Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-26 / 25. szám, péntek

A Kuba elleni cselszövések ellenállásba ütköznek a Punta del Este-i értekezleten Punta del Este (CTK) — Az ame­rikai államok külügyminisztereinek értekezletén megkezdődött az álta­lános vita. Elsőként Jósé Joaquin Cai­cedo columbiai külügyminiszter szó­lalt fel és észak-amerikai „felső" utasításra azt állította, hogy Kuba „kommunista forradalmat exportál"! Egyben követelte a diplomáciai, konzu­li és gazdasági kapcsolatok megsza­kítását Kubával. A következő felszólaló Manuel Tel­lo, Mexikó külügyminisztere volt. A DPA sajtóügynökség közlése sze­rint, Manuel Tello ellenezte a Kuba elleni megtorló intézkedések jóváha­gyását és állást foglalt a be nem avatkozás elvének következetes be­tartása mellett. Az ülést e felszólalás után félbe­szakították és csak az éjjeli órák­ban folytatták. Az Associated Press tudósítója szerint egyelőre az lenne a Kuba el­leni legszigorúbb intézkedés — amelynek keresztülvitelét az ameri­kaiak remélhetik —, hogy Kubát ki­zárják az Amerikai Államok Szerve­zetéből. A Punta del Este-i értekez­let nem hivatalos tárgyalásai folya­mán Argentína ezzel kapcsolatban „engedményekkel járó" javaslatot tett, hogy az értekezlet hozzon olyan határozatot, amely megállapítaná, Kuba a szocialista országokkal fenn­tartott kapcsolatai miatt „önként tá­volodott el az amerikai rendszertől". Argentína képviselője továbbá azt ja­vasolta, hogy három hónapon belül további értekezletet kellene egybe­hívni, amely „megvitatná az újonnan kialakult helyzet következményeit". E javaslat értelmében Kubát nem mint államot zárnák ki az Amerikai Államok Szervezetéből, hanem csu­pán arról volna szó, hogy a kubai forradalmi kormány „nem vehetne részt" a szervezet tevékenységében. Kuba „elítélése" eszerint nem len­ne egybekötve semmilyen gyakorlati intézkedéssel. Imperialistaellenes tüntetés Montevideőban Montevideóban több mint 30 000 ember vett részt egy nagyszabású im­pei'ialistaellenes nagygyűlésen, ame­lyen a jelenlevők egyhangú egyetér­Üjabb provokációk Laoszban Hanoi (ČTK) — Ghammuon tarto­mányban hazafias csapatok erélyesen szembeszálltak a laoszi zendülőkkel, akik megkísérelték már felszabadí­tott területek megszállását. A savan­nakheti klikk katonái amerikai tisz­tek vezetésével megszállták Fu-ha várost. A kormánycsapatok és a Neo Lao Haksat fegyveres erői a lakos­ság támogatásával elűzték a zendü­lőket a felszabadított területről. tésével minden szónok a kubai népet és kormányát támogatta, élesen elítélte a Punta del Este-i értekezletet. A résztvevők a nagygyűlés befejezése után a késő éjszakai órákig tüntet­tek a város utcáin. Viharos tüntetésekre került sot más latin-amerikai országokban is. A tüntetők mindenütt határozottan síkraszálltak Kuba érdekeinek meg­védéséért és ezért sokhelyütt sor ke­rült a rendőrség durva beavatkozá­sára. A rendőrség és a tüntetők kö­zötti összecsapások következtében 16 ember életét vesztette és 80 személy megsebesült. Betancourt elnök elren­delte, hogy erős katonai járőrök cir­káljanak Caracas utcáin. A hadügy­miniszter további katonai alakulato­kat rendelt Caracasba. Nagy a fe­szültség Maracayban is, melynek la­kossága Kuba támogatása mellett tüntetett. Tovább tartanak a sztrájkok Venezuelában A venezuelai közlekedési alkalma­zottak sztrájkja, mely január 17-én San Cristóbalban kezdődött, a rend­őrség embertelen megtorló intézke­dései ellenére is folytatódik. A vá­rosban állandóan megismétlődnek a tüntetések. A tüntetők egy csoport­ja bizonyos időre megszállta a rádió­leadóállomást és felhívta az ország dolgozóit, támogassák a tüntetőket. A venezuelai dolgozók országszerte sztrájkolnak és ezzel fejezik ki szo­lidaritásukat. A rendőrséggel sok he­lyütt összecsapásokra került sor, me­lyek folyamán több személy életét vesztette és sokan megsebesültek. A venezuelai dolgozók támogatják a közlekedési alkalmazottak bérkövete­léseit. Hruscsov elvtárs üdvözlő távirata Moszkva (ČTK) — Moszkvában kö­zölték azoknak a táviratoknak szöve­gét, amelyeket N. Sz. Hruscsov és Maaruf Davalibi küldtek egymásnak az alkalomból, hogy M. Davaliblt, a Szíriai Arab Köztársaság miniszterel­nöki tisztségbe iktatták. N. Sz. Hruscsov táviratában kife­jezte azt a reményét, hogy a jövő­ben az eddiginél még erőteljesebben bontakozódnak ki a Szovjetunió és Szíria baráti kapcsolatai a két nem­zet érdekében. Maaruf Davalibi vá­lasztáviratában megköszönte a jókí­vánságokat és sok szerencsét kívánt a szovjet népnek. Tömegtüntetés az uruguayi Montevi­deóban a Kubai Köztársaság támoga­tására. Az NDK-ban (örvénybe iktattak az általános hadkötelezettséget Berlin (ČTK) — A Német Demok­ratikus Köztársaság Népi Parlamentje szerdán délelőtt tartotta 21. ülését, amelyen rendkívül fontos törvények megvitatására került sor. Az új vámtörvény leszögezi, hogy az NDK vámhatára azonos államhatá­rával. Ami az NDK területével körül­vett Nyugat-Berlint illeti, e vámte­rületre vonatkozólag külön egyez­mény megkötése szükséges. Az általános hadkötelezettségről szóló törvény célja az NDK védelmi képességének erősítése. E törvény értelmében az általános hadkötele­zettség 18—50 éves férfiakra vonat­kozik. A tisztek 60. életévükig had­kötelesek. A tényleges katonai szol­gálat 18 hónapig tart. E szolgálatra a 18—26 éves férfiakat hívják be. Azokat a hadköteles személyeket, akik már túllépték ezt a korhatárt, de még nem teljesítettek tényleges katonai szolgálatot, három hónapra hívhatják be az alapvető katonai is­meretek elsajátítására, avagy mint tiszteket 6 hónapos kiképzésre. Nyugatnémet tisztek Csőmbe hadseregében Düsseldorf (ČTK) — A Düsseldor­fé r Nachrichten e napokban közölte azt a beszélgetést, amelyet a lap tudósítója folytatott Horst Lönne düs­seldorfi lakossal, aki jelenleg Csőmbe egyik tisztje. Lönne szabadságra jött Düsseldorfba és elmondotta, hogy már három hónapja teljesít szolgá­latot a katangai hadseregben, ahol rövid idő alatt kapitánnyá léptették elő. Lönne - szerint Csőmbe zsoldosai mesés fizetést kapnak és egy svájci biztosító-intézetnél vannak biztosít­va. A katangai szakadár kormány mintegy 60 000 katangai frankot fizet a toborzóknak minden nyugat-euró­pai zsoldos megnyeréséért. Lönne közölte, hogy becslések szerint mint­egy 36 000 európai zsoldos áll Csőm­be szolgálatában. A SZABAD ELET ELSŐ NAPJAI Utijepyzetek a felszabadul t Goából G. farambianc szovjet újságíró az indiai portugál gyarmatok fel­szabadítása után meglátogatta az évszázados idegen uralom után szabaddá vált területeket. Az aláb­biakban részleteket közlünk úti­jegyzeteiből. Ú tban vagyunk Goa felé. A had­műveletek befejeződtek és az indiai hatóságok megengedték egy csoport újságírónak, hogy megláto­gassák az évszázados gyarmati rab­ságból felszabadult városokat. Kis városokon, falvakon haladunk keresztül. Mindenütt az indiai zászló leng a házakon. A gépkocsikat is indiai lobogó díszíti, s a lakosság kis zászlócskákkal lelkesen köszönti az érkező indiai csapategységeket. „Zsaj Hind!" — Éljen India! — hang­zik fel minduntalan a kiáltás. A há­zakon feliratok: „Éljen a szabad Goa!" Mapusza város közelében fiatal nő lép gépkocsinkhoz. Lora de Souza, a felszabadító mozgalom ismert ve­zetője. Röviddel érkezésünk előtt szabadult ki a portugálok börtöné­ből... K özeledünk Pangimhoz, Goa leg­nagyobb városához. Festői szépségű helyen fekszik, a Mandavi folyam deltájában. Alacsony há­zacskák között magasan kiemelkedik a Mandavi szálloda épülete. Itt laktak azok a pénzsóvár üzletemberek, akik a portugál hatóságok támogatásával kíméletlenül kizsákmányolták a gyarmat természeti kincseit. Az üzletek, éttermek, kávéházak, nyitva vannak, a lakosság az utcákon várja az indái katonákat. Ha valame­lyik megjelenik, egész tömeg fogja körül, kezüket szorongatják, meg­éljenzik őket. — Goa valóságos földi pokol volt — mondja Vaszudevan Narayan Sa­raygar, a felszabadult területek egyik lakosa. — A legvadabb terror dühöngött itt. Rabszolgák voltunk. A hatóságok sötétségben, tudatlan­ságban tartottak minket. Egész Goában egyetlen felsőfokú tanintézet, egyetlen műszaki iskola sem működött. Egyetlen egészség­ügyi tanfolyam — ebből állott a goai közoktatás. A pangimi üzletekben sokféle kül­földi áru látható. Amikor azonban egy Goában gyártott tárgyat kíván­tam látni, az elárusítók csodálkozva tekintettek rám. Még az élelmiszer is külföldről importálták: a rizst Burmából, a lisztet Kanadából és Ausztráliából, a gyümölcsöt Portugá­liából, a burgonyát Hollandiából. S mindezt egy olyan országban, amely a világ egyik legtermékenyebb vidéke. Goa földje három-négy termést is ad évente ... A kolonialista uraknak persze semmiben sem volt hiányuk. Megtekintettük a portugál közigaz­gatás titkárságának pa'otáját. A ve­randáról gyönyörű kilátás nyílik a folyam erdöborította partjaira. A ter­mek falain az alkirályok és kormány­zók arcképei függnek. Dölyfös kihívó arcok — ezeket az embereket küldte ki Lisszabon, hogy Goát kifosszák, kizsákmányolják Amikor a gyarmatosítók elismer­ték, hogy ütött hatalmuk utolsó órá­ja, pusztasággá akarták változtatni Goát. Csak az indiai csapatok gyors előretörése akadályozta meg őket gyalázatos tervük végrehajtásában. Salazar banditáinak még így is si­került hasznavehetetlenné tenni a pangimi vízvezeték egy részét, meg­semmisíteni a rádióállomás berende­zéseit és aknákat elhelyezni a köz­épületekben. Az indiaiak megkezdték a közművek helyreállítását, ártalmat­lanná tették az aknákat, helyreállí­tották a telefon- és táviró-összeköt­tetést Indiával. Még december fo­lyamán megérkezett Goába az első élelmiszereket szállító vonat. A goai lakosság elnyomóinak egy része most a Pangim mellett létesí­tet hadifogolytáborban van. 67 por­tugál tisztet és 850 portugál kato­nát őriznek a táborban. Az egykori elnyomók most lógó orral járnak fel-alá. Pangimban, a kaszárnyák környékén még ott látjuk elhajított fegyvereiket, amelyeket a NATO bo­csátott rendelkezésükre. Damanban amerikai, angol és nyugatnémet fegyverek kerültek az indiai csapa­tok kezére. Az indiai sajtóhírek sze­rint 20 000 ember számára volt fegy­ver Goában H arminchárom kilométerre Pan­gimtöi, csodaszép természetes öbölben fekszik Marmagao kikötője. Több mint 5 millió tonna vasércet, KOMMENTÁRUNK Veled vagyunk, Kuba népe! E napokban megint gyakran em­legetik Kubát. A hős szigetország neve a nyugati féltekén a függet­lenséget és szabadságharcot vívó népek jelképe lett. • Az amerikai imperialisták újabb ellenséges kampányt indítottak a kubai nép és győzelmes forradalma ellen. Rá akarják bírni a latin-ame­rikai kormányokat, hogy brutális beavatkozással aláássák e földrész legigazságosabb és leghaladóbb rendszerét, s ha tehetik, semmisít­sék meg. A kubai nép és Fidei Castro kor­mányának rendületlen szilárdsága már három év óta lelkesítően hat a világ közvéleményére. Egyre több csodálója és híve támad a kubai nép igazságos törekvésének. Egyre többen emelik fel szavukat Kuba védelmében. Most, amikor az USA az uruguayi Punta del Este fürdő­városban összeesküvést szervezett a hős ország ellen, a Béke-Világta­n^cs kezdeményezésére január 22—29. napjaiban világszerte meg­rendezik az önrendelkezési harc, a kubai szolidaritás hetét. Korunk fő tartalma a nemzetek önrendelkezési jogának érvényesí­téséért vívott harc, hogy szabad akaratuk szerint rendezhessék be életüket és jövőjüket. Az ázsiai és afrikai események azt bizonyítják, hogy az imperialista államok gyar­maturalma nagyon gyorsan felbom­lik. Az egyes leigázott országok nem­zeti felszabadító forradalmai nap­jainkban már nemcsak a harcoló népek ügyét jelentik, hanem nem­zetközi jelleget öltenek. Az Impe­rialisták látják, hogy ma az egy­re erősödő szocialista rendszer or­szágai a legnagyobb megértéssel támogatják a nemzeti felszabadító mozgalmakat, s a világ további bé­keszerető erői csatlakoznak a szo­cializmus erőihez. A nemzetközi szolidaritás óriási szerepet játszik a függetlenségükért küzdő népek har­cában és ott is, ahol az új gyar«­matosítók támadásait kell vissza­verni. A kubai példa az egyik legmeg­győzőbb bizonyítéka annak, hogy az új gyarmatosítókkal szemben a vív­mányait védő nép soha sincs egye­dül. Még a legerősebb Imperialisták sem tudják felborítani a nekik ké­nyelmetlen rendszereket az egyes országokban. Az Egyesült Államok tavalyi ku­darca után taktikát változtatott. Természetesen tovább támadja Ku­bát, ám nagy csorba esett tekin­télyén. Az Amerikai Államok Szer­vezetének külügyminiszteri értekez­letére vár az a feladat, hogy egyez­ményt tákoljon össze és „drasztikus kollektív intézkedéseket" készítsen elő a forradalmi Kuba ellen. Ám mit bizonyítanak a legutóbbi két hét eseményei? A dél :amerikai földrészen óriási tiltakozó mozga­lom bontakozott ki az USA ármány­kodása ellen. Brazíliában, Argentí­nában, Uruguayban és másutt .egy­mást követik a tüntetések, a nép­gyűlések, a tiltakozó sztrájkok, me­lyeken tízezrek vesznek részt. Ha­vannában összehívták a latin-ame­rikai népek értekezletét. Európában, Ázsiában és Afrikában ís heves til­takozást váltottak ki a Kuba elleni agresszió előkészületei. A Punta del Este-i értekezlet el­ső napjainak eseményei azt bizo­nyítják, hogy a népmozgalmak itt ls éreztetik hatásukat. A nyugati saj­tóirodák beismerik, hogy az érte­kezlet résztvevői között nincs meg az egység, és határozottan széthú­zás érezhető. A kubai nép meg tudja magát vé­deni az USA agresszív tervei ellen. A latin-amerikai népek a világ töb­bi. békeszerető erőivel egyetemben védelmezni fogják a kubai forra­dalmat, mely új fejlődés kezdete volt a nyugati félteke történelmé­ben. KP A kubai forradalom lelkesítő példa A latin-amerikai nemzetek értekezlete Havanna (ČTK) — Mint már jelen­tettük Havannában kedden este meg­kezdődött a latin-amerikai nemzetek értekezlete, amelyet Lazaro Cardenas, volt mexikói elnöK vezetésével jelen­tős latin-amerikai személyiségek cso­portja kezdeményezett. Az értekezle­ten több mint 200 kiváló, közéleti és politikai személyiség, szenátorok, képviselők, tudósok, művészek és újságírók vesznek részt. Dr. jüan Marinello, a havannai egyetem rektora a kubai küldöttség vezetője hangsúlyozta, az értekezlet kellő választ ad az amerikai államok külügyminiszterei Punta del Este-i értekezletének. A Kubai Köztársaság­ban most azoké a föld, akik meg­rengeteg mangánt szállítottak innen főleg Japán és az NSZK felé. 250 millió rúpia nyereséget hozott az érc évente a kolonialistáknak. Amikor ide érkeztem, a kikötő ha­lott volt. Az emelődaruk mozdulat­lanul álltak, tíz óceánjáró hajó vesz­tegelt a rakpartok mellett. Mindössze tíz nap telt el azonban, s a helyzet gyökeresen megváltozott. A megron­gált klkötőberendezést helyreállítot­ták. A hajókba szünet nélkül ömlik a vas- és mangánérc. Más hajókról most szállítják partra a rakományt: bányagépeket, tehergépkocsikat, autóbuszokat. Minden jel arra mu­tat, hogy Marmagao egyike lesz In­dia nagy kiKötővárosainak. A mikor visszafelé menet a Man­davi partján a kompra vára­koztunk, egy öreg goai orvosáal ele­gyedtem szóba. — Hálásak vagyunk a Szovjetunió képviselőinek a Biztonsági Tanács­ban tanúsított magatartásukért — mondotta. Ha nem lenne a Szovjet­unió, tönkretettek volna. Stevenson kezet akart nyújtani Portugáliának Goa teteme fölött, — folytatta. — De megérdemelt leckében részesült a szovjet küldött részéről. Mindenütt, ahol csak jártam, di­csérő szavakat hallottam a Szovjet­unióról. így például Antonlo da Sou­za, a goai Nemzeti Kongresszus elnökétől, aki Pangim főterén nyilvá­nosan mondott köszönetet a Szov­jetuniónak. S a nagygyűlésen, ame­lyen beszédét mondotta, tízezer em­ber vett részt — Pangim lakossá­gának fele. Csak a gyerekek és az; öregek hiányoztak. Nem fértek el a téren. művelik. Ami a művelődést illett, most a legszegényebb családok gyért ínekei is elnyerhetik a legmagasabb fokú képesítést, mert az állam 50 000 ösztöndíjat juttat a diákoknak. Juan Marinello beszéde további ré­szében nagyra értékelte azt a segít­séget, melyet a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nyújt Kubá­nak. Ezt a segítséget, — hangsú-: lyozta Marinello, — nem kötik po-. litikai feltételhez. Minden segítségre szükségünk van, és hálásak vagyunk minden támoga­tásért — mondotta Marinello beszé­de befejező részében. Különösen fon­tos a latin-amerikai nemzetek segít­sége. Az értekezlet első ülésén Robeitf Williams észak-amerikai néger köz-, életi dolgozó, Antónia Delgado Lo-: zano, a venezuelai küldöttség vezető-i je és Manuel Araujó Hidalgó ecua-; dori képviselő is felszólalt. A szerdai ülésen Leonidas Barletta, Argentína küldötte elnökölt, aki szí­vélyesen fogadta az értekezlet új résztvevőit Lazaro Cardenas tábor-, nok nevében az egyik küldött felöl-: vasta a volt mexikói elnök üzenetét, amelyben kijelenti, hogy szolidáris a kubai forradalommal. A venezuelai küldöttség nevében Febrició Ojeda újságíró, a küldöttség vezetője szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a kubai forradalom a politikai és gazdasági felszabadulás gyönyörű távlatait mutatja a latin-amerikai nemzeteknek. Felszólalása további részében összehasonlította a kubai földreformot azzal, amit az USA védnökségével Venezuelában ígér-; getnek a parasztoknak. A nép a .havannai értekezleteri először soijBkozik fel a latin-ameri­kai nemzetek közös akcióinak vég-: rehajtására. A havannai értekezlet a jövőbeli óriás — egész Latin-Ame-í rika népének első együttes ülése. Elfogták Himmier segédtisztjét A nyugatnémet rendőrség bizonyos idő óta vizsgálatot íolytat olyan hábo­rús bűnösök ügyében, akik a háború alatt Kelet-Európában részt vettek a zsidók tömeges kiirtásában. A nyomozás folyamán — mint a Volksstimme Jelen­ti — elfogták Kari Woiff volt SS-tábor­nokot, aki a háború befejezése óta a Starnbergi tó partján levő villájában háborítatlanul él. Wolff már 1933-ban Himmier segédtisztje volt, 1938-ban az SS-vezető személyi törzskarának lett főnöke, a háború alatt pedig összekötő tiszt volt Himmier és Hitler között. 1982. január 28. UJ SZŐ 3 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom