Új Szó, 1961. február (14. évfolyam, 32-59.szám)

1961-02-18 / 49. szám, szombat

Kötelességtudásból: elégtelen Nem olyan esetről van szó, mely az iskola padjaiban játszódott le. Ezt a példát az életből merítettük, ahol az évvégi bizonyítványt a tanító bácsi helyett maga a természet és a múlt évi gazdálkodás eredményei állították kí a pastovcei szövetke­zetesek részére. Jó hangulat uralkodik a faluban — mondották széltében-hosszában a szövetkezetesek. — Mi idézte va­jon elő a jó hangulatot? Az talán, hogy a szövetkezet részesedésként 150 ezer koronát folyósított tagjai ledolgozott munkaegységeire? Ez az éremnek csak az egyik oldala, mert ha alaposabban körültekintünk a szövetkezet háztáján, egészen más meggyőződésre jutunk. Vegyük hát sorjában. A szövetkezet tavaly 14,50 koronát tervezett munkaegységenként. Az évközben kifizetett 10 koronás elő­leg mellé az év végén csak két ko­rona futott a közös munka eredmé­nyeiből. Hogy ennek ellenére mégis derülátók a szövetkezetesek, ez az­zal magyarázható, hogy a közös gazdálkodás fennállása óta ez az első eset, mikor 2 korona részesedés ju­tott munkaegységenként Ezek után érthető a szövetkezetesek öröme, csak az a sajnálatos benne, hogy a Simándy József, a Budapesti Állami Operaház kitűnő tenorja Bratislavá­ban vendégszerepel. A Szlovák Nem­zeti Színház operaegyüttesének Car­men előadásán lépett fel először, majd tegnap Verdi Othellójának címszerepét énekelte nagy sikerrel. J. Herec felvételén Bizet Carmenjé­nek egyik jelenetében láthatjuk a magyar magánénekest Nina Hazu­chová bratislavai operaénekesnővel. közös gazdálkodás legfőbb fórumán, az évzáró taggyűlésen senki sem kérte számon a vezetőségtől, hová lett a munkaegységekre betervezett további 2,50 korona, mely most sok szövetkezeti család költségvetését gyarapíthatná. Feltételezzük, a tagság zöme tud­ja, hol követték el a hibát, miért nem kerülhetett sor a munkaegység termelési-pénzügyi tervben megálla­pított értékének kifizetésére. Ez azonban egy cseppet sem mentesít­heti a revíziós bizottságot, amely­nek be kellett volna számolnia a tagság előtt a szövetkezet vagyoná­nak helyzetéről, arról, hogy a veze­tőség hogyan kezelte, gyarapította a szövetkezet tulajdonát. — Nem fordultak elő nagyobb visszásságok a szövetkezetben — mondja erre Pető Gyula könyvelő. Am arról, hogy pastovcei vi­szonylatban mi a nagyobb és mi a kisebb, nem tett említést. Tóth Máté, a revíziós bizottság elnöke azonban egyenes, szókimondó ember, jegyze­tek nélkül is bőven tájékoztat szö­vetkezetük múlt évi gazdálkodásának helyzetéről, az előforduló fogyaté­kosságokról. Ha elmulasztotta írás­ba foglalni jelentését a tagsági gyűlés számára, részben ily módon pótolta. — A szóban forgó 2,50 korona ré­szesedés-kiesés — valljuk be őszin­tén — a tagságon kivül legjobban mégiscsak a szövetkezetet érintette. Ha tavaly idejében elvégezzük a nö­vényápolást, a gabona és az őszi ter­mények betakarítását, akkor a tag­ságot megillető 200 ezer koronán kí­vül a közös vagyont is legalább fél­millió koronával gyarapíthattuk vol­na. Ezután kitért Ment András fiatal szakképzett agronómus tevékenysé­gére, aki a revíziós bizottság elnöke szerint, noha kellő szakismeretekkel rendelkezik, mégsem tudott tekintélyt szerezni a tagság előtt. Dehát csak ő a felelős a munkaszervezés te­rén elkövetett hibákért? Hol volt a vezetőség, meg a revíziós bizottság? Azt sem lehet teljesen a tapaszta­latlan agronómus nyakába varrni, hogy a háztáji földeken kint rekedt a kukoricaszár, ami az őszi mély­szántás elvégzését akadályozta. Most meg küszöbön a tavaszi munkák, fel kell készülni a búza- és rozsvetések feljavítására, az alapmütrágyák azonban ősz óta kiöntögetve, kupa­cokban kint áznak és vesztik tápér­téküket a parcellák végén. Ki a fe­lelős ezért? Szerves trágyát keve­set termel a szövetkezet s lám még a vásárolt műtrágyával sem bánnak gazdaságosan. Hogy akarják négy év alatt teljesíteni az ötéves tervet, ha már az indulásnál ily súlyos mulasz­tásokat követnek el? A felhasználat­lan műtrágya és az őszkor elmaradt mélyszántás egyáltalán nem segíti elő a hektárhozamok fokozását. A szövetkezetesek — ha nem is éppen az okok indítékaira voltak kí­váncsiak — joggal elvárták volna a revíziós bizottságtól, hogy az említett rendellenességekről évközben is je­lentést tegyen a havi taggyűléseken. Sokkal lelkesebben dolgozik a tagság, ha érzi, hogy a közös gazdaság irányí­tása jó kez»kben van, ha az illeté­kes szerv a vezetőség munkáját, a könyvvitelt, pénztárállományt, egy­szóval a termelés minden mozzana­tát esetenként ellenőrzi. Németh Vendel kertész sem volt megelégedve a vezetőség, a revíziós bizottság múlt évi munkájával. — Tavaly öt hektáron termeltünk dinnyét — mondja kissé felindultan — sajnos, értékesítéséről nem gon­doskodott idejekorán a vezetőség; jelentő* része tönkrement s 75 ezer korona veszteség érte a szövetkeze­tet. A község határa, melyet a szelíden folydogáló Ipoly vize övez, 850 hek­tárra tehető. Bár a gépesítés ala­csony egy-egy szövetkezeti tagra 7 hektár föld megművelése esik. Ha azonban a szövetkezet valamennyi — több mint 150 — tagja bekapcsolód­nék a munkába, az egy főre eső föld megművelése mellett a határt szinte virágoskertté lehetne változ­tatni. Ehhez természetesen az szük­séges, hogy mielőbb rendezzék a háztáji gazdálkodás kérdését, mert ez egyik rákfenéje a szövetkezet továb­fejlesztésének, a csúcsmunkák ide­jén megnyilvánuló munkaerőhiány­nak. A revíziós bizottságnak ezen a téren is elég tennivalója akad a fa­luban. Remélhető, hogy az új tervek moz­gósítják majd a tagságot s a veze­tőséget a múlt hibáinak kiküszöbö­lésére, amihez az út az EFSZ-ek alapszabályainak betartásán keresztül vezet. Az idei év eredményei aztán bizonyára jobb osztályzatot írnak be kötelességtudásbői is az év végén a szövetkezetesek bizonyítványába. Szombath Ambrus JŐ TAPASZTALATOK A nyugat-szlovákiai kerületben 25 ta­karmánykeverő működik s ezekben egy iv alatt 150 ezer tonna különféle ta­karmányból készítenek kiváló minőségű keveréket. Nagy segítség ez a termelők­nek, mert amint a példák bizonyítják, a/ értékes keverék jelentősen hozzájárul az állattenyésztés hasznosságának fokozásá­hoz. Például a levlcei járásban a čakal és zbrojníkyi szövetkezetben a takarmány­keverőkben összeállított keverék etetésé­vel a sertések napi súlygyarapodását 20 dekagrammal növelték. Új iskolák a harmadik ötéves tervben — Szlovákiában idén annyi új Iskola épül, mint a múlt év fo­lyamán az egész Köztársaságban — mondotta Miroslav Hucko élv­társ, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének helyettese a sajtó képviselőivel tartott meg­beszélésen. 1945 óta az általá­nos iskolát látogató diákok szá­ma majdnem megkétszereződött, új iskolák azonban nem épültek ennek arányában s a meglevő is­kolaépületek nagy része sem fe­lel meg a mai követelményeknek. A múlt mulasztásait pótolni kell s ezért a harmadik ötéves terv fo­lyamán nagy figyelmet fordítanak az új iskolák építésére. A nemzeti bi­zottságok 707 000 tanuló számára 17 500 új tantermem építését vették tervbe. Ez országos arányban 2,75­szöröse, Szlovákiában 3,4-szerese a második ötéves terv alatti építke­zéseknek. A váltakozó tanítás 1965-' ben a jelenlegi 15,2 százalékról 5,1 százalékra csökken s majdnem min­den második diák — Szlovákiában a diákok kétharmad része — új is­kolába fog járni. Hogy az új iskolák tömeges építése megkezdődhessék, központilag tipizált terveket dolgoz­tak ki. Az iskola és az élet szoros kap­csolatáról hozott párthatározat értel­mében a harmadik ötéves terv fo­lyamán minden járásban egésznapi gondoskodást nyújtó új iskola épül és a kerületben egy-egy bennlaká­sos iskola. Az új iskolák építésével szorosan összefügg a célszerű berendezés, a szertárak felszerelése, az iskolának megfelelő oktatási segédeszközökkel való ellátása. Ezen a téren is lénye­ges javulás várható. Az Állami Peda­gógiai Kiadó javaslata alapján a mi­nisztérium kidolgozta azon oktatási segédeszközök jegyzékét, amelyek­re az iskoláknak feltétlenül szüksé­gük van. A nemzeti bizottságok fel­adata, hogy ezekkel az iskolákat el­lássák. A kísérleti iskolákban ki­próbálják az újonnan tervezett bú­torokat, s ha beválnak, megkezdik sorozatgyártásukat. A harmadik ötéves tervben Prágá­ban és Bratislavában megnyílnak az új technikai főiskolák és új interná­tusokat építenek a nagyszámú, vidé­ki, főiskolai hallgatók számára. —va MILYEN IDŐ VÁRHATÓ ? Európa területén még mindig dön­tő az a befolyás, amelyet az Atlanti­óceán gyakorol az idei téli időjárás­ra. A Nyugat felől egészen Közép­Európa területére nyomuló párás, meleg tengeri levegő hazánkban is nagymértékben befolyásolja az Idő­járás kialakulását. A tengeri levegő e hullámainak behatolása folyamán csapadék keletkezik, amely a legutóbbi héten ismét eső formájában hullott a nyugat-szlovákiai síkságra. A he­gyekben és Szlovákia keleti részében az alacsonyabb fekvésű helyeken Is havazott a múlt hét folyamán. A hőmérséklet Itt emellett természete­sen alacsonyabb volt, mint Nyugat­és Délnyugat-Szlovákiában. A leg­utóbbi napokban azonban Kelet-Szlo­vákiában is enyhült az időjárás, minek következtében olvadás állt be,az ala­csonyabb fekvésű helyeken. Általában már csak a hegyvidéket borítja ösz­szefüggő hótakaró. E hét elején a Lomnici-csúcson 87 cm, a Csorba-tó­nál 60 cm és a Chopokon 122 cm volt a hótakaró vastagsága. ^ Európa nagy részében általában ha­sonló az időjárás jellege. Franciaor­szágban és a Földközi-tenger térsé­gében időnként csaknem plusz 15 Celsius fokra emelkedik a nappali hőmérséklet. Jelenleg csak a Szovjet­unió északi és déli területén hideg, téli az időjárás. Az általános időjárási viszonyok mostani jellegzetességei alapján fel­tételezhető, hogy egyelőre aránylag meleg napokra számíthatunk. Emel­lett túlnyomórészt nagy felhőzet, az alacsonyabb fekvésű helyeken időn­ként esőzés és a hegyekben havazás, többnyire 4-8 Celsius fok nappali hőmérséklet és a kevésbé felhős napokon még melegebb idő várható. A hét vége felé azonban általában megváltozhatnak az időjárási viszo­nyok és hűvösebb napokra számítha­tunk. Bár jelenleg aránylag meleg az idő, még nincs vége a télnek. Felté­telezhető, hogy a tél végefelé és tavasz elején időnként Közép-Európa területére is hideg levegő hullámai hatolnak, amelyek ideiglenesen Szlo­vákiában is befolyásolhatják az Idő­járást. P. F. A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN 26 738 tüzeset történt hazánkban, amelyek 573 millió 204 ezer korona kárt okoztak. A tűzesetek következ­tében 473 személy életét vesztette, több mint 3000 megsebesült, MARX-EMLÉKMŰVET emelnek Moszkvában: a Szverdiov téren, a Nagy Színházzal szemben állítják fel azon a helyen, amelyet 43 évvel ez­előtt Lenin javasolt. Lev Kerbel szov­jet szobrászművész nyolc méter ma­gas művét egyetlen gránittömbből faragják ki. Az ember az űrhajózás korában (Befejező rész) Az űrrepülés hatása az emberi tudatra A történelem tanulságai arra fi­gyelmeztetnek, hogy a nagy felfede­zések a filozófiára is mindig ráütöt­ték bélyegüket. Így Amerika felfe­dezése nemcsak a burgonyát és a dohányt Jelentette Európa számára (az alkohol és a vérbaj ellenében, amit a hódítók hurcoltak be), hanem a középkori egyház világszemléletére is súlyos csapást mért. Ugyanilyen hatása volt a távcső feltalálásának, valamint Galilei és Kopernikusz felfe­dezéseinek. S amikor az ember le­száll a Holdra, amikor a bolygóközi repülések hétköznapi eseménnyé vál­nak, a pápai akadémiának is nagy gondot fog okozni, hogyan tartsa fenn az ember porszem-voltának ér­zését, hiszen a vallásosság is ezen az alsóbbrendűségl érzésen alapul. A munka és az értelem hatalmas erejének tudata köddé oszlatja a „világ végéről" és az „utolsó Íté­letről" szőtt fantasztikus meséket, amelyekkel a reakciós erők olyan régóta rémítik a hívőket. Amikor az ember egyszer már körülhajózta a Földet, lassanként megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy a föld­gömbnek van egy ellentétes oldala, ami addig a „józan ésszel" össze nem egyeztethetőnek tűnt, és elfo­gadta azt a tételt, hogy nincs a tér­ben kizárólagos irány. Hasonló lesz a helyzet akkor is, amikor az ember elhagyja a Földet, mert látóköre ki­szélesedik, s ez nemcsak vallásos, eszkatalogikus előítéleteitől szabadít­ja meg, hanem szellemi gátlásait is le fogja győzni. Márpedig ezek a gátlások akadályozták abban, hogy a relativitás elméletének a téridő tu­lajdonságaira vonatkozó egyes kö­vetkeztetéseit magáévá tegye, mi­előtt azok érzékszerveink számára hozzáférhetők volnának. Irta: ARNO§X KOLMAN S itt még hivatkozni sem merünk a „homo cosmlcus" életének és lel­kivilágának egyéb részleteire. Meg­történhet, hogy a kritikusok sze­münkre vetik, miért léptük túl a marxizmus szabta határokat, miért sértettük meg azt az elvet, mely szerint csak a már kialakult társa­dalmi rendszer továbbfejlődése, nem pedig a következő lépcsőfok látható előre. Ezért volt az, hogy a tudomá­nyos szocializmus megalapítói med­dőnek bélyegezték egyes utópista szocialistáknak a másodlagos dol­gokról szóló eszmefuttatásait, pél­dául arról, hogyan fognak öltözködni a jövő emberei, milyen mesterséget fognak űzni stb.... S bár meg va­gyunk győződve arról, hogy nem léptük át a tudományos előrelátás határait, mégsem megyünk tovább, hanem átadjuk a szót a költőknek és regényíróknak. Az egyik közülük a XXI. századról beszél, arról a világról, amely a há­borúkkal végezve „megérte a meg­békélést és kijózanodást". Ebben a korban születik meg; „az élet dala", s ezt szájról szájra fogják adni. Egyszerű melódia lesz, amely nem­csak, hogy nem mosódik el az em­berek emlékezetében, hanem örökre megrögződik bennünk: „Minden fel­vonuló csoport ezt fogja énekelni, ez lesz minden találkozó himnusza." „Egyszerű és baráti melegséget su­gárzó költemény lesz arról, hogy a világ egyetlen nagy anyagi és szel­lemi közösséggé alakult át", olyan világ született, amelyben mindenki „véget nem érő zenei összhangban" dolgozik. Az emberiséget, amely akkor majd bőségben fog élni. az a veszély fe­nyegeti, hogy a „dúsgazdag terme­szek" társadalmává válik. A techni­kától megrészegedett ember könnyen elveszítheti szívét. A kor zenei gé­niusza azonban, szerencsére fel fog­ja ébreszteni a már álomba szende­rülő emberben az ősi zenei szenve­délyt. Ezt az egész kort a zene fog­ja átszőni, mint ahogy a XIX. szá­zadot az irodalom. „A csak középszerű zenei tehet­séggel megáldott emberek számára a hallási érzetet a televízió a látás érzettel fogja kiegészíteni. A hallott zenét pedig nagyszerű színes fény­játékokkal kapcsolják majd össze: kis alakok, tárgyak, kis állatok, víz­sugarak, virágok bűvös táncra kel­nek, vagy pedig szikrázó és színek­be játszó görbék, s a vonalak, felü­letek, fények és jelképes alakok lá­tomását fogják felébreszteni. Ez a színjáték lehetővé teszi az ember számára, hogy éber figyelemmel kí­sérhesse a zenei alkotást..." így aztán „az egész világot a zene sze­retetére fogják nevelni, s a zene lesz mindenki szenvedélye, a zene jellemzi majd a XXI. srazad kultú­ráját." František Langer, a cseh költő és drámaíró volt az, aki Londonban, a pusztító világháború idején, 1943-ban ezeket a sorokat Irta Beszéd egy bölcső felett című munkájában. Kép­zelete szimfóniába Illő világot te­remtett, amelyben barátságos, béke­tűrő, szívélyes, egyszóval olyan em­berek élnek, akiknek a gondolkodá­sát „ezer mérföld választja el azoktól az alacsonyabbrendű bestiáktól, akik­> hez az ember hasonlatossá akart' válni azelőtt". A költő bizonyára he­lyesen rajzolta meg „az emberi szel­lem néhány pozitív vonását", de úgy hiszem, elkerülte figyelmét, hogy még a jövőben is, amikor — amint mondotta — olyan társadalom fog létre jönni, amelyet a szocialis­ták az emberi társadalom számára a legmegfelelőbbnek találnak, az emberi élet nem lesz izgalmaktól mentes. Nem lesz és nem is szabad annak lennie! A teljes állandó nyugalmi állapot a pangás, az alvás, a vég, a halál jele. Az emberi szellemnek lelkese­désre, harcra van szüksége nagy célokért. A zenekarok vagy kórusok versengése — a harc egyetlen szín­tere, amelyet a költő a jövő számára meghagyott — nem elégíti ki az embert, és nem lehet az egyetemes emberi szellem fejlődésének rúgója. Igaz, nem lesznek háborúk, nem kell harcolni egy darab kenyérért, de a jövő emberének más akadályokat kell leküzdenie, nem fog végleg mentesülni a gondoktól. A „homo cosmicus" gondjai közül most csak néhányra fogok rámutatni. A veszély, mellyel szembe kell nézni Mennyi erőfeszítést tettek az impe­rializmus tudatos vagy akaratlan vé­delmezői annak bizonyítására, hogy egyedül csak a tudomány és a teih­nika felelős az emberiséget sújtó csapásokért! Azt prédikálták, hogy vissza kell térni a középkorba, a céhrendszerhez, sőt egyenesen a vadság állapotához, „a természet ölére". Nem akarták, vagy nem tud­ták megérteni, hogy nem a tudo­mányos felfedezések és a technikai találmányok készítették elő a talajt az emberi szenvedés számára és okoztak annyi katasztrófát, hanem elsősorban az a mód, ahogy a pro­fitéhes uralkodó tőkés osztály vlsz­szaélt azokkal. A szocialista rend­szerben, ahol a tudomány nem áll többé a kizsákmányolók szolgálatá­ban, a tudomány vívmányai jelentős mértékben hozzájárulnak az általá­nos jóléthez, boldog és vidám életet biztosítanak az emberiség számára. Első pillantásra azt gondolná az ember, hogy elég, ha a tudományt felszabadítják a tőkés Iga alól, s a társadalom máris élvezheti jótékony hatását. Ez a következtetés azonban korai volna. E cikk elején már hivatkoztunk a tudomány és a technika néhány ká­ros következményére, amit senki sem várt és senki sem akart. Ami­kor a vállalkozók hajót építettek, nem is gondoltak arra, hogy erdőket semmisítenek meg, fokozatosan át­alakítják az éghajlatot és csökkentik a földek termékenységét. Minden jelenségnek végtelenül sok vonatkozása, kapcsolata van más je­lenségekkel. Nem lehet valamennyire gondolni, valamennyit előre mérle­gelni. Ezért van az, hogy minden új felfedezésnek vagy találmánynak, bármilyen- hasznos is legyen, vannak ártalmas oldalai. Gyakorlatilag az a feladat, hogy minden esetben meg­találjuk a túlsúlyban levő tényező­ket. Ez nagymértékben vonatko­zik a bolygóközi repülésekre Is. Minél fontosabb, újszerűbb egy je­lenség, minél több nehezen felderít­hető kapcsolatot teremt, annál ne­hezebb helyesen értékelni, hogyan és milyen mértékben, pozitív vagy ne­gatív irányban fogják 'befolyásolni ezek a kapcsolatok az ember életét. Minden ilyen természetű felfedezés­nek megvan a maga rendkívül súlyos hátulütője. Az űrhajózás pedig olyan világok felé tör utat, amelyekről ma még nagyon keveset tudunk. A szovjet holdrakétát kilövése előtt különleges eljárással sterilizál­ták, nehogy a Földön élő mikroorga­nizmusokat magával vigye, ami ká­rosan befolyásolhatná az esetleges holdbeli élet későbbi tanulmányozá­sát. De milyen Intézkedéseket lehet­ne tenni annak megakadályozására, hogy a Holdból visszatérő emberek vagy akárcsak a műszerek is újabb fertőzést Idézzenek elő a Földön? Mert az ilyen fertőzést nem feltét­lenül a mikróbák és a vírusok, vagy hozzájuk hasonló élőlények okoz­zák, amelyeket Ismerünk, hanem elő­idézhetik például bizonyos eddig Is­meretlen „subvirus"-ok vagy a féme­ket felbontó anyagok. Hogyha ezek nagyon lassan fejtik kí hatásukat, akkor a szokásos eszközökkel nem is lehetne felderíteni őket, és a zár­(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 4 * 1961 • február 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom