Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-03 / 34. szám, péntek

Fakitermelés a Csallóközben Á Csallóköz oly egyenes, mint vala­mi asztal, a síkság szinte végelátha­tatlan. A tőkés rendszer nem gon­doskodott befásításáról. A Csallóköz­ben hatalmas, teljesen hasznavehe­tetlen mocsaras területek is voltak. Egy szép napon azonban a vidék apraja nagyja fűzfa- és nyárfavessző kötelegekkel felszerelve munkához fogott. Fokozatosan teljesíteni kezd­ték a szélvédő erdősávok és kisebb erdők ültetésének tervét. A Csallóköz eddigi jellege lassanként megválto­zott, a megművelt mezőgazdasági föl­dek közé erdősávok kerültek a mo­csaras pusztaságok helyére. Azóta évről évre a facsemeték millióit ül­tetik el a Csallóközben. A mocsara­kat fokozatosan kiszorítják a fűzfák, a nyárfák s úgyszólván nincs már egy talpalatnyi savanyú talaj sem, amelyet az emberek ne javítanának meg. Dunajská Stredán ma már nagy er­dészeti üzem működik számos alka­mazottal, akiknek már öt kollektívá­ja versenyez a szocialista munkabri­gád címért. Szép eredményeket ér el a Matúš Vierik elvtárs vezetésével Čalovóban dolgozó 10 tagú verseny­kollektíva. E kbllektíva tagjai már a múlt év november 24-én teljesítet­ték az 1960. évi faktermelési tervet, az eredetileg tervezett 3800 köbméter helyett 4132 köbméter fát termeltek ki az év végéig. Szakszerűen kezelik a fát és ezzel több mint 35 ezer ko­ronát takarítottak meg. A kollektí­va által kitermelt fa teljes mérték­ben alkalmas további feldolgozásra. Az erdészeti üzem mintegy 30 800 köbméter jó minőségű fát szállított iparunk különböző ágazatainak továb­bi feldolgozásra. A kitermelt fából gyufát, falemezeket és cellulózt gyár­tanak. A Csallóköz lakossága gyak­ran a legnagyobb csodálattal beszél arról, mennyi kiváló minőségű fa nőtt járásukban. Hiszen a legidősebb em­berek sem emlékeznek arra, hogy a múltban fát termeltek volna ki a Csallóközben és szállítottak volna máshová. A faiskolák gondoskodnak arról, hogy a Csallóközt rendszeresen ellás­sák elegendő mennyiségű és megfele­lő fajtájú facsemetékkel. A gabčiko­vói faiskola 95 hektáron terül el. A Csallóköz további, egyben legjobb fa­iskolája a Šaľa melletti Štrkovecben létesült. Az erdészeti üzemek dolgo­zói 1960-ban valóban nagy igyekeze­tet tanúsítottak és összesen 2 153 000 dugványt ültettek el a Csallóköz te­rületén. Az erdészeti üzemek dolgozói ki­adósan segítenek a nyári hónapokban a földműveseknek, hogy minél jobban gondoskodhassanak a szükséges ta­karmányalapról, mely nélkül nem nö­velhetnék a gazdasági állatok számát a tervben előirányzott állományra. Nem lehet említés nélkül hagynunk, hogy csak a Vierik elvtárs vezette kollektíva 300 mázsa szénát kaszált le és raktározott el. A fiatalok szo­cialista munkabrigádja, amelynek Csikmák Mária CSISZ-elnök is tagja, bizonyára megtesz mindent annak ér­a keresztény felebaráti szeretet pa­rancsa a túlvilági élet homályos szférájára, az isten kegyelmére volt bízva. A keresztény egyházak a föl­di életben a legnagyobb szociális igazságtalanságot szentesítették, — a mindenható isten kifürkészhetetlen tervei nevében. Az egyház ezért nyilvánította az ember iránti sze­retet megnyilvánulásának az inkvi­zíció kegyetlen kínzásait, és az eret­nekek elégetését! Ezért — mint a felebaráti szeretet másik oldala — történhettek a maguk nemében pá­ratlan és kegyetlenségükben meg­rendítő kínzások a pogányok erősza­kos megtérítésekor, az eretnekek és más vallásúak kiirtásakor. Ezért hir­detheti Frings nyugatnémet bíboros, hogy az atomháború tulajdonképpen jótétemény az emberiség számára, mert az emberek így könnyen és gyorsan az isten színe elé kerülnek — amíg a békében az „istentelen" kommunizmus áldozatai lennének. Világos tehát, hogy a vallást nem tekinthetjük az emberek érzelmi ne­mesedése forrásának és eszközének, ellenkezőleg; a vallás az ember ér­zelmi életét tompítja és deformálja. A félelmen, az önbizalom hiányán, a reménytelenségen és az elhagya­tottságon alapuló hit a valóságban az egyéniség érzelmi fejlődésének komoly akadálya. Gyengíti az erős .és egészséges érzelmek kifejlődését, amelyekre szocialista társadalmunk­nak nagy szüksége van. N ekünk öntudatos, sokoldalú és művelt, a földi élettel meg­elégedő emberekre van szükségünk. A vallás az ember legnagyobb eré­nyét a megalázkodásban, az önmeg­tagadásban látja. Bennünket opti­mizmussal tölt el a kizsákmányolás nélküli gazdag és boldog társadalom megvalósítása. Ezzel szemben a val­lás apostolai tanításukat arra a pesz­szimista nézetre alapozzák, misze­dekében, hogy a jövőben lépést tart­son a Vierik elvtárs vezette kollek­tívával. Meg vagyunk róla győződve, hogy ez sikerül is, mert e brigád tag­jai lelkesedésükkel, kitartásukkal nagy segítséget nyújtanak a kitűzött célok elérésében. A Vierik elvtárs vezette kollektíva tagjai nemcsak példás dolgozók, ha­nem politikai fejlődésükről is gon­doskodnak és ezért példát mutathat­nak a többi kollektívának is. A Csallóköz valamikor csaknem ki­szikkadt síksága ma egyre szépülő kerthez hasonlít. Megváltozott éghaj­lata is; ma már nem oly szélsősége­sek az időjárásban mutatkozó eltéré­sek s a mezőgazdaság sokkal jobb eredményeket ér el, mint évtizedek­kel ezelőtt. És még valamit: a Csallóköz ma már ipari célokra is fát termel. Jozef Krátky. A CENTROTEX külkereskedelmi vállalat nagy mennyiségben szállít fezeket az afrikai országokba. Tavaly 3 millió koro­na értékű fezt szállított Nigériába. Gha­na 220 ezer koronáért vásárolt ebből az árucikkből. PARDUBICE MELLETT a sezemicei Chi­rana nemzeti vállalatban megszerkesztet­ték a röntgenképeket felerősítő gépi szerkezet négy prototípusát. Az új mű­szer jelentős segítséget nyújt az egész­ségügyi és ipari dolgozók munkájában a röntgenkísérletek és kutatások során a káros sugárzások elleni védekezésben. E A lakásvita eredményei a Nové-Zámky-i járásban Nővé Zámky ma már járási szék­hely és több mint 24 ezer főnyi a lakossága. Azon Szlovákiái városok egyike, amelyek a legtöbb kárt szen­vedték a második világháború évei­ben. Borrtbázás következtében első­sorban a lakóházak rongálódtak meg, dőltek romba, főleg a város leg­szebb részeiben. Nové Zámky ban 1945-től 1960-ig 413 lakás épült az állami beruhá­zási építkezések és 322 az egyéni lakásépítések keretében. A város lakossága nagy érdeklő­dést tanúsít a lakásépítés minden lehetősége iránt. Ezt bizonyttja a je­lenleg 203 tagot egybetömörítő hat lakásépítési szövetkezet tevékenysé­ge is. Nové Zámkyban már 1961 első ne­gyedében megkezdik 406 új lakás­egység tervszerű építését. A nagy érdeklődésről tanúskodik egyébként az is, hogy a járás lakossága való­ban szép számmal vett részt a la­kásépítés és lakáskultúra kérdései­ről folytatott országos vitában. A já­rásban működő helyi nemzeti bizott­ságok az eredetileg tervezett két vi­taest helyett nyolc vitaestet rendez­tek a mezőgazdasági jellegű közsé­. A košicei járás kechneci szövetke­zetében Daniel Krčméry zootechnikus és Ladislav Prekop állatgondozó a ta­karmány karbamiďdal való kiegészíté­sével napi fél literrel növelte a te­henek tejhozamát. A képen: Karbamid és szemestakarmány keverékkel etetik a kísérletre kiszemelt fejősteheneket. (M. Tuleja — ČTK — felvétele.) rint a földi élet nem más, mint „si­ralomvölgy", amely szükséges út az ember túlvilági üdvözüléséhez, vagy elkárhozásához. A marxizmus-leninizmus feltárja az emberben és az öntudatos dolgo­zók elvtársi közösségében rejlő ha­talmas erőt, amely olyan óriási al­kotásokat hoz létre, amelyekhez a történelem folyamán évtizedek, sőt évszázadok kellettek. Azok az érzelmi momentumok, amelyekből a múltban a vallás táp­lálkozott, ma már nem jelentik az istenhit friss és örök forrását. Szo­cialista társadalmunk fejlődésével változik az ember nézete és men­talitása. A nyomort és a megaláz­kodást szülő rendszerek napja le­tűnőfélben van. A szocialista rend­szer embere új, hatalmas érzések­kel gazdagodik. A modern életkö­rülményekben teljesen háttérbe szo­rulnak a világ hat nap alatti terem­téséről, a geocentrikus világelmélet­ről szóló idealista nézetek. Azokban az országokban, ahol a munkásosz­tály van a hatalmon, a dolgozók már nem érzik a megalázkodás és a kétségbeesés érzését. Valamikor a munka rabságot jelentett számuk­ra, ma pedig a becsületesség, az építő áldozatkészség, a hazafiság és az internacionalizmus érzésének for­rása. Az elvtársi segítség, a társa­dalmi életbe való aktív bekapcso­lódás, a tudásszomj és a kulturált életmód utáni vágy, — ez mind a szocialista ember jellemvonása. N épművelési munkánkban tehát ne hagyjuk figyelmen kívül az ember érzelmi életét, mert sokszor az a vallási csökevények támasza, forrása. Lássuk magunk előtt tisz­tán annak a harcnak a célját, amely a szocialista ember új, szocialista érzelmeinek kialakulásáért folyik. (sm) A lipcsei tavaszi árumintavásár előtt óriási az érdeklődés A Német Demokratikus Köztársaság prágai nagykövetségén Dölling keres­kedelmi tanácsos és munkatársai csütörtökön sajtóértekezleten tájékoz­tatták a prágai újságírókat a lipcsei tavaszi árumintavásár előkészületeiről. A mintavásárt 1961. március ötödikén nyitják meg és március 14-ig tart. A vi­lág 51 országéból 9000 kiállító vesz rajta részt. A 300 000 négyzetméternyi kiállítási területből 235 000 négyzetméternyi terü­leten az NDK és a szocialista tábor or­szágai állítanak ki műszaki gyártmányokat és közszükségleti cikkeket. A további te­rületen a fejlett kapitalista és az újon­nan létesült független államok mutatják be, mivel óhajtanak hozzájárulni a békés kereskedelemhez. Az Egyesült Államok legnagyobb kohászati üzemei például el­sőízben vesznek részt a lipcsei találko­zón. A bonni kormánynak a nyugat-német cégek részvételét megtiltó rendelkezései után, különösen Olaszország, Franciaor­szág, Anglia, Belgium, Hollandia, Finnor­szág, Ausztria, Svédország és Svájc ré­széről mutatkozott óriási érdeklődés. Olaszország, hogy csak egyetlen példát említsünk, eddigi kiállítási területét 300 százalékkal emelte. A nyugatnémet kor­mány végül is visszavonta részvételi ti­lalmát és a nyugatnémet vállalatok az idén is az eddigi terjedelemben vesznek részt. A legnagyobb külföldi kiállító 12 000 négyzetméternyi területen az idén is a Szovjetunió. Á Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak 9000 négyzetméternyi te­rület áll rendelkezésére és ezen főleg nagy termelékenységű gépipari termékeket állít ki. Nagy érdeklődésre számíthat az óránként 250 köbméter teljesítményű föld­kotrógép, a legújabb Diesel-villanymo­tor és a Skoda Octavia autó legújabb tí­pusa sportkivitelezésben. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának megítélése szŕrint a lipcsei árumintavásár a szocialista táboron be­lül. de általában is a világkereskedelmi kapcsolatok fejlesztését és a békés együttélést szolgálja. A lipcsei vásárra nyolcvan államból érkeznek látogatók és a német egység gondolatának népszerű­sítése szempontjából különösen jelentős­nek ígérkeznek a munkások, parasztok éá értelmiségiek között megrendezendő össz­német találkozók. (Sály) gekben. E viták folyamán csaknem 200 dolgozó bírálta a fogyatékossá­gokat és tett értékes javaslatokat a lakásépítés, a lakáskultúra fel­lendítésére. Az országos vita alkalmat adott a dolgozóknak, hogy teljes nyíltság­gal bírálják a lakások, lakótelepek építése és berendezése folyamán elő­forduló fogyatékosságokat. így pél­dául a Nové Zámky-i dolgozók jo­gosan bírálták, hogy a Bernolák té­ren, ahol 250 lakás épült, nincsenek boltok, sem gyermekjátszótér, park stb. A lakosság aktivitása igen he­lyesen abban nyilvánult meg, hogy sokan jelentkeztek a lakásépítési szövetkezetek tagjaiul, s kezdemé­nyezöen kötelezettségvállalási moz­galmat indítottak a lakóházak kör­nyezetének szépítése érdekében. A suranyi új lakótelep lakosai „A legszebb lakótelep" jelszó jegyében indított mozgalmuk keretében ver­senyre hívták ki Nové Zámky és Štú­rovo lakosságát. A šuranyiak még az országos vita folyamán kötele­zettséget vállaltak, hogy önként 960 munkaórát dolgoznak le lakótelepük környezetének rendbehozása, szépí­tése érdekében. A Nové Zämky-i járásban igen cél­szerűen a lakásépítési szövetkeze­tek taglétszámának gyarapítása kér­désével kötötték egybe a lakáskér­désről folytatott vitát, melynek első szakaszában csak a járás székhe­lyén 36 új tagot toboroztak. A štú­rovoiak megválasztották létesülő la­kásépítési szövetkezetük előkészítő bizottságát. A lakásépítés és a la­káskultúra kérdéseiről folytatott or­szágos vita nagy mértékben járult hozzá ahhoz, hogy a nyugat-szlo­vákiai kerületben 100 százalékosan biztosíthassák a lakásépítési szövet­kezetek 1961. évi tagalapját és hat­hatósan előkészítsék a taglétszám 1962. évi gyarapítását is. A štúro­voi dolgozók e vita folyamán egyéb kérdésekkel is foglalkoztak, például azzal, miként használhatják fel a jö­vőben a városban tervezett cellulóz­feldolgozó és papírgyártó kombinát ipari hulladékanyagát habbeton épü­letelemek készítésére. A Nóvé Zámky-1 járásban végzett alapos propagandamunka is jelentő­sen támogatta a lakáskérdésről foly­tatott országos vita eredményessé­gét. A járásban működő helyi nem­zeti bizottságok példamutatóan ak­tivizálták az FSZM, a CSISZ és a nöbizottság szerveit a vita népsze­rűsítésére, az építészeti szakbizott­ság sikeres ankétot rendezett a la­kásépítés kérdéseiről. A lakáskérdésről folytatott orszá­gos vita nemcsak azért tekinthető különösen eredményesnek, mert szá­mos dolgozó szólalt fel s tett ér­tékes javaslatokat és felajánlásokat, hanem azért is, mert több vállalat és szervezet is vállalt közérdekű kö­telezettségeket. így például a nyu­gat-szlovákiai kerület nemzeti bi­zottságai 41tal irányított építőipari vállalatok s szervezetek arra köte­lezték magukat, hogy a „Példás mi­nőségű építkezés" jelszó jegyében versenymozgalmat szerveznek az építészeti munkák minőségének meg­javítására, az építőanyaggal való ta­karékoskodás és példás gazdálkodás, valamint a minőségi mutatószámok kitűzött határidőig való elérése ér­dekében. Egyidejűleg arra is köte­lezettséget vállaltak, hogy népsze­rűsítik a szocialista munkabrigád cím elnyerésére törekvők mozgalmát az építészéti dolgozók körében. A lakosság, de' különösen a jö­vendő lakástulajdonosok örömmel vették tudomásul, hogy a nyugat­szlovákiai kerület építészeti dolgo­zói ezentúl nyilvánosan, a lakók je­lenlétében végzik el az új lakások felülvizsgálását. Ez alkalomból átad­ják a boldog lakástulajdonosnak az új lakás „Születési bizonyítványát", melyet az építkezés vezetője, a mes­terek s az egyes munkacsoportok vezetői felelősségük tudatában sa­játkezűleg írnak alá. Ez a bizonyít­vány tartalmazni fogja a lakás he-> lyes karbantartására vonatkozó uta­sításokat is. Az építészeti dolgozók többek között arra is kötelezték ma­gukat, hogy az építkezésért felelős dolgozók névsorát feltüntető táblát rögzítenek minden új épület falára. A nyugat-szlovákiai kerületben működő nemzeti bizottságok kellő­képpen gondoskodtak a lakáskér­déssel kapcsolatos országos vita első részének eredményességéről. A vita második része ez év június,20-án kezdődik; ennek alapos előkészítésé­hez szükséges, hogy a nemzeti bi­zottságok meg is valósítsák az egyes városokban, lakótelepeken, vállala­tokban, a járási szervekben s szer­vezetekben a vita első szakaszában elhangzott értékes javaslatokat. Az országos vita csak így teljesítheti legfontosabb küldetését, amelyet Otakar Síműnek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, niiniszter­elnökhelyettes, az Állami Tervbizott­ság elnöke oly meggyőzően fejezett ki a lakáskérdéssel foglalkozó or­szágos értekezleten, ahol többek kö­zött a következőket mondotta: „Az új lakások építésének elsősorban az a célja, hogy hathatósan hozzájá­ruljon a szocialista család megszi­lárdulásához. Lehetővé kell tennie az ifjúságnak s a felnőtteknek is, hogy egészséges környezetben meríthes­senek új erőt munkájukhoz, pihen­hessenek, művelődhessenek és fej­leszthessék egyéni képességeiket." J. MILKO A csodatükör Hol volt, hol nem volt, a nagy Dunán in­nen, a kis Dunán túl, egy kis falunak kellős közepében (a helyi nemzeti bizottság épü­lete előtt), volt egy csodatükör. Az embe­rek, amikor hivatalba mentek ügyes-bajos dolgaikkal, vagy ha a szembenlévő üzletekben vásároltak, nem men­tek el erre anélkül, hogy bele ne nézzenek a csodatükörbe. Egy csinos menyecs­ke áll a tükör elé és kérdi: — Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legjobb dolgozó a fa­luban ? — Te is közéjük tar­tozol, fejőnő, — mond­ja a tükör, — a hónap végén sokkal több te­jet fejtél, mint a hó­nap elején. A tükör számokat sorol. Ám az adatok olyan öregek, hogy szakálluk van. A menyecske vár, né­zelődik, hátha mond a tükör újabb dolgokat. — A kötelezettség­vállalásainkról miért nem beszélsz? — kérdi a menyecske. — Ha gyenge is az emlékező­tehetséged, ezt megje­gyezhetnéd. Minden is­tállóban egy kaptafára készültek a kötelezett­ségvállalások. Elég, ha megtanulsz egyet, és tudni fogod mind. Va­lamennyi ezt az ígé­retet tartalmazza: „... minden munkát pontosan elvégezünk éš ügyelni fogunk az álla­tok rendes gondozásá­ra." Illene megkérdezni, vajon ezzel a „mód­szerrel" akarják-e a napi tejhozamot másfél literrel növelni. A tü­kör azonban hallgat! Nyúlánk, magas fia­talember áll a tükör elé. Füle Sándor, a HNB titkára. Ö is fel­teszi ä kérdést: — Tükröm, tükröm mondd meg nékem, ki a helyi nemzeti bizott­ság legjobb képviselője a faluban? A tükör nem vála­szol. A helyi nemzeti bizottságról nem ad hírt, bár tevékenység^ szót érdemelne. A tit­kár és az elnök önfel­áldozóan szervezi a szövetkezet vezetőségé­vel a szocialista mun­kaversenyt. Szívesen vesznek minden jó ta­nácsot. A szocialista munkabrigád mozga­lommal is törődnek. A tükör minderről hall­gat. Az ősszel beszéde­sebb volt. Annak idején a silózásnál dolgozó szövetkezeti tagok megkérdezték tőle: — Tükrünk, tükrünk, mondd meg nékünk, ki i legjobb dolgozó kö­töttünk? — Mind jóravaló dol­gos emberek vagytok — mondta a csodatü­kör, — a silózást nagy­jából elvégeztétek. De ha húsz nap és húsz éjjel további 630 vagon silója lesz a szövetke­zetnek, 2000 korona üti a markotokat. A szövetkezeti tagok rég elkészültek a siló­zással. A tükör azon­ban még mindig a régi nótát fújja. Télnek idején a kukorica és répaszedésröl szól, bár ezeket a munkálatokat is rég elvégezték. Pedig a csodatükör iránt nagy az érdeklő­dés a faluban. Az em­berek választ várnak kérdéseikre. A faliújság szerkesz­tői is kíváncsiak, ök is megkérdezték: — Tükrünk, tükrünk, mondd meg nékünk, ki a legjobb közülünk? A faliújság nem vá­laszolt. Haragszik, hogy „életrehívói" tükörnek csúfolják, pedig már rég nem az. Az ősszel büszkén viselte ezt a. nevet, mert szép raj­zokkal és időszerű Írá­sokkal valóban tükröz­te a falu életét, az em­berek jó és rossz ol­dalát. Eredményes volt munkája. A Horný Potôň-i fa­liújságnak jó nevelő hatása volt, de remél­jük, hogy az is lesz. DRÁBEK VIKTOR ÜJ S7<°> * 1961. február 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom