Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-19 / 261. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1981. szept. 19. kedd • 30 fillér • XIV. évfolyam, 261. szám Antonín Novotný elvtárs, köztársaságunk elnöke a Nemzetgyűlés ülésén. Baloldalt V. V. Grisin elvtárs, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének vezetője. (Képtávírón érkezett) iiiiittiimumi ii!iiii!!ini:ii!!lľiiiini:!iiiiniliiiiiiiiili;iiii»i!iiii:iiini:i:!iiiii!niiui; iiiiinnii'i'ii A TASZSZ közleménye a többlépcsős rakétával végrehajtott újabb eredményes kísérletről Moszkva [TASZSZ) — A Szovjet­unióban szeptember l*-án a máso­dik eredményes kísérletet hajtották végre egy többlépcsős hordozó raké­ta kilövésével a Csendes-óceán kö­zépső részébe. A rakéta repülése és rendszereinek működése pontosan a kitűzött prog­ram szerint történt. A nagyon pontos irányítási rend­szer biztosította, hogy a rakéta utol­só lépcsőjének makettje annak a pontnak közvetlen közelében csapód­jék be, ahová a szeptember 13-án kilőtt első rakéta hullott. A hordozó rakéta több mint 12 ezer km távolságra ható irányító rend­szere működésének nagy pontossága a szovjet rakétagyártás új nagy si­kere. A kitűzött terv.szerint folytatják a hordoaó rakéták kilövését a megjelölt területre. A Nemzetgyűlés a nemzetközi Helyzétről tárgyalt Minden erőnkkel törekedjünk a világbéke megőrzésére (Tudósítónktól). — Hétfőn, szeptember 18-án délelőtt egybegyűlt a Nemzetgyűlés, hogy a nemzetközi helyzetről tárgyaljon. A fontos ülésen részt veit Antonín Novotný elvtárs, köztársaságunk elnöke, a CSKP KB első titkára, valamint a Szovjetunió Legelső Tanácsa hazánkban tartózkodó küldöttsége V. V. Grisin elvtárs vezetésével. Amikor Novotný elvtárs és a kedves vendégek elfoglalták a díszpáholyban helyüket, a képviselők meleg ünneplésben részesítették őket. A Nemzetgyűlés ülésén megjelentek a diplomáciai testü­let tagjai, az üzemek dolgozói, a hazai és külföldi sajtó képviselői. A Nemzetgyűlés Elnökségében helyet foglaltak pártunk és kormányunk képviselői: Rudolf Barák, Jaromír Dolanský, Zdenék Fierlinger, Otakar Simňnek, Viliam Široký, Ľudmila Jankovcová és Rudolf Strechaj elvtársak. DCiiba ľiewizďL ľiap fa = A BRNÓI NEMZETKÖZI MINTAVÁSÁRON A hét végén ug­rásszerűen megne­vekedett a látoga­tók száma a nemzet­közi vásáron. Csak vasárnap 138 ezer volt a látogatók ssá­ma, így a vásár meg­nyitásától számított látogatottság 592 ezer személyt tett ki. Ebből a hét végéig közel kilencezer volt a külföldi vendégek száma. A hivatalos küldöttségek közül F. Krajčír külkeres­kedelmi miniszter, továbbá az osztrák hivatalos küldöttség tekintette meg hét­főn a kiállítást. Tegnap egyébként Kuba, Amerika sza­bad földjének nemzeti napjára került sor. Százak és ezrek tolongtak a nem­zetek pavilonjában, hogy saját szemük­kel győződjenek meg e hős, szabadsá­gért küzdő nép életével és harcéval. A beszédes képek és a kiállított tárgyak egyaránt a kubai nép egy darab törté­nelmét jelentik a látogató számára. Földrajzi adottságai folytán Kubát a korlátlan lehetőségek hazájának mond­hatnánk. A földterület 85 százaléka mű­velhető s az éghajlati viszonyok négy­szeri betakarítási lehetőséget kínálnak. S bár Kubát leginkább a dohány és cu­kor tette híressé, nem kisebb fontosság­gal bír a kávé, kakaó és más gyümöl­csök termesztése. A megvalósult földre­form révén ezek a lehetőségek szabad utat nyitnak a földmüvesszövetkezetek­ben tömörült parasztság előtt. Néhány nappal ezelőtt, amikor meg­kérdezték a kubai iparügyi minisztertől, Gonzalas Finalestől, milyen benyomlso­kat szerzett hazánkban, rövid, őszinte volt a válasz: „Úgy érzem magam, mint otthon." Ezek a szavak jellemzően bizonyítják, hogy egy- nép, mely a szabadság és függetlenség útjára lépett, őszinte, ön­zetlen és igaz barátokra csak a szocia­lista országokban lelhet. Ez az önzetlen barátság hozta hazánkba azokat a kubai munkásokat és technikusokat is, akik üzemeinkben készülnek fel küldetésükre, hogy az iparosodó Kuba jó szakemberei legyenek. Ez az elv hatja át a két or­szág között kötött gazdasági és keres­kedelmi szerződéseket is. A hosszúlejá­ratú egyezmény szerint például hőerő­műveket, gépjármügyárat és traktorgyá­rat építünk a közeljövőben Kubában. A behozatal pedig főleg — a vásáron is látható fő árucikkekre, a cukorra, dohányra, nagy mennyiségű konzervké­szítményekre stb. irányul. Amadé Blanc, a kubai kiállítási pavi­lon igazgatója történelmi igazságra mu­tatott rá, amikor a békés együttélésről szólva kijelentette: „A szocialista rend­szer rendkívüli előnyét bizonyítja, hogy az egyes országok társadalmi rendsze­reitől függetlenül a gazdasági együttmű­ködés és versengés Ilyen lehetőségét kínálja. Épp a békés verseny domborítja ki legjobban a szocialista országok elő­nyét." És ezekben a szavakban testet ölt a kubai népi forradalom — vagy ahogy F. Castro jellemezte: szocialista forra­dalom útján kivívott harcnak végcélja is, építeni az élet, az Idő igazságát: a szocialista jövőt. A Nemzetgyűlés tanácskozását Zdé­nék Fierlinger, a Nemzetgyűlés el­nöke nyitotta meg. Meleg szavakkal emlékezett meg Václav Kopecký elvtársról, a Nemzetgyűlés Elnöksé­gének tagjáról, aki mint a CSKP egyik alapító tagja egész életét a pártnak szentelte és mint a felsza­badult ország államférfia bölcs ta­pasztalataival és hozzáértésével részt vett az ország irányításában. Emlékét a jelenlevők egy perces csenddel tisztelték meg. Zdenek Fierlinger ezután bejelen­tette, hogy V. V. Grisin, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa küldöttségé­nek vezetője kért szót. Grisin elv­társ nagy figyelemmel végighallga­tott beszédét gyakran szakította meg a képviselők helyeslő tapsa. Felszólalásának végén az egybegyűl­tek egy emberként éltették a Szov­jetuniót. Fierlinger elvtárs a Nemzetgyűlés nevében megköszönte Grisin elvtárs szavait. Válaszában kijelentette, hogy a jelenlevők teljes mértékben egyet­értenek az elmondottakkal. Csehszlo­vákia népei elszakíthatatlan barát­ságban élnek a Szovjetunió népeivel és minden erejükkel támogatják an­nak szilárd békepolitikáját. Közös az érdeke a két országnak és közös cél felé haladnak. Csehszlovákia né­pei tudatában vannak annak, hogy felszabadulásukat elsősorban a szov­jet nép hősiességének, áldozatkész­ségének köszönhetik. Az üzemek­ben, EFSZ-ekben tett látogatásaik során meggyőződhettek arról, — mondotta Fierlinger elvtárs —, mi­lyen szoros az együttműködés a két ország dolgozói között. A szovjet tudomány eredményeiből, felfedezé­seiből merítenek tudósaink, a két ország kultúrája is egészen közel áll egymáshoz. A Lábétól, Sumavától a Csendes­óceánig terjed a szociálista tábor, amelynek a Szovjetunió önzetlen és bőkezű segítséget nyújt. E tábor egyre nő, egyre hatalmasabb lesz és ma már döntő tényező a nemzetközi események kialakulásában. Ez a be­folyás az emberiség sorsának továb­bi alakulására nem csupán a szocia­lista ökonomika és a szocialista vé­delmi rendszer fölényében rejlik, ha­nem a Szovjetunió egyre növekvő erkölcsi tekintélyében, a humanista lenini eszmék terjedésében is. Hisz a kapitalista társadalmi rendszer az emberiségnek nem képes mást adni, mint nyomorúságot, elnyomást, szenvedést, az új háborúra való örült fegyverkezést. Fierlinger elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Legfelső Ta­nács küldöttségének látogatása nagy nemzetközi feszültség időszakába esik. A kapitalista világ azért ké­szül új háborúra, mert a Szovjetunió és vele a többi szocialista tábor or­szága követeli: oldják meg végre ti­zenhat esztendővel a háború befeje-, zése után a békés együttélés legsür-: getőbb problémáját, a német kér­dést. Meg kell kötni a két német ál­lammal a békeszerződést és Nyugat­Berlinnek nem szabad továbbra is a nyugatnémet militaristák eszközéül szolgálnia. A varsói tagállamok nem ijednek meg a kapitalisták fe­nyegetéseitől és ha szükséges, a végsőkig védelmére kelnek az NDK jogainak. Csehszlovákia nem felej­tette el a náci megszállók bűntet­teit, azt, hogy 340 000 csehszlovák állampolgár pusztult el a náci bör­tönökben és koncentrációs táboro­rokban. Csehszlovákia népei nem éreznek gyűlöletet a német nép iránt; ezt bizonyítják az NDK polgá­(Folytatás a 4. oldalon) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlésének felhívása valamennyi ország parlamentjéhez a német békeszerződés haladéktalan megkötésére A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyű­lése 1961. szeptember 18-i ülésén meghallgatta Václav Dávid külügyminiszter beszámolóját, amelyben kifej­tette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyának álláspontját a német kérdés békeszerződés útján való haladéktalan rendezésének szükségessé­géről. A Nemzetgyűlés beható vita után egyhangú egyetértését nyilvánította a jelenlegi nemzetközi hely­zettel kapcsolatban elhangzott következtelésekkel, ame­lyek megfelelnek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legfőbb állami és nemzeti érdekeinek. Valamennyi nemzet azelőtt a sürgős feladat előtt áll, hogy mindent megtegyenek a béke biztosítására és a nukleáris háború veszélyének elhárítására. Euró­pában a viszonyok békés rendezését a megoldatlan német kérdés gátolja, amely annak következtében állott elő, hogy tizenhat évvel a második világháború befe­jezése után még mindig nem számolták fel a háború következményeit békeszerződés megkötésével. Ez a nem kielégítő helyzet az imperialista és re­vansista erők újra érvényesülésének táptalaja lett Nyugat-Németországban. Ezek az erők a NATO cégére alatt újból agresszív terveket, Európa biztonsága és békéje ellen irányuló terveket kovácsolnak. A nemze­tek még élénken emlékeznek a háború ütötte sebekre, a hitleri fasizmus könyörtelen garázdálkodására. Neoi lehet belenyugodni abba a felháborító ténybe, hogy azok az erők, amelyek a fasizmust szülték, ma újból meghatározzák a nyugat-német politika céljait. A német imperializmus veszélye, amelyet a nyugati hatalmak uralkodó körei minden téren támogatnak, ma még nagyobb, mert ezzel- párosul a Bundeswehr teljes atomfelfegyverzésére és a Hitler elleni koalícióban részt vett nagyhatalmak egyezményeiben kitűzött mai határok felülvizsgálására irányuló törekvés. Nem fe­lejtettük el Münchent, amikor ugyanazok az erők szolgáltattak bennünket ki a fasiszta agresszió kénye­kedvének és borzalmas világháborút idéztek elő. A nyugatnémet imperialisták agresszív revansista szándékai égő győlölettel fordulnak Németország tör­ténelmének első demokratikus állama — a Német Demokratikus Köztársaság ellen, Németország vala­mennyi keleti szomszédja ellen. E szándékok követ­kezményeikben közelhozzák a háborús konfliktus ve­szélyét, amelyre ma, a tömegpusztító fegyverek alkal­mazása mellett véresen ráfizetne valamennyi nemzet. E veszélyes fejlődés olyan szakaszba lépett, amely határozott intézkedéseket követel meg, hogy idejében gátat lehessen vetni az NSZK támadó politikájának. Ezért a békeszerződés megkötésének és Nyugat-Berlin kérdése békés megoldásának a követelménye sürgős és halaszthatatlan. Ennek meg kell történnie még az idén, hogy a nyugatnémet militarizmus veszélye ne öltsön olyan méreteket, amikor már késő volna. Csehszlovákia népének, amely a náci hódítás egyik első áldozata volt, igen nagy erkölcsi joga van arra, hogy határozottan törekedjék a Szovjetunió német kérdésben tett békés javaslatainak a megvalósítására. A békeszerződés megkötése Németországgal csapást mér mindazokra az erőkre, amelyek ma Nyogat-Né­metországban fennéjázóan hirdetik, hogy ók München örökének a folytatói s újból merényleteket szőnek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeteinek biz­tonsága és szabadsága ellen. A német békeszerződés megkötése hozzájárulna a po­litikai légkör megjavításához a nemzetközi kapcsola­tok terén, és új lehetőségeket nyitna a békés együtt­élés biztosítására Európában. Ezt elősegítené vala­mennyi érdekelt ország tárgyalása, amely kielégítő eredményekre vezetne a vitás nemzetközi kérdések megoldásában és hozzájárulna a német projiléma vég­leges békés rendezéséhez. Nem szabad azonban e tár­gyalásoknak ürügyül szolgplniok a végső megoldás halogatására. E törekvésben a világ valamennyi békeszerető ere­jére nagy felelősség hárul a béke megőrzéséért és mindazon okok kiküszöböléséért, amelyek egy újabb háborús tűzvész keletkezésére vezethetnének. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyű­lése elitéli a háborús hisztériát, amelyet a Nyugat befolyásos körei válaszul a szocialista országok ama békés akaratára robbantottak ki, hogy a békeszerző­dés alapján elérjék a német kérdés rendezését és Nyugat-Berlin szabad, demilitarizált, semleges várossá való átalakítását. A nyugati hatalmak katonai intézke­dései kiélezik a nemzetközi feszültséget, s ezért tevékenyen szembe kell velük szálni. A Szovjetunió a szocialista tábor valamennyi országának támogatá­sával ezért megtette a feltétlenül szükséges intézke­déseket, amelyek minden agresszort nyomatékosan fi­gyelmeztetnek arra, hogy a legnagyobb kockázattal járna a szocialista tábor határai érintetlenségének veszélyeztetésére irányuló minden kísérlet. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyű­lése teljes egyetértését nyilvánítja a Szovjetunió indo­kaival és az atomfegyverkísérletek felújításáról 1961. augusztus 31-én hozott határozatával — azzal az eljárásával, amely valamennyi szocialista ország biz­tonságát és a világbékét szolgálja. A csehszlovák Szocialista Köztársaság szilárdan és visszavonhatatlanul elhatározta, hogy haladéktalanul hozzájárul a német békeszerződés megkötéséhez. A bé­keszerződést mindkét német állammal, illetve csak a Német Demokratikus Köztársasággal kötik meg, ha a nyugati hatalmak és az NSZK továbbra is kitarta­nak a német kérdés békés rendezésével szemben tanúsított eddigi csökönyös ellenállása mellett. Az NDK békés erőfeszítése azt bizonyítja, hogy a béke és a szocializmus német földön levő erői az imperializmus elleni harcban Németország demok­ratikus és haladó jövőjének következetes programját valósítják meg. Az NDK és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kölcsönös barátsága szüntelenül fejlődik és erősödik, mert közös érdekekből, a szocializmus és a béke érdekeiből indul ki. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlése Csehszlovákia egész népe akaratának megfelelően tel­jes mértékben egyetért a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormányának 1961. augusztus 21-i nyilatko­zatával, amelyben a német békeszerződés haladéktalan megkötését és Nyugat-Berlin kérdésének megoldását követeli. Ez biztosíték lesz arra, hogy Nyugat-Német­országból ne indulhasson ki egy újabb háborús tűz­vész, biztosíték lesz arra, hogy az Európa nemzetei közötti békás kapcsolatok megbízható alapot nyernek. A Nemzetgyűlés bízik benne, hogy a nyugati hatalmak kormányaiban a józan ész és a megfontolás győz, és hogy felelősségük tudatában fognak hozzá a német békeszerződés megkötésével kapcsolatos problémák megtárgyalásához. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Nemzetgyűlé­se valamennyi ország parlamentjéhez azzal a sürgető felhívással fordul, hogy kormányukkal és népükkel hatékonyan járuljanak hozzá a német probléma békés megoldásához és hiúsítsák meg egy üj háború szer­vezőinek terveit. Európa és az egész világ nemzetei nem akarnak termonukleáris háborút. Közös erőfeszítéssel törekedjünk arra, hogy megva­lósuljon a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett tör­ténő általános és teljes leszerelés, ami a leghaté­konyabban arra vezetne, hogy a háború egyszer s min­denkorra eltűnjön az emberek életéből! Küszöböljük ki a nyugtalanság és a háborús veszély forrását Eu­rópában a német békeszerződés megkötésével! Ez az út vezet az emberek békés megértéséhez, ez az út v«aet az emberek boldogságához az egész világon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom