Új Szó, 1962. május (15. évfolyam, 119-148.szám)
1962-05-26 / 143. szám, szombat
A SZEMÉLYES SEGÍTSÉG EREJÉVEL SZINTE VÉGNÉLKÜL sorolhatnánk a példákat, hogy a helyi nemzett bizottságok Jó vagy rossz munkája mennyire befolyásolja a városon és falvak kulturális életét. Ahol a helyi nemzeti bizottság tevékenyen rész vesz a szervezésben,tevékennyé teszi a kulturális szakbizottság munkáját: hatékonynyá válik a képviselők munkája, javul a szervezés és irányítás s ezzei párhuzamosan iavul a kulturális munka is. Ahol viszont a helyi nemzeti bizottság képviselői nem tartják az élet ütőerén a kezüket — fogyatékosságok mutatkoznak mindenben, így a kulturális életben is. Előfordul, hogy egy-egy faluban a helyi nemzeti bizottság szervező- és Irányító mun-: kája nélkül is kibontakozik a kulturális élet. Dolgoznak az iskolák, a helyi tömegszervezetek a művelődési otthon és az agitációs központ. Mennyivel jobban dolgoznának azonban abban az esetben, ha a helyi nemzeti bizottságoktól több segítséget és útmutatást kapnának ... Néhol a helyi nemzeti bizottságok éppen azért tartják feleslegesnek a kulturális munka szervezését, mert úgy vélik, nálufc segítés nélkül is jól dolgoznak. Hibás felfogás ez. A helyi nemzeti bizottság irányító és szervező munkája abban az esetben sem hiányozhat, h. a kulturális élet kifogástalan. Hiszen a kulturális forradalom nemcsak azt jelenti, hogy lehetőleg minél több kultúrát, minél nagyobb műveltséget teremtsünk. Ezt is jelenti. A legfontosabb azonban az, hogy milyen kultúráról, milyen műveltségről van szó. Bármennyire furcsa, de — mint már többször elmondtuk — különbséget kell tennünk kulturális és „kulturális" műsor, műveltség és „műveltség" (között. Nem minden jó ugyanis, amit bármilyen jó szándékkal megtanul és előad egy-egy műkedvelő csoport. S éppen ezért Igen fontos a helyi nemzeti bizottságok szervező és irányító munkája, aminek természetesen nemcsak annyiból kell állnia, hogy kimondja: „Játsszatok, csináljatok valamit". A nemzeti bizottságnak, de különösen a kulturális szakbizottságnak elsősorban a ínűsorpolitlkára, a bemutatóra szánt előadások tartalmára kell ügyelniök. Egy-egy műsor nemcsak akkor árt, ha eszmeileg helytelen. Akkor Is káros, ha az egyébként jó mondanivaló minősíthetetlen tolmácsolásban kerül kifejezésre. Ismerünk eredő teendőit, nemrégen ^ zenekart szervezett, — 1—* k melyet s e zelte. Ezekben az esetekben elsősorban a nemzeti bizottság közbelépése szükséges. A kul- ma ls vezet. E nyolctagú, § turális szakbizottságnak a többnyire fiatalokból álló eso- ^ müsorpolitika irányításán kívül port hosszú hónapokon át ze- ^ tehát arra is ügyelnie kell, neelmélettel és a hangszerekkel ^ hogy a műsor minősége is jó ismerkedett, majd megtanulta ^ legyen. a kottaolvasást. A nagyrészt ^ Mindezt azért jegyezzük meg, egyszerű fizikai dolgozókból ^ mert számos helyen még ma "" ' - *- v is az a gyakorlat, hogy a különféle csoportok képviselői bejelentik, mit akarnak bemutatni, és engedélyt kérnek. A helyi nemzeti bizottság képviselői néha megnézik, miről van szó, sokszor azonban anélkül engedélyezik a műsor bemutatását, hogy meggyőződnének annak politikai helyességéről, igényes színvonaláról. Ezek után érthető, ha még mindig nagy számban kerül bemutatódé a környező falvakban is ^ kedvelt és gyakran szereplő ^ együttes. ^ Ebben az alig 700 lakosú fa- ^ Iuban dicséretre méltóan dol- ^ gozik a színjátszó csoport is. ^ A téli hónapokban például Lo ^ vicsek Béla Baj van a szere- ^ lemmel és Csiky Gergely Ka- § viár című színművét mutatták ^ be. A Lovicsek darabbal részt ^ vettek a szocialista dráma kör- ^ zeti fordulóján, ahol szintén^ ra selejt, a ma emberének igé- s ikerrel léptek fel. A csoport $ nyét és kulturális színvonalát gy akran jár vendégszerepelni. ^ meg sem közelítő „kulturális o t)aír a elkíséri a zenekar, $ műsor". amely a bemutató után jobbnál ^ TÉVES AZ A FELFOGAS, jobb zeneszámokkal szórakoz-$ hogy a kulturális rendezvénye- tatja a közönséget. Tömör De- ^ ken kizárólag szórakozni aka- zsň ŕs Rerzkn Klára akik az fc S Jsten" ördöngös ábrázolója bi-i hasonlóan, i ken kizárólag szórakozni aka- zső és Reczko Klára, akik az § runk. Szórakozni akarunk, említet színműveket ez igaz. De nem mondunk le arról sem, hogy a szórakozás egyben tanulás, új ismeretek szerzése is legyen. Ez viszont csak abban az esetben érhető el, ha a bemutatásra került műsor nemcsak tartalmilag jő, hanem az előadás, a mondanivaló tolmácsolása is igé-. nyes. Nemcsak az a fontos, hogy az együttesek mit mutatnak be, har.^m az ls nagyon lényeges, hogyan lépnek a közönség elé. hogyan tolmácsolják az egyébként jó gondolatokat. A színvonal kérdését ma már nyugodtan állíthatjuk követelményként mindegyik kulturális együttes elé. Mindezen túl a helyi nemzeti bizottságok munkájától függ az is, hogy a kulturális együttesek a napi eseményektől, a távolabbi céloktól elszigetelt műsort rendeznek-e vagy sem. A jó irányítás és a jó szervezés -esetében az együttesek szinte kivétel nélkül mindig az embe'rek érdeklődési körét kielégítő, az adott időszaknak megfelelő műsorokat rendeznek. Például LInovníkot említhetjük, ahol a nemzeti bizottság Jó munkájának eredményeképpen a falu együttesei azonkívül, hogy gyakran rendeznek kulturális műsort, rendezvényük mindig tartalmas, a falu dolgozói igényeinek kielégítését szolgálják. A sikert elsősorban az eredményezi, hogy Borsodi Imre, a helyi nemzeti bizottság titkára személyesen is részt vesz a falu kulturális életében. És hasonlóan cselekszenek a kulturális szakbizottAnnak idején nem volt semmi, még Idő csak egy vetítővászon és a semmitől kongó végeláthatatlan űr... Azután megjelent az „0r", aki bodor kék felhők puha § vánkosaln kényelmesen heverészve így szólt t A magas mennyre fény áradjon, S a pokol vaksötét maradjon. Ám tüstént — hogy el ne feledjem, A Földön világosság Ingyen . . Cs Ion világosság azon a hétfői hajnalon... ták, a nemzeti bizottság zésére jelenleg újabb tők tervelt szövik. A népművészeten kívül a fa-1 luban sikereket érnek el a ^ népművelő munka terén is, ami ^ szintén a nemzeti bizottság ^ segítségének tulajdonítható. ^ Lipovníkon a nemzeti bizottság ^ mindenben segíti a kultúra fa- ^ luši terjesztőit, aminek beszé- ^ des eredménye van. Š Még sok helyi nemzeti zottság dolgozik Lipovníkot csupán azért hoz- ^ tuk példának, hogy lássuk: a > nemzeti bizottság tagjainak í; személyes segítsége révén ki- ^ kisebb falvakban is teremthe- ^ tő tevékeny kulturális élet. ^ KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉ- ^ GÜKKEL a helyi nemzeti bízott- $ ságok a párt irányvonalának ^ teljesítését, a nép politikai, er- ^ kölcsi egységének megerősíté- ^ sét szolgálják. Fontos feladatuk ^ ezért gondoskodni a község és ^ város sokrétű kulturális fejlő- ^ déséről, a lakosság műveltsé- ^ gének és kultúrájának növeié- ^ séről, az ífjúáág kommunista ^ szellemben történő neveléséről.^ j _ Teh á, holnap... a viszontlátásra! Mindez elérhető, de csak ab- i — Öb dehogy kérem . . . holnap vasárnap van! ban az esetben, ha a kúlturá-^ Munkaszünet! Pihenni szeretnék! lis szakbizottság tagjain kívül ^ a helyi nemzeti bizottság többi ^ így kezdődött a világ legősibb históriája, tagjai is szoros kapcsolatban § amelyet Jean Effel hat színes képsorozatban van a kulturális intézmények § ismét felelevenített. . ... , . .. , o túra művészi nagymestere, nemcsak rajzolásra használja varázsvesszőjét — a ceruzát^ hanem utánozhatatlanul tréfás kísérőszövegek megírására is. Az ősi francia parasztdalok ütemére írt gördülékeny négysorosok Effel rajzaival egyenrangúan fejezik ki gondolatait. — Versek és elbeszélések írása volt az első s legnagyobb szenvedélyem, a rajzoláshoz csak később kaptam kedvet — mondja magáról Jean Effel. — Rajzaimmal csak hangsúlyozni szerettem volna gondolataimat. A szeszélyes sors azonban másként döntött. Nem mint elbeszélő vagy költő, hanem mint újságíró, éspedig mint színházi kritikus kezdtem pályafutásomat. Első rajzaimat 1332-ben adtam a Henry Barbusse irányításával Igen színvonalasan szerkesztett, haladó szellemű Monde című folyóiratnak, de sohasem kaptam meg az értük járó tiszteletdíjat. Nem kevésbé érdekes utat tett meg Jean Effel a rajzolt film felé. A szégyenletes müncheni árulás idején, egyike volt a legnevesebb politikai karikaturistáknak, aki bátran szállt síkra a hitleri fasizmus ellen, s maró gúnnyal ostorozta a megalkuvókat és a csüggedés hangulatát terjesztőket. Ezt a magatartását méltatva, — hazánk felszabadítása után — Adolf Hoffmeister kiváló képzőművészünk, aki egy időben Csehszlovákia párizsi követe is volt, előkészületeket tett Effel alkotásainak prágai kiállítására. Megnagyította a müncheni árulást elítélő 10 rajzát, de ez az anyag még ízelítőt sem adhatott a haladó szellemű, harcos francia művész életművéből. Később felszólították Effelt, hogy rajzolja meg „ A világ teremtését". Ez volt az első, lépés Jean Effel egész estét betöltő filmjének forgatása felé... vezetőivel, ha ismerik a prob- s fc Jean Effelnek „A világ teremtése" című lémákat. ha - mint az emlí- ^ képsorozata - ha ezt egyáltalán hangsúlyoztett Lipovníkon — a nemzeti ^ nunk kel l _ magasa n túlszárnyalja a bibliai bizottság tagjai személyes pél- s jeleneteket igazi francia szellemességgel feleledamutatással ls segítik az s venItö eddíg i alkotásait, amelyek egyébként együttes munkáját. S egytől egyig a mosolyra és a gondolkodásA KÖRÜLTEKINTŐ SZERVE- s r a egyaránt késztető művészi ábrázolás utólRB 1U1 lauiotuiiii « »uuu,a„ 5 ZO ÉS POLITIKAI irányító mun- ^érhetetlen kiforrottságáról tanúskodnak, eseteket, amikor az igazán jó ság tagjai ls. Lipovníkon a he- kán kívül a személyes segítseg ^ ^ legeslegelső s a legfőbb szereplő maga színdarabok vagy jelenetek lyi nemzeti bizottság dolgozói és példamutatás a legtöbb, ^ a „Teremtő"... Jean Effel ördöngös ceruzáértékét a rossz előadás rontot- így a személyes segítség erejé- amit a nemzeti bizottság tagjai, s j a „csalhatatlan hitelességgel" varázsolja ta el. Találkoztunk olyasmivel vei járulnak hozzá falujuk elsősorban a kulturális szak- ^ e l£ n k egy jóságos aggastyánéhoz hasonló arcis, hogy az előadást egészen kulturális életének fellendíté- bizottság tagjai, a kulturális ^ vo násalt és „mennyei" alakjának körvonalait. mint séhez. Borsodi Imre, aki jól együtteseknek adhatnak. ^ _ Bárki nyugodtan állíthatja, másképp tolmácsolták, ezt a szerző megírta és elkép- végzi titkári beosztásából KAMIL BEDNÁŔ! VERES JÁNOS: Afrika térképe Fekamadás Ä gonosztett színe sötétrőt tinta foltja, mely Afrika földjén elömlik. Afrika térképe különben bőrpajzshoz hasonlít, mely elnyűtt a gaztett színhelyén. A tavak színe tiszta kékazíir, a hegyek barnák, a rónák zöldek. Ám a gonosztett színe: vér színe, mely a száraz göröngybe ivódott; abból majd egyszer kihajt hirtelen végzetes, mérgező virágként... Afrika térképe fekvő oroszlán, sörényét mossa, mossa a végtelen Atlanti óceán. A fekvő oroszlán sgyhamar feltör. Sípos Győző fordítása. Férfi vagyok, a nyavalygások torát szétvertem, mindörökre; felfordult kancsók bájitala lágyságom sírversét csöpögje! Keményen álljak? állok is már, szétvetett lábbal, csorba karddal, jöhet a sárkány, kéntűzláng is, nem kell már pingált mentőangyal. Koponyám kemény, — bogár, virág, madarak, bokrok, Göniör dombja! növeszti már a cserfa ága leveleit a homlokomra. Erős vagyok, mint soha eddig, már ne reszkessen értem senki; bár elmegy erőm ébresztője, varázs-korsaját itt felejti, madárrá válik, kék madárrá, mese-leányként, s messze repül, de visszajön! S e gyönyörű hit 3gy percre sem hagy már egyedül. , . „ hogy az én BALÁZS BÉLA ^ „Kennedy-jeim" nem hasonlítanak az eredeti^ hez — mondotta egy alkalommal Jean Effel. ^ — Ezt magam sem vonom kétségbe, hiszen > még sohasem láttam személyesen az USA el^ nőkét, de ami a „jó istent" illeti, vltathatat$ lan, hogy „élethűen" ábrázolom 1 ^ Ez a megállapítás egyaránt jellemző a töbfc bi szereplőre — az angyalokra, a- poklok uráfc ra, Luciferre és szolgálatkész alattvalóinak ^ — a démonoknak — sürgő-forgó seregére. ^ A meglepetésekben, bonyodalmakban gazdag, ^ kalandos történet mindegyik tréfás ötletek^ tői sziporkázó jelenete, — például, amikor a i bűnre csábító Lucifer rock and roll-t táncol 2. — A tfilsá oldalát akkor még ugyanis nem ismerték... „A világ teremtése" persze nem ment oly könnyen és gyorsan, mint ahogyan a biblia elmondja. Semmi sem teremtődött hat nap alatt; és ezért senki sem gondolhatott pihenésre a ^ ŕ — - seiiAj sem £uuuum<uuu piueuesie a § Évával stb. — úgy fonódik harmonikus egész- hetediken. Mintegy 200 rajzoló teljes két évig S szé, akár egy színpompás tarka kaláris dolgozott a filmen. Adolf Hoffmeister egyrészt § gyöngyei. Jean Effel az ásatag „bibliai esemé^ nyeket" természetesen korunk nyelvén mond^ ja el, ami sokszor metszővé élezi ki a minden i maradiságot .kipellengérező tartalom egészi séges humorát, amelyet hatásosan fest alá ^ jean Wiener és Jan Rýchlik kísérőzenéje. ^ Jean Effel, aki sok sok éve ez „Humanité i Dimanche" állandó munkatársa, bár a karikadolgozott a filmen. Adolf Hoffmeister egyrészt a forgatókönyv társszerzőjekénv másrészt a cseh kísérőszöveg szerkesztésévei vett részt ebben a sok ötletességet és szívós kitartást igénylő munkában. Rýchlik és Wiener' csalhatatlan virtuozitással oldotta meg a zenei kíséret problémáit, de nem csekélyebb mértékben járult hozzá a film teljes harmóniájához Charles Nobel ötletes hangaláfestése sem. Jean Effel, ha megkérik, hogy beszéljen részletesebben „A világ teremtéséről", minden munkatársát felsorolja, dicséri hozzáértésüket, fáradhatatlan lelkes munkájukat, de önmagáról szólva szűkszavúan csupán néhány adatra szorítkozik. Ez is ennek a má>r 30 éve, mintegy 15 000 rajzzal az emberiség boldogabb, örömteljesebb életéért fáradozó művésznek Jellemességéről, szerénységéről tanúskodik. Jean Effel az élet szerelmese. Ezt jelképezik a csaknem minden képsorozata sarkába rajzolt csigák, tarka pillangók és százszorszépek is ... (Az Humanité Dimanche cikke nyomán; 1982. május 26. ÜJ SZÖ 7 É
