Új Szó, 1963. április (16. évfolyam, 91-118.szám)

1963-04-25 / 114. szám, csütörtök

R komplexbrigád jól felkészült A BOHATÄI szövetkezet az utóbbi két évben sokat fejlődött — mondják o komárnói járásban. Tavaly már 21 koronát fizetett a munkaegységek után. Kiváltképpen aa állattenyésztésben ért el szép eredményt. Általában a növénytermesztés is teljesítette a bevételi tervet, ezen a szakaszon azonban még mindig szükséges a gazdálkodás javítása. A komplexbrigád hivatott megoldani a több és olcsóbb termelést azzal, hogy jól felkészült a növényápolásra a betakarításig. Az állattenyésztési termékekből a szövetkezet az idén nem termel többet, mint tavaly, hanem gabonaneműből — beleértve a kukoricát is — 16 vagonnal többet akar eladni a tavalyinál. Nem kis feladat ez, és a komlexbrigádnak ugyancsak jól be kell osztani a munkát, hogy a tervet valóra válthassa. A traktorosok munkájára nincs panasz, ügyesen dolgoznak, a 260 hektár kora tavaszit öt nap alatt elvetették. Hogy a szövetkezet sokkal több gabonát adhasson el, mint tavaly, már őszkor megindult az előkészület. A bohatáiak rendszerint sok rozsot termesztettek. A sokéves átlag viszont azt mutatja, hogy náluk a búza 4—5 mázsával többet terem hektáronként. így a rozs rovására évről-évre növelik a búza vetésterületét, tavaly ősszel is 15 hektárt csíptek le a rozsföldekből. Ami viszont a talaj előkészítését illeti, nem sajnálták a munkát és a műtrágyát. Őszkor 5 mázsa műtrágyát dolgoztak be a talajba, hogy búzából átlagosan 24 mázsás hozamot takaríthassanak be. Tehát a feltételeket megteremtették, de a természet, mintha ellenük szegült volna, a búzát sok helyen elöntötte a víz, s bizony ritka maradt. A komplexbrigád tagjai ekkor sem mondtak le tervükről, tavaszi búzát vetettek rá, hogy a tervezett hozamot elérhessék. A hozam növelését látják abban is, hogy a kévekötős aratást felváltották kétmenetes aratásra, mivel ezzel a módszerrel kisebb a veszteség. A traktorosok hasonlóan, mint a búza alá, az árpaföldet is jól előkészítették, s amint tudjuk, gyorsan elvetették az árpát. Ezek után a gabonaneműeknél a legközelebbi beavatkozás a gyomirtás lesz. Erre is felkészült a brigád, két permetező áll rendelkezésére, és ahol a gaz felüti a fejét, vegyszerekkel pusztítja el. VITATHATATLAN, a brigád tagjainak sokat kell tenniük, hogy 16 vagonnal növeljék a gabonatermést. Számukra azonban nem a kalászosok, hanem a kukorica okozza a nagyobb gondot, amiből csakugyan sokat vetnek. A magra termesztett kukorica a szántóföldnek több mint 27 százalékát foglalja el. Igaz, abban hogy a szövetkezet ilyen sok kukoricát vet, közre játszott az áradás is, mely az őszi árpa és az évelők egy részét tönkre tette. A föld nem maradhat üresen, és leggazdaságosabb, ha kukoricával vetik be. A komplexbrigád érdeme éppen az, hogy talált olyan megoldást, mely a kukorica vetésterületének növelése ellenére nem szaporítja a kézzel végzett munkát. A brigád 80 hektáron az elvetéstől a betakarításig komplex módon oldja meg a kukoricatermesztést. Ugyanis a sorokra gyomirtó szert permetez, a sorközöket sarabolással tartja tisztán, a betakarítást pedig kombájnokkal végzi. A 70 hektáron termesztett cukorrépának a felét szintén komplex módon ápolja a brigád. Tavaly még sóik szövetkezetben tartózkodtak a koptatott mag vetésétől, a bohatáiak azonban 40 hektáron kipróbálták és az a meggyőződésük, hogy nem fizettek rá. Bár a kisorolás a szárazság miatt nem volt egyenletes, és a további gépi művelést lehetetlenné tette, az egyelés mégis gyorsabban ment, s a hozam nem volt gyengébb mint a hagyományosan termesztett cukorrépáé. Az idén' a szárazság sem gördíthet akadályt a cukorrépa komplex megművelése elé. Abban a dűlőben termesztik, ahol lehetséges az öntözés, és ha nem kedvez az időjárás, megöntözik, hogy a sorolás egyenletes legyen, mert a gyomirtást és e.gyelést csak így végezhetik gépekkel. MIRE E SOROK nyomdafestéket látnak, a cukorrépamag már a földben lesz, és a brigád tagjai megkezdik a kukorica vetését. Vincent Tužinčin, az országszerte ismert kombájnos az évelők alávetése után ugyan kiszakad a brigádból és a műhelybe vonul, mert az a feladat áll előtte, hogy aratásig rendbe tegye a kombájnokat. Rajta kívül még további három javító fáradozik azon, hogy a brigád a szálas takarmányt is — a kazalrakáson kívül — gépi erővel takarítsa be. így van ez, a komplex földműveléshez sok gép kell, s a műhelyben is akad bőven munka. BENYUS JÓZSEF 0' é* H ATA R I D O E LOTT A Kráľovský Chlmec-i ÄHaml Gazdaság pribeníki részlegének komplexbrigádja tavaszi vetési tervének első menetét befejezte. Szép teljesítmény ez, ha figyelembe vesszük, hogy a hét tagú csoport 120 hektáron vetette el a kora tavasziakat, s a vetést két nappal a tervezett határidő előtt elvégezték. A siker elérésében dicséretet érdemel a csoport valamennyi tagja, de különösen Kőtka Mihály és Petrigán András, akik kommunistákhoz illően mindent elkövettek, hogy a munkálatok mielőtt befejeződjenek. Zelenák István, Pribeník. Behozták a késést Nyárelőnek is dicséretére váló melegséggel hinti fényét az áprilisi nap. Szinte órák alatt szemlátomást borult virágba a barackfa, az alig két hete még zsákban tétlenkedő árpa zöldjét pedig már a barna hantok fölött simogatja a szellő. Tavasz van — ez a minden érzékszervünkkel érzékelhető tény talán senkinek sem annyira kedves, mint a föld emberének. Különösen most, a zord tél után. drága a fény, a meleg. Mert a zöldet fakasztó napsugár a már-már kétségbeeső mezőgazdasági dolgozók szívébe is belelopja a reményt. Hátha a szokatlanul kemény tél okozta károkat, a tavasz kései jöttét kárpótolja április éltető langyossága, május aranyat érő esője ... A legtöbb helyen persze nem hátha alapon lelkendeznek a várva várt tavaszi napsugárnak, hanem a kedvező időjárást tettrekészséggel igyekeznek a lehető legmesszebbmenően kamatoztatni. REÁLISABB VÁLLALÁS Tavaly sem sokkal jobban kedvezett a tavasz, meg egyáltalán az időjárás a mezőgazdaságnak, mini az idén mutatkozott. A trsticet fiatalok akkor mégis azt vállalták, hogy 650 hektárnál is nagyobb te* rületen közel 55 mázsa szemes kukoricát, illetve 600 mázsa tejesviaszos érésű silókukoricát termelnek hektáronként. Nos, szégyen vagy nem, akkor nem teljesítették a vállalást. Ök tudják legjobban, hogy mindent azért mégsem lehetett az időjárásra fogni. Mert 1961-ben jókora darab földón nem végezték el a mélyszántást, a talajerő sem volt egészen kifogástalan, ezért fogott ki rajtuk az idő. Most ugyan nem vállalt az ifjúság olyan hektárhozamot, mint a múlt évben, a tervezés, a vállalás azonban határozottan reálisabb. Most a tervezett vetésterületből 300 hektár szemes kukorica és 145 hektár silókukorica fölött vállaltak védnökséget. Az előbbiből 45—50 mázsás, a silókukoricából 450—500 mázsás átlagos hektárhozam mellett tették le a garast. CÉLSZERŰBBEN, EREDMÉNYESEBBEN Az sem kevés, amit az idén vállaltak. De minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a vállalás teljesítése sokkal reálisabb, mint tavaly volt. Ugyanis akkor több mag került tavaszi szántásba, kevésbé jó táperejű talajba, mint az idén. Tavaly egyetlen ár kukoricát sem öntöztek, most a szemes kukoricának csaknem felét öntözni fogják. Nagy a bizakodás a szövetkezet 130 fiatalja körében, mert a kora tavasziak minden számítást felülmúlva mindössze négy nap alatt kerítitek a földbe. A cukorrépa vetésével ugyancsak a befejezésnél tartanak. Ugyanakkor már a kukorica s általában a késeiek vetését is megmunkálva várja a föld. Van tehát alapfa a bizakodásnak. (—ti) Tojás- és baromfitermelő nagyüzem A SlDI ÜT MENTEN A

faluból kivezető út mellett a tetszetős új házak sora már elérte az országutat. Az utóbbi években megnőtt Síd, ez a -dombok között megbúvó gömöri kisközség is. Nagy Józsefnek, a helyi nemzeti bizottság fiatal titkárának tájékoztatása szerint a faluban nyilvántartott 365 ház közül 122 — vagyis ha nagyon pontosak akarunk lenni, valamivel több mint az összes házak egyharmada — a felszabadulás után épült. A legszélen álló új házzal szemben — az út túlsó oldalán kiterjedt gazdasági udvar épült fel az elmúlt néhány esztendő folyamán. Tizennyolc év előtt kis tanya állott ezen a helyen, rangos kulákház, — persze az akkori idők mércéjével mérve, mert ma már a munkásházak, meg az állami birtokok dolgozói új lakásainak többsége jóval túl tesz rajta — árnyékában pedig kis cselédház szerénykedett, végében tágas juhakollal. Most nagy istállók, ólak sorakoznak egymás mellett, s az istállókban és ólakban békésen kérődző tehenek, az eleségre türelmetlenül váró süldők, bámész szemű borjak. A javító műhelyből gépek búgása hallatszik, odébb villanymotorral hajtott szecskavágó aprítja sebesen a takarmányt. A drótkerítés mögött ezernyi tyúk és csirke kaparászik, traktorok pöfögnek el mellettük, az egyik illatos silót szállít az istálló felé, a másik naftát vesz a benzinkútnál, a többi a mezőre indul munkára. Lüktető nagyüzem fejlődött ki itt a tágas mezők közepén, a Sídi Állami Gazdaság. A filakovói igazgatósághoz tartozó gazdaságok közül a sídi a legjobbak közé tartozik. A grófi birtokon és néhány kisebb földbirtokon megalakult állami gazdaságba pár évvel ezelőtt beolvadt az egységes földművesszövetkezet. Egy ilyen kis faluban két szocialista mezőgazdasági üzem az erők megoszlását jelentette. Az állami gazdaság, a szövetkezet földterületének többszörösén gazdálkodott, szervezettebb, megalapozottabb volt, sokkal Jobb eredményeket ért el, mint az EFSZ. „Meg azután őszintén megvallva a szövetkezetesek munkaerkölcse nagyon elmaradt azoktól a kívánalmaktól, amelyeket egy szocialista nagyüzemi gazdaság támaszt dolgozóival szemben, — mondja Paszeka János, a növénytermesztés fiatal csoportvezetője, aki annak idején a szövetkezetben dolgozott. — Nem volt teljes az egyetértés, a vezetők utasításait nem vették figyelembe, a munka meg olyan volt, hogy eljött a 9—10 óra is, mire a mezőre Indultak a tagok, és a nap nagyon magasan volt még az égen, amikor visszatértek onnan." — A tagság aztán úgy látta jobbnak, hogy egyesül az állami gazdasággal — folytatta Paszeka elvtárs, majd hozzátette: — Az új kollektívában pedig ugyanazok az emberek ma már általában a legjobb dolgozók közé tartoznak. A

mikor a kiváló dolgozók iránt érdeklődtem, egyre-másra sorolták fel a neveket. Lukács János, aki a gazdaságot idestova tizenkét éve vezeti, elöljáróban is az istállókhoz kalauzolt. Az itt dolgozó majorosok ugyanis az igazgatóság keretében a legjobb helyezést érték el a tejtermelésben. Április közepén a 6,17 literes fejési átlag tehenenként valóban szép eredménynek számít. A Jó gondozás mellett, melyben Hankóczy Mihály, Mihók János meg a többi fejő részesíti az állatokat, az elért eredményben nagy része van annak is, hogy a gazdaságban figyelmet szenteltek a takarmánytermesztésnek, tavaszra is maradt elegendő silójuk és más takarmányuk. Jó karban vannak az állatok, meglátszik rajtuk a gondos gazda szeme. Csupa egészséges tehén, május 10-ig a gazdaságban likvidálják a tbc-és szarvasmarhákat, s gondosan ügyelnek arra, hogy a fertőzés fel ne üsse többé a fejét. Pár nap múlva, amikor a közeli legelőre, a friss fűre kihajtják a teheneket, tőgyükből még bővebb sugárban szívják majd a fejőgépek a sűrű habos tejet. A gazdaság dolgozói száz hektár legelőt trágyáztak meg és hoztak rendbe az idén, hogy valóban Jó legelőt biztosítsanak az állatoknak. Bíznak abban, hogy májusban elérik a 12 literes fejési átlagot. A tavasz az idén hazánknak ezen a táján is késve köszöntött be. A jó felkészülés azonban kifogott az időjárás szeszélyein. A 12-tagú komplexbrigád Urbán Géza vezetésével öt nap alatt elvégezte a tavaszi munkák első szakaszát, a vetést, a cukorrépa és a kukoricaföld előkészítését, s az ősziek fejtrágyázását. Földbe került a 31 hektár cukorrépa ls és a napokban a krumpli ültetését is megkezdik. A tavaszi munkáknál jól beváltak az Az Ivanka pri Dunaji-i Állami Gazdaság tojás- és baromfitermelő nagyüzemének dolgozói teljesítették a baromfi és a tojásszállítás negyedévi tervét. 20 000-rel több tojást adtak piacra, mint tavaly az első negyedévben. Az új korszerű keltető, amelynek üzembe helyezését április végére tervezik, lehetővé teszi számukra a csirkenevelés lényeges növelését. Ezenkívül új épületet helyeznek üzembe, amelyben 56 QOO csirkét nevelnek. Képünkön Emilia Scipaöová, (baloldalt) a CSKP XII. kongresszusa brigádjának vezetője, és Z. Chovanová, a brigád tagja a kiscsibék között. (T. AndrejCák — CTK — fel*.) Ismét munkában a favágó-brigád AZ ALACSONY-TÁTRA ORMAIN ezüstösen csillog a hótakaró. Lent a völgyben is deresek még a hajnalok. Ám a nappali felmelegedés előzi a hideget és tagadhatatlanul a tavasz érkezését hirdeti. A táj lakói megkönynyebbülten lélegeznek fel, kibátorkodnak zsindelyfedeles házikóikból, s hangyaszorgalommal nekifognak az ősszel abbahagyot munkának. Predné hegyaljai község favágói szintén véget vetnek a hosszú téli kényszerpihenőnek, s a végeláthatatlan erdőségekben megkezdik a fakitermelést. Jellegzetes szerszámaik helyett egyelőre azonban még kapát, csákányt, ásót visznek a vállukon. A tapasztalt, javakorabeli Michal Kollár vezetésével kora reggel egy népes csoport indul a közeli fenyvesekbe. Csak akkor állnak meg, ha a vízmosásoktól megrongált szakaszra bukkannak. Ügyesen elsimítják a nyomokat és ballagnak tovább. Ahogy az erdei szerpentinen a megtépázott lombok között lépegetnek, beszökő tavaszi napsugár derít mosolyt az arcukra. Egynéhányan közülük észrevétlenül a csoportvezető árnyékán kuncognak. Kiszélesedett a háta, kényelmessé vált a járása. Bizony jó pár kilót felszedett magára a télen. Ám egyiküknek sem lehet oka a panaszra, hiszen a pihenő évadban valamennyien elveszítették karcsúságukat. Talán csak az öreg, tréfáskedvű Tomáš Karabin őrizte meg tavalyi testsúlyát. Osi favágó dinasztiából származik, több mint harmincöt évet aggregátok mind a vetésnél, mind a talaj előkészítésénél. Szóval fennakadás nélkül, gyorsan mentek a tavaszi munkák. A traktorosok azt mondják, hogy ebben döntő részük van a javítóműhely ügyes dolgozóinak, Kuzma János karbantartónak és Dohonyi Pál szerelőnek, akik alapos munkát végeztek a gépjavítás terén. Hiba miatt percet sem álltak a gépek az idén. A javítóműhelyiek meg azt mondják, hogy a traktorosoké a fő érdem, akik jól ismerik a terepet, kímélik a gépeket, és valóban mindent beleadnak a munkába. A valóság az, hogy mindegyiküknek igazuk van és ennek eredménye minden bizonnyal a gazdag hektárhoza mokban mutatkozik majd meg. A Margit-puszta jó távol esik nemcsak a gazdaság központi udvarától, de a községtől is. Ezen a félreeső helyen él Földi József kitüntetett juhász, a gazdaság egyik legjobb dolgozója. Földi bácsi rászolgál jő hírnevére, nála jobban kevesen értik ezt a mesterséget. Ezt mutatja az elért eredmény is. A gyapjútermelésben a múlt évben állatonként 4,26 kg-oi terveztek, Földi bácsi pedig átlagosan 5,36 kg-ot termelt. Az idén sem adja alább a neves Juhász. Nehéz volt az idei tél, de a keze alatt a 312 juh közül ősz óta egyetlen gyengécske állat hullott csak el. A juhokon meg olyan dús gyapjú nőtt, hogy lesz dolguk vele a juhnyíró dolgozóknak. A

kedvezőtlen időjárás ellenére is jől kezdték az évet a sídi gazdaságban. A földeket szépen rendbetették, az őszi vetés jól áttelelt. Az első negyedévben az eladási tervet is túlszárnyalták valamennyi termékfajtá ból. Minden feltétel adva van tehát, hogy az idén kiváló eredményekkel öregbítsék gazdaságuk jó hírnevét. GÁL LÁSZLÓ dolgozott ie a liptói fenyvesekben. Keményen kellett megküzdenie a mindennapi betevő falatért. Ma azonban neki is könnyebb. Mert hovatovább a favágók is, akár«i csak a szövetkezeti parasztok a kézi-: kaszát, szegre akaszthatják kenyér-: kereső szerszámjukat. Az erdőgazda-: ság üzemegységeiben egyre nagyobb tért hódít a technika, az emberek helyett gépek végzik el a munka ne-: hezét. FÉLNAPI MENETELÉS UTÁN a munkások a Ďumbier hegycsúcsa alá szo-. rult, ijesztő domb hátára kapaszkod-: nak. Mintha csak repülőgépről szemlélné az ember, messzire belátja a Vág parti tájat. A hegyvonulat lábónál, ameddig a szem ellát, szabályosan kialakított falvakon, sűrű füstöt pipáló gyárkéményeken akad meg a látoga-. tó tekintete. Az erdei laposon — úgy látszik — mintha a Nap is közelebb került volna a favágók testéhez. A meleg kucsma után a bélelt „pufajkájukat" is levetik, s a nagy erőkifejtés elemózsiájuk elfogyasztására kényszeríti őket. Pihenés közben jókora bicskák vil-, lannak a kezekben. A füstölt szalonna mellett liptói túró is kerül a kenyérhez. Az eddigi élcelődést komolyabb téma váltja fel. Az izmos csoportvezető a holnapi teendőket isimerteti. — A vastag hószőnyeg az erdőgazdaságban is meg kés lel te t te a munkát. Az utakat is azért hoztuk rendbe, mert a fűrésztelepek sürgetik a megrendelt fát. Holnap három csoportra osztjuk fel a munkát. Négyen majd a rakodásnál segédkeznek. Bőhmer Gyuláék a rönköket szabdalják, mi hárman folytatjuk a megkezdett irtást. A szálfákra telepedett favágók jő étvággyal fogyasztották el eledelüket, hamarosan kiürítették a tarisznya tartalmát. Tomáš bácsi, mint mindig, most is elsőnek csomagolta össze holmiját. Társai figyelik, azt várják, hogy most is felelevenít egy-egy régi erdei históriát. Azonban az öreg ezúttal a közvetlen munkára tereli a beszélgetést. — Az erdőgazdaság munkacsoportjai közül mi nyertük el elsőnek a szocialista munkabrigád címet. Tudjátok jól ez idén már nemcsak a fakitermelésben, hanem az új erdők telepítésében is részt kell vennünk. Nagyobbak tehát a kötelezettségeink, mint a múlt évben. Ez azt jelenti, hogy jobban meg kell szervezni a munkát. Nem fordulhat elő, hogy valaki ok nélkül otthon marad, fakép-: nél hagyja a csoportot. E SZAVAKRA mindnyájan helyeslőleg bólintanak. Tagadhatatlan sok munka vár rájuk az erdőgazdaságban. A favágók brigádja azonban kitesz magáért, nem engedi, hogy csorba essen nehezen kiharcolt hírnevén. SZOMBATH AMBRUS Jó! megy a munka A Gemerská Hôrka-i Egységei Földmflvesszövetkezet 427 heklár szántóföldön gazdálkodik. Tavaly szép eredményeket éri el, búzából 27 mázsa, zabból és árpából pedig 34 mázsa termést takarított be hektáronként. A szövetkezetesek az idén is jől kezdték a munkát, eddig 95 százalékra teljesítik a tavasziak vetését. A cukorrépa, a mák, a len már a ffildbeh van és hamarosan sor kerül a kukorica vetésére is. Beke László, Pleiivec ŰJ SZÖ .4 * 1983. április 25.