Új Szó, 1962. június (15. évfolyam, 149-178.szám)

1962-06-24 / 172. szám, vasárnap

5 szép könyvek megnyerték a nézők tetszését Beszélgetés a Magyar Könyvkiállításon Bratislavában a Szlovák Műszaki Főiskola Gottwald tért épületének előcsar­nokában megrendezett Magyar Könyv című kiállítást a nagy érdeklődésre való tekintettel egy héttel meghosszabbították. Ebből az alkalomból felkerestük BARNA BÉLÁT, a budapesti Művelődési Minisztérium dolgozóját, hogy válaszol­jon néhány kérdésünkre. • Milyenek a kiállítással kapcso­latos tapasztalataik? — Az elmúlt két hét alatt napon­ta tapasztaltuk, hogy kiállításunk megnyeri a nézők tetszését. A láto­gatók legnagyobb figyelme a tudo­mányos, műszaki, orvosi, geológiai és matematikai művekre Irányul. Ezenkívül nagy az érdeklődés a szép­irodalmi könyvek iránt is. A Corvina kiadó idegen nyelvű kiadványai kö­zött egyaránt keresettek a politikai, a tudományos, a művészeti és a szép­irodalmi munkák. Igen nagy érdek­lődést keltenek a közösen kiadott művek is. Itt jegyzem meg, hogy ilyen formában eddig többnyire csak szépirodalmi művek jelentek meg. A jövőben azonban közös kiadásban tudományos és műszaki könyveket ls megjelentetünk. • Eddig körülbelül hány látogató­juk volt? — Pontosan nem tudjuk, kiállítá­sunkat azonban már több ezren meg­tekintették. • A látogatók kikből tevődnek össze? — Látogatóink egyaránt értelmisé­gi és fizikai dolgozók. És ez nagyon természetes A könyv foglalkozásra való tekintet nélkül ma mindenkit érdekel. Sok a diáklátoga.tónk is. Néha egész csoportok keresnek fel, és hosszan gyönyörködnek könyveink­ben. Kérdéseikre szívesen válaszo­lunk. 8 A kiállítás iránt a vidékiek is érdeklődnek? — A bejegyzések szerint igen. Ter­mészetesen örülnénk, ha a következő napokban vidékről még több látoga­tónk lenne. • A szakemberek véleménye? — Általában jó. Az egyetemek, a Szlovák Tudományos Akadémia, a kiadók és más, a könyvekkel szoros kapcsolatban levő munkahelyek dol­gozói elismeréssel nyilatkoztak a ki­állított művekben felölelt változatos témákról, a könyvek külső megjele­nítéséről, tipográfiai és grafikai kiál­lításáról. 8 Mi iránt legnagyobb az érdek­lődés? — Leginkább a műszaki irodalmi könyvek keresettek. Igen sok vissza­térő látogatója van azonban az orvo­si könyveknek és a művészettörté­neti albumoknak is. • E kiállítást más városban is megrendezik? — Nem. Ez tulajdonképpen már a második kiállításunk. Az első nemré­gen Prágában volt. Ugyanezt az anyagot mutattuk be. A kiállítás után a könyvek nagy részét a Slovenská Kniha rendelkezésére bocsátjuk, hogy megvásárolhassák őket, akik egy-egy könyvre a kiállításon már előjegyez­tek. A július l-ig meghosszabbított, naponta (vasárnap is) reggel 8-tól este 8-ig nyitva tartó magyar könyv­kiállításon 19 kiadó mintegy 2000 kötetet mutat be. A kiadványok szé­pek, ízlésesek, sokat mondanak a magyar könyvkiadás formai és tartal­mi gazdagságáról. A kiállítás megtekintése a vidé­kieknek is megéri a fáradtságot. (b) Mikor épülnek kremafóriumok Szlovákiában ? Már megszoktuk, hogy nálunk ro­hamosan fejlődnek és gyarapodnak a városok, a gyárak, a vízierőművek és a sportpályák. A statisztika azt bizo­nyítja, hogy 1945-ben Csehszlovákia egy lakosára eső szántóföld 0,45 hek­tár volt, ma már csupán 0,37 hektár. Ezek szerint a l^ibjink $101 csúszik ki a termífröld. * Az élétSZÍnvöiiaí : ugyanakkor emelkedik, az élelmisze­rek igénylése sokkal gyorsabban nö­vekszik, mint amilyen gyorsan gya­rapszik mezőgazdasági termelésünk. Tervezőink és mezőgazdászaink azon törik a fejüket, hogyan tudnák meg­akadályozni a termőföld állandó csök­kenését és hogyan tegyék termékeny­nyé a parlagon heverő vizenyős, ka­vicsos vagy sziklás földet. Sok termőföldet foglalnak el a te­metők is. Csehszlovákiában ez a te­rület sok száz hektárt tesz ki. Egye­dül Bratislavában 25 hektár a teme­tők területe. Ez a terület évről-évre növekszik, egy sírra ugyanis 10 négy­zetméternyi földterület szükséges. Ez­zel szemben hamvasztás után egy ur­elhelyezéséhez csupán 2—3 négy­zetméternyi földterületre van szükség. Ebből következik, hogý a hamvasz­tással való temetéssel sok termőföl­det megtakaríthatunk. A* hamvasztás .higiénikus és szükségszerű. Hiszen az embert, aki szerette a napot, a leve­gőt, , az atomenergia, a lökhajtásos repülőgépek, az űrrepülések korsza­kában nem földelhetik el úgy, mintha a középkor óta semmi sem változott volna. Habár a katolikus egyház nem tá­mogatja a hamvasztást, ennek gyöke­rei mégis katolikus körökből nőttek ki. 1656-ben például dr. Naldi, VII. Sándor pápa háziorvosa, magas egy­házi funkcionárius, a pápa beleegye­zésével könyvet adott ki, melyben az elhamvasztás mellett tört lándzsát. Kijelentette, hogy az éppen oly ke­resztényi, akárcsak a hullák elfölde­lése. Továbbá 1876-ban Keller egy gazdag milánói nagyiparos hatalmas vagyonát az egyházra hagyta azzal, hogy egy részéből krematóriumot építsenek, ahol először az ő testi ma­rtldváňýält 'fefínŕasszálf el. • A hamvasztás haladást jelent. Á szép krematórium! épületek, urnali­getek sokkal esztétikusabbak, mint a misztikus köztemetők. Csehszlovákiá­ban mér 14 helyen állanak építészeti szempontból is szép kivitelű kremató­riumok. Csupán Szlovákiában nem sikerült még eddig ezt a kérdést meg­oldani. A távlati terv azonban már Bratislavában, Banská Bystricán és Košicén számol krematóriumok fel­építésével. A bratislavai épület terv­rajza már elkészült és most fognak határozni elhelyezéséről. Szlovákiá­ból jelenleg a brnói és ostravai kre­Oia tóriumokba szállítják el a hullá­kat, ami rengeteg szállítási költséget jelent. Az építkezési költségek tehát néhány éven belül megtérülnének. Ezzel az elhamvasztás gondolata szlovákiai barátainak régi célkitűzé­sei fognak beteljesedni. Ugyanis 73 évvel ezelőtt, azaz 1889-ben a bratisla­vai városi képviselőtestületben hatá­rozatot hoztak egy Bratislavában épí­tendő krematórium ügyében. A múlt­ban a klerikális és reakciós elemek­nek sikerült ezt megakadályozniuk. Abban az időben már Angliában, Dá­niában, Svédországban és Svájcban léteztek krematóriumok. Csehszlová­kia — világméretben — a kremató­riumok tekintetében a 9-ik helyen áll. A közvélemény most már arra vár, hogy mikor valósítják meg végre az egy emberöltő előtti terveket? -gk­™1 mmm J|»> |Ét. -vjáÉi "L 'y ­Az ostravai krematórium Nagy szükség lesz a gépekre Ä mezőgazdasági üzemeikben tar­tott legutóbbi ellenőrzés alapján megállapítást nyert, hogy a kö­zép-szlovákiai kerületben 50 kom­bájn, 500 kévekötő, 500 cséplő­gép még nincs kijavítva. A szal­maprések, adagoló asztalok és a nagy űrtartalmú pótkocsik javítá­sa a befejezés előtt áll. A gépek előkészítésében legjob­ban áll a Rimavská Sobota-i és a prievidzai járás. A Rimavská So­bota-! Gép- és Traktorállomás javítói a rájulk bízott gépeket már rendbe tették, sőt 6 cséplőgépet, 4 kévekötőt és 3 szalmaprést terven felül javítottak ki. Ä közép-szlovákiai kerületben a ŽM—330-as kombájnok előké­szítésében három magyarországi szakember segít. Aratásig minden magyar gyártmányú kombájnt le­ellenőriznek, hogy azok hiba nél­kül kezdhessék a munikát. A szak­emberek az aratás végéig nálunk tartózkodnak és vállalták, hogy két szakemberünket kiképezik a magyar kombájnok javítására. A cséplőgépek javításánál (fő­képpen a régi típusúaknál] a szö­vetkezeteknek többet segíthetné­nek a védnökség! üzemek, hogy a gépek előkészítése gyorsabban menjen. Oj felszereléssel is bővül a gép­park. A közép-szlovákiai kerü­letben a kombájnok száma 175-tel növekedik, így a tavalyi évhez viszonyítva több mint egy har­maddal több kombájn arat majd. Ezenkívül 170 kévekötővel és 80 rendrakóval szaporodik a mező­gazdaság! üzemek felszerelése. Ä szövetkezetesek és állami gaz­daságok dolgozói az idén már na­gyobb mértékben alkalmazhatják az új technológiát. (CTK) k U l t Ú R Ä Szélesvásznú olasz mű a do'^ozók filmfesztiválján ÉDES ÉLET Öriási érdeklő­dés előzte meg Bratislavában Fe­j. derico Fellini film­jének bemutatóját. Nem csoda, hisz az j Édes élet, amióta elnyerte a cannesi filmfesztivál nagy­díját, világkörüli ÍJ útján egyik sikert a másik után arat­ta, nagyobb sajtó­ja volt mint bár­melyik más film­nek, és tudtunk azokról a botrá­nyokrój is, ame­lyek elsősorban Olaszországban előadásának velejárói a végeérhetetlen tengerből partra Az Édes élet egyik jelenete voltak. Fellininek nagy harcot kel­lett vívnia a cenzúrával, az arisz­vonszolt üveges szemű szörny. Uram bocsá', mégis az a vélemé­tokrácla és a nagyburzsoázia befő- nyem, hogy a mi nézőnktől már kissé lyásos köreivel és nem utolsósor- messze esik ennek a filmnek a mon­ban az egyházzal, hogy elképzelé- dandója. Régen a hátunk mögött seit megvalósíthassa, formába önt- hagytuk azt a világot, amelyet az hesse. Elég megemlítenünk azt, hogy ' az Édes életet tizenkét vezércikk­ben ítélte el a Vatikán hivatalos lap Édes élet laza keretbe fogott, való­ban lejátszódott hét kis története ábrázol. Hiányzik a „felső tízezer" ja, az Osservatore Romano, s végül életének határozottabb szembeállítása > f ' , i , i . • i _ *--, /InlnArin nmKr* unlr oniipónal o Kon is a pápai állam hatalmasai indexre tették. Nem véletlen ez. Fellini, a nálunk is vetített Az út, Cabiria éjszakái 1 és a Szélhámos világhírű rendezője, ! akinek művészete eddig is vitatha­a dolgozó emberek sorsával s bár tudjuk, hogy ezt kívánni értelmetlen­ség volna — a szenvedélyes pártosság is. Meggyőződésem viszont az, hogy Nyugaton ennek a filmnek igen ko­moly funkciója van s hatásosan tá­tatlan volt, gondolati elmélyülésben mogatja a haladás pátrján álló erők és tisztánlátásban az Édes életben harcát. jutott el a legmagasabb pontra. Egy­szerű, mondhatnám a film-riport esz­Végül még egy megjegyzés az elő­adás margójára. Említettem azt, hogy közeivel élve, szinte a dokumentáris a bemutatót óriási érdeklődés előzte meg. Ezzel mindenki számolt, csak, HHHHHMHHIH • általánosíthatóan a világ minden tő- igazgatósága nem. Bár történtek szer­' film határát súrolva, érdekfeszítő ' vádiratot szerkesztett az olasz, de kés országának ,,édes' életet" élő „felső tízezre" ellen. Természetesen ennek a vádiratnak a nyugati „sza­bad világ" korlátaihoz igazodó sa­vezési intézkedések, mindez törvény­szerűen csődöt .nond, ha az állóhe­lyekre sokkal több jegyet adnak ki, mint amilyen a szabadtéri mozi játos jellege van, vagyis hiányzik befogadó képessége. Érthető volt A Központi Szakszervezeti Tanács az ostravai Dukla Bánya kombájnkezeifi kol­lektívájának jókívánatait fejezte ki abból az alkalomból, hogy elnyerte a CSKP XII. kongresszusának brigádja és a szo­cialista munkabrigád, megtisztelő címet. Teplicén csütörtökön véget ért a föld­• rajztudósok 9. országos kongresszusa. Az ; réÖekSíUgt i.,170 . rész.tvevőj,e a legidősze­rűbb földrajzi problémákról tárgyalt. belőle a közvetlen ítélet elmarasz­taló ereje. De Fellininek így Is si­került egy korhadó osztály semmit­tevésbe, orgiákba és mérhetetlen [ unalomba fulladó, ürességtől kongó életét pellengérre állítania. Ezen túl a zúgolódás, a könnyen sérülés­sel járható tülekedés és az, hogy az ülőhelyek tulajdonosai közül sokan csak közelharc *útján jutottak el he­lyükre. Az egy-két ezer^ koronáról lemondani nem tudó „szervezők" a, menően mesteri jelképpel fejezi ki legjobb esetben megérdemelnék, hogy meggyőződését, miszerint ez a csont­ja velejéig romlott és elsatnyult élős­fegyelmit indítsanak ellenük. A kasz­szasikernek ilyen felelőtlen hajhászá­ködő társaság olyan, mint a film sa ugyanis egyenlő a politikai szűk­zárójelentében izmos halászok által látókörűséggel. 6.1. E lőfordul, hogy jelentéktelen­nek látszó apróság rég fe­ledésbe ment .emléket idéz fel új erővel, olykor pedig behegedt se­bet tép fel. Ez történt a helyi nem­zeti bizottság titkárnőjével, amikor újságolvasás közben szeme meg­akadt egy rövid napi híren: Ha­zánkban a hathatós egészségügyi in­tézkedések eredményeként az el­múlt évben egyetlen gyermekbénu­lásos megbetegedés sem történt. A mindig energikus, határozott természetű fiatal titkárnő a sorok elolvasása után sírva borult íróasz­talára. Jó sok időbe telt, míg An­nuska, az ebédszünetről visszatérő irodista lány úgy ahogy le tudta csillapítani. Még szerencse, hogy ebédidő lé­vén egy kis szünet állt be az ügy­felek érkezésében. így nem esett különösebb csorba a titkárnő „tekin­télyén". Amikor délután elsőnek egy fejkendős öreg nénike benyitott az ajtón azzal, hogy: „Drága lelkem, tudom sok a dolgod, de nézd már meg ezt a hivatalos papírt... Meg kellene írni nekik..." — már is­mét a régi volt, a mosolygós arcú, tettrekész fiatalasszony. Bár ami azt illeti, a falu lakosai mindenkinél jobban megértették volna az iménti jelenetet, az elér­zékenyülés okát. Hisz nem titok az, mindenki jól ismeri a faluban ... Egy évtizede lehet, hogy nyug­díjba ment az öreg gyógyszerész, helyette fiatal házaspár került a fa­luba. Ofházasok voltak és nagyon boldogok. Az emberek, ha szóba ke­rül, most is azt mondják: Ügy él­tek, mint a turbékoló galambok. Csakhamar bekopogtatott hozzájuk a gólya, a fiatalasszony gyönyörű fiú­babával lért meg a szülőotthonból. Gondtalan, igazi boldogságban telt el néhány esztendő. A lelkiismere­tes fiatal gyógyszerészt, aki mindig szívélyes volt az emberekkel, az éj­szaka bármely órájában csengettek is be hozzá, egy-kettőre megkedvel­te a falu. Feleségét, a müveit, jó­kedvű, talpraesett teremtést úgy­szintén. Bár a háztartás és a kicsi gondozása sok idejét lefoglalta, a helyi nőbizottság elnökeként dere­kasan kivette részét a közös ügyek intézéséből. A kisfiú hároméves múlt, amikor váratlan nagy csapás érte őket. Eu­rópa-szerte gyermekbénulási járvány dühöngött. A ragály nálunk is fel­ütötte a fejét, apák, anyák retteg­ve óvták gyermekeiket a veszélytől, mégis sokat közülük karmaiba ra­gadott a szörnyű kór. A faluból a gyógyszerészék szőkefürtű szemefé­nyét vitte éjnek éjszakáján a szá­guldó mentőkocsi a járási kórházba, hogy a gyors orvost beavatkozás megmentse veszendőbe indult kicsi életét. Pistike életét megmentették. A meggyötört pici test azonban hosz­szadalmas utókezelésre szorult. Egy távoli fürdővárosba vitték. Válságos állapotára való tekintettel a szülők úgy döntöttek, hogy az anya a .gyermek mellett marad. J ött a levél, ment a levél na­ponta, a sűrűn teleírt olda­lak szerelemről, az egymás iránti vágyakozásról adtak vallomást. Alig­hogy megmelegedtek az új helyen, már ott is volt a férj, hogy újra láthassa szeretteit. Meghitt órákat töltöttek együtt az árnyas sétá­nyokon. Az asszony boldogan szá­molt be arról, hogy Pistike roha­mosan gyógyul, férje pedig az ott­honi dolgokról beszélt, a kis falu életének apró-cseprő eseményeiről, amelyet az asszony oly szívesen hallgatott. A csendes fürdőhely vendégei kö­zül sokan utánuk fordultak. Bozsen­ka, a kövérkés, csupaszív szobaasz­szony egyszer meg is mondta neki dallamosan éneklő hangján: „Az embernek úgy örül a szíve egy ilyen szép emberpár láttán!." Telt, múlt az idő, s egyszerre a fiatalasszony azt vette észre, hogy igencsak ritkulni kezd az otthonról érkező levél. Három, négy is út­nak indul haza, míg egyre válasz érkezik. „Biztosan sok a dolga sze­génynek" — csitítgatta magát. — Meg aztán, hogy is tudna annyit ír­ni egy unalmas kis faluból. A nyugtalanság azonban befészkelő­dött szívébe. Sürgetni kezdte férjét, jöjjön el végre hozzájuk, hiszen mar olyan régen látták egymást. He­lyette azonban csak mentegetőző levél érkezett sok indokolással és kifogással. Az asszony most már komolyan rosszat sejtett. Pistike egyre job­ban felépült, anyja azonban mind gondterheltebbé vált. Asszonyi ösz­tönével megsejtette, hogy családi életüket veszély fenyegeti. Rohan­ni szeretett volna haza. De éppen most hagyja magára kisfiát? Ami­kor gyenge lábacskája ismét lépni kezd és ajka újból formálni kezdi a szavakat... Önkínzó töprengésbe merülve órákon át elüldögélt a kis cukrász­da márványlapos asztalkája mellett. Szinte öntudatlanul kavargatta a feketét, melyet aranyozott izegélyű csészében a fehérbóbitás felszolgá­ló lány elébe tett. Az ismerősök csakhamar meglát­ták miféle bánat rágja a fiatalasz­szony szívét. Biztatgatták, vigasz­talták, aztán unszolni kezdték, menjen mielőbb haza. A mitől félt, bekövetkezett. Ösz­szeomlott mindaz, ami szá­mára a családi fészket jelentette. Férfe nem is próbálta tagadni a helyzetet csak mentegetőzött. Ter­mészetes szükségletet, a hosszú különélést, elidegenedést, a szív parancsát és más efféléksf emle­getett. Az asszony azt hitte,< nem éli túl a csalódást. Legnehezebb pilla­nataiban a fiára gondolt, akinek szüksége vott rá és aki á gondos kezelés nyomán egyre jobban erőre kapott. Titokban, bár önmaga előtt is szégyellte bevallani, még min­dig remélte, hogy a férje egyszer visszatér hozzájuk. Nem így történt. Amikor a fürdő­ből hazatértek, a sárgafalú gyógy­szertár üvegezett pultja mögött már új gyógyszerész dolgozott. Férje elköltözött a faluból, csak a válóperes tárgyaláson találkozott vele. Az elhagyott asszonyt a falu még jobban szivébe zárta. Egy nagy csa­lád szerető gondoskodása segítette át az elárvult otthonban töltött el­ső, legnehezebb időszakon. A vá­lasztásokon egyhangúlag reászavaz­tak, ő lett a helyt nemzeti bizott­ság titkára... Azóta becsülettel helytáll, komoly megfontoltsággal intézi a község ügyeit. A múló évek lassan gyógyítgatják a sebe­ket. S ha ez néha még fel is sajog, a közösség megbecsülése megint gyógyító írral vonfa be. GÁL LÁSZLÖ. 1962. június 24. Qj §ZÖ Ü *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom