225 liter tejet termelnek a mezőgazdasági üzemek. A lecsapolás után hektáronként 980, az öntözéssel pedig nem kevesebb mint 1410 liter tej termelésére nyílik lehetőség. A marha- és sertéshús termelése megközelítőleg háromszorosára növekedhet, legkisebb a különbség a tojásnál, de itt is megkétszereződhet a termelés. S OK A SZÁMADAT, melyek a kelet-szlovákiai síkság lecsapolásának kacs rög áthelyezésénél. Az épülőfélben levő mű méreteire jellemző, hogy teljes befejezéséig 25 millió köbméter földet kell a gépeknek megmozgatniok. Természetesen az eddigi munka sem volt hiábavaló, hiszen a belvizek levezetésében már eddig is 25 000 hektár kiváló új szántóföldhöz Jutottak a mezőgazdasági üzemek. 1965-ig az eddig teljesen kihasználatlan földterületekkel együtt megközelítőleg 42 000—45 000 hektár szántófölddel gazdagodik a vidék lakossága. Az újraművelt területeken tavaly a nagykaposi és az Iski szövetkezetesek „„f,*® 51 mázsa szemes kukoricát termel- ™ """ tek, a deregnyőlek pedig 420 mázsa silóanyaghoz jutottak hektáronként. A lecsapolás után a rétek és a legelők jük —, nincs is szükség, ha tudjuk, hogy tavaly az újraművelt földekről a mezőgazdasági üzemek 51 millió kórona értékű terménnyel szilárdították gazdálkodásunkat. Mindezen felül az árterületről távolabbra eső parcellák minősége, talajösszetétele is megjavult, s a kelet-szlovákiai és a szepsi síkság termőföldjei 80 millió mondottakból kitűnik korona értékű többlettermékkel hálál- komoly fejtörést okoz goző parasztjai többet vártak, illetve sürgősen várnak a nagy építkezéstől. A gátépítés és a lecsapolás hozott ugyan eredményeket, de a fogyatékosságok is felszínre kerültek. Éppen az idei aszályos nyár igazolta —, ha folyamatosan nem építik ki az öntözőrendszert — KeletSzlovákiában csak részben oldatták meg a talajjavítás kérdését. A tervezőknek arra is kellett volna gondolniuk, hogy az egykor lápos területek a lecsapolás következtében elvesztik víztartalékaikat s huzamosabb aszály után nem képesek elegendő nedvességgel ellátni a fejlődő veteinényeket. Igaz ugyan, hogy Bodrogközben — ha lassan is, de — épül egy 3000 hektáros öntözőrendszer, mindez azonban kevés kárpótlás az idei gyenge termésért. A csicseri szövetkezetesek még most sem tudják teljesen megállapítani, ki a hibás a határukban létesítendő vízátemelő szivattyúállomás üzembehelyezésének elmulasztásáért. Az illetékes helyeken az olomouci Sigma vállalatot okolják, mivel a szivattyúállomás berendezéseit későn, a tavaszi áradás lezajlása után szállította le a kelet-szlovákiai síkság építőinek. A csatornákban felduzzadt víztömeg a környező szövetkezetek határában több mini 4000 hektár termőföldet változtatott tengerré. Az Állami Biztosító csupán az árvízsújtotta csicseri EFSZ-nek 350 ezer koronát fizetett ki kárpótlás címén. Jó-jó, — mondhatnánk —, ám a folyósított pénzösszeg nem fedezheti a kiveszett gabona- és más vetemények értékét, mert ezek egyúttal az egész társadalom, mindnyájunk asztaláról hiányoznak. A víz KÉRDÉSE — mint az eltovábbra is mind e táj ták meg a "beruházásokat. És a jövő lakóinak, mind a síkság építőinek. Reév még szebb kilátásokkal kecsegtet, méljük azonban, hogy a tervezők és hiszen a soron levő munkák befeje- az építésen részt vevő különböző épízésének eredményeképpen Kelet- tési szervezetek megtalálják a megSzlovákia termőföldjei 160 millió ko- értéshez vezető útat és közös neve20 ezer vagon terménnyel gyarapítják a mezőgazdasági üzemek árutermelését. A kormány tetemes beruházása, nagyarányú segítsége és az elért eredmények ellenére Kelet-Szlovákia dolzőre hozzák nézeteiket. És akkor nem kétséges, hogy a temérdek beruházás kamatostul visszatérül tejben, húsban, gabonában. HARASZTI GYULA SZOMBATH AMBRUS JÓL CSINÁLJÁK Tizennégy államba szállítják • Túlteljesítették tervüket • Gondok az intration köriil • Hat féle új vegyszert gyártanak Mindnyájan tudjuk, milyen nagy a bratislavai J. Dimitrov Vegyiüzem gyártmányainak jelentősége a mezőgazdaságban. Készítményeik minőségét nemcsak hazánkban dicsérik, hanem a többi népi demokratikus országokban is, amelyekbe vegyszereket szállítunk. A gyár munkásai teljes egészében átérzik munkájuk felelősségét. Annál is inkább, mivel több állami elismerés és kintüntetés viselői. Ez év elején úgy látszott, hogy az évi terv teljesítése komoly akadályokba fog ütközni. Több termelést részlegen változott a gyártási program, több vegyszer gyártását kezdték meg, melyekkel még nem voltak tapasztalataik. A gyár dolgozói vállalták a nehézségeket. Akciótervükben az évi gyártási terv maradéktalan teljesítését tűzték ki célul. Kötelezettségüknek becsületesen eleget is tettek Az eddig letelt nyolc hó'" nap után jó „bllanclával" tudnak dicsekedni. Az időtervet teljesítették, sőt a tervezett mennyiségen felül gyártottak még: 915 tonna szuperfoszfátot, 661 tonna őrölt foszfátot, 121 tonna dykotexet, 672 tonna dynolt és 76 tonna szupergamot. A növényvédelmi anyagokból ís 401 tonnával többet termeltek. Nagy károkat okoz népgazdaságunknak minden évben a cukorrépa leveleit ellepő répabolha. A hatásos pusztítószert, az intrationt nemrégiben még külföldről, főleg Svájcból hoztuk be nagy mennyiségben. 1961-ben » J. Dimitrov gyárban megkezdték hazai gyártását, melyben szép eredményeket érnek el, úgy hogy ma- már exportra is jut belőle. Az Intration gyártásához szükséges entantiolt ls elő tudnánk hazailag állítani kellő mennyiségben. A gyárban már folyik az entantiol gyártása, csakhogy ez »agy levegőszennyezéssel Jár, mely elárasztja a gyárat és környékét. A gyár vezetősége ezért dijat tűzött kl ennek a problémának megoldására és reméli, hogy ez hamarosan sikerülni fog. Az utóbbi Időben a gyárban hat újfajta rovarirtöszer gyártását kezdték meg. Az említett Intration mellett még a komló tenyésztésénél szükséges terationt, a krumpllbogarat pusztító novint, a búzát gyomtalanító dikotexet, továbbá a kukoricát, illetve borsót gyomtalanító deazint és dimosebet. Ezeknek a vegyszereknek hazai gyártása annál ls értékesebb, mivel • a devizamegtakarítás mellett függetleníti népgazdaságunkat a külföldi, főleg kapitalista államokból történő behozataltól. -iliÜl SZÖ 4 * 19B

3- szeptember 19