Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)
1961-06-13 / 163. szám, kedd
FELFRISSÜLT A PÁRTÉLET a közlekedési vállalatnál A bratislavai közlekedési vállalat üzemi pártbizottságának vörös zászlókkal díszített helyiségében tanul mányoztuk Benedikt Varečka elvtárs, a pártelnök papirosra vetett sza vait. A városi pártbizottság számára készített, jelentésből tudtuk hogy hány tag tömörül a hét pártatapszervezetbe. a közel félszáz part csoportban milyen politikai tevékenységet fejtenek ki az elvtársak Eddig sem volt rossz a pártszervezet nevelőmunkája, le a jövőben még jobbnak ígérkezik. Befejezték ugyanis a pártoktatást, s amit az előadásokon, a vitákban tanultak, azt most a gyakorlatban kívánják megvalósítani. A jelentésből kitűnik, hogy a pártoktatás sokat segített a politikai tisztánlátásban, de a szakmai Kérdésekben is. A kommunisták legfontosabb feladatuknak tekintik most, hogy a párton kívüli dolgozók politikai és ideológiai nevelését is előre vigyék. Már a fotyosón jártunk, de még mindig az olvasottakon, a számbelileg erős pártalapszervezetek tevékenységén gondolkodtunk. A pártelnök" nem jött velünk. Ránk bízta, hogy hol és kivel akarunk beszélni. Benyitottunk az egyik irodába. — A jegy és díjszabási osztály vezetőjét keressük. — Ö az. — mutatnak egy idősebb férfire, aki valamit irt. Futólag bemutatkozott, hellyel kínált és tovább dolgozott. Aztán váratlanul befejezte a munkát s a szobájába tessékelt. Beszélgettünk. Oberrauch Aloiz elvtárs, egyszersmind az egyes pártalapszervezet alelnöke, készséggel elmondta, hogy évről évre nagyobb az utasok szama. A múlt évben például 89 millióval több volt, mint a kapitalista rendszer idején, 1938ban. Megtudtuk azt is, amit már sokan elfelejtettek, vagy. nem is tudták. Amíg a városi közlekedés a svájci kizsákmányolók, tehít külföldiek tulajdona volt, 1,20 korona, 1,50 korona és 2 koronába került a jegy. Ma, a jóval megnagyobbodot, város egyik végéről a másikra utazhat az ember 60 fillérért. így szinte természetes. hogy jelenleg, különösen a csűcsforgalmi időben nagy a torlódás, s bizony az utasok naponta kérdezik: mikor szűnik meg a villamosok, autóbuszok, trolejbuszok zsúfoltsága? Erre választ adni nagyon nehéz. Tény azonban, hogy állandóan szaporodik a nagyobb sebességgel haladó villamosok, autóbuszok száma, s a vonalak meghoszszabbitásáról sem feledkeznek meg, Persze a zavartalan, gyors és kulturált közlekedést jelentősen segítheti az utazóközönség is. Az utas fegyelmével és figyelmével sokat segíthet: meggyorsíthatja a kocsik indítását, hozzájárulhat a menetrendszerűséghez. Kétségtelen: az utóbbi hónapokban a városi közlekedési alkalmazottak, kalauzok és vezetők jó nevelőmunkája nyomán javult a fegyelem. S a 258 ezer korona önköltségcsökkentés mellett ez idén jóval több személy utazhatott, mint a múlt évben ugyanazon idő alatt. — A sikerben nem kis része van — mondja Uberaucb elvtárs — az üzemi pártszervezet bizottságának, különösen elnökének, Varečka elvtársnak. Elődjével ellentétben ő kezébe vette az agitációs munkaszervezés ügyét, s az eredmeny nem maradt el. Természetes, a jó vezetés egymagában mitsem ér, ha nincsenek olyan kiemelkedő funkcionáriusok, párttagok, mint a trnávkai új garázsban. Michal Lednár elvtárs, a hatos alapszervezet elnöke, vagy Ondrej Rendko, a hármas pártalapszervezet elnöke, akiről sok dicsérő szót hallottunk. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy az új garázsban járván alkalmunk volt részt venni a pártbizottság ülésén, ahol éppen a pártcsoportbizalmiak számoltak be tevékenyséCsehsziovák siker az orvostudományi filmek nemzetközi fesztiválján (ČTK) - Az olaszországi Turinbun IÚnius 3-a és 25-e között tartiák az orvostudományi filmek IV. nemzetközi fesztiválját. A fesztivál bíráló bizottsága MUDr. Vojtech Fehérnek, a prágai Károly Egyetem általános orvostudományi tagozata I. nőgyógyászati klinikája dolgozójának a „Minerva" ezüstérmet adományozta hat orvostudományi filmjéért. MUDr. V. Fehér eddig már 65 oktató és tudományos-kísérleti jellegű orvostudományi filmet készített, amelyekért hazánkban s a külföldön is többször kitüntették. CJ SZŐ 4 * 1961. június 13. gükről. Oldalakon át lehetne sorolni a kommunista példamutatásnak azokat az egyszerű, mindennapi jelenségeit, amelyek egyenként talán keveset mondanak, de összességükben érzékeltetik, mit jelent a pártszervezet ebben a nayy vállalatoan, s az utazóközönségnek emberbecsülésre, udvariasságra való nevelésében. — Nálunk aligha talál megírásra méltót — ezzel fogadott Lednár elvtárs — nem csinálunk mi semmi : rendkívülit, különöset — mondja és annak érzékeltetésére, hogy menynyire közönséges hétköznapi dolgokról beszélnek, sorolni kezdte. — Kéthetenként pártcsoportértekezletet tartunk, ezeken megbe| szeljük az időszerű problémakat, i például azokat, amik itt munka közben előadódnak, teszem azt az, autóbuszok, trolejbuszok, karbantartásáról, a politikai képzésről, kommunista magatartásról, meg egyebekről beszélgetünk. Az a baj — folytatja mondanivalóját — hogy a pártonkivüliekkel eddig többnyire csak akkor beszélgettünk, akkor vontuk be őket a problémák megoldásába, ha szorult a kapca. A legközelebbi pártcsoport értekezleteken — gondolom, — épp azt kell megvitatni, hogyan tehetnénk állandóvá ezt a kapcsolatot. Valóban, ezek a dolgok nem különösek, sem újak. Egyszerű, hétköznapi esetek. Éppen ez a jó benne. Örvendetes hogy a pártbizottságokban nőkre is akadtunk. Péidául a kettes pártalapszervezetben Terezia Kotrecová a jegyzőkönyvvezető funkcióját tölti be, amint hallottuk, nagyon lelkiismeretesen. Kérésünkre készséggel felelt. Elmodta, hogy az elvtársi segítség néha határozott, kemény közbelépésben nyilvánul meg Nemrég a taggyűlés alaposan megmosta egy nehéz természetű villamosvezető fejét. Munkatársaival egyre-másra összekülönbözött. A pártcsoport-értekezleten, majd a taggyűlésen alaposan „beolvastak", az elvtársnak volt mit hallgatnia. Ha nem változtat magatartásán, a taggyűlés az üzemi pártbizottság elé viszi az ügyet — így figyelmeztették. Hasonló bírálat ért egy kalauzt is. A megbírált elvtársaknak használt az őszinte bírálat, kemény szó, azóta barátságosabbak munkatársaikkal s az utasokkal is. Azelőtt türelmetlenek voltak, felháborodtak egy-egy utas meggondolatlan tettén vagy mondásán. Ma barátságosan igazitjak helyre, utasítják rendre a magáról megfeledkezett utast. Jártunk a villamosjavító részlegen is. Élvezet beszélgetni a karbantartókkal. „A párt megtanított bennünket arra, hogy jó munkát végezzünk." „Villamosítás nélkül nincs kommunizmus." Ilyen mondatokat hallottunk Grejczi Ferenc géplakatostól, a szocialista munkabi igád címért versenyző kollektíva vezetőjétől, aki társaival a fékberendezés működését ellenőrizte az egyik széjjelszedett villamoson. A kollektíva tagjai úgy gondoskodnak a villamosokról, különösen az újakról, a gyorsan haladókról, mint „csecsemőkről a bölcsődében". Bizonyos kilométerek lefutása után megvizsgálják minden porcikáját, hogy megelőzzék a nagyobb bajt munkaközben, a közlekedésben. Mert bizony nagy szégyen a karbantartókra, ha valahol a város közepén a munkába igyekvő dolgozókkal tele kocsi felmondja a szolgálatot. Betértünk a villanyszerelökhöz is. Kár, nem találtuk együtt a kollektívát. Langer Dominik villanyszerelő azonban közéjük tartozik s Kis időre abbahagyta a munkát. Elmondta, mi mindent vállaltak a szocialista munkabrigád kitüntető cím elnyeréséért. A munkaidőt jól kihasználják, a selejtet kiküszöbölik, több újítást vezetnek be, olyanokat, amelyek biztosabbá, gyorsabbá teszik a forgalmat. Tanulnak, tapasztalataikat átadják a fiataloknak; későbbi beszélgetésünk során Gusto Svoboda CSISZ-tagtól valóban sok jót hallottunk az idősebb elvtársakról, szakemberekről. A kollektíva tagjai azt is vállalták, hogy példás családi életet élnek, mértéktelen italozásra nem adják a fejüket, a szocialista erkölcsöt ápolják. Mikor ezt mind elmondta, búcsúzóul kezet szorított az igazán rokonszenves Langer elvtárs és tovább dolgozott. Mindez csak néhány szemelvény a pártmunka közlekedést segítő, irányító módszereiből, de talán ez is bizonyítja, hogy az üzem pártalapszervezetei valóban nagy súlyt helyeznek a városközlekedés gyorsabbá, kellemesebbé tételére. Arra, | hogy zökkenőmentesen haladjanak a I vörös villamosok, autóbuszok, troli! buszok, kevesebb legyen a zaj, nyuj godtabb legyen a dolgozók élete, I közlekedése. Erdósi Ede ÚJ szó FOKOZÓDIK A MUNKÁK ÜTEME Ilyenkor, a szorgos mezőgazdasági munkák idején is sok olvasónk, levelezőnk fog tollat, hogy beszámoljon mezőgazdasági üzemük legidőszerűbb problémáiról, főképp a takarmánybetakarításről és a növényápolásról. SZAKÁCS IMRE Peténböl írott tudósításában örömmel számol be arról, hogy a jó felkészülés kiváló eredményeket hozott. Valamennyi lucernájukat idejében kaszálták és veszteségmentesen be is takarították. Ezzel részben már meg is alapozták az állattenyésztés fejlesztését. A Rimavská Sobota-i járásból KOVÁCS ISTVÁN számol be. Levelében a Hrnčiarské Zálužany-i szövetkezeteseket dicséri, akik mind a növényápolási, mind a takarmánybetakaritási munkákban figyelemre méltó eredményeket értek el. Arról is beszámol, hogy az oždanyi EFSZ-ben jó termést ígér a korai burgonya és a tejtermelésben is szép eredményeket érnek el a szövetkezet tehéngondozói. Ennek köszönhetik, hogy május hónapban a tervezett Tanulnak a tanítók A bodrog szerdahelyi alapfokú kilencéves iskola mellett működő pártszervezet e napokban értékelte az 1960 61. évi pártoktatást. A gyűlésen részt vettek a járási pártbizottság, valamint a járási iskolaiigyi osztály küldöttei is. A felszólalásokból kitűnt, mily lelkiismeretesen bővítették tudásukat a körzet tanítói. Fábián Zoltán előadó mindent megtett a pártoktatáň év alatt, hogy a tanítókkal a lehető legjobban megismertesse a marxlenini tanítást. Munkája nem volt hiábavaló. Az elmúlt pártoktatási év nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezután a tanítók eredményesebben ismertessék a fiatalsággal a materialista világnézet alapjait. Kovács Zoltán FOLYIK AZ OKTATÁS A michalovcei gépállomás az idén 320 vezetőt képez ki kerekes traktorra, 80-at lánctalpas traktorra, 70-et kombájnra s ezenkívül 80 gépesítőt, akik a tanfolyam elvégzése után a földművesszövetkezetekben fognak dolgozni. Stýbar Rudolf, Košice 17 000 liter tej helyett 20 000 litert adhattak közellátásunknak. MATÔ PÁL a kechneci és žebesi szövetkezet helyzetéről ír. Hangsúlyozza, hogy a kechneci EFSZ-ben a takarmánybegyűjtés meggyorsításában fontos szerepet töltöttek be a szocialista munkabrigád címért versenyző mechanizációs csoport tagjai, Žebesen főképp az állványokon történő szárítással segítették elő a takarmánybetakarítást, a szállításnál pedig Németh Pál, Csorba András és Szediák András traktorosok végeztek dicséretet érdemlő munkát. KORBELL TIBOR a pastovcei szövetkezetesek igyekezetét méltatja. Különösen Zalabay Zoltán gépjavítóról szól elismerően, aki nagy gonddal készíti elő a gépeket az aratáshoz. Megemlíti, hogy 200 hektárról kétmenetesen fogják betakarítani a gabonát. Az állattenyésztők közül a fejők munkáját dicséri, akik elhatározták, hogy a tejből az egész évi szerződéses eladást már november elsejére teljesítik. SÓLYOM LÁSZLÓ arról ír, hogy a lučeneci járásban 42 EFSZ és 5 állami gazdaság nevezett be a „Hektáronként 200 mázsa burgonyát" mozgalomba, a České Brezovó-iak pedig arra vállaltak kötelezettséget, hogy egy hektáron 300 mázsa burgonyát termelnek. A tisztaság fél egészség Csak az nem látja, aki nem akarja, mennyivel jobban él az ember a szocialista társadalmi rendszerben. A munkanélküliség réme nem fenyegeti a dolgozzkat. Az éhező és rongyos emberek, a nyomortanyák, a kíméletlen munkában meggyötört dolgozók — ez mind a múlté. Az életszínvonal emelkedését minden dolgozó saját magán és családján megfigyelheti. Az emberek jobb életét azonban nemcsak az anyagi javak biztosítják. A rend és a tisztaság is jelentősen befolyásolja, hogy jobbak az életkörülmények. Nem lényegtelen dolog, hogy amerre megyünk és nézünk, piszkot, szemetet látunk-e vagy sem. Egészségvédelmi okokból is gondoskodni kell a tisztaságról. Ez a feladat minden embert érint, mindenki hozzájárulhat a rend és a tisztaság fenntartásához. Általánosságban írok erről, mert ez minden község, város, üzem és szövetkezet problémája. Ha mindnyáján hozzájárulunk megoldásához, köztársaságunkat még szebbé varázsoljuk. Mészár Teréz, Dunajská Streda. mimiiumi iiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiminimiiiimiiimmiiiHiiiiHiiiiimii Ami kell, hogy mindenki előtt világos legyen A MEGOLDÁSRA váró feladatok nagyok, nemcsak a kommunisták, hanem egész parasztságunk józan, megfontolt eszét, képességét veszik igénybe. Nem kell csodát tenni — mint ahogyan egyesek helytelenül állítják — csupán az akaratot, a józan gondoskodással kell párosítani. Ki kell lépni, helyesebben mondva biztosan haladni azon az úton, amely ma mindenki előtt egyre világosabban rajzolódik ki. Miről is van szó? Arról, hogy a harmadik ötéves terv nem csupán a termelés növelését irányozza elő, hanem rendkívül fontosnak tartja, mennyiért állítunk elő, mennyi élő és holt munkát igényel egy bizonyos termék. Az említett terv, mint ismeretes, nemcsak azt határozza meg, hogy mennyiségben kifejezve hány százalékkal kell növelni a termelést, hanem ugyanakkor komoly igényeket támaszt a munkatermelékenység növelésével és az önköltség csökkentésével kapcsolatban. Ám, hogy már most tisztán lássuk a dolgokat, fontos megemlíteni, hogy a tervben foglalt irányszámok nem önmagukért vannak, nem öncélúak, hanem azt a magasztos célt vannak hivatva szolgálni, amelyet a történelem során csak egyetlen párt, a kommunista párt írt a zászlajára; állandóan növelni kell a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát, egyre többet, jobbat kell adni az embernek, el kell törölni a határt a falu és a város, a fizikai és szellemi munka között. A nemes cél megvalósításához vezető úton mérföldes haladást jelent, ha szövetkezeteink — ahogyan ezt igen sokan ígérték — a tervfeladatokat határidő előtt teljesítik. A párt nehéz, ám egyben szebb holnapot jelentő feladatokat tűzött népgazdaságunk s ennek keretén belül- a mezőgazdaság elé, és szocialista államunkon keresztül hatékony támogatást is nyújt. Sem helye, sem értelme nem volna most felsorolni mindezt a közvetlen vagy közvetett segítséget, melyet parasztMunkatermelékenység + önköltség csökkentése = olcsóbb termék • A holicei szövetkezet példája • Egy év alatt 229 950 korona megtakarítás — a gépesítés eredménye Nem szükséges, hogy százalékban, vagy konkrét számokban kife- ; jezve ismételjük el mindazokat a feladatokat, amelyek a harmadik '< ötéves terv során mezőgazdaságunkra hárulnak. Ezt a legtöbb szövet-! kezeti tag vagy állami gazdaság dolgozója tudja, ám kevesebben látják tisztán a kitűzött célhoz veze tő utat. ságunk az államtól kap, a példa kedvéért azonban említsük meg a gépesítést. Ez ma olyan sarkalatos kérdés, amely döntő módon befolyásolja a feladatok teljesítését, a hektárhozamoknak, illetve a jószágállomány hasznosságának növelését, elsősorban ettől függ a munkatermelékenység növekedése, az önköltség csökkentése, kihatással van a fizikai és szellemi munka közötti határ fokozatos eltüntetésére.. Nem véletlen tehát, hogy ezen a téren szinte felmérhetetlenek a kilátások. Nincs szükség annak bizonygatására, ami már megvan. Erről a való élet maga számol be legkézzelfoghatóbban, ám kevesebben tudnak arról, hogy belátható időn belül olyan gépeknek egész sora jelenik meg, amelyek az eddigiektől eltérően jóval több munkaműveletet végeznek el. Vagyis egy-egy gép tiz-tizenöt, sőt több munkaműveletet is képes lesz elvégezni. Nem célunk azonban nagyon belemélyedni a jövő szemléletébe, helyesebb és hasznosabb, ha a jelenben maradunk, mert ebben az esetben is van miről beszélni. A technika céltudatos meghonosításának kézzelfogható eredménye napról napra szemünk elé bukkan. Azokban a szövetkezetekben is, ahol eddig csak úgy félvállról kezelték a gépesítést, manapság ez már egyre inkább központi kérdéssé válik. Hogy a gépesítés az előbb említett tényezőkre milyen hatással van, azt például a holicei (Dunajská Streda-i járás) szövetkezet példája igazolja. Két-három évvel ezelőtt még itt is komoly hibák voltak a gépesítés terén. Nem arról van szó, hogy a traktor ejlen lettek volna, hanem az állattenyésztésben volt ez irányban lemaradás. Puhala László zootechnikusnak, aki a járásról ment a holicei EFSZ-be dolgozni és dr. Domonkos Géza ökonómusnak nem kis fáradságába került, amíg itt is megtört a jég. A traktorállomás segítségével egy 700 férőhelyes sertésistállóban a múlt nyáron elsöízben valósították meg a helyes gépesítést. A takarmányozást, mely ilyen hizlaldában a legtöbb munkát követelte, teljesen gépesítették. Szabó János, a hízók gondozója, jóformán csak a, felügyelő szerepét tölti be. Az eltelt időszak bebizonyította, hogy a gépesítés teljes mértékben meghozta a várt eredményt. A hatszáz hízót egy ember, Szabó János egyedül képes ellátni és emellett a napi súlygyarapodás jóval nagyobb, mint a gépesítés bevezetése előtt volt. A gépesítés bevezetése nagy haladást jelentett a munkatermelékenység növelése terén s egyben csökkent az önköltség, ami végeredményben abban tükröződik vissza, hogy egy kiló hús termelése, összehasonlítva a gépesítés bevezetése előtti időszakkal, két koronával csökkent. Ez annyit jelent, hogy a 45 dekás napi súlygyarapodás mellett kitermelt hús naponta 315 kilót tesz ki és ha a háromszáztizenötöt kettővel szorozzuk, pontosan megkapjuk azt az összeget, amit a gépesítés következtében beállt termelési költség, csökkenése jelent egy nap alatt a szövetkezetnek. Tehát ez egy nap alatt 630 korona, egy év alatt pedig 229 950 korona megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Ez a dolognak a gazdasági oldala. Mi azonban a dolgokat nem nézhetjük egymástól elszigetelten. Látnunk kell azt is. hogy az önköltség csökkenése és a munkatermelékenység növekedése mellett Szabó Jánosnak a helyzete is változott. Azt már mondtuk, hogy munkája jóval könnyebbé vált, mint a gépesítés bevezetése előtt, ám a jövedelme, a ledolgozott munkaegységek száma szerint növekedett. Röviden: az egyéni érdek teljes mértékben párosult a szövetkezet, illetve az egész társadalom érdekével. A hasonló példáknak egész sorát lehetne felsorakoztatni az eddig elmaradottak bizonyítására. Takács Ferenc és Celli Péter, a Blatná na Ostrove-i állami gazdaság fő gulyása szintén elismeréssel beszél a gépről. A Rybinov fejőgép a szó legszorosabb értelmében megszabadította őket a fejéstől. Azt, hogy mit jelentett 10—12 tehénnek naponta kétszeri kifejése, olyan embernek nem kell magyarázni, aki egy kicsit is jártas a mezőgazdaságban. A Rybinov fejökomplexum a nyolcvan tehenet közel két óra alatt kifeji, ami azt jelenti, hogy egy tehén fejéséhez egy-két percre van csak szükség. Ez a módszer három szempontból is hasznos. Először is lényegesen olcsóbbá teszi a tejtermelést. Másodszor nagy jelentősége van higiéniai szempontból, mert a tej emberi kéz érintése nélkül kerül a tejeskannákba. Harmadszor pedig — amint -már említettük is — a munka nehezét a gép végzi el. Befejezésül még annyit: tudatosítani kell, hogy a gép az ember legmegbízhatóbb segítőtársa, tegyünk meg hát mindent anrtak érdekében, hogy a technika fejlődése a lehető legnagyobb mértékben elősegítse a nagy cél mielőbbi és minél jobb megvalósítását. Szarka István l