Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-15 / 257. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1961. szept. 15. péntek • 30 fillér * XIV. évfolya

m, 257. szám Falvaink ifjúsága és mezőgazdaságunk jövője Mezőgazdasági termelésünk fejlesztése népgazdaságunk egyik legfontosabb feladata, — ezzel valamennyien egyetértünk. Pártunknak azzal a határozatával is, hogy 1970-ig az ipar színvonalára emeljük a mezőgazdasági termelést. Sajnos, legtöbb esetben azt már sokkal kevésbé részletezzük, hogy a cél érdekében mennyire kell még formálnunk, tökéletesítenünk, azaz emelnünk mezőgazdasági termelésünk jelenlegi színvonalát. Pedig az a fontos, az a leglényegesebb, hogy keressük és fel is használjuk mindazokat a lehetőségeket, amelyek a kitűzött cél elérését, elsősorban mezőgazdasági dolgozóink, dé egyúttal egész népünk életszínvonalának emelését szol-) gálják. Természetesen nem egyszerű a dolog, hiszen a végeredményt na-i gyon sok tényező befolyásolja. A sok fontos dolog közül néz-; zünk meg egyet, az ifjúság mezőgazdaságban maradásának kér-: dését, amellyel több lényeges probléma szorosan összefügg. Gyakran halljuk: hogyan esz-" közöljünk forradalmi, döntő vál-i tozást a mezőgazdasági terme-: lésben, ha az újdonságok bevezetésére, az ipari termelés szín-i vonalának kiegyenlítésére, a leg-. haladóbb technológia elsajátítá-; sára és alkalmazására legfogé-i konyább és legilletékesebb nem-i zedék, az ifjúság csak elenyé-: szően csekély százalékban vesz részt a mezőgazdasági termelésben? Valóban igaz, hogy az ifjúság részvétele nélkül nehéz — vagy egyszerűen lehetetlen — megvalósítani a mezőgazdaságunk elé kitűzött feladatokat. Nem vélet-: len tehát, hogy már az EFSZ-ek V. országos kongresszusán No-; votný elvtárs részletesen foglal-i kozott a falusi ifjúság és a me-i zőgazdaság jövőjével. A többi között hangsúlyozta, hogy a falusi ifjúság részvétele elválaszthatat-; lan a mezőgazdasági termelés fejlesztésétől. Az ifjúság bekap-; csolódása a mezőgazdasági ter-; melésbe természetesen sok min-' dentől, de elsősorban gazdasági tényezőktől függ. A példák százai bizonyítják, hogy éppen a gyenge szövetkezetekből mene-; külnek leginkább a fiatalok. Helytelen lenne, ha a fiatalok' részéről a gyenge kereseti lehe-: tőségeket nyújtó szövetkezetek-i tői való idegenkedést csupán az anyagiakra hárítanánk. Ebben a politikai nevelő- és szervező munka is fontos szerepet játszik. Ám elvitathatatlan igazság, hogy az anyagi érdekeltség döntően befolyásolja az életbe induló fia-; talok elhatározását. Hiszen sok esetben csupán pár száz korona előleghez juthat a szövetkezet if-: jú tagja és valljuk be őszintén, hogy a tervezett munkaegység értéket a legtöbb közösben még mindig bizonytalannak nézik. Egyébként is a keresetükből szépen öltözködni, jól élni akaró fiatalokat még a magas évvégi zárszámadás sem vonzza annyira, mint a biztos havi kereset. A munkaegységek szerinti előleges jutalmazási módszer tehát nem lehet szilárd bázisa annak, hogy a falusi ifjúság a mezőgazdaságban maradjon. Helyes volt az a döntés, hogy a mezőgazdasági dolgozók jutalmazásában is érvényesíteni kell az elvégzett munka mennyiségén és minőségén alapuló rendszeres pénzbeli fizetéaf. Ennél a dolgozó már előre biztos abban, hogy munkájáért milyen jutalmazásra számíthat a hónap végén. Például a tehéňgondozó, aki egy liter tej kitermeléséért — mondjuk — 55 fillér jutalmat kap, nemcsak a havi, hanem a napi keresetét is könnyen kiszámíthatja. A gabcíkovói, kechneci, sládkovičovói vagy prosenicei szövetkezetben meggyőződhetünk róla, hogy a szilárd jutalmazás éppen a közvetlen érdekeltségnél fogva milyen pozitív hatással van a fiatalság megnyerésére a mezőgazdasági termelés számára. Természetes, hogy abban a mezőgazdasági üzemben szívesebben maradnak a fiatalok, ahol megtalálják számításukat. A dolgozóknak munkakedvet, a termelés fejlesztésének lendületet ad a jutalmazásnak ez a módszere, s egyúttal hozzájárul a fő cél eléréséhez, ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés elérje az ipar színvonalát, és elősegíti, hogy a fiatalok életcélt lássanak a mezőgazdaságban. Eltúloznók azonban a dolgot, ha azt állítanánk, hogy a szilárd jutalmazás önmagában is megoldja a falusi ifjúság mezőgazdaságban maradásának kérdését. Tagadhatatlan, hogy lényegesen hozzájárul e probléma megoldásához, de a teljes sikert még sok tényező befolyásolja. Többek között a politikai nevelőmunka, a falu kulturális élete színvonalának emelése stb., de a szilárd jutalmazás után mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés mechanizálása és automatizálása, valamint a mezőgazdasági termelés műszakokra történő felosztása. Hogy miért, arra a gyakorlat a legkézzelfoghatóbb válasz. Ifjúságunk maga előtt látja, hogy az iparban a munkaidő lerövidítése már folyamatban van, s például a 42 órára rövidített munkahét alatt a kereset nem szenved csorbát a több órás munkahéttel szemben. Az iparban elérhető keresetre a mezőgazdasági termelésben is megvan a lehetőség, sőt Prosenicén például a traktorosok a havi 1800—2200 koronás keresetet is elérik. Az állatgondozók esetében a magasabb kereset sem ritkaság. Mindez mégsem vonzó, mert a nagy keresethez sokszor 10—12 órás munkával jut a szövetkezetben dolgozó fiatal. A mezőgazdaságban a munkaidőt még nem tudtuk úgy lerövidíteni, mint az iparban. De feladnánk a harcot, ha azt állítanánk, hogy nem is lehet. Igenis lehet, ha minden szövetkezet kellő súlyt helyez a gépesítésre és az automatizálásra. Már ma sem ritkaság, hogy az automatizált állattenyésztésben két, sőt három műszakban dolgoznak a szövetkezetesek, vagy az állami gazdaságok dolgozói. A traktorok vagy egyéb gépek mellet ugyancsak lehetséges a több műszakos munka bevezetése; ily módon az egyre fejlettebb kulturális életű faluban a fiatalság hasonló körülmények között élhet, mint az iparban dolgozók, vagy a városi lakosság. A pártszervezeteknek és a nemzeti bizottságoknak tehát figyelemmel" kell lenniök arra, hogy amikor a mezőgazdaságunk fejlesztésével összefüggő ifjúság megnyerési problémákról van szó, ez nem csupán és nem elsősorban kereseti kérdés, hanem ebben a dologban a kulturális élet feltételeinek megteremtése mellett a mezőgazdasági termelés gépesítése és automatizálása a döntő tényező. Fogadása köztársasági elnöknél (CTK) — Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a köztársaság elnöke csütörtökön, szeptember 14-én fogadta K. M. Rudnyevet, a Szovjetunió Minisztertanácsa tudományos kutató tevékenységet egybehangoló állami bizottságának elnökét. A niger kormányküldöttség a külkereskedelmi miniszternél František Krajčír ktilkereskedeliiii miniszter csütörtökön, szeptember 14-én fogadta a niger kormányküldöttséget, amelyet Zanna Bukar Dipcharim szövetségi kereskedelmi és ipari miniszter vezet. A küldöttség tagja továbbá Alhaji Baskir, Nigéria északi területe gazdaságfejlesztési mininsztere. Megkezdődtek a tárgyalások a két ország közötti kölcsönös kereskedelem és gazdasági kapcsolatok kérdéseiről. (CTK) Elutazott Bratislavából o Szovjelunió Legfelső lonócssnafc küldöttsége A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Viktor Vasziljevics Grisinnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa külügyi bizottsága tagjának, az Össz-szövetségi Szakszervezeti Tanács elnökének, az SZKP KB Elnöksége póttagjának vezetésével csütörtökön, szeptember 14-én búcsút vett Bratíslavától. Bratislava lakosai éppúgy, mint a küldöttség érkezésekor, a szovjet nép képviselőitől búcsúzva ls kifejezésre juttatták szocialista hazánk és a hatalmas Szovjetunió közötti megbonthatatlan barátság és örök testvériség érzéseit. Már jóval a drága vendégek távozása előtt bratislavai lakhelyüket a lakosság és az ifjúság tömegei vették körül. A küldöttség búcsúzI tatásán jelen volt František Dvor| ský, az SZLKP KB Irodájának póttagja, az SZLKP bratislavai kerületi bizottságának vezető titkára, valamint politikai és közéletünk más vezető tényezői. Jelen volt Ivan Alekszandrovics Sulgin, a Szovjetunió bratislavai főkonzula is. A Szovjetunió népe iránti testvéri barátság őszinte megnyilatkozásai és szívélyes üdvözlések közepette haladt végig a küldöttség Bratislava utcáin Zdenék Fierlingernek, a CSKP KB politikai irodája tagjának, a Nemzetgyűlés elnökének, az SZNT elnöksége tagjainak és Daniel Futejnak, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága elnökének kíséretében, hogy Smolenicébe, a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos dolgozóinak otthonába 'utazzanak. A délutáni órákban a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége a dél-morvaországi kerületbe látoga-: tott. (CTK) • • Az őszi munkák nem tűrnek halogatást Az aratással sikeresen megbirkóztunk, idejében raktárba került a gabona, szövetkezeteink becsülettel teljesítették gabonaeladási kötelezettségüket. A munkát elemezve megállapíthatjuk, hogy a jó felkészültség, öntudatos munka mellett az észnek is szerep jutott. Amikor szövetkezeteseink a kétmenetes aratást választották, abban a szorgalom mellett már a megfontolás, a józan ész is közrejátszott. Szükséges, hogy ez az őszi munkák sorár. is így legyen. AZ EMBER MINDENNÉL ERŰSEBB Eső híján kemény a föld, nehezen bír vele az eke. Ez bizonyos mértékben a cukorrépa betakarítását is késlelteti. Erős, száraz a föld, ám az ember még erősebb, ha nemcsak kezét, hanem az eszét is használja. Az őszi szántásban a tervhez viszonyítva jó adag lemaradás tapasztalható. És ml ennek az oka? Nem csupán a szárazság. Azokban a szövetkezetekben, ahol a tarlóhántást idejében vagy egyáltalán elvégezték, az őszi szántással is könnyebben boldogulnak. Akadnak olyan esetek is, amikor azon sopánkodnak: traktor még csak volna, de nincs, aki ráüljön. Ez is csak ott probléma, ahol a szövetkezet vezetői nem voltak előrelátók. NŰK A NYEREGBEN A rusovcei szövetkezetből is bevonultak a fiatal traktorosok tényleges katonai szolgálatra. A szövetkezet vezetősége azonban előrelátó volt. Amikor ugyanis a pezinoki traktorállomás a nyár folyamán traktorvezető-tanfolyamot rendezett, öt nőt küldtek a tanfolyamra. És most? A fiúk elmentek, hazajöttek a láA SZÁRAZSÁG MIATT NEHEZEBB EFSZ-BEN A HARMAS KISZANTÖ E HOZZA. A TRAKTOROSOK LŐRINC G nyok. A traktorok pedig mennek tovább. A VlZ ITT IS SEGlT Sok gondot okoz a cukorrépa beNeqyedmillió látogató a brnói nemzetközi árumintavásáron £ Magyar Népköztársaság nem eti napja (Tudósítónktól) — Szerdán 55 000 küldöttségek érkeztek Brnóba, közötlátogató tekintette meg a brnói áru- tük a magyar kormányküldöttség is mintavásárt, négy nap alatt tehát a Ince Jenő külkereskedelmi miniszter látogatók száma meghaladta a 200 vezetésével. Érdemes megemlíteni, ezret s a tegnapi nap folyamán el- hogy a Koreai Népi Demokratikus érte az egynegyed milliót. Csütörtö- Köztársaság és Kambodzsa küldöttsékön újabb kormány- és kereskedelmi gei is Brnóban találkoztak s hasznos ,,,... megbeszéléseket folytattak. - <Š|gi Az őszinte barátság jegyében A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kapcsolatai az utóbbi évek folyamán a legőszintébb barátság jegyében fejlődnek. A szocialista társadalmi rend az a szilárd alap, amelynek bázisán a két szomszédos baráti nép egymást kölcsönösen segíti, soha nem látott ütemben fejleszti gazdaságát és építi szocialista jövőjét a szocialista országok közös családjában. A felszabadulás utáni első csehszlovák-magyar árucsereforgalmi egyezményt 1946-ban írták alá. Ezt követte az 1949-ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amely megteremtette a széleskörű baráti kapcsolatok kibővítésének alapját. Míg 1949-ben a kölcsönös árucsere-forgalom 232 miimezőgazdasági gépei is nagy érdeklődésnek lió rubelt tett k

1' 1960-ban ez örvendenek. Képünkön a ZM-330 típusú ga- a

z összeg már meghaladta a bonakombájn, melyet léghűtéses Tatra-Die- 800 millió rubelt, ami annyit sel motor üzemeltet. (Gál L. felvétele) (Folytatás a 2. oldalon) A CUKORRÉPASZEDÉS. A BRANCI KÉT KÉT ZETOR—25-OS TRAKTOR ÉZA ÉS BOMBIC FERENC. (K. Cích — CTK felv.) takarítása is. Az ősz kapások betakarítása során talán itt mutatkozik meg legjobban az esőhiány következménye. De emlékezzünk csak vissza. Két évvel ezelőtt is száraz volt az ősz. Akkor is gondot okozott a cukorrépa betakarítása, de az emberi ész akkor is győzött az időjárás fölött. Nem egy szövetkezetben vagy állami gazdaságban egyszerűen működésbe hozták az öntözőberendezést s már is volt eső, ha nem is a felhőkből... Az idén már a legtöbb szövetke-zet rendelkezik öntözőberendezéssel. Nem kell hát sajnálni a vizet, mert amennyivel az öntözés növeli a termelési költséget, annyival, sőt még többel is csökken az erőgépek üzemeltetési költsége. Ogy is mondhatnánk : amit elveszítenek a vámon, megnyerik a réven. (sz. i.) A kiállításon a Magyar Népköztársaság Jól halad a Kelet-Szlovákiai Vasmű hőerőművének építése A košicei Kohóépítő Vállalat dolgozói öt nappal a tervezett határidő előtt befejezték a vasmű hőerőműve gépháza építésének első szakaszát. Így a Vítkovicei Klement Gottwald Vasmű szerelői határ idő előtt megkezdhették az acélkonstrukciók szerelését. A 120 méter hosszú, 32 méter magas és 20 méter széles gépházat az év végéig összeszerelik. Ennél a munkánál 1050 tonna acélvázat használnak fel. A hőerőmű öt kazánját — szovjet tapasztalatok alapján — az Első Brnói Gépgyár dolgozói készítik. A negyedik ötéves tervben, — amikor is a hőerőmű teljesen elkészül —, olyan teljesítménye lesz, hogy egy milliós várost láthatna el hű- és villanyenergiával.