Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-18 / 49. szám, szombat

Kötelességtudásból: elégtelen Nem olyan esetről van szó, mely az iskola padjaiban játszódott le. Ezt a példát az életből merítettük, ahol az évvégi bizonyítványt a tanító bácsi helyett maga a természet és a múlt évi gazdálkodás eredményei állították kí a pastovcei szövetkezetesek részére. Jó hangulat uralkodik a faluban — mondották széltében-hosszában a szövetkezetesek. — Mi idézte vajon elő a jó hangulatot? Az talán, hogy a szövetkezet részesedésként 150 ezer koronát folyósított tagjai ledolgozott munkaegységeire? Ez az éremnek csak az egyik oldala, mert ha alaposabban körültekintünk a szövetkezet háztáján, egészen más meggyőződésre jutunk. Vegyük hát sorjában. A szövetkezet tavaly 14,50 koronát tervezett munkaegységenként. Az évközben kifizetett 10 koronás előleg mellé az év végén csak két korona futott a közös munka eredményeiből. Hogy ennek ellenére mégis derülátók a szövetkezetesek, ez azzal magyarázható, hogy a közös gazdálkodás fennállása óta ez az első eset, mikor 2 korona részesedés jutott munkaegységenként Ezek után érthető a szövetkezetesek öröme, csak az a sajnálatos benne, hogy a Simándy József, a Budapesti Állami Operaház kitűnő tenorja Bratislavában vendégszerepel. A Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttesének Carmen előadásán lépett fel először, majd tegnap Verdi Othellójának címszerepét énekelte nagy sikerrel. J. Herec felvételén Bizet Carmenjének egyik jelenetében láthatjuk a magyar magánénekest Nina Hazuchová bratislavai operaénekesnővel. közös gazdálkodás legfőbb fórumán, az évzáró taggyűlésen senki sem kérte számon a vezetőségtől, hová lett a munkaegységekre betervezett további 2,50 korona, mely most sok szövetkezeti család költségvetését gyarapíthatná. Feltételezzük, a tagság zöme tudja, hol követték el a hibát, miért nem kerülhetett sor a munkaegység termelési-pénzügyi tervben megállapított értékének kifizetésére. Ez azonban egy cseppet sem mentesítheti a revíziós bizottságot, amelynek be kellett volna számolnia a tagság előtt a szövetkezet vagyonának helyzetéről, arról, hogy a vezetőség hogyan kezelte, gyarapította a szövetkezet tulajdonát. — Nem fordultak elő nagyobb visszásságok a szövetkezetben — mondja erre Pető Gyula könyvelő. Am arról, hogy pastovcei viszonylatban mi a nagyobb és mi a kisebb, nem tett említést. Tóth Máté, a revíziós bizottság elnöke azonban egyenes, szókimondó ember, jegyzetek nélkül is bőven tájékoztat szövetkezetük múlt évi gazdálkodásának helyzetéről, az előforduló fogyatékosságokról. Ha elmulasztotta írásba foglalni jelentését a tagsági gyűlés számára, részben ily módon pótolta. — A szóban forgó 2,50 korona részesedés-kiesés — valljuk be őszintén — a tagságon kivül legjobban mégiscsak a szövetkezetet érintette. Ha tavaly idejében elvégezzük a növényápolást, a gabona és az őszi termények betakarítását, akkor a tagságot megillető 200 ezer koronán kívül a közös vagyont is legalább félmillió koronával gyarapíthattuk volna. Ezután kitért Ment András fiatal szakképzett agronómus tevékenységére, aki a revíziós bizottság elnöke szerint, noha kellő szakismeretekkel rendelkezik, mégsem tudott tekintélyt szerezni a tagság előtt. Dehát csak ő a felelős a munkaszervezés terén elkövetett hibákért? Hol volt a vezetőség, meg a revíziós bizottság? Azt sem lehet teljesen a tapasztalatlan agronómus nyakába varrni, hogy a háztáji földeken kint rekedt a kukoricaszár, ami az őszi mélyszántás elvégzését akadályozta. Most meg küszöbön a tavaszi munkák, fel kell készülni a búza- és rozsvetések feljavítására, az alapmütrágyák azonban ősz óta kiöntögetve, kupacokban kint áznak és vesztik tápértéküket a parcellák végén. Ki a felelős ezért? Szerves trágyát keveset termel a szövetkezet s lám még a vásárolt műtrágyával sem bánnak gazdaságosan. Hogy akarják négy év alatt teljesíteni az ötéves tervet, ha már az indulásnál ily súlyos mulasztásokat követnek el? A felhasználatlan műtrágya és az őszkor elmaradt mélyszántás egyáltalán nem segíti elő a hektárhozamok fokozását. A szövetkezetesek — ha nem is éppen az okok indítékaira voltak kíváncsiak — joggal elvárták volna a revíziós bizottságtól, hogy az említett rendellenességekről évközben is jelentést tegyen a havi taggyűléseken. Sokkal lelkesebben dolgozik a tagság, ha érzi, hogy a közös gazdaság irányítása jó kez»kben van, ha az illetékes szerv a vezetőség munkáját, a könyvvitelt, pénztárállományt, egyszóval a termelés minden mozzanatát esetenként ellenőrzi. Németh Vendel kertész sem volt megelégedve a vezetőség, a revíziós bizottság múlt évi munkájával. — Tavaly öt hektáron termeltünk dinnyét — mondja kissé felindultan — sajnos, értékesítéséről nem gondoskodott idejekorán a vezetőség; jelentő* része tönkrement s 75 ezer korona veszteség érte a szövetkezetet. A község határa, melyet a szelíden folydogáló Ipoly vize övez, 850 hektárra tehető. Bár a gépesítés alacsony egy-egy szövetkezeti tagra 7 hektár föld megművelése esik. Ha azonban a szövetkezet valamennyi — több mint 150 — tagja bekapcsolódnék a munkába, az egy főre eső föld megművelése mellett a határt szinte virágoskertté lehetne változtatni. Ehhez természetesen az szükséges, hogy mielőbb rendezzék a háztáji gazdálkodás kérdését, mert ez egyik rákfenéje a szövetkezet továbfejlesztésének, a csúcsmunkák idején megnyilvánuló munkaerőhiánynak. A revíziós bizottságnak ezen a téren is elég tennivalója akad a faluban. Remélhető, hogy az új tervek mozgósítják majd a tagságot s a vezetőséget a múlt hibáinak kiküszöbölésére, amihez az út az EFSZ-ek alapszabályainak betartásán keresztül vezet. Az idei év eredményei aztán bizonyára jobb osztályzatot írnak be kötelességtudásbői is az év végén a szövetkezetesek bizonyítványába. Szombath Ambrus JŐ TAPASZTALATOK A nyugat-szlovákiai kerületben 25 takarmánykeverő működik s ezekben egy iv alatt 150 ezer tonna különféle takarmányból készítenek kiváló minőségű keveréket. Nagy segítség ez a termelőknek, mert amint a példák bizonyítják, a/ értékes keverék jelentősen hozzájárul az állattenyésztés hasznosságának fokozásához. Például a levlcei járásban a čakal és zbrojníkyi szövetkezetben a takarmánykeverőkben összeállított keverék etetésével a sertések napi súlygyarapodását 20 dekagrammal növelték. Új iskolák a harmadik ötéves tervben — Szlovákiában idén annyi új Iskola épül, mint a múlt év folyamán az egész Köztársaságban — mondotta Miroslav Hucko élvtárs, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének helyettese a sajtó képviselőivel tartott megbeszélésen. 1945 óta az általános iskolát látogató diákok száma majdnem megkétszereződött, új iskolák azonban nem épültek ennek arányában s a meglevő iskolaépületek nagy része sem felel meg a mai követelményeknek. A múlt mulasztásait pótolni kell s ezért a harmadik ötéves terv folyamán nagy figyelmet fordítanak az új iskolák építésére. A nemzeti bizottságok 707 000 tanuló számára 17 500 új tantermem építését vették tervbe. Ez országos arányban 2,75szöröse, Szlovákiában 3,4-szerese a második ötéves terv alatti építkezéseknek. A váltakozó tanítás 1965-' ben a jelenlegi 15,2 százalékról 5,1 százalékra csökken s majdnem minden második diák — Szlovákiában a diákok kétharmad része — új iskolába fog járni. Hogy az új iskolák tömeges építése megkezdődhessék, központilag tipizált terveket dolgoztak ki. Az iskola és az élet szoros kapcsolatáról hozott párthatározat értelmében a harmadik ötéves terv folyamán minden járásban egésznapi gondoskodást nyújtó új iskola épül és a kerületben egy-egy bennlakásos iskola. Az új iskolák építésével szorosan összefügg a célszerű berendezés, a szertárak felszerelése, az iskolának megfelelő oktatási segédeszközökkel való ellátása. Ezen a téren is lényeges javulás várható. Az Állami Pedagógiai Kiadó javaslata alapján a minisztérium kidolgozta azon oktatási segédeszközök jegyzékét, amelyekre az iskoláknak feltétlenül szükségük van. A nemzeti bizottságok feladata, hogy ezekkel az iskolákat ellássák. A kísérleti iskolákban kipróbálják az újonnan tervezett bútorokat, s ha beválnak, megkezdik sorozatgyártásukat. A harmadik ötéves tervben Prágában és Bratislavában megnyílnak az új technikai főiskolák és új internátusokat építenek a nagyszámú, vidéki, főiskolai hallgatók számára. —va MILYEN IDŐ VÁRHATÓ ? Európa területén még mindig döntő az a befolyás, amelyet az Atlantióceán gyakorol az idei téli időjárásra. A Nyugat felől egészen KözépEurópa területére nyomuló párás, meleg tengeri levegő hazánkban is nagymértékben befolyásolja az Időjárás kialakulását. A tengeri levegő e hullámainak behatolása folyamán csapadék keletkezik, amely a legutóbbi héten ismét eső formájában hullott a nyugat-szlovákiai síkságra. A hegyekben és Szlovákia keleti részében az alacsonyabb fekvésű helyeken Is havazott a múlt hét folyamán. A hőmérséklet Itt emellett természetesen alacsonyabb volt, mint Nyugatés Délnyugat-Szlovákiában. A legutóbbi napokban azonban Kelet-Szlovákiában is enyhült az időjárás, minek következtében olvadás állt be,az alacsonyabb fekvésű helyeken. Általában már csak a hegyvidéket borítja öszszefüggő hótakaró. E hét elején a Lomnici-csúcson 87 cm, a Csorba-tónál 60 cm és a Chopokon 122 cm volt a hótakaró vastagsága. ^ Európa nagy részében általában hasonló az időjárás jellege. Franciaországban és a Földközi-tenger térségében időnként csaknem plusz 15 Celsius fokra emelkedik a nappali hőmérséklet. Jelenleg csak a Szovjetunió északi és déli területén hideg, téli az időjárás. Az általános időjárási viszonyok mostani jellegzetességei alapján feltételezhető, hogy egyelőre aránylag meleg napokra számíthatunk. Emellett túlnyomórészt nagy felhőzet, az alacsonyabb fekvésű helyeken időnként esőzés és a hegyekben havazás, többnyire 4-8 Celsius fok nappali hőmérséklet és a kevésbé felhős napokon még melegebb idő várható. A hét vége felé azonban általában megváltozhatnak az időjárási viszonyok és hűvösebb napokra számíthatunk. Bár jelenleg aránylag meleg az idő, még nincs vége a télnek. Feltételezhető, hogy a tél végefelé és tavasz elején időnként Közép-Európa területére is hideg levegő hullámai hatolnak, amelyek ideiglenesen Szlovákiában is befolyásolhatják az Időjárást. P. F. A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN 26 738 tüzeset történt hazánkban, amelyek 573 millió 204 ezer korona kárt okoztak. A tűzesetek következtében 473 személy életét vesztette, több mint 3000 megsebesült, MARX-EMLÉKMŰVET emelnek Moszkvában: a Szverdiov téren, a Nagy Színházzal szemben állítják fel azon a helyen, amelyet 43 évvel ezelőtt Lenin javasolt. Lev Kerbel szovjet szobrászművész nyolc méter magas művét egyetlen gránittömbből faragják ki. Az ember az űrhajózás korában (Befejező rész) Az űrrepülés hatása az emberi tudatra A történelem tanulságai arra figyelmeztetnek, hogy a nagy felfedezések a filozófiára is mindig ráütötték bélyegüket. Így Amerika felfedezése nemcsak a burgonyát és a dohányt Jelentette Európa számára (az alkohol és a vérbaj ellenében, amit a hódítók hurcoltak be), hanem a középkori egyház világszemléletére is súlyos csapást mért. Ugyanilyen hatása volt a távcső feltalálásának, valamint Galilei és Kopernikusz felfedezéseinek. S amikor az ember leszáll a Holdra, amikor a bolygóközi repülések hétköznapi eseménnyé válnak, a pápai akadémiának is nagy gondot fog okozni, hogyan tartsa fenn az ember porszem-voltának érzését, hiszen a vallásosság is ezen az alsóbbrendűségl érzésen alapul. A munka és az értelem hatalmas erejének tudata köddé oszlatja a „világ végéről" és az „utolsó Ítéletről" szőtt fantasztikus meséket, amelyekkel a reakciós erők olyan régóta rémítik a hívőket. Amikor az ember egyszer már körülhajózta a Földet, lassanként megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy a földgömbnek van egy ellentétes oldala, ami addig a „józan ésszel" össze nem egyeztethetőnek tűnt, és elfogadta azt a tételt, hogy nincs a térben kizárólagos irány. Hasonló lesz a helyzet akkor is, amikor az ember elhagyja a Földet, mert látóköre kiszélesedik, s ez nemcsak vallásos, eszkatalogikus előítéleteitől szabadítja meg, hanem szellemi gátlásait is le fogja győzni. Márpedig ezek a gátlások akadályozták abban, hogy a relativitás elméletének a téridő tulajdonságaira vonatkozó egyes következtetéseit magáévá tegye, mielőtt azok érzékszerveink számára hozzáférhetők volnának. Irta: ARNO§X KOLMAN S itt még hivatkozni sem merünk a „homo cosmlcus" életének és lelkivilágának egyéb részleteire. Megtörténhet, hogy a kritikusok szemünkre vetik, miért léptük túl a marxizmus szabta határokat, miért sértettük meg azt az elvet, mely szerint csak a már kialakult társadalmi rendszer továbbfejlődése, nem pedig a következő lépcsőfok látható előre. Ezért volt az, hogy a tudományos szocializmus megalapítói meddőnek bélyegezték egyes utópista szocialistáknak a másodlagos dolgokról szóló eszmefuttatásait, például arról, hogyan fognak öltözködni a jövő emberei, milyen mesterséget fognak űzni stb.... S bár meg vagyunk győződve arról, hogy nem léptük át a tudományos előrelátás határait, mégsem megyünk tovább, hanem átadjuk a szót a költőknek és regényíróknak. Az egyik közülük a XXI. századról beszél, arról a világról, amely a háborúkkal végezve „megérte a megbékélést és kijózanodást". Ebben a korban születik meg; „az élet dala", s ezt szájról szájra fogják adni. Egyszerű melódia lesz, amely nemcsak, hogy nem mosódik el az emberek emlékezetében, hanem örökre megrögződik bennünk: „Minden felvonuló csoport ezt fogja énekelni, ez lesz minden találkozó himnusza." „Egyszerű és baráti melegséget sugárzó költemény lesz arról, hogy a világ egyetlen nagy anyagi és szellemi közösséggé alakult át", olyan világ született, amelyben mindenki „véget nem érő zenei összhangban" dolgozik. Az emberiséget, amely akkor majd bőségben fog élni. az a veszély fenyegeti, hogy a „dúsgazdag termeszek" társadalmává válik. A technikától megrészegedett ember könnyen elveszítheti szívét. A kor zenei géniusza azonban, szerencsére fel fogja ébreszteni a már álomba szenderülő emberben az ősi zenei szenvedélyt. Ezt az egész kort a zene fogja átszőni, mint ahogy a XIX. századot az irodalom. „A csak középszerű zenei tehetséggel megáldott emberek számára a hallási érzetet a televízió a látás érzettel fogja kiegészíteni. A hallott zenét pedig nagyszerű színes fényjátékokkal kapcsolják majd össze: kis alakok, tárgyak, kis állatok, vízsugarak, virágok bűvös táncra kelnek, vagy pedig szikrázó és színekbe játszó görbék, s a vonalak, felületek, fények és jelképes alakok látomását fogják felébreszteni. Ez a színjáték lehetővé teszi az ember számára, hogy éber figyelemmel kísérhesse a zenei alkotást..." így aztán „az egész világot a zene szeretetére fogják nevelni, s a zene lesz mindenki szenvedélye, a zene jellemzi majd a XXI. srazad kultúráját." František Langer, a cseh költő és drámaíró volt az, aki Londonban, a pusztító világháború idején, 1943-ban ezeket a sorokat Irta Beszéd egy bölcső felett című munkájában. Képzelete szimfóniába Illő világot teremtett, amelyben barátságos, béketűrő, szívélyes, egyszóval olyan emberek élnek, akiknek a gondolkodását „ezer mérföld választja el azoktól az alacsonyabbrendű bestiáktól, akik> hez az ember hasonlatossá akart' válni azelőtt". A költő bizonyára helyesen rajzolta meg „az emberi szellem néhány pozitív vonását", de úgy hiszem, elkerülte figyelmét, hogy még a jövőben is, amikor — amint mondotta — olyan társadalom fog létre jönni, amelyet a szocialisták az emberi társadalom számára a legmegfelelőbbnek találnak, az emberi élet nem lesz izgalmaktól mentes. Nem lesz és nem is szabad annak lennie! A teljes állandó nyugalmi állapot a pangás, az alvás, a vég, a halál jele. Az emberi szellemnek lelkesedésre, harcra van szüksége nagy célokért. A zenekarok vagy kórusok versengése — a harc egyetlen színtere, amelyet a költő a jövő számára meghagyott — nem elégíti ki az embert, és nem lehet az egyetemes emberi szellem fejlődésének rúgója. Igaz, nem lesznek háborúk, nem kell harcolni egy darab kenyérért, de a jövő emberének más akadályokat kell leküzdenie, nem fog végleg mentesülni a gondoktól. A „homo cosmicus" gondjai közül most csak néhányra fogok rámutatni. A veszély, mellyel szembe kell nézni Mennyi erőfeszítést tettek az imperializmus tudatos vagy akaratlan védelmezői annak bizonyítására, hogy egyedül csak a tudomány és a teihnika felelős az emberiséget sújtó csapásokért! Azt prédikálták, hogy vissza kell térni a középkorba, a céhrendszerhez, sőt egyenesen a vadság állapotához, „a természet ölére". Nem akarták, vagy nem tudták megérteni, hogy nem a tudományos felfedezések és a technikai találmányok készítették elő a talajt az emberi szenvedés számára és okoztak annyi katasztrófát, hanem elsősorban az a mód, ahogy a profitéhes uralkodó tőkés osztály vlszszaélt azokkal. A szocialista rendszerben, ahol a tudomány nem áll többé a kizsákmányolók szolgálatában, a tudomány vívmányai jelentős mértékben hozzájárulnak az általános jóléthez, boldog és vidám életet biztosítanak az emberiség számára. Első pillantásra azt gondolná az ember, hogy elég, ha a tudományt felszabadítják a tőkés Iga alól, s a társadalom máris élvezheti jótékony hatását. Ez a következtetés azonban korai volna. E cikk elején már hivatkoztunk a tudomány és a technika néhány káros következményére, amit senki sem várt és senki sem akart. Amikor a vállalkozók hajót építettek, nem is gondoltak arra, hogy erdőket semmisítenek meg, fokozatosan átalakítják az éghajlatot és csökkentik a földek termékenységét. Minden jelenségnek végtelenül sok vonatkozása, kapcsolata van más jelenségekkel. Nem lehet valamennyire gondolni, valamennyit előre mérlegelni. Ezért van az, hogy minden új felfedezésnek vagy találmánynak, bármilyen- hasznos is legyen, vannak ártalmas oldalai. Gyakorlatilag az a feladat, hogy minden esetben megtaláljuk a túlsúlyban levő tényezőket. Ez nagymértékben vonatkozik a bolygóközi repülésekre Is. Minél fontosabb, újszerűbb egy jelenség, minél több nehezen felderíthető kapcsolatot teremt, annál nehezebb helyesen értékelni, hogyan és milyen mértékben, pozitív vagy negatív irányban fogják 'befolyásolni ezek a kapcsolatok az ember életét. Minden ilyen természetű felfedezésnek megvan a maga rendkívül súlyos hátulütője. Az űrhajózás pedig olyan világok felé tör utat, amelyekről ma még nagyon keveset tudunk. A szovjet holdrakétát kilövése előtt különleges eljárással sterilizálták, nehogy a Földön élő mikroorganizmusokat magával vigye, ami károsan befolyásolhatná az esetleges holdbeli élet későbbi tanulmányozását. De milyen Intézkedéseket lehetne tenni annak megakadályozására, hogy a Holdból visszatérő emberek vagy akárcsak a műszerek is újabb fertőzést Idézzenek elő a Földön? Mert az ilyen fertőzést nem feltétlenül a mikróbák és a vírusok, vagy hozzájuk hasonló élőlények okozzák, amelyeket Ismerünk, hanem előidézhetik például bizonyos eddig Ismeretlen „subvirus"-ok vagy a fémeket felbontó anyagok. Hogyha ezek nagyon lassan fejtik kí hatásukat, akkor a szokásos eszközökkel nem is lehetne felderíteni őket, és a zár(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 4 * 1961 • február 5.