Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-13 / 345. szám, szerda

N Kedvezmények | a tanuló dolgozók részére | A legnagyobb előnyöket a műszaki iskolák tanulói élvezik • Fi- j zetett szabadság az iskola látogatására • Fizetett tanulmányi sza- J badság vizsgák előtt • 50 százalékos utazási kedvezmény Szocialista államunk sokféle módon gondoskodik azokról a dolgozókról, í akik szakképzettségük fokozására törekszenek. Ezt bizonyítja az 107/1961-es kormányrendelet is, amely meghatározza, milyen munkaköny-; nyítést és anyagi segítséget igényelhet az a dolgozó, aki munkája mel­lett közép- vagy főiskolai tanulmányait végzi. A rendelet ez év szeptem­ber 15-én lépett életbe. A fenti kormányrendelet a tanulók széles körére vonatkozik. E rendele­ten kívül még néhány előbbi rendel­kezés is érvényben van. Megállapít­hatjuk azonban, hogy a legnagyobb előnyöket azok a dolgozók élvezik, akik — akár kombinált, akár távtanu­lás formájában — műszaki taunlmá­nyokat folytatnak. Az új rendelet felsorolja mindazo­kat a kedvezményeket, amelyeket a következő iskolákon tanuló dolgozók élvezhetnek: a szakiskolákon, iparis­kolákon és konzervatóriumokon, az ezen iskolákon rendezett hosszú idő­tartamú tanfolyamokon, az üzemi művelődési intézményeken, a vállalati középiskolákon, a műszaki és vállala­ti tanintézetekben, a főiskolák mű­szaki, mezőgazdasági, erdészeti, köz­lekedésügyi, vegyi, matematika-fizi­kai, természettudományi fakultásán, a közgazdasági főiskolán és a marxiz­mus-leninizmus esti egyetemén. A rendelkezés meghatározza a taní­tóknak és nevelőknek nyújtandó ked­vezményeket is, akik foglalkozásuk mellett a pedagógiai iskolákon, in­tézetekben, a művészeti főiskolákon, illetve egyetemen folytatják szakkép­zettségük fokozása érdekében tanul­mányaikat. Miután e rendelkezés rendkívül széles skálájú, előfordulhatnak félre­értések nemcsak a kedvezményeket igénylők körében, hanem a kedvez­ményeket nyújtó vállalatoknál és az üzemeknél is. Ezért úgy véljük, hasz­nos munkát végzünk, ha olvasóink­nak a rendelettel kapcsolatban né­hány felvilágosítással szolgálunk. Az esti iskolát látogató dolgo­zónak a tanévben 22 nap fizetett ta­nulmányi szabadságra van joga, ezenkívül minden vizsga előtt két nap fizetett szabadságra és tanulmá­nyainak utolsó befejező évében 16 hét fizetett szabadságra van igénye, hogy felkészülhessen az államvizsgá­ra. Olyan egyedülálló esetekben ami­kor a tanuló súlyos okokból kifolyó­lag nem birkózott meg az előírt sza­badság alatt tanulmányi feladataival, az üzem további fizetésnélküli sza­badságot nyújthat neki, ez azonban nem haladhatja meg az egy hónapot. Ezen idő alatt az üzem ösztöndíjat ad a tanulónak, mégpedig nőtlennek 600, nős, illetve férjezettnek 900 koronát egy hónapra. A tanulmányaikat távtanulás formájában folytató dolgozóknak a 3 tanév alatt 24 nap fizetett tanulmányi j szabadság jár — tanulásra, konzultá-) cióra és laboratóriumi gyakorlatra — ? ezenkívül minden vizsga előtt két j nap, külön egy hét fizetett szabadság J rövid bentlakásos tanfolyam látoga- , tására és 16 hét fizetett tanulmányi ] szabadság az államvizsga előtt. Egyé- ľ nileg elbírált esetekben e tanulmá-: nyi formánál is adhat az üzem maxi- ; málisan egyhavi fizetetlen tanulmá- i nyi szabadságot hasonló feltételekkel, \ mint az esti iskolák látogatóinál. A magántanulók részére az j üzem minden vizsga előtt egy hét a fizetett szabadságot és az államvizs- J ga előtt egyhavi fizetett szabadságot > biztosít. > A hosszabblejáratú, — f o - J lyamatosan legalább egy iskolai évig > tartó és ezen idő alatt 400 tanórát J igénylő — tanfolyamok látoga - j tóinak hetente három óra fizetett* szabadságra van igényük.- Ezenkívül > három nap fizetett szabadságra jogo- > sultak tanulmányaik befejeztével a, vizsga előtt. A tanítókra vonatkozó- > lag a rendelet úgy szól, hogy ameny- J nyiben ilyen tanfolyamokon aktív pe- > dagógiai tevékenységük mellett részt" vesznek, heti 2 órával csökkenteni J kell tanítási óráik számát. Természe- » tesen ők ís jogosultak a vizsgák előtt J három nap fizetett szabadságra. > > Azok a dolgozók, akik az egyes, ágazatok által igényelt kiilönle­J ges főiskolai tanfolyam o-> kon végZik tanulmányaikat, heti J négy óra fizetett szabadságra jogo- > sultak, ezenkívül egy hét fizetett sza- » badságot nyújt az üzem a záróvizsgák * elvégzésére. > Az iskola látogatására, a vizsgák, az exkurziók, a kötelező konzultációk, j a bentlakásos tanfolyamok stb. látó- : gatására a dolgozóknak a Csehszlo­vák Államvasutak 50 százalékos uta­zási kedvezményt biztosít. Ez az uta- : zási kedvezmény csak azoknak a ta­nulóknak jár, akik maguk fizetik az : utazási költségeket. Ezt azért hang­súlyozzuk, mert az üzemeknek mód­jukban áll a dolgozóknak az utazás: teljes költségét megtéríteni, ha azok : főiskolán, a különleges tanfolyamo­kon stb. végzik tanulmányaikat. (Ska) Hazánk legkiválóbb sportolói A Československý Sport szerkesztősé­ge a „Munkára és a haza védelmére kész" jelvény adományozását eldöntő bi­zottsággal egyiittmfiküdve e napokban zárta le az országos versenyt, amely­ben azok a sportolók vettek részt, akik a legjobb teljesítményeket érték el a jel­vényért folyó küzdelmekben. Az országos sportversenyben összesen KOOft sportoló vett részt, többek között Stepanka Mer­tová és Jirí Lánsky érdemes sportmeste­rek, M. Moravec, j. Mrázek. j Hron, B. Kulhavá, O. Krasiiová, H. Urban sport­mesterek stb. A verseny nemcsak a ki­váló sportteljesítmények elérésére irá­nyult, hanem annak megállapítására is, milyen a sportolók erkölcsi magatartá­sa, s milyenek a dolgozó néphez fűződő elvtársi kapcsolataik. A legkiválóbb csehszlovákiai sportolók e téren is be­bizonyították, hogy méltók a sportoló névre. Biruta Vaiaillsova, a második kor­osztályban (26—35 éves) versenyző nők vetélkedésének győztese egy szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésébe törekvő kollektíva vezetője, Alena Schusterová pedig, az első korosztály (19—25 év) a Spartak Praha Sokolovo színeiben versenyző atléta egy szocia­lista munkabrigád vezetőjének helyette­se. Az országos verseny eszmei részében, melynek keretében a sportolók a leg­időszerűbb politikai kérdésekkel foglal­koztak, ugyancsak bebizonyosodott a leg­kiválóbb sportolók magas színvonala. Mindnyájan sok munkaórát szenteltek közérdekű tevékenységnek, segítséget nyújtottak mezőgazdaságunknak. részt vettek a város- és faluszépítési munkák­ban, valamint sportpályák és egyéb in­tézmények építésében. A verseny részt­vevői közül legtöbben edzők, illetve sportoktatók, akik készségesen átadják értékes tapasztalataikat a fiatal sporto­lóknak. A verseny győztesei a következők: az első korosztályban (19—25 év). Olga F o m e n k o v á, az Aritma 25 éves ter­vezője, a második korosztályban (28—35 év) Biruta Valaitisová, a nácho­di járási építészeti vállalat 27 éves ter­vezője, harmadik korosztályban (30 éve­sek és idősebbek) Hana Ženišková, a prágai ČKD dokumentációs osztályának 39 éves dolgozója. A férfiaknál az első korosztályban (14—35 év) Rudolf T o­m á š e k sportmester 24 éves állami al­kalmazott. a második korosztályban (36 —45 és) Jaroslav Lorenc 39 éves állami alkalmazott és a harmadik kor­osztályban (46 évesek és idősebbek) Otakar Mašek. a csehszlovákiai sport külügyi osztályának 47 éves veze­tője. _________ Sivori Európa legjobb labdarúgója A „Francé Football" francia szaklap ankétjának, — melyen 19 európai ország sportszerkesztője vett részt — értelmé­ben Európa legjobb labdarúgója címét a Juventus Torino játékosa Siirori kapta. 2. Suarez (spanyol). 3. Hayes (angol), 4 )asin (szovjet). A 10 helyen összesen hét labdarúgó végzett köztük Masopust, Grosics, Hanappi és mások. • Buenos Aires. Dél-Amerika legjobb pillangözója az argentin Nicolao leg­utóbb száz méteren 1:00,9 mp-es időt ért el 50 méteres uszodában. A Port Arthur Bear­cats kanadai jégko­rong-együttes csehszlovákiai por­tyája során két mérkőzést játszott a csehszlovák B együt­tessel. Az elsőn 2:3-ra kikaptak a vendégek, a mási­kon 3:l-re győztek. Felvételünkön Svoj­še és Smíd igyek­szik Nadrchal kapu­ját megvédeni. (Foto: CTK). SPORTHÍRADO iiiiiiiiiiiimiiiiniiii iiimmiiiiiimiimii # Torino. A Juventus híres csatárát, a walesi John Charlest csütörtökön meg­operálták; a bal térdén sikeres műtétet végeztek. C New York. ítéletet hoztak az Egye­sült Államokban a profi ökölvívásban garázdálkodó gengszterbanda ügyében. A banda vezérét, Frankié Carbot, 25 évi börtönre és 10 000 dolláros pénzbüntetés­re Ítélték. A többiekre kiszabott bünte­tés 25 évig terjed. # London. A Cambridgeben tanuló ausztrál Elliott, az 1500 m-es síkfutás világcsúcstartója és olimpiai bajnoka ki­jelentette, hogy tanulmányai miatt a jövő évben nem vesz részt nagy verse­nyeken, így a Brit-Nemzetközösség já­tékain sem. # Rio de Janeiro. 1964-ben ünneplik a brazil labdarúgás 50 éves fennállásá­nak évfordulóját. Ez alkalomból Brazíliá­ban nagy nemzetközi labdarúgó-tornát terveznek, melyre meghívják a Szovjet­unió, Magyarország. Argentína, Paraguay, Uruguay, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Svédország, Anglia és Auszt­ria válogatottjait. • Zwickau. A Budapesti Vasas labda­rúgó-együttese 1:3 (0:3) arányban kika­potdt a Motor Zwickau együttesétől. • Magdeburg. Az Aufbau Magdeburg 2:0 (l:0)-ra győzte le az NDK-ban por­tyázó Stiinta Temesvár román labdarú­gö-egyiittest. 0 Žilina. A Dynamo Žilina együttese a Kupagyőztesek Kupájáért folyó tornán az AC Fiorentinának a következő idő­pontokat javasolta: az első mérkőzést február 18-án Zillnán, a viszavágót feb­ruár 25-én Firenzében játszanák. Szerda, december 13. A BRATISLAVA] MOZIK MŰSORA: HVIEZDA: Olaszországi emlék (an­gol) 15.30, 18, 20.30. SLOVAN: Feltört ugar III. rész (szovjet) 15.30, 18, 20.30, PKAHA: 800 mérföld az Amazonon (mexikói) 10.30, 13.45, 16, 18.30, 21, METROPOL: Teréz (cseb) 15.30, 18, 20.30, POHRANIČNÍK: A gleiwitzi eset (NDK) 15.45, 18.15, TATRA: Borús reggel (szov­jet) 15.45, 16.15, 20.45, MIER: Andél a he­gyekben (cseh), 18, 18.30, Horgász a pác­ban (Irancia) 21, PALACE: Dr. Cajal felfedezése (spanyol) 22, DUKLA: Alba Regia (magyar) 18, 20.30, OBZOR: Em­berek és hegyek (francia) 18, 20.30, MÁ-J: Ahol nap süt a folyókra (cseh) 18, 20.30, STALINGRAD: Valentin, a jófiú (cseh) 17.30, 20. MLADÝCH: Mesék (szovjet) 15.30, PARTIZÁN: Csigalépcső (magyar) 17, 19.30, NÄDEJ: Therese Etienne házassága (francia) 19, DIMIT­ROV: Emberek a hídon (szovjet) 17.30, 20, BRIGÁDNIK: Júniusi napok (cseh) 17, 19.30, ISKRA: Vadállatok a fedélzeten (szovjet) 17.15, 19.45, ZORA: A negyedik (lengyel) 17.30, 20, POKROK: Tavaszelő (szlovák)) 17.30, 20. A TATRA REVÜ MÜ»ORA: Lipót király szigete ' (20.30). A KOSlCEI MOZIK MOSÓRA: SLOVAN: Teréz (cseh), TATRA: Ki­lencedik kör (jugoszláv). PARTIZÁN: Záróra (cseh)? ŰSMEV: a Holdról poty­tyant le (cseh)l A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA. NEMZETI SZÍNHÁZ: Pillangókisasszony (19), HVIEZDOSLAV SZlNHÁZ: Atlantisz (19), ÚJ SZÍNPAD: Elveszett arc (19), ZENEI SZÍNHÁZ: Mario Lanza énekel (19.30). A KOSlCEI ÁLLAMI SZlNIIÁZ MOSÓRA: Ma: Rigoletto (19), Holnap: Svanda, a dudás (19). A televízió műsora: Bratislava: 15,00: Diákklubok műsora. 16,00: Óvodások műsora. 18,30: Orosz nyelvlecke kezdőknek. 19,00: TV-híradó. 19,30: Szórakoztató zene. 19,45: Cseh­szlovákia—Porth Arthur Bear Cats nem­zetközi jégkorong-mérkőzés közvetítése. 21,00: Zdenék Jonák: Nagy hűhó Lýdie körül, TV-játék. 23,00: A nap visszhang­ja. Budapest: 18.30: TV Világhíradó. 18.45" Tanuljunk oroszul! 19.00: Közvetítés az Erkel Színházból. Verdi: Simoné Boc­canegra. 22.10: Hírek. A TV Világhíradó ismétlése, Sűrű felhőzet .helyenként eső, a hegyvidékeken havazás. Az éjszakai hőmérséklet 2—5, az ország északi és keleti részén "fok körül. A legna­gasabb nappali hőmérséklet Észak- és Kelet-Szlovákiában 3—5, másutt 6—10 fok között. Nyugati szél. (Folytatás az 5. oldalról) ebben a kérdésben egyelőre még nem tisztázódott. A nemzeti nyelv megteremtése érinti az egy állam keretében élő né­pek egymás közti viszonyát. Ebben a tekintetben nagy óvatosságra van szükség. A soknemzetiségű államok történelmének tapasztalatai azt mu­tatják, hogy minden nép rendkívül nagy becsben tartja anyanyelvének szabad használati jogát, és e jog bármiféle csorbítása nemzetiségi konfliktusokat eredményez. A nemzeti kultúra kérdései Afrika népei hosszú évszázadok folya­mán megteremtették a maguk sajátos kultúráját: zenét és táncokat, dalokat és meséket, szobrászatot és festészetet, nemzeti viseletet, építészetet és így to­vább. Ez a kulturális örökség alapul szolgálhatott volna a nemzeti kultúrák kialakulásához, de a gyarmatosítás megszakítotla a kultúra normális fejlő­dését. A gyarmati hatóságok nemcsak, hogy semmiféle támogatást nem nyúj­tottak az afrikai népek kultúrájának fej­lesztéséhez, hanem primitívnek, egy „al­sóbbrendű faj" kultúrájának minősítet­ték, mely csupán az egzotikus néprajzi gyűjtők figyelmére érdemes. Még admi­nisztratív intézkedéseket is tettek a nemzeti kultúra elnyomására, igy pél­dául megtiltották az iskolákban a nép­dalok és népi táncok előadását. Min­dent megtettek avégett, hogy az afri­kaiak lenézzék saját kulturális öröksé­güket. Ez bizonyos mértékig sikerült is az imperialistáknak, az értelmiség egy része kezdett idegenkedni saját kultú­rájától. Ugyanakkor a gyarmatosítók azt is le­hetetlenné tették az afrikai népeknek, hogy bekapcsolódjanak az európai kul túrába. A lakosság 90—95 százaléka analfabéta maradt. A második világba ború előtt a trópusi Afrikában egyetlen hivatásos színház sem működött. Nem volt anyanyelven írt szépirodalom. Az európai ku!* urának még a legegysze rűbb elemei sem voltak hozzáférhetők a lakosság többsége számára. Igaz, e"v igen szűk ..elit" réteget kiképeztek a gyarmatosítók — gyarmati hivatalno­kokká, papokká. Ebből az elit rétegből azután, a gyarmatosítók szándékai elle­nére, kiváló politikusok és közéleti sze­mélyiségek, az antiimperialista, a nem­zeti felszabadító mozgalomnak vezetői kerültek ki. Ám ugyanebből az elit ré­tegből kerültek ki az imperializmus megvetett lakájai is, a bábok. Ez volt a gyarmatosítók voltaképpeni szándéka. A kapitalizmus előtti társadalmi viszonyok túlsúlya A burzsoá nemzetek kialakulásá­nak gazdasági alapja a tőkés terme­lési mód és a tőkés termelési viszo­nyok fejlődése volt. A gyarmatosítás meggátolta Afrika kapitalista fejlődé­sét és a burzsoá társadalom osztá­lyainak kialakulását. Az imperialista monopóliumok tőkés vállalatokat ala­pítottak Afrikában, de ugyanakkor mindent elkövettek, hogy megakadá­lyozzák a munkásosztály kialakulá­sát. Minthogy gyáripar úgyszólván egy­általán nem létezett, a fő tőkebefek­tetési terület pedig a bányászat, az ültetvényes gazdaság és az útépítés volt, ahol a gépek alkalmazását a minimumra lehet szorítani, az európai társaságok szívesebben vették igény­be szerződéses parasztok, idénymun­kások munkaerejét. Ez olcsóbb is volt, minthogy a munkaerő újrater­melésének szférája a falu maradt. A munkásnak azt a minimumot fi­zették, amely egy nőtlen ember ten­gődéséhez okvetlenül szükséges. Az idénymunkás nem hozhatta magával családját, nem telepedhetett le a vá­rosban, nem válhatott törzsökös munkássá, proletárrá Mindazonáltal az afrikai proletariátus létrejöttét megakadályozni lehetetlen volt. A háború utáni években a bérmun­kát végző személyek száma jelentő­sen megnövekedett: az alkalmazottak valamennyi kategóriájának beszámí­tásával ez a szám ma eléri a 15 mil­liót. A kapitalista termelés két fő területén, a bányászatban és az ül • tetvényeken azonDan a munkások zöme még most is idénymunkás. A gyarmatosítók gátolták a nem­zeti burzsoázia fejlődését. Az európai monopóliumok a tőkefelhalmozás ösz­szes csatornáit elzárták az afrikaiak elől. Számos országban adminisztra­tív intézkedésekkel korlátozták az afrikaiak tőkés vállalkozását. Csak a második világháború után, amikor az imperializmus közvetlen politikai uralma veszélybe került a gyarma­tokon, tértek rá a gyarmati hatósá­gok a „középosztályok" megterem­tésére, és kezdték valamelyest támo­gatni az afrikai vállalkozókat. A trópusi Afrikában a termelési viszonyok rendkívül bonyolultak. A haladó nemzetiségi viszonyok, az uralkodó patriarkális, feudális viszo­nyok és a fejlődő tőkés termelési vi­szonyok szorosan összefonódtak. A kapitalizmus előtti társadalmi viszonyok mesterséges konzerválásá­val a gyarmatosítók a nemzetté vá­lást akadályozó társadalmi szerveze­ti formát akarták fenntartani. Távlatok Afrika népeinek életében inost megy végbe az antiiinperialisia nemzeti forra­dalom folyamata, melynek célja: véget vetni az imperialista elnyomásnak és megtisztítani az utat a népek szabad nemzeti fejlődése előtt. A kontinens nagy részén a nemzeti forradalom első szakasza befejeződött: az államhatalom az imperialista hatalmak kezéből a helyi nacionalista erők kezébe keriilt, nem­zeti államok alakultak. A kolonializmus­sal azonban még nem számoltak le ezek­ben az országokban. Még fennáll az anyaországtól való gazdasági függés, amely óhatatlanul korlátozza az országok állami szuverenitását; a külföldi tőke folytatja a kiz^álrmánvolást, mely fékezi a gazdasági fejlődést. A népek szociális és szellemi életé­nek minden területén fennmaradtak a kolonializmus jelentős maradványai. A kolonializmus maradványaihoz kell sorolni a bábkormányokat is. Nkrumah, Ghana elnöke az ilyen kormányokat a közvetett igazgatási rendszer új válto­zatának nevezte. A nemzeti forradalom további fejlődésének az a feladata, hogy teljesen felszámolja a gyarmati uralmat. A nemzeti kérdés fő tartalma mind­eddig az idegen, imperialista uralom el­len, a nemzeti függetlenség kivívásáért folytatott harc volt. A nemzeti kérdés tehát a gyarmat és az anyaország vi­szonyának kérdése volt. Ez a kérdés még nem oldódott meg. Ma azonban — a nemzeti függetlenség kivívása és a saját államiság megteremtése után — mind nagyobb jelentőséget nyer á nem­zeti kérdésnek az a vonatkozása, mely az afrikai államok keretén belül élű népek egymás közti viszonyát érinti. Ez bonyolult, nehéz probléma. A néprajzi határok nem esnek egybe az államhatárokkal, s így evék élnek Ghanában is és Togóban is, maszaik Kenyában és Tanganyikában, uolofok Szenegálban és Gambiában. mali i ók Guineában, Maliban, az Elefántcsont­parton, Libériában, Sierra s Leonéban, Gambiában stb. Hogyan lehet felszámol­ni a kolonializmusnak ezt az örökségét? Ez az afrikai államokra váró egyik leg­nehezebb feladat. A politikai térkép átalakítása, az államhatárok megváltoztatása és a néprajzi határokkal való összhangba hozása olyan feladat, amely a fejlő­dés mai szakaszában megvalósítha­tatlan. Megoldható lenne úgy, hogy az államok regionális föderációkba vagy egy afrikai államszövetségbe tömörülnének. Az afrikai államszövetség megte­remtésének gondolata igen népszerű Afrikában. Ezt a gondolatot sok ha­ladó közéleti személyiség és politikus támogatja, és több ország államjoga tükrözi. A Guineai Köztársaság alkot­mányának bevezető része leszögezi, hogy Guinea „fenntartás nélkül tá­mogat minden olyan politikát, mely az afrikai államszövetség megterem- . tésére irányul". Hasonló gondolatokat találunk Ghana alkotmányában. Ez év áprili­sában Ghana, Guinea és Mali elnökei aláírták az Afrikai Államok Szövet­ségének szabályzatát. A nemzetek kialakulásának kérdé­sével összefügg egy másik problé­ma: a trópikus Afrika országai to­vábbi fejlődésének útjai. Ezekben az országokban a nemzeti burzsoázia gyenge, a munkásosztály pedig vi­szonylag nagy létszámú. A nemzeti ipar főleg állami iparként jön létre. A mezőgazdaság fellendítése a pa­rasztok valamiféle szövetkezeti egye­sülését teszi szükségessé. Sok or­szágban a föld közösségi tulajdona van túlsúlyban. Mindez bizonyos elő­feltételeket teremt a nem kapitalista fejlődéshez. Hogy milyen úton halad majd ezeknek az országoknak a fejlődése, az attól függ, hogy kinek a kezében lesz az államhatalom és milyen lesz a politikai erők megoszlása. Már ma két fejlődési irány figyelhető meg. Guineában, Maliban és Ghanában korlátozzák a nemzeti magántőke nö­vekedését, ezzel szemben Nigériában ösztönzik a magántőkés vállalkozást. Egyes afrikai államok olyan politi­kát folytatnak, melynek nyilvánvaló célja, hogy az országot a kapitaliz­mus útjára terelje, jóllehet a kapita­lizmus annyi szenvedést okozott Af­rika népeinek. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy ezek a népek már véglegesen kiválasztották egyik vagy másik utat. A fejlődés útjainak kérdése végső soron minden egyes országban a társadalmi erőviszonyo­kon dől el. (Megjelent a Béke és Szocializmus ez évi 11. számában. Rövidített szöveg) .Oj Sző", kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsáqa Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelősi Dénes Ferenc főszerkesztő Szerkesztőség Bratislava Gorkého u. 10. sz. Telefon >37-16 , 512-23, 335-S8 VI6-39, - főszerkesztő: 532-20 - titkárság: 550-18. - sportrovat! 505-29. Kiadóhivatal! Bratislava, Gorkého 8., telefon: 503-89 Előfizetési li.í havonta 8.- Kis Terjeszti n Post? ŕttrlapszolaálata. Megrendelhető minden oostahlvatainái és kézbesítőnél. Nyomási Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava. K-08'11589

Next

/
Oldalképek
Tartalom