Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-20 / 322. szám, hétfő

S K | A Pártélet legújabb száma| közli [az SZKP programját f ' A Pártélet 22. száma teljes tei-§ jedelmében közli a Szovjetunió § Kommunista Pártja XXII. kong-§ resszusán elfogadott pártprogra- ^ mot és az SZKP szervezeti szabály & zatát. Ezek a történelmi jelentősé- § gű dokumentumok útmutatók szá- § munkra a kommunizmus győzelmes fc felépítéséért folytatott harcunk- $ ban. ——•—* m i íi miiM i ni mai m i rrt mr t, Ipoly menti gondok és remények Látogatás három szomszédos szövetkezetben „Lakáskultúra ma és holnap" — kiállítás Košicén Koäicén a Brnóí Egyesölt Bútor­gyárak rendezésében kiállítás nyílt meg, „Lakáskultúra ma és holnap" címen. A Kormányprogram épületében meg­rendezett kiállítás nemcsak a város, hanem egész Kelet-Szlovákia lakos­ságának érdeklődését felkeltette. A kiállított bútortárgyak, között a látogatók több legújabb típusú kony­ha-, lakószoba-, hálóberendezésben gyönyörködhetnek. A kiállítás érde­kessége, hogy a bútortervezők fel­világosítást nyújtanak a korszerű la­kások berendezésére. A kiállítás december 20-ig tart pyltva. Porfogó bányászsisak (CTK) — A nýrskoi Okula Üzemben a napokban kezdték meg egy porvédő légzőkészülék gyártásit, amely a bányá­szok további hathatós segédeszköze lesz a bányapor okozta szilikózis ellesi küz­delemben. Az n j bányászsisak poliamid­ból készül és szűrőberendezéssel van ellátva. A légzőkészülék megakadályoz­za az egészségre káros por belélegzését és egyben védi a bányász fejét. Az említett porvédő bányászsisak Bo­humil Ubr találmánya, amely telülmúlja a külföldön használatos bányászsisakok minőségét. A nagyon poros környezet­ben dolgozó bányászoknak eddig napon­ta néha háromszor is ki kellett cserél­niük a védősisak porfogófát. Az Ubr­féle védősisak egy havi használat után is változatlan hatással védi a bányászok légzőszervét. Eddig még aahol sem ér­tek el ily bosszú tartamú használati Időt. Az újféle bányászsisak további előnye, hogy a bányász arcbőre nem érinti a légzőkészülék anyagát. A múltban ugyan­is gyakran előfordnlt, hogy a sisak arc felőli része kellemetlen kiütéseket oko­zott. Az ostrava-karvinal szénkörzet bányá­szai még ez idén kapnak 300 ilyen por­védő légzőkészüléket. A nýrskoi Oknla Üzem dolgozói jövő évben már 7000 új­fajta légzőkészüléket gyártanak. Gyorstehervonat (ČTK) — Berlin — Bad Schandau és Štúrovo kőzött május óta az úgy­nevezett átmenő forgalmat lebonyolító gyorstehervonat közlekedik. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy a naponta mintegy 600 tonna külön­böző árucikket szállító gyorsteher­vonatok fele annyi ldö alatt bonyo­lítja le hazánk területén a forgal­mat, mint az általában használt te­hervonatok. A vasúti vezetőség a Jövő évben két további szerelvényt állit forga­lomba gyorstehervonatként, úgyhogy ezek a vonatok naponta több mint 1800 tonna, főleg gyorsan romló élel­miszert szállíthatnak. Kölcsönös meg­egyezések alapján később Bulgáriá­val, Romániával és az északi orszá­gokkal is létrejön a gyorstehervonat­összeköttetés. A HARMADIK SZÖVETKEZET, az or­szágos hírű Vörös Lobogó. Itt mind­járt hangsúlyozni kell, hogy a fel­sorolásban a minőségi sorrend igé­nye nélkül maradt a harmadik helyre, mert a gazdálkodás eredmé­nyessége alapján inkább az első hely illeti meg a viskiekfet. Hiszen egy-egy hektárra számítva ők terme­lik a legtöbb húst, nem kevesebb, mint 222 kg-ot. De nézzük előbb a hatékonyságot a munkahelyeken. Kint a határban a traktorosokon kívül már hiába keressük a szövet­kezeteseket. Már régen helyükre ke­rültek a kapások, a növénytermesztés egyetlen szakaszán sem várták meg, hogy a munka az agrotechnikai ha­táridő napjáig tartson. Látszólag tehát kopár a batár. De csak azok szemében, akik a még nemrég kikelt sűrű vetésben, a mé­lyen vágott barázdákban, vagy a las­san már egészen elsárguló lóhere- és lucernatáblákban csak a mát látják. Kovács Gyuri bácsi, a deresedő ha­jú, de gondolkodásában, mozgásában mindig fiatalos frissességű mezőgaz­dász azonban másképpen néz a szá­mára nyitott könyvhöz hasonló ha­tárra. Ö nemcsak a hűvös őszi szél­ben borzolódó zöld vetésből, hanem már a barna hantokból ís a jövőt ol­vassa. Gyerekkora óta ismerőse az Ipoly menti föld, több mint tíz éve intézi a falu kommunistáinak kezde­ményezésére létrehozott szövetkezet növénytermesztésének sorsát. Isme­ri az egyes dűlők „szokását", tudja, hogy a határ melyik részén milyen zsíros a föld, azt is, hogy a belé kerülő növények milyen tápanyagot igényelnek, ezért magabiztos a hang­ja, amikor azt állítja: —• Itt majd 500 mázsa cukorrépa terem hektáronként, amott a másik dűlőben egy-egy hektárról 45 mázsa szemeskukoricát terveztünk, ott az a búza bizonyára ad 33—35 mázsát. — Honnan ez a magabiztosság? —• Az idén átlag közel 31 mázsa búzánk termett hektáronként. Most is volt közel 40 mázsás hektárhoza­munk egyik-másik parcellán. De már voll 45 mázsánál nagyobb hektárho­zamunk is. Az átlag évek óta nem csökken 30 mázsa alá és ennyi nagy hozamot eredményező jó fajta vető­magot még sohase tettünk a földbe, mint az idén. — A termelés hatékonyságának el­lenőrzésével hogyan áll a szövetke­zet tagsága? — kérdezem. — Olyan dolog ez — válaszolja —, hogy ezt mindenki egy kissé a njaga módján érti, mert tulajdonképpen nem eléggé tisztázott a szövetkeze­tesek nagy része előtt ez a mezőgaz­daságban még új fogalom. — S ha személy szerint értem? — Ha rám gondolt, néhány dolgot már elmondtam. Mert ugyebár, ha a mezőgazdasági földterületet nem le­het a végtelenségig növelni — ná­lunk pedig az Ipoly szabályzásáig egyáltalán nem — akkor a termelés fejlesztésének csak egy útja marad: állandóan fokozni kell a hektárhoza­mokat, a termelést, méghozzá a leg­célszerűbben ... GONDOLKODIK, de arcáról az örök­ké bizakodó ember mosolya akkor sem tűnik el... — Első hallásra — folytatja — talán hihetetlennek tűnnek az em­lített hektárhozamok. Pedig nincs ezekben semmi lehetetlenség. Hiszen III. VYŠKOVCE NAD IPĽOM lÉlPlP!! ÉtlÉilIlt Példás traktoros A koinárnői Já­rás legeredménye­sebb traktorosa Csukás Jenő, a Ze­mianski Oľča-i EFSZ dolgozója, aki DT-54 típusú traktorával novem­ber 16-ig 385 hek­táron végezte el a közép-mélyszán­tást és 309 hektá­ron a mélyszán­tást. Csukás Jenő meghosszabbított műszakokban na­ponta csaknem 10 hektár termőföldet szánt fel. Képün­kön: Csukás Jenő munka közben. (K. Cfch — CTK­felvétele) a búza nagyobb részét lóhere után vetettük. A cukorrépa és kukorica­föld, mármint a jövő évi, olyan meg­művelést, annyi tápanyagot kapott, hogy teremnie kell. Azt Is számít­suk hozzá, hogy a jövő évben 120 hektáron valósítjuk meg a trágyalés gazdálkodást. Egyszerűbben: kapott a föld, adnia kell, ez legyen a pa­rasztember elve. A befektetések kerülnek szóba, fő­képp olyan szempontból, hogy milyen a hatásuk a termelés hatékonyságá­nak fokozására. — Éppen a befektetés a hatékony­ság növelésének a kulcsa, — magya­rázza a veterán agronőmus. — Azt már említettem, hogy nem várhatunk csodát a földtől, ha nem kapta meg azt, ami neki jár. De az ís igaz, hogy rendszerint a befektetés sem térül meg mindjárt. Ettől ijed meg sok szövetkezet, aztán, mert természetes, hogy nem sikerül neki a termelés fejlesztése, csodálkozik, hogy nincs szerencséje. ELNEVETI MAGÁT, majd egy pél­dát mesél. — Néhány éve annak, hogy az egyik szövetkezetben úgy okoskodtak a vezetők, minek vásárolnák meg a kukorica és a cukorrépa fejtrágyázá­sára tervezett fél vagon műtrágyát, mikor a 8 koronás előleget is csak üggyel-bajjal tudják kifizetni a mun­kaegységekre. Söt tovább mentek. Nem volt túlságosan gyomos a nö­vény, gondolták, minek kétszer vagy háromszor kapálni, csaknem kétezer munkaegységet megtakarítanak Még dicsekedtek is ötletükkel, hogy meny­nyivel gazdaságosabban termelnek, mint ml. akik a tervezettnél is több műtrágyát szórtunk a földekre és há­romszor megkapáltuk. Merthogy ná­luk alacsony lesz a termelési költség Olyan egészséges, jóízű kacagás tőr kl belőle, hogy magam is ne­vetni kezdek. — Hát jól takarékoskodtak 1 Jött egy júniusvégi esőzés, renden volt a takarmány, beköszöntött az aratás, a gyom meg nőtt a soványan sárguló kultúrnövények földjében. A cukorré­pának több mint a felét úgy augusz­tus derekán lekaszálták A megma­radt rész sem adott hektáronként sokkal többet 100 mázsánál. A „ku­koricának" nagy részét zölden etet­ték fel, vagyis folytattôk a „takaré­koskodást", hiszen a kukorica töré­sére, betakarítására is kevés munka­egység ment rá. Nálunk akkor több mint 450 mázsa cukorrépa és 43 má­zsa kukorica termett hektáronként. Igaz, hogy akkor — bér nem szá­mítottuk pontosan — az egy hek­tár megművelésére fordított kiadás úgy 1000 koronával több volt, mint az említetteknél, de az egy-egy má­zsára eső termelési költség nálunk a fele sem volt, mint ott. Nekünk volt szemestakarmányunk, nekik nem. Mi ősszel jól művelt talajt ké­szítettünk elő a következő évi ter­mésnek, ők gyommagvakkal hizlalták a földet. Hét így is lehet „takaré­koskodni". FÉLÖRAVAL KÉSŐBB az irodában a zootechnikus holléte felől érdek­lődöm. — Most nagy munkában van — vi­lágosit fel Bartal Lajos elnök. Az ál­lattenyésztés helyzetéről azonban ő is részletesen tájékoztat. — Gyakori az állatbetegség — mondja. — Most is amiatt van tá­vol a zootechnikus. Beteg állatokkal nem lehet nagyhasznú az állomány. — Talán rossz a gondozás? — fag­gatom. — Azt nem állíthatom. Bennük leg­kevesebb a hiba. Legtöbb ott van, hogy a mi istállóink, berendezéseink nagy része még a szövetkezetesítés kezdeti éveiben készült. Ezek vagy korszerűsítésre szorulnak, vagy új kell helyettük. Csakhogy a legkor­szerűbb berendezések híján gazdasá­gi épületek korszerűsítése ís lassan halad. Meg aztán — kissé restelke­dik az összehasonlítás miatt, de azért kimondja — az állategészség- i ügyi gondoskodás még nem emelke- j dett olyan színvonalra, amilyent az emberekről való gondoskodás alap- j ján joggal megérdemelne. i A továbbiakban elmondotta az el­nök, hogy egy kg sertéshúst 8,74 ko­rona költséggel termelnek, a marha­hús kilója 9,92, a tej literje 1,78, a tojás darabja 0,71 koronába kerül. S miközben ezt elárulja, szinte tilta­kozik: — Ne hidd, hogy ezzel elégedettek vagyunk. Éppen azért szerveztünk a közelmúltban tanulmányutat a ga­lantai és Dunajská Streda-I járásba, hogy megismerkedjünk a legújabb épülettípusokkal, a legkorszerűbb automatikus berendezésekkel. Nálunk ) az még sokat nyom a latban. Más témára, számára kényesebb te­rületre terelem a szót. — Ogy tudom, hogy az utóbbi két évben elveszítették kizárólagos első­ségüket a környékbeli szövetkezetek­kel szemben, legalábbis néhány ter­melési ágban. Mi ennek az oka? Az elnök nem kertel. — Letagadhatatlan Igazság, hogy néhány szövetkezet a tojás és a tej­termelésben megelőzött bennünket. Hogy miért, arról már sok mindent elmondottam. Javítanunk kell az ál­lomány minőségén, és ami a legfonto­sabb, a takarmánytermelést a szük­ségletnek megfelelően, a legcélsze­rűbben kell beállítanunk. HOGY MIT TETTEK EZEN A TÉ­REN? A zootechnikust az állatok egészségéről való gondoskodás miatt nem találtam otthon. A tejtermelés növelését szolgálja az az intézkedés, hogy a jövő évben 149 hektáron éve­lő takarmányuk lesz, tehát a fehér­jedús takarmányokban nem lesz hiány. S ha takarmányozási célra csak néhány hektár cukorrépát vet­nek, hektáronként 450-500 mázsájá­val, az is lényegesen növeli a takar­mányalap mennyiségét és főképpen a minőségét. A megtorpanás tehát nem valami állandósult Jelenség a Vörös Lobogóban, hiszen a felsoroltak is azt bizonyítják, hogy ők maguk szor­galmazzák leginkább a termelés fej­lesztését, a hatékonyság növelését. Fogyatékosság persze VySkovcén is akad. Gépből és traktorosokból Jó lenne egynéhánnyal több, képzett szakemberben sem bővelkednek. Az állattenyésztés gépesítése, automati­zálása sem megy olyan gyorsan, ahogy szeretnék. Szóval van náluk tennivaló, de az már maga is egyik tényezője a termelés hatékonysága növelésének, hogy látják a feladato­kat és a kommunistákkal az élen kö vetkezetesen keresik a megvalósítás más szocialista államoktól is vesz át lehetőségeit. HARASZTI GYULA Soha többé háborút! Vasárnap, november 19-én a ke­let-szlovákiai partizán-községben, To­kajikban békegyfilést tartottak. Ti­zenhét évvel ezelőtt a német fasisz­ták 32 ártatlan embert halálra kí­noztak itt és a községet a földdel tették egyenlővé. A halálrakínzottak emlékére, közöttük volt Peter Med­vitf 15 éves fiú is, Tokajikban emlék­mű áll, amely a Jövő nemzedékeket mindig a háború borzalmaira és a fasizmus embertelenségére fogja em­lékeztetni. Tokajik lakossága vasár­nap a fasizmus ártatlan áldozatainak közös sírjára vörös virágkoszorút he­lyezett. A bákegyűlésről határozatot küldtek a Fasisztaellenes Harcosok Szövetsége Központi Bizottságának, amelyben többek közt a következő­ket írták: Nekünk, Tokajik lakosai­nak szomorú tapasztalataink vannak a második világháborúból és ezért szilárdan állunk a béke és a szo­cializmus őrhelyén, amely boldog életünk egyedüli biztositéka. Tokajik óva int, soha többé háborút!" Az EFSZ tagjai a határozathoz kö­telezettségvállalásukat csatolták: az egész évi tejfelvásárlási 4000 literrel túlszárnyalják. Az NDK prágai kultúrközpontjában pénteken a délutáni órákban üdvözölték az idei milliomodik látogatót. Képünkön Norbert Jonderko (jobbról) a kultúrköz­pont igazgatója szívélyesen üdvözli ez év milliomodik látogatóját, Bohamil Nová­kot, a jinonleei Sverma Üzem szocialista munkabrigádjának tagját. (RubllC — CTK — felv. J • M SZOMBATON ÉS VASÁRNAP ülést tar­tott Prágában a Csehszlovák Rokkantak Szövetségének Központi Bizottsága, ame­lyen részt vettek a szociális olztosítás állami hivatalának képviselői. A tárgya­lás napirendjén elsősorban a csökkent munkaképességű személyek elhelyezésé­nek, a rokkantakról való gondoskodás­nak s szakmai oktatásuknak kérdései szerepeltek. A SZOVJET FŐISKOLAI HALLGATOK sorából kb. 70 ezer kezdi meg két-: éves gyakorlati működését. Az utób­bi évben a hallgatók 59 százaléka már kétéves termelési gyakorlat után jelentkezett a főiskolára. GRIGORI] CSUHRA] SZOVJET FILM­RENDEZŐ kapta a Sant Franciscóban megtartott V. nemzetközi filmfeszti­válon a legjobb rendezés díját a Tisz­ta égbolt című filmjéért. A BÉKE-VILÁGTANACS december 16-tól 20-ig ülést tart Stockholmban. AUTOMATA PNEUMATIKUS EME-S LÖT KÉSZÍTETTEK a moszkvai Krasz-, nei Blok Gyárban. A szerkezet 40 mé-: ter magasra emel cementet, gipszet és meszet. Teljesítna&iye óránként 15—30 köbméter. A BOLGÁR TELEVIZIQ .RBVÍDESEN KIÉPÍTI reléállomásait Moszkvával és Bukaresttel. A nézők fgy zavartalanul élvezhetik a legkülönbözőbb esemé-. nyek közvetítését. Ezenkívül a Bol­gár Televízió az Intervízió keretében Megtárgyalták a jövő év feladatait Kelet-Szlovákiában az állami gaz­daságok és egységes földművesszövet­kezetek kidolgozták és megtárgyalták a mezőgazdaság jövő évi továbbfej­lesztési feladatait. A terv előkészíté­sénél az idén elért termelési ered­ményekből indultak ki és összhangba hozták harmadik ötéves tervünk me­zőgazdasági célkitűzéseivel. A kerületben a Uevéshozamü rétek és legelők felszántásával 4300 hektár­ral bővítik a szántóföld területét. Az eddigi vetési terv összetételét is meg változtatják. Fokozzák az ipari növé­nyek vetését és 12 600 hektárral bő­vítik a takarmány vetésterületét. Több mint 70 millió koronát fordítanak ta­lajjavltási munkálatokra, a folyók és patakok szabályozására, melynek eredményeképpen több mint 3 eze'r hektár jó minőségű földet nyernek. Az állattenyésztés igényes felada­taínak biztosítására a hús és a tej­termelés fokozása érdekében közel 200 millió korona beruházással istál- , lókat építenek, melyben közel 20 ezer szarvasmarhát és több mint 50 ezer \ sertést, fognak elhelyezni. (m. s.) i műsort. A TÉLI ÜDÜLTETÉSEN az Idén hazánk százezer dolgozója vesz részt. A szak­szervezett üdülők dolgozói különféle ki­egészítő tanfolyamokon vesznek részt, hogy az üdülőközpontokban a téli hóna­pokban még jobban irányíthassák és szervezhessék a társadalmi és kulturális életet. 1200 MÉRFÖLDES HELIKOPTER UTAT tesznek a Déli-sark hegyvidé­kén elektronikus távmérőkészülékkel felszerelt fényképészek és geológu-j sok. Méréseik alapján részletes tér-i képek készülnek, amelyek tisztáznak több légi- és víziközlekedésben fon-; tos adatot. KÉTÉLTŰ EMBER CÍMMEL új já-: tékfilmet készített a leningrádi Len­film Studiő. A film jelentős része a Fekete tengerben a víz alatt játszó­dik le. A film szereplői átlagosan 300 órát tartózkodtak a víz alatt. A HRADEC KRALOVE-I élelmiszeripari dolgozók az idén a világ 17 országába exportálták termékeiket. VESZEDELMESEN NÖVEKSZIK Amerikában a skizofrénlások száma. Az egyik orvosi hetilap közlése sze­rint az idegbetegek száma 1950—1960 között 50 százalékkal emelkedett. ÖRMÉNYORSZÁGBAN a Vorotan­folyón megkezdték egy 208 ezer kW-os teljesítményű vfzierőmű épí­tését, melyet már a hétéves tervben üzemije helyeznek. TUDÓSAINK A DÉLI-SARKON próbálják ki a brnói Drutevan rokkant szövetke­zet készítményeit. A Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia ugyanis e következet­től vásárolta a hálózsákokat és vattázott kabátokat azon expedíció számára, ame­lyet A. Mrkoš vezet. „ELCSERÉLNÉM GYERMEKEMET EGY AUTÖÉRT" — hirdették az egyik újságban az amerikai Utah állam Sal Laké City városában élő szülők. Az apát letartóztatták. A rendőrségen védekezésül kijelentette: három gyermeke van, munkája nincs, és au­tó nélkül nem is tud találni. AZ OSZSZSZK SZÁMOS VÁROSÁBAN megkezdődött a népszínházak első se­regszemléje, amely 1982. április l-ig tart. A köztársaság 150 legjobb műkedvelő színjátszó-együttese vesz részt a sereg­szemlén. Ü] SZÖ 20 * 1981. november 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom